Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-27 / 202. szám
B ÛNBE(L)ESÉS 1992. augusztus 27., csütörtök Kínzóeszközök a tömlőében Magyarország egyik jelentős börtönmúzeuma Kiskunfélegyházán található. Az intézmény termeiben több évszázad — a XVII. századtól napjainkig — kínzóeszközeit, a kínpadtól, a betyárvilágban alkalmazott koplaltató ládáig, láthatják az érdeklődők A zenére petárdával válaszolt A napokban Csorvás egyik kocsmájának közelében az arra posztoló rendőr nagy durranásokra lett figyelmes. A sörözőhöz sietett, ahol a felszolgáló elmondta a robbanások előzményeit is. A vendéglőtől 80 méterre lakó helyi lakos odakiabált hozzájuk, hogy halkítsák lejjebb a zenét, mert nem tud pihenni. Ezzel egy időben a teraszon szórakozók közé dobott három petárdát, és egyfolytában szidalmazta a söröző személyzetét. A felszolgáló a zenét lejjebb halkította, de a petárdás férfi később mégis odament a sörözőhöz, ordítozni kezdett, hogy majd ő elintézi a berendezést. Nyomatékként még számtalan petárdát dobált a szórakozók közé. A teraszról mindenki elmenekült, mert féltek, hogy valaki sérülést szenved a felrobbant petárdáktól. Miután hősünk szétzavarta a szórakozókat, búcsúzóul még szidalmakat szólt, és távozott. Ny. L. Ittas és mérges volt A végén csattant a dákó — Csorvás egyik italboltjában szórakozott, iszogatott, biliár- dozott nemrégiben egy helyi férfiú. Mivel a biliárdon minden partit elvesztett, kézi tusában akart revansot venni, de a kocsmában lévők lefogták. Hősünk nem hagyta annyiban, és a dákóval indult támadásba. Először csak az asztal szélére csapott, később azonban legyőzője hátát és farát ütötte, melynek következtében a dákó eltörött. Ekkor lépett be a kocsma tulajdonosa, aki felelősségre vonta a törzsvendéget, viszont az megszeppenés helyett szidalomáradatot zúdított rá. Arra a kérdésre, hogy miért támadt a dákóval, roppant ésszerű magyarázatot adott: ittas és mérges volt.-—NY--H arcias kocsmai amazon Békéscsabán, a vásárcsarnok egyik büféjében italozott egy középkorú hölgy, majd megfáradván, taxival kívánt távozni. Időközben egy másik kocsi érkezett a helyszínre, de nem erre a hívásra, és ezért nem volt hajlandó elszállítani a hölgyet. A harcias amazon ezen felmérgelte magát, és cirkuszolni kezdett. Az őt megfékezni próbáló vendégek közül az egyik férfit nemi szerven rúgta, pohárral beverte a kocsma ajtajának üvegét, és dolga végeztével távozott. Hol mér a traffipax? Az adott napon első helyen jelzett mérési helyen 5.30—14.00 óráig, a második helyszínen 14.30— 22.00 óráig végeznek méréseket. A helyszínek és az időpontok szolgálatszervezési okokból kivételesen változhatnak. Augusztus 27.: Békéscsaba belterület (44-es út); Augusztus 28.: Békéscsaba—Békésszentandrás (44-es út) Augusztus 29.: Békéscsaba—Szeghalom (47-es út) Augusztus 30. : Békéscsaba—Orosháza (47-es út) Augusztus 31.: Békéscsaba belterület (44-es út) Szeptember 1.: Békéscsaba—Békés—Mezőberény (47-es út) Békéscsaba—Gyula—Sarkad (44-es,4219-es út). Békéscsaba—Békés (47-es út). Békéscsaba—Mezőkovácsháza (4434-es út). Békéscsaba—Gyula (44-es út). Békéscsaba—Orosháza (47-es út). Békéscsaba—Mezőkovácsháza (4434-es út). Darabokra vert készülékek a nádasban Elfogták a gyulai telefonbarbárokat Januártól megdöbbentő látvánnyal találták magukat szemben azok a gyulai polgárok, akik nyilvános fülkéből szerettek volna telefonálni. Fontos dolgokat elintézni kívánó emberek tömegei ugyanis a telefon- készülékeknek csupán a hűlt helyeit találták. Ez így ment a város szite minden pontján. A rendőrség már az első bejelentések után hozzákezdett az ismeretlen tettes vagy tettesek felkutatásához. Az ügy azonban sajnos nekik is fejtörést okozott. A baboná- sabbak egy része már ufókat kezdett emlegetni. Azonban hamar kiderült, hogy nagyon is földi emberek az elkövetők. A város különböző részein, sőt még a nádasok belsejében is darabokra vert készülékeket találtak, amikből kiszedték a pénzt. Azt tudni kell, hogy csupán egyetlen készülék körülbelül harmincezer forintba kerül. Az illetékesek a fülkéket ért kár helyreállítása után új készülékeket helyeztek el. Sajnos a