Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-19-20 / 196. szám
àKÉKÉS MEGYEI HÍRLAPKÖRKÉP 1992. augusztus 19-20., szerda-csütörtök o Kálmán Attila megyénkben Kálmán Attila művelődésügyi államtitkár lesz a vendége megyénknek augusztus 20- án. Gyulán a Népkertben 10 órakor az idegenforgalmi kiállításon mond beszédet, majd 15 órakor Almáskamaráson az új alsótagozatos iskolát adja át. Könyvtárátadás Csorváson, az új általános iskola építésének második szakasza kerül átadásra augusztus 23-án 16 órakor. Ekkor adják át ugyanis a Bartók Béla Nagyközségi Könyvtárat. Az ünnepélyes megnyitóra eljön, s beszédet mond dr. Horváth Tibor, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum megbízott főigazgatója. A létesítmény átadásával szép, kulturált környezetben kölcsönözhetők könyvek, valamint a technikai felszereltség lehetőséget teremt arra is, hogy zene- hallgatással és nyelvoktatással összefüggő igényeket is ki tudjanak elégíteni. István-napi vigalom Gyomaendrődön a művelődési központ szervezésében István-napi vigalomra kerül sor augusztus 20-án 11 órától. Gyoma Liget-fürdő ad helyet a színpadi és a vízi játékoknak, ügyességi vetélkedőknek. Aki a bejáratnál kockával két hatost dob, ingyen beléphet. Este a Liget vendéglőben vacsorával egybekötött nosztalgiabál lesz, ahol a gyomaendrődi Lézer együttes szolgáltatja a visszaemlékezés dallamait. Az érdeklődők táncbemutatót, divatbemutatót láthatnak, megcsodálhatják a távolkeleti arany- és ezüstékszereket, valamint megválaszthatják a Bál szépét. Telelottó A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint az augusztusi Telelottó sorsoláson a nyerőszámok a következők: 15,18,37,39,52 Halálos kimenetelű baleset történt tegnap délután Gyulán. A Nagy Zoltánné kétegyházi lakos által vezetett Lada személygépkocsi — eddig ismeretlen okból — áttért a menetiránnyal ellentétes bal oldalra, s ott egy fának ütközve árokba borult. A vezető' mellett ülő Nagy Zoltán a helyszínen meghalt, a gépkocsivezető és utasa. Dudás Mária életveszélyes sérüléseket szenvedtek. Lapzártakor a helyszínelés még tartott fotó: lehoczky péter Amíg a gyógyforrások vizet adnak... (Folytatás az 1. oldalról) S ha már a jövőnél tartottunk, mind Balázs Árpád, mind a tűzoltóság dolgozói elárulták, hogy a két év múlva tartandó fesztiválról már Ku- waitban, Kínában és Ausztráliában is érdeklődtek. — Amíg a gyulaiakban ennyi szellemi muníció lesz, amíg a gyógyforrások itt vizet adnak, addig fúvós muzsika is lesz e városban — zárta a témát Balázs Árpád. Pajzs Gábor, a Tűzoltóság Központi Zenekarának karnagya, a zsűri másik szakmai képviselője már a jelenről beszélt: — Álmomban sem gondoltam volna, hogy ekkora lesz az érdeklődés a rendezvény iránt, mint amit a nyitókoncerten és a felvonuláson tapasztaltam. Nagyon tetszik, hogy a tökéletesnek látszó szervezés mellett a rendezők mindent hihetetlen rugalmassággal intéznek. — Az alapítók annak idején egy könnyed, laza, fesztiválhangulatú rendezvényre gondoltak. Nos úgy érzem, ezt sikerült megőrizni — csatlakozott Balázs Árpád is. Eközben azonban komoly versengés folyik a részt vevő zenekarok között — jegyeztem meg, mire a zsűri elnöke a következőket válaszolta: — Én inkább úgy mondanám, ez egy szín vonal verseny, a gyulai várfesztivál díjaiért, az itteni elismerésért, ahol minden együttest önmagához, nem pedig egymáshoz mérünk. A díjakról Dudaszeg József beszélt: — A tegnapi minősítések után ma három fődíjat osztunk ki. Ez egy-egy fúvós tűzoltót ábrázoló tűzzománc plakett. Emellett azonban csaknem tíz különdíj is gazdára talál a ma esti gálaesten. Az eredményeket kíváncsian várjuk. Magyar Mária Magyarok a magyarságról (Folytatás az 1. oldalról) kifogásolta később, meggyőződésem szerint pusztán hiúsági kérdést csinálva a dologból Csoóri Sándor. — Miből gondolja, hogy csupán hiúsági kérdésről van szó? — Csoóri jó magyar, kiváló ember, de mint író, egyben hiú is. A nyilatkozat tartalmát egyetlen egyszer sem kifogásolta. így azt feltételezem, mindössze annyi baja volt, hogy nem ő írta alá. Nem akarok ellene fordulni a kongresszuson, de határozottan kiállók amellett, hogy mellé, nem alá és nem fölé egy üzletr hez értő ember kerüljön. Legfontosabb a határokon túl élő tehetősebb magyaroknak, hogy segítsenek valamit az anyaország gondjain. De ez egyben üzlet is, s ehhez Csoóri nem ért. A szövetség elnöke egyedül nem boldogul. Kell mellé egy gyakorlati ember. — Mennyire súlyosak az ellentétek a szövetségen belül? — Vannak tisztázatlan dolgok és visszaélésekre utaló jelek. Olyan tapasztalatai vannak, amelyek érthetetlenek, mint például a németek kizárása a kongresszusról, vagy a Pátkai Róbert evangélikus lelkész vezette felvétel, s azzal sem értünk egyet, hogy a sajtót ki kívánják zárni a közgyűlésről. Tehát lesz bőven dolga a 180 delegált résztvevőjének. Bízom abban, hogy az új elnökség rendezi a sorokat, s a belső villongások megszűnnek. Papp János sért, volt itt is edzőterem, meg körmérkőzés, tanítottam az újoncokat... jó banda volt az ott, kisegítettük egymást, még fizetés előtti héten is lehetett számítani egy kölcsön százasra. — Elvarázsolt az a homály..., ahová más nem is láthatott. Erről van szó? — Még mielőtt erre mondanék valamit, maradjunk még az edzőteremnél. Tudod te, milyen fontos az, hogy még ötvenéves korodban is tréningben légy? A hajlékonyság, az erő és a gyors reagálás képzeletbeli háromszögéből élj és mozogj? Mindez felér egy gyorstüzelővel. Itt mindig minden élesbe megy. Egy jó tigrisbukfenc vagy tenyeresütés többet ér, mint egy hatlövetű. A sportaréna nekem már becsukott. Visszakúszni gondnoknak és trikómosásokról vitatkozni a Patyolattal? Ugyan már. Azt mondta egyszer az Adler Zsiga, a szakma mesteredzője: „Ahol egyszer sas voltál, ne menj vissza verébnek!” És milyen igaza volt. — Mi lesz azzal a biztonsági emberrel, aki kiöregszik? — Ilyen kategória itt nem létezik. Olyan ez, mint a vadászpilótáknál. Ha kihízta a szkafandert, mehet a Malévhoz naposcsibét szállítani. Ebben a szakszolgálatban ismeretlen a „majd belejössz Józsi”, meg az is, hogy „a nyögdíjig majd elcammogsz elvtikém!” — Ezt jó hallani. De most valamit a látószervekről, ha szabad. Beleláttatok ti a műhelymunkába is? Érdekelt egyáltalán, hogy mi történik a politika színfala mögött? Hogyan mozog egyáltalán az a mechanizmus? — Ez jó végszó, mert egy időben ez maga is politikát jelentett, még ha az „új” meg „gazdasági” szócskát elé is tették. Nem hittem