Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-01-02 / 181. szám

1992. augusztus 1-2., szombat-vasárnap MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM-éfiflÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Szorító Továbbadom a meghívót / Horváth Adám Molnárt rendez A Szomszédok nem művészfilm, inkább riportszerű Hetente érkezik meghívó a múzeum művészeti osztályára valamilyen egyéni vagy cso­portos vagy országos, esetleg nemzetközi kiállításra. Nincs kínzóbb: látni, tapasztalni, hogy mi minden történik Zala­egerszegtől Nyíregyházáig a galériákban, múzeumokban, mindenféle kiállítási terem­ben, s nem jutni el, legfennebb minden tizedik eseményre. Úgy gondoltam, hogy különö- . sen így nyári vakációk és sza­badságolások hónapjaiban időnként közhírré teszek né­hány megnyitót, hogy az én meghívómmal legalább azok ne kerüljék el a művészeti élet jeles helyeit, akik éppen arra­felé járnak. Itt fekszik az asztalomon hetek óta például a 12. Magyar Textilbiennálé és a 9. Nemzet­közi Miniatűrtextil Biennálé szórólapja; mindkettőt június 18-án nyitották s augusztus közepéig tartanak nyitva a Szombathelyi Képtárban, il­letve a Savaria Múzeumban. 1992-ben először kerül 12. Magyar Textilbiennálé címen a közönség elé összevonva a magyar textilművészet teljes termése, tehát a faliképtől a tértextilen át az ágyneműig a hét éve épült Szombathelyi Képtárban, amely az eddigi bi­,,Irodalmi bombát” készít elő egy gazdag pezsgőbirodalom örököse és egy világhírű álla­mi kutatóintézet Franciaor­szágban. A szokatlan felállású kettős meg akarja fejteni a rej­télyt: hogyan halt meg a világ­szerte közkedvelt „Kis Her­ceg” írója, Antoine de Saint- Exupery. Saint-Exupery repülős halá­láról annyit tudni, hogy 1944. július 31-én a de Gaulles tábor­nok vezette felszabadító hadse­reg önkénteseként, a korzikai Borge repülőteréről egy kis Lightning P—38-as géppel fel­derítőrepülésre indult. Ez lett az utolsó repülőútja — az író-piló­tát és gépét soha többé nem látta senki sem. A háború befejezése után a német Luftwaffe archívumát is átkutatták, de egyetlen do­ennálékból származó magyar textilgyűjteményt őrzi. Mi ennek az újdonságnak a lényege? Az, hogy az idén elő­ször együttesen megrendezett művészi és ipari textilbiennálé érdekes egyezéseket hozott létre. Mert vajon ruhák vagy szobrok azok a textilművek, amiket például Bakó Ilona ké­szít, amikor megalkotja a Sze­relmes özvegyasszony virág- vasárnapját egy régi, fekete parasztruhából, vállán piros virággal? A minitextilek pedig (ma­gasságuk vagy szélességük nem haladhatja meg a 25 centi­métert!) szinte valamennyien önmagukban is érdekesek; például sok a toll — a perui inka textilművészet ezer éve használja öltözékeinél —, sok az elbújásra szánt sátor, a ked­ves bumfordiság (szőrmók ál­latkák, játszó gyerekek stb.), s a kolumbiai Campuzano pedig egyenesen a metróban haszná­latos mozgólépcső anyagából készített guruló szőnyeget. Akik pedig Győr környékén fordulnak meg (bármikor), ne mulasszák el felkeresni a „Vastuskós” házban (Xántus János Múzeum) a Patkó Imre gyűjteményt, amelyben a ma­gyar aktivisták és körük mun­káinak egyik legértékesebb kollekcióját láthatják. Néhány kumentuma sem tett említést arról, hogy 1944. július 31-én lezuhant volna egy Lightning P—38-as. Több tucat hipoté­zist állítottak fel, például, hogy az író gépe az Alpokban zuhant le, a tengerbe veszett stb., eddig azonban mindegyik feltevés megdőlt. Az „Exupery-vírus” meg­fertőzte a pezsgőkirályt, Jean- Claude Rouzaud-t, az előkelő Roederer-ház főnökét Reims- ben. A „Titanic” megtalálása az Atlanti-óceán északi részén ugyanis azt bizonyítja, hogy ma már technikailag lehetséges lenne St. Exupery gépét meglelni