Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-27 / 202. szám
1992. augusztus 27., csütörtök MINDENT BELE MEGYEI HÍRLAP Állva, ülve, fekve Haj-meresztő Ki vezet kit? Békefesztivál 1992, Póstelek Nemrégiben Pósteleken rendeztek Békefesztivált, amelyet sokan csak „hippifesztiválnak” neveztek. Az oldott hangulatú, zenével, sörrel, beszélgetésekkel fűszerezett bulin készítette fotóit kollégánk, Lehoczky Péter. Ők „karattyolnak”, én kortyolok Balatoni napló(pók) Kicsit koszos, kicsit szennyezett, de a lányok jól mutatnak benne Első nap(szúrás): A víz kicsit koszos, de feltétlenül előnye, hogy legalább mi, nagydarab emberek is elférünk benne. A part előtti köveknél alig látunk döglött angolnát, persze lehet, hogy csak azért, mert másra figyelünk. Természetesen a lányokra, akik szerencsére nem kaptak a boltban fürdőruhafelsőt. Henyélünk, miközben arra gondolunk, milyen érzés is lehet ilyen melegben dolgozni. Második nap(szúrás): Jelentősen megcsappant a hazai sörmuníciónk. Sebaj, iszunk majd csapolt komlószörpöt — gondoljuk —, de korsónként! 70 forintos áron alul a siófoki üdülőkörzetben nemigen találunk. Egy diszkontáruházban viszont kellemes meglepetés ér minket, hiszen üveges magyar sört 30 forintért, külföldit pedig 40 forint körüli árért már találunk. A nagytáskát megtöltjük és így az aznapi program adott. Harmadik nap(szúrás): Megéheztünk. Reklámáron 42 forintos kilós kenyeret veszünk az egyik üzletben, de ezt nyitva többet nem találjuk... Ünnepi, éttermi ebédre is gondolunk, de az étlap számos részét megpillantva, nem sokáig. Olcsó sétát teszünk, mivel csak nézegetjük a kirakatokat. Lehet, hogy az utószezon előszele teszi, de a ruhaneműk egy része — sportcipők, pólók, rövid ujjú ingek, nadrágok — olcsóbbak, mint például Békéscsaba néhány üzletében. Negyedik nap(szúrás): Irány az éjszakai élet. Az üdülőtelep főutcáján ilyenkor is nyitva tart a legtöbb butik, de mások is árulják „portékájukat”. Jellemzően az átlagosnál sötétebb bőrű lányok, asszonyok, talán még nagymamák is leállítják a járókelőket és szuperszexet ígérve 5 ezer forintot kémek egy „futamért”. Hajnalban már ők is árengedményt adnak, így 2500 forintért is vihetők. Ötödik nap(szúrás): Aludnánk a parton, de egy 60 év körüli férfiú érkezik a közelünkbe rozzant kerékpárjával, és forró csemegekukoricát kínál. Persze magyarul csak a legritkább esetben szófal meg, németül azonban folyamatosan kiabálja a bitte maisot. Nem messze tőle egy konkurens asszonyság továbbfejleszti az árulási taktikát és rekedt szopránján énekli, hol a bitte maisot, hol a mais bittét. Neki feltűnően jobban fogy a portékája, hiszen többen csak azért is vesznek tőle, mert ilyenkor legalább hallgat. Hetedik nap( szúrás): Ma nem mentünk a nagytáskával sörért. Történt ugyanis, hogy a száradni kitett „tatyót” éjszaka valakik meglovasí- tották. Az üdülőben nemcsak mi jártunk pórul, mert a többiek által kitett fürdőruhákat, törülközőket, pólókat loptak. A parton megtudtuk, hogy más üdülőkben is jártak aznap éjszaka zsákmányért. Hallani lehetett azt is, hogy az ilyen akciókat kéthetente ismétlik, amikor új csoportok érkeznek. Egyébként a maffia szót elég sokszor emlegették a vendéglátással, a lányok futtatásával és a betörésekkel kapcsolatban is. Nyolcadik nap(szúrás): Az utolsó sörösüvegeket is visszaváltottuk, az utolsó filléreinket is befektettük, az elemózsiánk utolsó morzsáiért is megvívtunk egymás között. Még egyszer megmártóztunk a Balatonban és a KFT együttes számát idézve indultunk haza: „De kár, hogy elmúlt már a balatoni nyár!” Nyemcsok László LUSTÁK LEVELEZŐLAP. JA Kedves Drága Aranyos Egyetlen ííiKN KKM A lusták levelezőlapja kelendő árucikk volt ■ Rózsaszínű a világ
