Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-09 / 213. szám
O Az oldalt szerkesztette: B. Sajti Emese Telefon: (66) 27-844 Diáksegély Szabadkígyós. — Iskolások támogatása. A szabadkígyósi önkormányzat határozatának alapján iskolakezdéskor min-* den általános iskolás 1000 forint beiskolázási segélyt kapott és teljesen ingyenes tankönyvellátásban részesült. A középfokú és felsőfokú oktatásban tanulók 1500 forintot kaptak, azok pedig, akik jeles és kitűnő bizonyítványt produkáltak, ennek a segélynek dupláját vehették fel. Fejleszt a Thermál Taxi Békéscsaba. — A városban két egymástól távol eső helyen, a vasútállomáson és a Justh Gyula utcában található taxiállomás. A Thermál Taxi, közösen a Generál Sörözővel, saját beruházásban három kocsiállásos parkolót épített. így a belvárosban közlekedők több helyen is megtalálják a taxikat a nap minden órájában. Sarkadra és Békésre, a kisvárosok közlekedésének javításáért rádióval felszerelt gépkocsikat is kihelyeztek. Családi nap Szakszervezeti családi napot rendez szeptember 19-én a békéscsabai ifjúsági tábor—volt KISZ-tábor — területén az MSZOSZ. Ennek keretében a megyei közlekedésbiztonsági tanács 11 órától gyerekeknek és felnőtteknek kerékpáros ü- gyességi versenyt rendez. Kié lesz a mozi? Újkígyós. — Szeptember 18- án tartja soros ülését az újkí- gyósi önkormányzat. Többek között napirenden szerepel a mozi üzemeltetésére benyújtott pályázatok elbírálása, és az NB I-B-be feljutott férfi kézilabdacsapat támogatásának eldöntése. Ingyen tankönyvek Doboz. —- A település önkormányzata nagy ajándékkal lepte meg a dobozi szülőket. Ugyanis támogatásukkal minden gyerek ingyen kaphatta meg idén a tankönyvét. Az iskolában 447 diák tanul, ebből 53 elsős, hat pedig speciális képzésben vesz részt. Aki igényelte, mind megkapta a napközis, illetve menzai ellátást. Azok az elsős kisdiákok, akik az óvodában már tanultak németül vagy angolul, az iskolában folytathatják a nyelvtanulást Sőt, számukra testneveléstagozatos képzést is indítottak. Ugyancsak az első osztályban kezdték meg a közlekedés-nevelést kísérletként oktatni.---------------------------------------------------------------BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE -----------B ékéscsabán ötvenketten kapnak ápolási díjat Az emberek többsége még a nevét sem tudja pontosan, csak sejti, hogy létezik az ápolási díj. Tájékozódásul a rendelet jó ismerőjét, Ágostonná Nagy Zsuzsát, a békéscsabai önkormányzati hivatal egészség- ügyi irodája főmunkatársát kerestük meg, hogy az 1990-es minisztertanácsi rendeletet, s annak ez év áprilisi módosítását ismertesse. — Fontos tudni, hogy ápolási díjra csak az önmaga ellátására képtelen, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg személy állandó és tartós felügyeletét, gondozását ellátó hozzátartozó jogosult, kivételes esetben pedig az, aki az ápolttal tartási életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött. Ebben értelemszerűen az is benne van, hogy az ápolt betegsége miatt oktatási, nevelési intézményi képzésben nem tud részt venni, illetve keresőképtelen állapotban van. Gyermek esetében az ápolási díjra a gyermekgondozási díj lejárta után van jogosultság. A jogszabály azt is kimondja, hogy az ápolási díj összege lehetőleg ne legyen kevesebb a mindenkori legalacsonyabb munkabérnél. —Ezt bizonyára nem tudják teljesíteni. — Mikor megjelent ez év áprilisában a rendelet módosítása, már ötvenketten kaptak ápolási díjat, s ha ezt a rendeletet betartanánk, a felének meg kellene szüntetni a díj folyósítását. Békéscsabán e célra . egész évben 2 millió 750 ezer forintot fordíthatunk. Azoknak, akik a régi rendelet szerint a minimumot kapták, megemeltük ezer forinttal a díjat, így már 3 ezer forint alatt senki sem kap Csabán. Természetesen a jogosultságot környezettanulmányok készítésével ellenőrizzük. — Hogyan lehet elveszíteni a jogosultságot? — Például, ha az ápolt egészségi állapotában változás állt be, az ápoló kereső tevékenységet folytat vagy nyugdíjt, esetleg egyéb jövedelmet kap. Kivétel ez alól a bedolgozói tevékenység. Egyébként az ápolási díj iránt érdeklődőknek szívesen nyújt felvilágosítást az egészség- ügyi iroda. Régi ízek - új üzem A jó kenyér ínycsiklandozó illatú, likacsos, rugalmas, amolyan szivacsos belű, két-há- rom napig megtartja frissességét. A pékek modják még: a jó kenyér napok múltán megsa- vanyodhat, megpenészedhet, de meg nem büdösödhet — összegezi Serbné Varga Edit, a békéscsabai Erzsébeti pékség tulajdonosa. Jam inában, a Rózsa Ferenc és Landler Jenő utca sarkán augusztus első felében nyílt meg az említett magánpékség. — Férjemmel együtt „vendéglátósok” vagyunk, s azon töprengtünk: milyen vállalkozásba kezdjünk, aminek van keletje. Az emberek esznek, a kenyér mindig kell. A szomszédunkban lévő, privatizálásra többször is felkínált boltot megvettük, s abból alakítottuk ki a pékséget —meséli a fiatal- asszony. Az elhatározást tettek köKészül a habkönnyű kenyér az erzsébeti pékségben vették. A pékségbe hétmillió forintot invesztáltak. — A legnagyobb tétel, kétmillió forint világbanki hitel, aztán vettünk még fel egzisztencia és munkahelyteremtő hitelt, no és természetesen van az üzletben saját pénzünk is — hallom. A teljes belső átépítés után megkezdődhetett a munka a pékségben. Ma már műszakonként az olajkemencében 8- 10 mázsa hagyományos, sajtos-köményes, burgonyás, margarinos és rozslánggal készült kenyeret sütnek. Hajnalban pedig saját járművükkel szállítják az üzletekbe a friss kenyeret, melyet boltjukban kilónként 40 forintért, a viszonteladóknak 36 forintért adnak. — Vevőkörünk még csak most van kialakulóban, de máris megkedvelték az Erzsébeti pékség termékeit, mert, mint mondották, jó minőségű s magáért beszél. Nem akarunk egyik pékségnek sem konkurense lenni, mert a mi termékeink más jellegűek, a régi ízeket szeretnénk visszahozni, vagyis jó kenyeret akarunk sütni— mondotta Serbné Varga Edit. Isztambuli bazár az Ezermesterben Nagy sikere volt az igen olcsó szezonvégi kiárusításnak Két vállalkozó szellemű fiatalember úgy döntött, Békéscsaba belvárosába elhozza az isztambuli bazár egy kis szeletét. Az Ezermester bolt egyik felében nyitották meg török tarkaságú választékukat. Kedvcsinálóként azokban a városokban, ahol már van boltjuk, bizonyos összegű vásárlás után sorsjegyet osztottak. A hétfői nyereményhúzáson a szerencsések egyhetes isztambuli utat nyertek. Egy évig beváltható a nyeremény a következő tombolajegyekért: Gyomaendrődön a D7-es, Szeghalomban a C26-os, Békéscsabán pedig a B94-es jegy tulajdonosa utazik. Az oldalt írták: Bede Zsóka, Béla Vali, Nyemcsok László, B. Sajti Emese, Szekeres András A fotókat készítette: Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter 1992. szeptember 9., szerda Nyilvánosság Az „átkosban” az ellenzék nem győzte hangsúlyozni a nyilvánosság szerepét a demokráciában. Ezzel akkor is, most is egyetértettem. Persze nem csak azért, mert ebből élek, hanem azért is, mert hiszek a nyilvánosság kontroll szerepében. Na, gondoltam a rendszerváltás hajnalán, végre bátran írhatunk, nem kell hozzá semmiféle engedély. így is volt ez eleinte, a csapból is folyt a kommunistázás, ám ahogy kialakultak a demokrácia intézményei, kezdődött a régi nóta: — Nem nyilatkozhatok, a főnök engedélye kell hozzá, forduljon a vezérigazgatóhoz Pesten, keresse meg a minisztériumban X. urat, s folytathatnám a sort. Mi több, egyes intézmények még újságírót is választottak maguknak, mondván, azzal még nem volt bajuk. Szó ami szó, lelohadt a kezdeti lelkesedésem. Még akkor is, ha megértem, ebben némi önvédelem is van, mert a hivatalokban nem egyszer olyat is ki mertek mondani a beosztottak, amit magasabb szempontok szerint nem kellett volna. így belépett a fék, s most már se hülyeséget, se okosat nem mondanak. Majd a főnök. Szóval úgy, ahogyan az régen is volt... 2). Selyemvirágok a garázs falán A selyemvirágok közkedvelt lakásdísszé váltak napjainkban. Az orgonacsokor és a hosszú szárú trópusi virág különleges szépségű Zugó Gábor sokat áldoz a reklámra. A megyében megjelenő összes nyomtatott kiadványban olvasható hirdetése, amelyekből kiderül, hogy selyemvirágok és kerti bútorok a legolcsóbbak között is a legolcsóbban szerezhetők be és 160— féle selyemvirág között válogathat a kedves vásárló. —Zugó úr, „bejön" a reklámra költött összeg? — Természetesen, hiszen ha nem így lenne, nem költenék a hirdetésre. — Valószínű tudja, hogy az úgynevezett jobb körökben nem divat a „művirág". Igaz, az Önnél kaphatók többsége valóban megszólalásig hasonlít az eredetire... — Nézze, igyekeztem olyasmivel kereskedni, amiből kevés található Magyarországon. Békéscsabán születtem, de 1964 óta Izraelben élek. Most aztán hol itt, hol ott tartózkodom. Nos, mielőtt eldöntöttem volna, mivel üzleteljek itthon, egyik ügyvéd ismerősöm ajánlotta a selyemvirágot, ami ugye nem egyenlő a pár évvel ezelőtt kínált műanyagból készült virágokkal. Aztán később kerti bútorok árusítására is ráálltam. — Hol készítik ezeket a selyemkölteményeket? — Kínában. — Nem olcsó mulatság, ha valaki eldönti, hogy lakását selyemvirággal díszíti... — Nézze, az a tapasztalatom, hogy akinek kevés pénze van, egy-két szállal is megelégszik, míg van olyan is, akinek semmi sem számít... „Fánkfaló” nyugdíjasok A címben szereplő jelző nem véletlen. Csendes Jánosné fő fánksütőmester ízletes alkotásainak ugyanis nem lehet ellenállni. A hét elején 260 darab fogyott belőle a Len- csési úti lakótelepi közösségi házban. Évadnyitó találkozóra gyűltek a helyi nyugdíjasklub tagjai és beszélgetés közben falatoztak. Sokan járnak a nyugdíjas klubba, de mindig szeretettel várják az új tagokat. Élményekben gazdag nyarat tudnak maguk mögött. A vállalkozó szellemű kis csapat kétszer járt Erdélyben, kirándultak a Tátrába. Az Ilona— napi köszöntő mellett erre is emlékeztették őket a már elkészült fotók. Ebben a szezonban három fő téma szerepel foglalkozásaikon: Magyarország történelme, Békéscsaba múltja és az egészségügyi témájú előadások. Mindig hétfőn találkoznak délután 2 órától este 6-ig a Lencsési úti közösségi házA nyugdíjasklubban mindig jó a hangulat