a Földközi­tengerben. Az IFREMER francia kutatóintézet, amely annak idején megtalálta a Ti- tanicot, érdeklődést mutatott a vállalkozás iránt. hete jelent meg a győri múze­um és a „microCAD-Pro mu- seo” Alapítvány kiadásában (az Artificium et História soro­zat 1. füzeteként) Almási Ti­bornak, a gyűjtemény őrének a tanulmánya, s Kassák idézését különösen időszerűvé avatja a nagy magyar XX. századi re­neszánsz-ember halálának 25. évfordulója. Az újságíró, tör­ténész, művészettörténész Patkó Imre (1921—1983) gyűjtőköre egyébként a hetve­nes-nyolcvanas évek gyűrűjé­ig követi a magyar avantgarde művészet hullámveréseit (Eti­enne Hajdún, Amerigo Toton, Joseph Kádáron, Konok Ta­máson stb. át Keserű Ilonáig, Rékássy Csabáig, Újházy Pé­terig, Swierkiewicz Róbertig, Drozdik Orsolyáig stb.). — Almási ezúttal kizárólag az „alapítók”: Uitz Béla, Mattis- Teutsch János, Bortnyik Sán­dor, Kmetty János, Tihanyi Lajos és Gulácsy Lajos művei­nek az elemzésére vállalkozik. E kiadvány legfőbb mondani­valója ugyanis az: „Az akti- vizmus kétségkívül egy rövid, de annál számottevőbb epi­zódja a magyar képzőművé­szet történetének. Jelentősége abban rejlik, hogy kitűzött cél­jainak megfelelően először te­remt szinkront a nyugat-euró­pai és a hazai művészet fejlő­dése között. Védőszárnyai alá vonja a sarjadó magyar avant­gárd mozgalmat és olyan mű­vészeket indít útnak, akik ké­sőbb maradandó értékekkel gazdagítják az egyetemes mű­velődéstörténet tárházát.” Erről a folyamatról persze nem elég olvasni — ezt látni kell. Banner Zoltán Rouzaud, aki maga is hob­bipilóta és amatőr búvár, állja a több millió frankos költsé­geket. Az IFREMER techni­kusai hajójukkal és speciális keresőkészülékeikkel szep­temberben meg is kezdik a tenger átfésülését. A valószí­nűsíthető feltalálási helyet a Földközi-tenger 30 négyzet- kilométeres területére szűkí­tették. A repülőgép kiemeléséről azonban szó sincsen: „Ezt az egészet csupán szívügynek, egy nagy romantikus vállalko­zásnak tartom. Nem egy ron­csot akarunk kiemelni egy csontvázzal, hanem egyik leg­nagyobb költőnk és írónk rej­télyét akarjuk megfejteni” — mondta Jean-Claude Rouza­ud. Ferenczy Europress A Szomszédok című telere- gény május elején lépett hato­dik esztendejébe. Szülőatyja, írója, főrendezője Hon’áth Adám, a Magyar Televízió ta­lán legsokoldalúbb, legtöbb műfajú rendezője. Operát vagy balettet például éppen úgy rendezett, mint vetélke­dőt, vagy — s meglehet, ha egyszer élete alkonyán mérle­get csinál, erre lesz a legbüsz­kébb — a rengeteg előkészüle­tet kívánó, 1989. június 16-ai Nagy Imre és vértanútársai te­metéséről szóló egész napos riportot is ő irányította. — Ami a Szomszédokat il­leti, kezdettől fogva azt mond­tam: ez szórakoztatás, nem irodalom, semmiképpen nem művészfilm, a kritikusokat és a közönséget egyaránt arra kértem: ne úgy nézze! Hanem úgy, mint egy szórakoztató történetfolyamot, amely kissé publicisztikus, kissé riportsze­rű is, hiszen a szereplők napi élete, napi problematikája, na­pi gondjai és napi örömei — mégha szerzőként én találom is ki őket — lényegében azo­nosak a nézők nagy többségé­nek mindennapi életével. Az utóbbi időben telitalálat volt Raksányi Gellért beállítá­sa. Ugyanilyen telitalálat kez­dettől fogva Etus, a nemcsak külsejében, de szellemiségé­ben is örökifjú nagymama. „Privát” érdekessége, hogy Horváth Ádám felesége, Csű­rös Karola játssza, és hogy az alapmodell, akiről a forgató- könyvíró-rendező ezt a figurát megmintázta: Adám anyja, a második férje. Sárközi György után Sárközi Mártának neve­Boldog békeidők politikusai Az 1867-es kiegyezés után Magyarország a kapita­lista fejlődés útjára lépett. Vasútvonalak, gyárak épültek, iskolákat, kultu­rális