tettesek „jóvoltából” ezek is társaik sorsára jutottak. Ha valaki összeírná azok neveit akiket keserű csalódás ért, amikor mentőt, tűzoltót vagy rendőrt akartak hívni, elég hosszú névsort kapna. A rendőrség a kezdeti sikertelenség után még nagyobb erővel és elszántsággal folytatta a nyomozást. Augusztus 11-én bejelentést kaptak Dénesmajorból, miszerint az ismeretlen elkövetők ott is működtek. A kiérkező rendőrök a helyszínelés után forró nyomon indultak el. Az ügy szálai Tótkomlósra vezettek. Innentől gyorsan követték egymást az események, amelyek eredményeként negyvennyolc órán belül előállították a sorozatos rongálásokat elkövető három személyt. A „barbár trió” legnagyobb tekintélyének a Szegeden hasonló cselekményekben már gyakorlatot szerzett K. J. számított. Társai B. T. és V. M. az ő útmutatásai alapján dolgoztak. Mivel ezek az események Gyula csaknem egész lakosságát érintették a Gyulai Rendőrkapitányság kiemelten kezelte az ügyet. Susánszki Imre Nem mindennapi zsarutörténetek Egy kis ausztráliai csevely Ehhez a történethez, utólagos engedelmével, kölcsön vettem Fehér Klára vígjátékának címét, de a meseszövés korántsem olyan szövevényes, mint az írónő háromfelvonásosában. Bár a színházhoz jószerivel ezúttal is köze van históriánknak, mely úgy kezdődött, hogy a jónevű vállalkozó szépen kaligrafált címzésű borítékban két páholyjegyet kapott az Operettszínház premierjére. Külön csáberőt jelentett a színház titkárságának gépírásos mellékelt pár sora, mely jó szórakozást kívánt és arra kérte, hogy pontosan foglalja el helyét, mert a tévéközvetítés miatt a szokásos 8 perces füg- gönyhúzási kivárás is elmarad. X úr (nem hatalmazott fel neve közlésére), felöltötte szmokingját, felesége is kisestélyit húzott és legszebb ékszereit vette fel. Taxit rendeltek, hogy ne kelljen parkolóhelyet keresni és azzal a bizsergető jó érzéssel indultak el a színházi eseményre, hogy most már visszavonulha- tatlanul beletartoznak abba a felső körbe, amelynek ott a helye egy ilyen társadalmi eseményen. Amikor jegyük szelvényét letépték, akkor támadt X úrnak az első baljós előérzete. Mintha valaki csak arra várt volna, hogy ők megérkezzenek, és már indult is kifelé az előcsarnokból. Később azon csodálkozott, hogy a levélben jelzett tévéközvetítésre csak egy farmemadrágos operatőrt küldtek ki. Végül az sem hagyta nyugodni, vajon kinek a jóvoltából került fel a színház protokoll- listájára. Be is kopogtatott nagy- hirtelen a színházi titkárságra, hogy megtudja, kinek tartozik köszönetért a parádés meghívásért. Egy titkárnő előbb a proto- kol-listát futotta végig, aztán udvariasan elkérte jegyüket. —Ez kérem nem tiszteletjegy —- állapította meg, aztán kiü- gyeskedte magát pillanatnyi zavarából —, legfeljebb olyan értelemben az, hogy egy tisztelője vehette a jegyet pénztárunknál. S ami azt illeti, ez a levélke sem tőlük ered — és mosolygott. — Nem is engednénk, hogy a tévé premieren dolgozzon. X úr most már rosszat sejtett. Kivárták még a következő felvonást, majd a szünetben eltávoztak. Amikor a taxi megállt a rózsadombi villa előtt, szinte kiugrottak. Két rendőrautó állt a kapuban. —Mi történt? — X úrhoz van szerencsém? —kérdezte az őrmester. — Szerencséje? Mondja már meg, mi történt? — Betörés, uram. A szomszédok láttak elsuhanni egy vékony fiatal embert. Benyomta a teraszablakot. Azon is távozott. Csomagot nem láttak nála. Feltartóztatni azonban nem merték. — Kérem, jöjjenek be. Nézzünk szét. — Épp erre akartuk kérni. X úrnak nem volt többre szüksége, mint öt percre, hogy megállapítsa: minden a helyén van. Nem hiányzik semmi érték, még egy ezüstkanál sem. A trezor is érintetlen. — Hát ezt nem értem — nyögte és belezuhant egy fotelba. Senki sem értette. Egészen addig, amíg a következő telefon- számla meg nem érkezett. A betörő nem használta a távhívást, a központon át kért egy ausztráliai kapcsolást, majd egy teljes felvonásnyit, csaknem egy kerek órát udvarolt egy sydneyi lánynak. „A betörés oka: — írhatták volna visszemenőleg a nyomozati jegyzőknyvbe — csak egy telefon.” Szétroncsolt telefonkészülékek. Egyenként 30 ezer forintot érnek ép állapotban