én egy percig se, amit mások beképzeltek maguknak, azt ugyanis, hogy rajtunk is múlnak a dolgok. Fenéket, éppen csak az üzembiztonságért voltunk felelősök. De egyszer csakugyan úgy adódott, hogy beleshettünk a kulisszák mögé. (Folytatjuk) „A TUDATLANSÁGNAK CSAK EGY TAKARÓJA VAN—A NYELV; MINEK AZT MOZGATNI!” (Mikszáth Kálmán) igjl PRIVÁT SZÍNES LABOR >v Színes filmek kidolgozása Békés megyében még mindig a legolcsóbban! Felvevőhelyünk: Békéscsaba, Munkácsy M. u. 4. Békés Megyei Hírlap Hirdetésfelvétele. 9 x 13-as kép ára még mindig csak 16 Ft/db, színes negatív hívása 79 Ft/tekercs. Színes filmjét, ha nálunk 16 óráig leadja, másnap nyitáskor készen megkapja. V MINŐSÉGET SZOLID ÁRON! Eg a gáz Bucsán Örömteli ünnepség színhelye volt tegnap délelőtt Bucsa. A település polgármestere, Földi György avatóbeszédében elmondta, hogy a tivoli település 2800 lakójának nagy nap a mai: megérkezett a földgáz. Röviden ismertette a gázláng-gyújtásig vezető nem mindig sima utat. A kiindulás az 1988-ban Ecsegfalván megvalósult szakaszoló állomás volt, mely megteremtette a lehetőséget a térség településeinek a rákötésre. 1991. március 13-án, miután a bucsaiak nagy része az írásos megkeresésre igényelte a gázt, a képviselő-testület a gázprogram indításáról döntött. À szükséges pénz egy részét pályázaton nyerték el, de hozzájárult a falu lakossága és vállalatai is. Végezetül megköszönte mindenkinek a munkáját, melynek eredményeként nem sokkal dél előtt Bucsán fellobbant a gáz. Gila Megérkezett Búcsúra a földgáz FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Kánikula és bozóttűz Kedd déleló'tt Bucsa és Füzesgyarmat között a 18-as kilomé- terkó'nél égett a mezó'. A közeli erdó't is veszély fenyegette, ám a riasztott szeghalmi és karcagi tűzoltók még időben megfékezték a lángokat. Figyelmeztetésül: a kánikula még tart FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Saftrkba tztrrffva Húszadika intelme Szent István napjához közeledve egy régi mesét illenék szellemi táplálékunk forrásaként idéznünk. A vármegye két szomszéd faluja messze földön híres volt az örökös torzsalkodásokról. Nem múlt el nap, hogy az egyik falu népe ne okozott volna valami bosszúságot a másiknak. Ha ünnep * közeledett, s az egyik faluban tíz ökröt vágtak, a szomszédban legalább tizenkettőt, félreérthetetlen bizonyságát adva, hogy az ünneplésből őket illeti a nagyobb szelet. Meg is bosszulta magát a sehová sem vezető gyűlölködés: egy idő után kihalt, elnéptelenedett a két falu, még a tájára sem járt senki fia. Szent István napjával is valahogy így vagyok. Hetek óta él bennem a drukk, nehogy valakinek nagyobb szeletre jöjjön meg az étvágya, s méltóbbnak találja magát az ünneplésre, mint mások. Lehet, hogy éppen azért adtak már annyi nevet augusztus húszadikának, s hagyták szégyenben, engedték elszürkülni, elkallódni, mert annyi hatalom, erő és kényszer igyekezett kisajátítani, másfajta köntösben az emberekre ráerőltetni. Ezért is megnyerő talán, hogy a legtöbb helyen politika- mentes vigalomra készülnek, ahol mindenki úgy ünnepel, ahogy bennsője diktálja. Aki pedig mégis megpróbálja kisajátítani magának augusztus húszadikát, félő, hogy sohasem lesz része benne igazán. László Erzsébet