intézményeket létesí­tettek. Megélénkült a poli­tikai, parlamenti élet. Ezek a „boldog békeidőit” az első' világháborúig tar­tottak. E hosszú, érdekes kor jeles képviselőiről szól két anekdotánk. Szilágyi Dezsőnél, a hirte­len haragú igazságügy-mi­niszternél Barcsay Domokos képviselő egy fiatal jogászt protezsált törvényszéki bíró­nak. A miniszter pár nap múl­va ezt a választ adta a képvise­lőnek: — Nem nevezhetem ki a pártfogoltodat, mert azt hal­lom róla, hogy iszik és gorom­ba. — Ettől nyugodtan kine­vezheted, kegyelmes uram — vágott vissza a képviselő —, mert nem iszik többet, mint én és nálad nem gorombább. * Főúri körökben rossz néven vették, hogy Andrássy Gyula gróf még külügyminiszterként is jó barátságban van Mun­kácsy Mihállyal, a világhírű festővel. — Hogy tudsz miniszter lé­tedre barátkozni azzal a pik­torral, aki néhány éve még asz­taloslegény volt? — faggatta Andrássyt a^egyik barátja. — Mondd csak, kérlek — kérdezte a miniszter sebző gúnnyal —, ki volt Raffaello korában a külügyminiszter? —Honnét tudjam én azt? — hökkent meg a kérdező. — No, lám, de azt még te is tudod, hogy ki volt Raffaello! zett hajdani lapszerkesztő. Márta első férje Horváth Zol­tán volt, a kiváló szerkesztő­történész, az ő édesapja pedig Molnár Ferenc, a Pál utcai fiúk és színpadi remekművek egész sorának halhatatlan író­ja­— Forgattam már tévéfil­meket nagyapám, Molnár Fe­renc műveiből, és legközeleb­bi televíziós feladatom ismét ez lesz. Az Ibolya, továbbá az Előjáték Lear királyhoz című Molnár-egyfelvonásosokat fogom megrendezni. Ezt a két egyfelvonásost a színházak ál­talában egy harmadikkal, a MarsalldA közösen szokták színre vinni. A Marsall televí­ziós változatát én már jó né­hány évvel ezelőtt leforgat­tam, így aztán nagy ambíció­val látok neki a másik két iker­darab megvalósításához. — Az említett két Molnár Ferenc-egyfelvonásoson, no meg természetesen a Szom­szédok soros fejezetein kívül mit várhat még a tv-néző Hor­váth Ádámtól ebben az eszten­dőben? — Elmúltam hatvanéves, most már elég nekem, ha éven­ként egy olyan munkát csinál­hatok, amely újszerű a szá­momra. Ebben az évben volt már ilyen: Zorán maga kért fel, hogy a televízió számára én közvetítsem a Metró búcsú­bulit. Tavaly pedig két olyan műsorom is volt, amelyet ko­rábban nem csináltam. Az egyik az Isaac Stern-koncert volt, amely januárban került adásba, a másik a Rómeó és Júlia új, Seregi László koreog- rafálta balettváltozatának köz­vetítése az Operaházból. — Ha valahol, hát a képer­nyőn gyakran összefügg a mű­vészi és az újságírói munka — mondja befejezésül —, ezért a Színház- és Filmművészeti Fő­iskolán, ahol tévérendezést ta­nítok, az új iskolaévben megva­lósul javaslatom: nem tévéren­dező-, hanem tévériporter-je­lölteket fogunk tanítani. Barabás Tamás FELHÍVÁS! Kunágota Község Önkormányzata földrendező bizottságot alakft, az 1992. évi IL. törvényben meghatározott feladatok végrehajtásának elősegítése érdekében. Az önkormányzat képviselő-testülete kéri azokat a kárpótlási igénybejelentőket, akik részt kívánnak venni a bizottság munkájában, hogy 1992. augusztus 1 S-éig jelezzék szándékukat írásban*vagy személyesen a polgármesteri hivatalnál. » Cim: Kunágota, Rákóczi u. 9. Telefon: 1. Kiskegyed A Kiskegyed szerkesztősége legényárverést rendez. Vállalkozó kedvű, független férfiak rövid bemutatkozó leveleit várják augusztus 15-éig a szerkesztőség címén (1538 Budapest, pf. 591.) A borítékra írják rá: Legényárverés Bortnyik Sándor: Kovácsok Hogyan halt meg Saint-Exupery? A pezsgőkirály megfejti a rejtélyt... „A képernyó'n gyakran összefügg a művészi és az újságírói munka” A textilbiennálé meghívója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents