Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-31 / 205. szám

Thermál taxis fogta el Vasárnapra virradó éjszaka egy fiatalembert nagy tenni- akarás kerítette hatalmába. így történt, hogy Békéscsabán a Bartók Béla úti benzinkútnál beköltözködött egy számára idegen (bezárt vagy nem be­zárt) Barkas mikrobuszba. Ezúttal a járókelők sem voltak tétlenek, egy Thermál taxis és még néhányan közrevették a bátor ifjút, aki a hírek szerint egyiküket (egy nőt) meg is ütötte. Az éjszakai románcnak a rendőrség vetett véget, akik gyorsan megjelentek a hely­színen és gondjaikba vették a fiatalembert. Nemzetközi huszártalálkozó Nemzetközi huszártalálkozó kezdődött szombaton Sárvá­ron. A valamikori magyar hu­szárok 17 országból érkeztek erre az eseményre. Boross Pé­ter belügyminiszter megnyitó- beszédében méltatta a huszá­rok dicső tetteit. Hangsúlyoz­ta, hogy a találkozót rendező sárvári Huszármúzeum Baráti Köre azt a szellemet testesíti meg és terjeszti, hogy a hazá­ért tudnunk kell áldozatot is hozni, s erre, mint mondotta, ma mindennél jobban szük­ségünk van. „A HÍZELGÉS FŰSZERE TESZI ÉLVEZETESSÉ AZ EMBERI EGYÜTTÉLÉST” (Rotterdami Erasmus) Az Újkígyósi Aranykalász Mgtsz 1991. évi termésű nagybálás gyepszénát értékesít kis- és nagyüzemek részére. A széna 4 q hengerbálában van. Ár: 400 Ft/q a vevő járművére felrakva. Jelentkezni lehet: Szabadkígyóson minden kedden és szerdán 8—15 óráig. De én, mikor a liften a lakosz­tályából lekísértem az étte­rembe, úgy találtam, hogy zugivó az öregúr, mert a parfümfelhő mögül is kiérez- tem a whisky jellegzetes illa­tát. Mit mondjak, elég unottan ette végig a tíz fogást, amelyek közt mindig valamilyen levest szolgáltak fel neki. A végén meg azzal a meglepetéssel szolgált, hogy kér egy csésze meleg vizet. A körülötte ülők­nek még elmagyarázta, hogy nem teára vágyik ezúttal, mindössze meleg vizet kíván inni, mert a trópusi ember megszokta, hogy az az igazán szomjoltó. A hideg folyadék túl gyorsan kicsapódik. — És kapott? — Várj, hisz’ épp ez volt a balhé, hogy senki nem értette, mire kellhet ez. Csak röpköd­tek az utasítások, a tolmácstól a protokollfőnökön át az étte- remgóréig, fordult-pördult a pincér is, hozta ezüsttálcán, csészében. Szukamó pedig szertartásosan a szájához emelte és jót húzott belőle. KORKÉP 1992. augusztus 3J„ hétfő o Felkészülni, Yigyázz...! Egyházi oktatás az óvodától a gimnáziumig Tegnap délután négy órakor Gyulán, a katolikus plébánia templomban mise, a reformá­tus templomban istentisztelet vezette be a két felekezet 17 órakor kezdődő közös egyhá­zi tanévnyitó ünnepélyét a Harruckem téren. Megadatott hát, hogy hosszú évek után ismét működhetnek az egyhá­zi iskolák Gyulán — hálál­kodtak többen is a tanévnyitón a mikrofon elé lépők közül. Petróczki Zoltán, a gimnázi­um és általános iskola igazga­tója szerint mindez nem tör­ténhetett volna meg, ha a vá­ros polgári vezetői és a két egyház nem nyújtottak volna ilyen készségesen kezet egy­másnak, s ha a hívek nem já­rultak volna hozzá ugyanilyen lelkesedéssel az iskolák létre­jöttéhez. Mint előzetes tele­fonbeszélgetésünk során ki­derült, az egyházi általános is­kola a kilenc tantermes hajda­ni 2-es számú általános iskola alsó tagozatos épületét kapta vissza, ami bizony elég siral­mas állapotban volt, és sok­sok segítőkész család adomá­Amikor letette még megje­gyezte: „Jó a vizük, nagyon jó. Semmi mész nem érződik ben­ne, inkább zsíros. Már értem mitől olyan kövérek a magya­rok.” A pincér, mikor mindezt magyarul is meghallotta, majdnem elájult. O ugyanis azt hitte, hogy narancshámo- zástól ragacsos kezét akarja megmosni a díszvendég, az egyszerűség kedvéért egy fa­zékba merítette meg azt a dí­szesen cizellált