Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-03 / 182. szám

1992. augusztus 3., hétfő

GAZDASÁG

Kis magyar kárpótlás

Ha nincs, lines?

Bukott vállalkozó

Lassan licitálni indul falu, város apraja-nagyja. A kisgazdák egy törvénymódosítással a megegyezés útjára kívánták terelni az árverés tartalmát. Nyílt titok, hogy minden előzetes megegyezés ellenére bizony jókora ráígérések várhatók, ha csak egyetlen licit-lacit kedvelő magyar feláll, s azt mondá: velem ugyan senki nem egyezett meg.

— A földárverések technikai szempontból nem lettek előkészítve—mondtat//-. Gondos József, a megyei kárrendezési hivatal vezetője. A megyei földhivatal vezetőjétől úgy tudom, hogy amíg a létszám- és eszközfeltételeik javítására megszavazott összeget nem kapják meg, nem is tudnak, nem is akarnak lépni. Augusztus végére, szeptember elejére Békés megyében a földhivatal egyetlen tsz egyetlen földrészletét tudja megjelölni árverésre: a medgyes- bodzásit.

—Miért éppen azt?

—A békéscsabai városi földhivatal vezetője odavalósi, az érdekegyeztető fórum elnöke pedig a mi hivatalunk dolgozója. De nem is ez a lényeg. Békés megyében 237 ezer hektár vár kiosztásra, 6 millió 113 ezer 844 aranykorona-értékben. A megye művelt földterületének hozzávetőleg egyharmada szolgálja majd a kárpótlást. Megeshet, hogy az igények kielégítéséhez ez vajmi kevés lesz. Békésben az első kárpótlási törvény alapján ugyanis 65 054 igénylő jelentkezett kárpótlásra. Ebből 3384-en vállalkozásukat, 5650-en házingatlanokat, a többiek földjüket vesztették el annak idején.

— Milyen széles az 1939 és 1949 között sérelmet szenvedettek köre?

— Eddig 191-en nyújtották be kérelmüket, ennél nagyságrendileg több jelentkezővel számolunk. Ebben a körben a legkisebb igény is több 100 ezer forint. Közel 30 olyan akadt köztük, amely a nettó 5 millió forintot meghaladja. Csak a példa kedvéért: van, akinek a bruttó igénye 350 millió forint. Kárpótlást kértek például az orosházi Tóth és a békéscsabai István malomért, de jelentkeztek az egykori békéscsabai Kaufmann Áruházért, s kárpótlást kémek a Weinckheim, valamint a Zichy család képviselői is.

— Orosházán beszélgetünk, tekintsük át a példa kedvéért e város helyzetét.

— Az orosházi állami gazdaságból alakult részvénytársaság nem jelölt ki földterületet a kárpótlás biztosítására. Néhány napja kaphatták kézhez az országos kárpótlási és kárrendezési hivatal másodfokú döntését, amely remélhetően a törvény előírásainak megtartására szorítja őket. Lehetséges, hogy az rt. pert indít, így a bírói döntés meghozataláig elhúzódhat az ügy. Az Új Elet Tsz-szel már pereskedünk. Ok a szövetkezeti földalapot minden tagjukra, nem csupán a földnélküliekre képezték. Másrészt a tagi tulajdont Bogárzón, a várostól egykét kilométerre, a kárpótlásit viszont 20—25 kilométerre, Ka- • szaper határában jelölték ki.

— Visszatérve az áverésekhez: ha már lagymatagon indul is, mikor végeznek nagyobb számban ilyen eljárásokat?

— Ha a földhivataliak az új feltételek birtokában szeptemberben látnak munkához, akkor ez az idő novemberre tehető. Az idén az árverések 40 százalékára tudunk sort keríteni.

—Zúgolódások,forrongások eló'szeléról hallani, mitöbb, sokak szerint szinte lincs-hangulat uralhatja majd az áveréseket.

— A kisgazdapárt más megközelítéssel sokat tehetne azért, hogy ne így legyen. Jelenleg heti 1200 kárpótlási határozatot adunk ki, eddig 9—10 000-et postáztunk el. Októberben jutunk el addig, hogy több mint 65 ezer igénylő kézhez kapja határozatunkat. Meg kell mondjam, hogy várhatóan 10— 15 ezer kérelmet megalapozatlansága miatt el kell majd utasítanunk. Október végén ráadásul „összeér” az első három kárpótlási törvény elbírálása.

* * *

Most, a nyár közepén se eleje, se vége nem látszik a kárpótlás folyamatának, mégke- vésbé a kárpótlási jegyek földre váltásának. Némi aggodalomra ad okot, hogy ebben a megyében, ahol a mezőgazdaság mindig is meghatározó volt, a kárpótlásra jogosultak tömege messze meghaladja a megyék többségében jelentkezők számát, s ennek okán késve indulhat az árverés. Máshol talán már el is feledik a tortúrát, mire nálunk éppen magasra csapnak a megtermelődött, felszított szenvedélyek. Az sem szívmelengetőkilátás, hogy a más megyékben hoppon maradottak ilyenolyan jogcímen itt akarják majd érvényesíteni kielégítetlenül maradt földigényüket. Kérdés az is, hogy az első törvény jogosultjait nem körözik-e le az utána következők. Pedig a kárrendezési hivatal minden lehetséges erejével, eddig megkérdőjelezhetetlen- nek bizonyult emberségével azon dolgozik, hogy minél előtt megnyugtatóan rendeződjön valamennyi sérelmet szenvedett ügye. S ami a legfontosabb: mikor lesz már túl a megye mezőgazdasága a hitet, a vérrel-verejtékkel megszült művelési kultúrát, az anyagi alapokat felőrlő bizonytalanságon? Kiss A. János

Kovács János — nevezzük így azt, akivel a dolog történt — mezőgazdasági vállalkozóként próbált szerencsét, ám sikertelenül járt. Azok közé a kevesek közé tartozott, akik egyetemen tanult szakmájukat gyakorolták hosszú éveken keresztül. Mezőgazdasági nagyüzemben helyezkedett el pályakezdőként, végigjárta a ranglétra szinte mindegyik fokát, és mielőtt önálló vállalkozóvá vált, téeszelnök-helyet- tesként dolgozott.

— Itt a privatizáció, gondoltam — kezdi beszélgetésünket Kovács János —, és mi sem természetesebb annál, minthogy magam is próbát tegyek. Barátaimmal egy kft.-t alakítottunk, mezőgazdasági termékek termeltetésére és felvásárlására. Naposlibát helyeztünk ki szerződéses libatartóknak, majd a máj- és húslibát adtuk tovább exportra. Jól ment a bolt, és a harmadik negyedéves mérlegünk is pozitív eredményt mutatott. Később a helyzet megváltozott. Egy-két libatartó kiállt a sorból, vagy mert elhullottak a libái, vagy mert okosabb volt mint mi. Ugyanis ha a libatartó nem teljesítette a szerződésben foglaltakat, akkor őt 20 százalékos fizetési kötelezettség terhelte, míg az állományért a veszteség a kft.-t és a gazdasági társaság hiteltartozását 40 százalékos büntetőkamat sújtotta. Magyarul: akinek volt esze, az felvette a hitelt, bankba rakta, kapott érte 35— 36 százalékos nettó kamatot, nekünk bejelentette, hogy elMár látszik az alagút vége

hullottak a libák és e manőver „tisztes” hasznát zsebre vágta. Néhány ilyen trükk után a kft. padlót fogott.

Nem merült ki a gazdasági társaság tevékenysége a libaneveléssel. Különböző szárít- mányokat, így zöldségféléket és pritaminpaprikát termeltek. A piaci bizonytalanság azonban itt is komoly károkat okozott. Ahol igény lett volna a termékre, ott nem tudtak fizetni, ahol lett volna pénz, ott inkább a nyugati portékát részesítették előnyben.

— A lehetetlenség tehetetlenséget szült — folytatja Kovács úr. — Nem tudtunk pénz nélkül létezni, a felvásárolt növényeket kénytelenek voltunk olyan áron eladni, amennyit ígértek érte. Röviden summázható : ma csak brókerként érdemes dolgozni, így ugyanis nincs mit veszíteni és

a közvetítői jutalék eltartja a vállalkozót. Aki termel ráfizet, mert bizonytalan a gazdasági helyzet, hiába mond a kormány akármit, a forintleértékelések önmagukért beszélnek. Híven tükrözik a gazdaság állapotát. Nem szívesen adok tanácsot, erre nem vagyok hivatott, de azt javaslom, nagyon gondolja meg az, aki mezőgazdasági termékek előállítására vállalkozik, hogy mit termeljen. Ha mégsem lehet lebeszélni erről, akkor semmi áron ne vegyen fel hitelt, mert ilyen kamatok mellett pénzt kínálni egyenlő a csőddel.

Kovácsék kft.-jét a napokban számolják fel. Erről sincs jó véleménye. Meggyőződése, hogy itt is csak az állam jár jól, na meg a felszámolást végző cég. Nem igazán érdeke a kintlévőségek behajtása és konkrét esetünkben ez még 50 százalékos sikerrel sem zárulhat.

— Nem látni a kivezető utat. Szerény véleményem szerint még az idén a nagyüzemek 50 százaléka megy csődbe. A magyar mezőgazdaság képtelen a banki kamatot előállítani, hitel nélkül viszont nehéz a gazdasági helyzetet áthidalni. Ha kisüzemről beszélek, csak az igazán kemény, erős, kézi erőt igénylő növény termesztését ajánlom, de ezt is csak kis mennyiségben. Mert lehet, hogy kisebb lesz a haszon, de kisebbet lehet bukni is — fejezte be Kovács János.

Papp János

I Ti Ti Vilii t i*i*i* rrrrri ti 'rrrrrrrrri1

BERENYI TÉGLA

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

Csak egy telefon és mi házhoz szállítjuk!-------Tovább tart az akció!--------K

észpénzes vásárlás esetén

10%-os kedvezményt adunk a ’91-es árainkból!

Termékek: (raklapon, fóliázva, áfa nélkül) + 25% áfa: B/30-as blokktégla, 108 db/raklap Kedvezményes ár

I. o. 15,70 Ft/db + áfa

Kézi rakodással:

Áfa nélküli m2-ár 550 Ft/m2

I. o.

14,62 Ft/db + áfa

512 Ft/m2

Thermopor—36 19/14 hőszigetelő tégla, 92 db/raklap

70/800 (II. o.) 24,73 Ft/db + áfa 840 Ft/m2

HB—38 19/14 hőszigetelő tégla, 85 db/raklap

70/900 (I. o.) 24,73 Ft/db + áfa 840 Ft/m2

További termékek: Uniform 12/19, 10/30-as válaszfal 1992. július 31-éig.

Rendkívül kedvezményes áron házhoz is szállítunk!

(Minimum 10 raklap.)

Pl. Békés megye: B/30-as 1,50 Ft/db + 15% áfa.

Az otthonában is fizethet a szállítással egy időben! Kézi rakodásnál ingyenes gépi felrakás!

BERÉNYI TÉGLAIPARI VÁLLALAT,

5650 Mezőberény, Gyár u. 1.

46. sz. főútvonal mellett, piros-fehér gyárkémény.

Telefon: (66) 52-711,52-280.

Telefax: (66) 52-455.

I I I I I 1 I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I il

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS!

Az Állami Vagyonügynökség Előprivatizációs Programigazgatósága egyfordulós, nyílt pályázat útján együttes megvételre felajánlja „Sörpince” Vendéglátó Korlátolt Felelősségű Társaságban (Székhelye: 5700 Gyula, Április 4. tér 2.) az 1990. évi LXXIV. törvény alapján rá átszállt 45%-os üzletrészét, és a

a) „Sörpince étterem”, Gyula,, Április 4. tér 2. sz.

b) a Várfürdő területen lévő IV. sz. alatti „A” jelű épület 76 m2-es üzlethelyiség tulajdonjogát.

Pályázhat bármely belföldi természetes személy, illetve a kizárólag ezek részvételével működő gazdasági társaság, ideértve az ajánlattevőnek minősülő személyek (konzorciumok, e célra alapított alkalmi egyesülések) együttes pályázatait is. A pályázatokat a kiíró titkosan kezeli.

A KFT. FŐBB ADATAI: -----------------------------------------------------------------------------------A társaság működésének kezdete: 1989. december 7.

A társaság határozatlan időre alakult.

Cégjegyzék száma: 04 09 000033.

A társaság törzstőkéje: 2420 ezer Ft.

A PÁLYÁZAT TARTALMA: ----------------------------------------------------------------------------— Az ajánlattevő (természetes személy, cég) neve, címe vagy székhelye.

— Az alánlattevő személyi, illetve cégadatai.

— Az ajánlat összege, pénzneme.

— A fizetés módja, határideje.

— Fizetési garanciák (bankhitel, hitelígérvény, készpénz vagy kárpótlási jegy stb.)

Az ajánlattevőt megillet minden olyan rendelkezésre álló információ, amely nem sért üzleti titkot.

A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSA: ----------------------------------------------------------------------— A pályázatokat a kiíró igazgatójából (helyetteséből), felelős ügyintézőjéből és jogtanácsosból álló bizottság a nyilvánosság kizárásával értékeli.

— A pályázatot — versenytárgyalás megtartása nélkül — a legmagasabb árat és a legjobb fizetési feltételeket ajánló pályázó nyerheti meg.

— A bizottság által legkedvezőbbnek ítélt ajánlattevőt az ÁVÜ felszólítja arra, hogy pályázati biztosítékul ajánlata összegének 5%-át az ÁVÜ bankszámlájára bánatpénzként fizesse be.

— Az AVÜ a legkedvezőbb ajánlattevővel szemben az 1988. évi VI. törvény 170—171. paragrafusaiban megjelölt jogosult(ak)nak — az ajánlati kondíció alapján — a Ptk. 373. paragrafusa szerint, az elővásárlási jogot biztosítja. Ha a jogosuljak) ezzel élni kívánnak és ennek biztosított feltételeit igazolják — a külső ajánlattevő által befizetett bánatpénz visszautalásra kerül.

— A pályázó ajánlatához a benyújtási határidő lejártától számított 30 napig kötve van.

PÁLYÁZATI ALAPÁR: -----------------------------------------------------------------------------------A kft-üzletrész 758 ezer Ft, melyből privatizációs költség 38 ezer Ft.

a) Gyula, Április 4. tér 2. sz. alatti „Sörpince étterem” üzlethelyiség tulajdonjoga 1000 ezer Ft, melyből privatizációs költség 80 ezer Ft.

b) Várfürdő IV. sz. „A” jelű épületből 76 m2-es üzlethelyiség tulajdonjoga 820 ezer Ft, melyből privatizációs költség 80 ezer Ft.

Összesen: 2578 ezer Ft.

A privatizációs költség csak készpénzben fizethető, aminek kivételével a vételár kiegyenlítésénél az ÁVÜ a kárpótlási jegyet a kamattal növelt névértéken befogadja.

A pályázatokat ajánlott levélben elhelyezett zárt borítékban „Pályázat Sörpince”, Gyula Kft. felirattal az Állami Vagyonügynökség Előprivatizációs Programigazgatóságára (1399 Budapest, pf. 708.) kérjük beküldeni.

A pályázat benyújtásának határideje: 1992. augusztus 17.

A pályázat elbírálásának határideje: 1992. augusztus 24.

A kft.-vel kapcsolatos üzleti tájékoztató az Állami Vagyonügynökség Előprivatizációs Igazgatóságán (1133 Budapest, Pozsonyi űt 56., V. emelet) tekinthető meg munkanapokon 9 és 12 óra között.