Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-22-23 / 198. szám
1992. augusztus 22-23., szombat-vasárnap MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM .BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP „Embernek szelíd, jóságos, halk és kedves...” A színész stratégiái Iványi Grünwald Béla emlékezete Iványi Grünwald Béla képei múzeumokban és néhány magángyűjteményben találhatók, de ha aukciókon felbukkannak, csillagásazti árakat érnek el, jeléül annak, hogy a közönség nagyra értékeli. Modem festészetünk vezető egyéniségei közé tartozott az „embernek szelíd, jóságos, halk és kedves” mester, aki a századelőtől fogva hathatósan közreműködött nemcsak saját képeivel, de tanításával is festészetünk arculatának kialakításában. Százhuszonöt éve született, 1867. május 7-én Somogy- somban. A Dunántúl szelíd lankáin szerette meg a természet örökké változó arcát, ekkor ébredt fel benne a művészösztön. Igen fiatalon, mindössze tizenöt évesen iratkozott be a budapesti mintarajzisko- lába, ahol Lotz Károly és Székely Bertalan tanítványa volt. 1886-ban került ki Münchenbe, az Akadémiára, de amikor tudomást szerzett a művészet akkori központjában, Párizsban folyó új kísérletekről, odautazott, és a Julian akadémián folytatta tanulmányait. O is, mint ekkortájt más magyar pályatársai, nem az impresszionizmus kezdeti eredményeire figyelt fel, hanem Bastien Lepage gyöngyfényű szürkéire, a finom naturalizmusra. Iványi Grünwaldra különösen az irányzat lírája hatott erősen, mint 1891 -ben festett Imádkozó parasztlány című művén látható. Korai képein a különleges világítási hatások érdekelték. Életében nagy fordulatot jelentett a nagybányai iskola megindulása, A nagybányai iskola alapító tagjai közé tartozik. Élete három nagy szakaszra oszlott. 1889-től a század- fordulós évekig festészete a nagybányai művésztelepen dolgozó társaival azonos vonásokat mutat, a szinte mesébe illően szép izvorai tájat festi a zöldek különböző árnyalataival (Bércek közt. Itatás). Fe- renczy Károly egyénisége rá is, mint az iskola minden tagjára hatott. Együttesen tanulÁhítat (1891) mányozták a plain air hatásokat, az ember és a táj viszonyát. „A természet szeretettel való elmélyedő tanulmányozása... volt a tavasza minden művészeti virágzásnak... elemző megfigyelés összefoglaló előadásban, az önkorrektúra kiterjesztése volt a cél.” Iványi Grünwald azonban rá igen jellemzően a vörösek, a sárgák, a zöldek felfokozott színértékeivel fejezte ki élményeit, szinte impresszionista módon a több változatban is ismert Ruhaszárításban (1902). 1903 és 1905 között a nagybányai iskola legderűsebb képeit festette. A Háromkirályok című művével római ösztöndíjat nyert. 1907-ben újra Párizsba utazott és ott a Nyolcak törekvései nyomán elfordult a nagybányai iskola szellemétől. Nagyszabású, dekoratív pannókat festett. Mozgékony lénye hamar reagált az új gondolatokra. A francia posztimpresszionizmus 1905 körül éreztette hatását a magyar művészéletben. Az új dekorativitás Gauguin szellemében, a körvonalak erős hangsúlyozásával második festőkorszaka egyik alKecskeméti kofák hóbuckák között (1912) kötőeleme lett (Tavasz című pannó). Képein Cézanne hatására alakjait egyre inkább térbe helyezte, és részletezni kezdte (Fürdés előtt, 1915). Kecskemét meghívására művésztelepet alapított az alföldi városban. A természettel való kapcsolat új mondanivalóra ihlette. A dekoratív egységtől visszatért a természet naturalisztikusabb szemléletére, az alföldi táj jellegzetességeit ábrázolta (Falusi udvar, 1922, Kecskeméti kofák hóbuckák közt 1912, Kecskemét, Gémeskút, 1924, Disznócsorda, 1925). A hazatérő tehenek című képe már egészen impresszionista alkotás. Élete utolsó szakaszában festett képei közt sok a cigánytémájú és az impresszioniszti- kus