csészét. Abba, amiben a virsli főtt. — Következmények? Derül... lassan ingatja a fe­jét. — Semmi. Habár a házior­vosát, aki viszont ginbajnok volt, be kellett avatni a dolog­ba. Azt mondta: „Semmi baj. Ha a rántott libamájat megette, most már minden oké lesz”. De azért megkérdezte: a biz­tonság kedvéért tartunk-e a háznál Gordon gint? L.B., Ferenczy Europress nyát felemésztette. A közös katolikus-református általá­nos iskolában egyébként 140 kisdiák fog tanulni, de feleke­zeti bontás csak első osztály­ban lesz. Az iskola fokozato­san válik 8 osztályossá. Az egykori gyulai születésű történettudós, váradi püspök, Karácsonyi János nevét immár másodszor veszi fel az általá­nos iskola mellett működő ka­tolikus gimnázium. Először éppen 90 évvel ezelőtt alapí­tottak katolikus gimnáziumot a városban, amely most az ön- kormányzat támogatásával új­jászerveződött. Egyelőre 90 diák kezdi meg itt a tanulmá­nyait. Minthogy Gyulán igen sok a találgatás azzal kapcso­latban, hogy az Erkel Gimná­zium és a Karácsonyi János Gimnázium hogyan fér meg egymás mellett, egy épület­ben, Petróczki Zoltán szüksé­gesnek tartotta elmondani: — Olyan tulajdonmegosz­tási tervet szeretnénk, amely­ben szó sem lenne az Erkel megszűnéséről. M.M. (Folytatás az 1. oldalról) nagyrészét a barokk és a XX: század zenéje adja; a szlovák együttes műsora is innen válo­gatott. A csillogóan szellemes beköszöntő (Galuppi Concertó­ja) a zenekar pregnáns, energi­kus arcát mutatta meg. A kifejezés szélesedő skálá­ját a Handel-mű (g-moll con­certo grosso) szabadon, kaden- ciaszerűen játszott lassú részei jelezték. Eredeti és — vonósok tudják, miért — merész vállal­kozás volt ugyanitt a gyors téte­lek picivel lassúbb, ráérősebb, ám félelmetesen ritmikus elő­adása: ehhez olyan formátumú csellistára van szükség, mint Ju- raj Alexander. Ugyanőt hallhat­tuk Miles Vucek hegedűssel csodálatosan együttmuzsikálni Vivaldi B-dúr kettősversenyé­ben. Laza, könnyed elegancia, hegedű és cselló tökéletes egyensúlya egymást túlszár­159 cég marad tartós állami tulajdonban Végleges a lista Mintegy 500-550 milliárd fo­rintra becsülhető az Állami Vagyonkezelő Rt. (ÁV Rt.) kezelésébe kerülő cégek va­gyonának az a része, amely az ÁV Rt. jegyzett tőkéjét fogja alkotni. A vállalatok bruttó saját tő­kéje meghaladta az ezer milli­árd forintot. Bár a kormány döntött a tartósan állami tulaj­donban maradó vállalatok kö­réről, pontos adatot még most sem lehet tudni, a cégek va­gyonának felmérése még nem zárult le. Az Állami Vagyonkezelő Rt.-hez tartozó megyénkben lévő vagy kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek: Dél­alföldi Gázszolgáltató, Hidas­háti ÁG, Szarvasi ÁTG, Dél­magyarországi ÁEG, Gyulai ÁEVG. OTP és több bank, pénzintézet, valamint biztosí­tók. A Napi című lap információja NYOMÁN nyaló mozgékonysága tették varázsossá ezt az egyébként ép­pen erre, a párbeszédszerű vir­tuozitásra kiélezett darabot. Hja Zeljenka kedélyesen eklektikus szlovák zenéje (Musica slova- ca) hangulatos „pihenőnek” tűnt, amíg meg nem szólalt a szólista Bohdan Warchal hege­dűje. Hiába hallottunk már en­nek előtte jó hegedülést (Miles Vucek), a 62 éves művész töké­letes hangszertudására, kiemel­kedő előadói egyéniségére új­ból fel kellett figyelni. Jeles XX. századi szerző, a cseh Leos Ja- nacek ifjúkori hévvel és roman­tikával megírt vonósszvitje zár­ta a műsort. Ez a soktételes, sejtelmes, viliódzó színeket fel­vonultató zene csodálatos meg­formálása és persze a ráadás­ként játszott két szám (Corelli, Stamitz) jelezte számunkra, hogy ez a zenekar „ezt” is tudja. Sőt, valószínűleg mindent tud. Gyenge Enikő Szlovák muzsikusok Békéscsabán Nem volt igaz a Napi Délkelet­hír (avagy: Baj keverés helyett újságírást!) Előbb pontatlanul idézi, kedvére kiegészíti a nyersanyagot, az MTT- hírt a Napi Délkelet 27-i, csütörtöki számában (d. 1.), majd miután a turpisság kiderül, a másnapi, pénteki számban az MTI-re fogja elírását (d) hírlapíró úr. Sőt, meg is toldja: „Nos, a hírből egy szó sem igaz!...” Szerkesztője is rátesz egy lapáttal, lúdtalp méretű lúdtollá- val akaszt a helyesbítés nyakába címet: „Nem volt igaz az MTI- hír!” Az ember—jelen esetben a hírügynök—esze megáll. Ugyanis éppen fordítva igaz. A Napi Délkelet újdondásza — pedig ő is Békéscsabán székel, akár az MTI hírügynöke — az MTI-hírből tudja meg, hogy a városházán támadt keveredés (pénteken már meg’is írta azt, ami a lényeg: a bal kéz nem tudja, mit csinál a jobb kéz), s a hírt gyorsolvasó módjára feliben-harmadában átfutva szerkeszti meg tévedésekkel dúsított tudósítását, és leírja: a rendőrség eljárást készül indítani az intézkedő városházi iroda ellen. Ezzel szemben az MTI-hír azt mondja, hogy a rendőrség eljárást készült indítani az ügyben; se jelen idő, se városházi iroda... Ámúgy stimmel. Ahogy az sem stimmel (már a pénteki irományban), hogy az MTI állampolgári bejelentésről tudósította volna a nagyvilágot (nem a csabai lapokat, mert azokat a saját munkatársaiknak kellene!), mivel a hírügynökség bejelentésekről szólt, állampolgári nélkül. Persze a dologhoz tartozik, hogy az MTI munkatársa többet tudott, mint amennyit leírt, ám a nemzeti hírügynökség dolgozójá­hoz méltó módon nem óhajtott senkit sem bántani. így például nem kötött bele sem a rendőrségbe, sem a városházába azzal, hogy megírja: tán egyórás eljárás folyt ismeretlen szobordöntögetők ellen, amikor kiderült, hogy az ismeretlen tettes nem egyéb, mint a dolgát végző városházi iroda. Hasonló bajkeveréssel sajnos már találkoztam a tisztelt Napi Délkelet hasábjain, ám mindeddig csöndben maradtam. A békés­csabai 1919-es szobor eltávolításának körülményeiről szóló (d. 1.)- tudósítások viszont már olyan mértékben sértik az újságíró-erköl­csöt, hogy meg kell szólalnom. A pénteki cím pedig egyértelműen hitelrontás. (Azon túl, hogy nem igaz!) A tisztelt kartársak figyelmébe kell ajánlanom: bajkeverés he­lyett jobb lenne hitelesen írni! Sőt, mielőtt hírlapi cikk írásába fognak, vegyék föl a kagylót, s tájékozódjanak! Mert most a példa mutatja: nem árt előbb több hírforráshoz fordulni. Más kérdés, mennyit ér a hírforrás; mert ebben az esetben annyiféle tájékoztatást kapott az ember, ahány illetékest megkérde­zett... Ám ez már nem az újságíró lelkén szárad. Őszinte nagyrabecsüléssel: az MTI Békés megyei tudósítója (az MTI-hírek SAM-ja, Sarusi Mihály) Sarokba azatfíva Szájmenés Nem szeretem a tiszteletköröket. Nem azokat, amelyeket olimpiai bajnokok rónak a verseny után, hanem azokat, amik ismét divatba jöttek politikai kultúránkban. Bár az a megfo­galmazás, hogy ismét, nem is helytálló, hiszen szinte ki sem ment a divatból. Egy testületi ülésen (majdnem mindegy melyiken) az az érzésem, némely hozzászólónak egyszerűen szájmenése van. Öt-tíz percen keresztül összefoglalja azt, amit az előtte felszólalók elmondtak, majd egy perc alatt hozzáteszi a saját véleményét. A következő ugyanezt teszi, így aztán a körmondatoknak se vége, se hossza. Előfordul az is, hogy valaki saját körmondatába belevész, és a végén fogalma sincs róla, honnan indult és mit is akart mondani. A televíziót nézve időnként ugyanezt látom, nem kevés eset­ben a kérdező riporterektől is. Tudomásul veszem és elhi­szem, hogy nagy öröm az embernek a saját hangját hallani. Másnak talán nem az. Ha csak egy mondatunk van ami fontos, akkor azt mondjuk el. Mondjuk egy mondatban. Gilá Károly

Next

/
Thumbnails
Contents