Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-01-02 / 181. szám
1992. augusztus 1-2., szombat-vasárnap MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM-éfiflÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Szorító Továbbadom a meghívót / Horváth Adám Molnárt rendez A Szomszédok nem művészfilm, inkább riportszerű Hetente érkezik meghívó a múzeum művészeti osztályára valamilyen egyéni vagy csoportos vagy országos, esetleg nemzetközi kiállításra. Nincs kínzóbb: látni, tapasztalni, hogy mi minden történik Zalaegerszegtől Nyíregyházáig a galériákban, múzeumokban, mindenféle kiállítási teremben, s nem jutni el, legfennebb minden tizedik eseményre. Úgy gondoltam, hogy különö- . sen így nyári vakációk és szabadságolások hónapjaiban időnként közhírré teszek néhány megnyitót, hogy az én meghívómmal legalább azok ne kerüljék el a művészeti élet jeles helyeit, akik éppen arrafelé járnak. Itt fekszik az asztalomon hetek óta például a 12. Magyar Textilbiennálé és a 9. Nemzetközi Miniatűrtextil Biennálé szórólapja; mindkettőt június 18-án nyitották s augusztus közepéig tartanak nyitva a Szombathelyi Képtárban, illetve a Savaria Múzeumban. 1992-ben először kerül 12. Magyar Textilbiennálé címen a közönség elé összevonva a magyar textilművészet teljes termése, tehát a faliképtől a tértextilen át az ágyneműig a hét éve épült Szombathelyi Képtárban, amely az eddigi bi,,Irodalmi bombát” készít elő egy gazdag pezsgőbirodalom örököse és egy világhírű állami kutatóintézet Franciaországban. A szokatlan felállású kettős meg akarja fejteni a rejtélyt: hogyan halt meg a világszerte közkedvelt „Kis Herceg” írója, Antoine de Saint- Exupery. Saint-Exupery repülős haláláról annyit tudni, hogy 1944. július 31-én a de Gaulles tábornok vezette felszabadító hadsereg önkénteseként, a korzikai Borge repülőteréről egy kis Lightning P—38-as géppel felderítőrepülésre indult. Ez lett az utolsó repülőútja — az író-pilótát és gépét soha többé nem látta senki sem. A háború befejezése után a német Luftwaffe archívumát is átkutatták, de egyetlen doennálékból származó magyar textilgyűjteményt őrzi. Mi ennek az újdonságnak a lényege? Az, hogy az idén először együttesen megrendezett művészi és ipari textilbiennálé érdekes egyezéseket hozott létre. Mert vajon ruhák vagy szobrok azok a textilművek, amiket például Bakó Ilona készít, amikor megalkotja a Szerelmes özvegyasszony virág- vasárnapját egy régi, fekete parasztruhából, vállán piros virággal? A minitextilek pedig (magasságuk vagy szélességük nem haladhatja meg a 25 centimétert!) szinte valamennyien önmagukban is érdekesek; például sok a toll — a perui inka textilművészet ezer éve használja öltözékeinél —, sok az elbújásra szánt sátor, a kedves bumfordiság (szőrmók állatkák, játszó gyerekek stb.), s a kolumbiai Campuzano pedig egyenesen a metróban használatos mozgólépcső anyagából készített guruló szőnyeget. Akik pedig Győr környékén fordulnak meg (bármikor), ne mulasszák el felkeresni a „Vastuskós” házban (Xántus János Múzeum) a Patkó Imre gyűjteményt, amelyben a magyar aktivisták és körük munkáinak egyik legértékesebb kollekcióját láthatják. Néhány kumentuma sem tett említést arról, hogy 1944. július 31-én lezuhant volna egy Lightning P—38-as. Több tucat hipotézist állítottak fel, például, hogy az író gépe az Alpokban zuhant le, a tengerbe veszett stb., eddig azonban mindegyik feltevés megdőlt. Az „Exupery-vírus” megfertőzte a pezsgőkirályt, Jean- Claude Rouzaud-t, az előkelő Roederer-ház főnökét Reims- ben. A „Titanic” megtalálása az Atlanti-óceán északi részén ugyanis azt bizonyítja, hogy ma már technikailag lehetséges lenne