csendélet, melyekkel nagy közönségsikereket aratott. Ragyogó színskála, mozgalmas előadásmód jellemzi színházi tárgyú képeit is, melyekre Bajor Gizi halhatatlan alakításai ösztönözték. Utolsó éveinek bensőséges élményeit örökítik meg balatonlellei nyaralójában festett, költői hangulatú tájképei, szinte vibrálóan testetlen csendéletei, a tó örökké változó színhatásaival. A víz feletti pára ezerszínű játéka, a formáknak a fénnyel való egyesülése e képeit Egry alkotásaihoz hozza közel az atmoszférikus jelenségek víziószerű ábrázolásában. Élete utolsó percéig dolgozott. 1940 szeptemberében hunyt el Budapesten. Brestyánszky Ilona A padlásokat lesöpörték, de... Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945—1956 Erdmann Gyula könyve — Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945—1956 — nem sorolható a könnyed nyári lektűrök, de még a szórakoztató olvasmányok közé sem. A Tevan Kiadó gondozásában megjelent kötet fajsúlyos történelmi és helytörténeti dokumentum. A szerző, a Békés Megyei Levéltár igazgatója három fejezetben foglalkozik a magyarországi beszolgáltatási rendszer különböző korszakaival, módszereivel. Az első fejezet az 1945—1948 közötti időszakot tárgyalja, a második az 1948—1953 júniusa közötti éveket, ennek a résznek a címe: A sztálinizmus mélypontján. Az utolsó fejezet — Az „új” szakasztól a forradalomig — az 1953 júniusától 1956 októberéig terjedő időszak begyűjtési rendszerével foglalkozik. Hogyan avatkozott be az állam a mező- gazdasági termelésbe 1945 előtt? Milyen volt a beszolgáltatási rendszer a háború után, a közellátás az infláció idején? Mi volt az a „kenyércsata”, majd a stabilizációs agrárpolitika? Mindez kiderül az első fejezetből. Az agrárpolitika eltorzulásáról, a kulákok külön terheiről, a begyűjtés megszervezéséről és lebonyolításáról, a gazdalajstromról és a földnyilvántartásról, a cséplés szabályozásáról és a termékek átvételéről kap ismereteket az olvasó a második fejezetből. Az 1953- as júniusi fordulat után megváltozott az agrárpolitika is, az államigazgatási és begyűjtési rendszer egyszerűsítésére, ésszerűsítésére vonatkozó törekvésekről, a szak- igazgatásról és a káderhelyzetről tájékozódhatunk a záró részből. Lehet, hogy a kötet címe és ez a rövid ismertetés nem csigázza fel túlságosan az érdeklődést. Lehet, hogy sokan azt hiszik, begyűjtés, a padlások lesöprése régen volt, kit érdekel. Mégis rendkívül értékes dokumentációval állunk szemben, a magyar paraszt történelmével, sorsdöntő korszakot megvilágító adatokkal, amelyek ráadásul a legutóbbi időkig nem kerülhettek nyilvánosságra. S a gazdag tényanyagot lapozgatva „megborzongva érzékelhetjük a magyar ember földszeretetét, mindennél erősebb vágyát a saját gazdálkodásra. Feltárulnak a gazdasági és történelmi összefüggések, amelyek mögött megtaláljuk az ötvenes évek atrocitásait, a földművesek folytonos ütközéseit a hatalommal.” Niedzielsky Katalin Reformkori anekdoták Amikor 1849-ben, a köztársaság kikiáltása után Kossuth Tiszafüred bírájával beszélgetett, alaposan elmagyarázta a bírónak a királyság és a köztársaság közötti különbséget, és a köztársaság üdvös voltát. A beszélgetés végén megkérdezte hát a bírótól, hogy most már mi a véleménye. A bíró habozás nélkül felelte: — Átlátom én most már, uram, hogy csakugyan a köztársaság a jobbik forma, de valaki csak lesz akkor is a király! * Köztudott, hogy Petőfi a Mágnásokhoz című költeményében ki akarja irtani a névadókat a föld színéről. A versre felhívták Vörösmarty Mihály figyelmét is, mondván, hogy a vers Petőfié. — Te írtad ezt, Sándor? — kérdi szelíden Vörösmarty. — Én — feleli büszkén az ifjú költő. — De hát gróf Széchenyiről, báró Eötvösről teljesen megfeledkeztél! Petőfi dacosan válaszol: — Kettőjükért csak nem