St. Exupery gépét meglelni a Földközitengerben. Az IFREMER francia kutatóintézet, amely annak idején megtalálta a Ti- tanicot, érdeklődést mutatott a vállalkozás iránt. hete jelent meg a győri múzeum és a „microCAD-Pro mu- seo” Alapítvány kiadásában (az Artificium et História sorozat 1. füzeteként) Almási Tibornak, a gyűjtemény őrének a tanulmánya, s Kassák idézését különösen időszerűvé avatja a nagy magyar XX. századi reneszánsz-ember halálának 25. évfordulója. Az újságíró, történész, művészettörténész Patkó Imre (1921—1983) gyűjtőköre egyébként a hetvenes-nyolcvanas évek gyűrűjéig követi a magyar avantgarde művészet hullámveréseit (Etienne Hajdún, Amerigo Toton, Joseph Kádáron, Konok Tamáson stb. át Keserű Ilonáig, Rékássy Csabáig, Újházy Péterig, Swierkiewicz Róbertig, Drozdik Orsolyáig stb.). — Almási ezúttal kizárólag az „alapítók”: Uitz Béla, Mattis- Teutsch János, Bortnyik Sándor, Kmetty János, Tihanyi Lajos és Gulácsy Lajos műveinek az elemzésére vállalkozik. E kiadvány legfőbb mondanivalója ugyanis az: „Az akti- vizmus kétségkívül egy rövid, de annál számottevőbb epizódja a magyar képzőművészet történetének. Jelentősége abban rejlik, hogy kitűzött céljainak megfelelően először teremt szinkront a nyugat-európai és a hazai művészet fejlődése között. Védőszárnyai alá vonja a sarjadó magyar avantgárd mozgalmat és olyan művészeket indít útnak, akik később maradandó értékekkel gazdagítják az egyetemes művelődéstörténet tárházát.” Erről a folyamatról persze nem elég olvasni — ezt látni kell. Banner Zoltán Rouzaud, aki maga is hobbipilóta és amatőr búvár, állja a több millió frankos költségeket. Az IFREMER technikusai hajójukkal és speciális keresőkészülékeikkel szeptemberben meg is kezdik a tenger átfésülését. A valószínűsíthető feltalálási helyet a Földközi-tenger 30 négyzet- kilométeres területére szűkítették. A repülőgép kiemeléséről azonban szó sincsen: „Ezt az egészet csupán szívügynek, egy nagy romantikus vállalkozásnak tartom. Nem egy roncsot akarunk kiemelni egy csontvázzal, hanem egyik legnagyobb költőnk és írónk rejtélyét akarjuk megfejteni” — mondta Jean-Claude Rouzaud. Ferenczy Europress A Szomszédok című telere- gény május elején lépett hatodik esztendejébe. Szülőatyja, írója, főrendezője Hon’áth Adám, a Magyar Televízió talán legsokoldalúbb, legtöbb műfajú rendezője. Operát vagy balettet például éppen úgy rendezett, mint vetélkedőt, vagy — s meglehet, ha egyszer élete alkonyán mérleget csinál, erre lesz a legbüszkébb — a rengeteg előkészületet kívánó, 1989. június 16-ai Nagy Imre és vértanútársai temetéséről szóló egész napos riportot is ő irányította. — Ami a Szomszédokat illeti, kezdettől fogva azt mondtam: ez szórakoztatás, nem irodalom, semmiképpen nem művészfilm, a kritikusokat és a közönséget egyaránt arra kértem: ne úgy nézze! Hanem úgy, mint egy szórakoztató történetfolyamot, amely kissé publicisztikus, kissé riportszerű is, hiszen a szereplők napi élete, napi problematikája, napi gondjai és napi örömei — mégha szerzőként én találom is ki őket — lényegében azonosak a nézők nagy többségének mindennapi életével. Az utóbbi időben telitalálat volt Raksányi Gellért beállítása. Ugyanilyen telitalálat kezdettől fogva Etus, a nemcsak külsejében, de szellemiségében is örökifjú nagymama. „Privát” érdekessége, hogy Horváth Ádám felesége, Csűrös Karola játssza, és hogy az alapmodell, akiről a forgató- könyvíró-rendező ezt a figurát megmintázta: Adám anyja, a második férje. Sárközi György után Sárközi Mártának neveBoldog békeidők politikusai Az 1867-es kiegyezés után Magyarország a kapitalista fejlődés útjára lépett. Vasútvonalak, gyárak épültek, iskolákat, kulturális intézményeket létesítettek. Megélénkült a politikai, parlamenti élet. Ezek a „boldog békeidőit” az első' világháborúig tartottak. E hosszú, érdekes kor jeles képviselőiről szól két anekdotánk. Szilágyi Dezsőnél, a hirtelen haragú igazságügy-miniszternél Barcsay Domokos képviselő egy fiatal jogászt protezsált törvényszéki bírónak. A miniszter pár nap múlva ezt a választ adta a képviselőnek: — Nem nevezhetem ki a pártfogoltodat, mert azt hallom róla, hogy iszik és goromba. — Ettől nyugodtan kinevezheted, kegyelmes uram — vágott vissza a képviselő —, mert nem iszik többet, mint én és nálad nem gorombább. * Főúri körökben rossz néven vették, hogy Andrássy Gyula gróf még külügyminiszterként is jó barátságban van Munkácsy Mihállyal, a világhírű festővel. — Hogy tudsz miniszter létedre barátkozni azzal a piktorral, aki néhány éve még asztaloslegény volt? — faggatta Andrássyt a^egyik barátja. — Mondd csak, kérlek — kérdezte a miniszter sebző gúnnyal —, ki volt Raffaello korában a külügyminiszter? —Honnét tudjam én azt? — hökkent meg a kérdező. — No, lám, de azt még te is tudod, hogy ki volt Raffaello! zett hajdani lapszerkesztő. Márta első férje Horváth Zoltán volt, a kiváló szerkesztőtörténész, az ő édesapja pedig Molnár Ferenc, a Pál utcai fiúk és színpadi remekművek egész sorának halhatatlan írója— Forgattam már tévéfilmeket nagyapám, Molnár Ferenc műveiből, és legközelebbi televíziós feladatom ismét ez lesz. Az Ibolya, továbbá az Előjáték Lear királyhoz című Molnár-egyfelvonásosokat fogom megrendezni. Ezt a két egyfelvonásost a színházak általában egy harmadikkal, a MarsalldA közösen szokták színre vinni. A Marsall televíziós változatát én már jó néhány évvel ezelőtt leforgattam, így aztán nagy ambícióval látok neki a másik két ikerdarab megvalósításához. — Az említett két Molnár Ferenc-egyfelvonásoson, no meg természetesen a Szomszédok soros fejezetein kívül mit várhat még a tv-néző Horváth Ádámtól ebben az esztendőben? — Elmúltam hatvanéves, most már elég nekem, ha évenként egy olyan munkát csinálhatok, amely újszerű a számomra. Ebben az évben volt már ilyen: Zorán maga kért fel, hogy a televízió számára én közvetítsem a Metró búcsúbulit. Tavaly pedig két olyan műsorom is volt, amelyet korábban nem csináltam. Az egyik az Isaac Stern-koncert volt, amely januárban került adásba, a másik a Rómeó és Júlia új, Seregi László koreog- rafálta balettváltozatának közvetítése az Operaházból. — Ha valahol, hát a képernyőn gyakran összefügg a művészi és az újságírói munka — mondja befejezésül —, ezért a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol tévérendezést tanítok, az új iskolaévben megvalósul javaslatom: nem tévérendező-, hanem tévériporter-jelölteket fogunk tanítani. Barabás Tamás FELHÍVÁS! Kunágota Község Önkormányzata földrendező bizottságot alakft, az 1992. évi IL. törvényben meghatározott feladatok végrehajtásának elősegítése érdekében. Az önkormányzat képviselő-testülete kéri azokat a kárpótlási igénybejelentőket, akik részt kívánnak venni a bizottság munkájában, hogy 1992. augusztus 1 S-éig jelezzék szándékukat írásban*vagy személyesen a polgármesteri hivatalnál. » Cim: Kunágota, Rákóczi u. 9. Telefon: 1. Kiskegyed A Kiskegyed szerkesztősége legényárverést rendez. Vállalkozó kedvű, független férfiak rövid bemutatkozó leveleit várják augusztus 15-éig a szerkesztőség címén (1538 Budapest, pf. 591.) A borítékra írják rá: Legényárverés Bortnyik Sándor: Kovácsok Hogyan halt meg Saint-Exupery? A pezsgőkirály megfejti a rejtélyt... „A képernyó'n gyakran összefügg a művészi és az újságírói munka” A textilbiennálé meghívója