érdemes kivételt tenni ! Epres Attila: „A padlóról kellett kezdenem” Epres Attila, aki a kecskeméti társulat új tagjaként a Dán Mi- cu rendezte Szentivánéji álom Theseusát és Oberonját játssza, már sokszor, sok műfajban bizonyított. Mindez már csak azért sem volt könnyű, mert diplomája megszerzésének éve, 1986 óta a színház a kulturális közéletben sokkal inkább zajos igazgatóválasztásaival, mint műhelyeinek eredményeivel volt jelen. Az akadályok leküzdésére volt valamilyen egyéni stratégiája? — kérdeztem Epres Attilát. — Talán segített, hogy régóta edzésben vagyok. Generációm szinte már középiskolásként megismerkedhetett az új játékszabályokkal. A híresen szakmaszerető, soproni erdészeti szakközépiskolába jártam, ahol a hivatást az ember szívébe oltó, kandidátusi fel- készültséggel is rendelkező tanárok tanítottak. Amikor az érettségi után egy-két évvel visszajártam az erdészbálokra, már egyiküket sem találtam ott, megkezdődött az oktatás liberalizálása. Láthattuk, hogyan semmisül meg az egykori fegyelem, igényesség, és kezdtem sejteni, hogy ez a tendencia minden területen felerősödik. Mindez különösképpen érzékelhető volt a főiskolán. 1984-ben — az intézmény 1989-es forradalmát megelőzve — a napilapokban is olvasható volt, hogy tanáraink harminc százaléka alkalmatlan a pályára. Évfolyamom, de a később végzettek is csalódottan, rossz szájízzel indultak útjukra a diplomaosztás után. A helyzet a későbbiekben inkább csak romlott. —Mindennek ellenére soha nem érezhette mellőzöttnek magát. Emlékezetes filmekben (Vérszerződés, Cha-cha-cha), tévéjátékokban játszott, az utóbbi években pedig vezető színésze volt az egri társulatnak. — Pályám igazán boldog időszaka mindössze két évig tartott, amikor egy színház létrehozásában működtem közre tizenöt társammal. A legelső egri évben tíz bemutatót tartottunk, nagyszerű korszak volt. Aztán elkezdődött a rosszízű féltékeny kedés időszaka, a színházi, morális közállapotok megváltoztak, és a kép egyre sötétebb lett. Eljöttünk, pontosabban szándékunkat megneszelve kipenderítettek bennünket. Akkor megint úgy Emlékezetes filmszerepek, vezető színész Egerben FOTÓ: WALTER PÉTER — MTI-PRESS éreztem, hogy a padlóról kell kezdenem mindent. — Több szerződésajánlat közül válogathatott. Miért döntött épp Kecskemét mellett? — Vonzó volt a főváros közelsége, azaz a más munkalehetőségek, a tévé, a rádió, a kollegák, a színházak és nem utolsósorban a család közelsége. Persze, megnézem az utaslistát is, mielőtt fölszállok egy gépre. Tetszett a névsor, a régi tagok, de az új szerződők között is sok szimpatikus személyiséget találtam. — Ebben az évadban úgy alakultak programjai, hogy csak a Szentivánéji álomban lép közönség elé. — Ami a Szentivánéji álmot illeti: érdekes, ám vitatható produkciónak tartom. Minden közösségben igyekszem úgy alkalmazkodni, hogy a produkciókból, az évadból a lehető legtöbbet hozzuk ki. Tudom, ez minimálpolitiká- nak tűnik, de nem hiszem, hogy bárki is igénytelenséggel vádolhatna. Ennek érdekében mindig, mindenütt elmondtam a véleményemet, kaptam is érte eleget. Ha egy színész olyan körülmények között dolgozik, amelyek rombolják a lelkét, az legkésőbb a következő produkcióban megbosszulja magát. Ilyen helyzetben nem tudok játszani, nem ér a nevem. Nem könnyű megtanulnom, hogy ez egy olyan világ, amelyben rettenetesen sok az ijedt ember. Károlyi Júlia Bővült a fertődi kastély kiállítása A fertődi Esterházy-kastély állandó kiállítása páratlan szép használati és dísztárgyakkal bővült. Az Országos Műemlék Felügyelőség 2,5 millió forint értékben egy fertődi magángyűjtőtől vásárolta meg 165 darabos gyűjteményét. A szakvélemény szerint ezek a tárgyak egykor a kastélyt díszítették és most újra eredeti helyükre kerültek MTI-FOTÓ: MATUSZ KÁROLY
