Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-03 / 182. szám
O .«h MEGVF.I HÍRLAPSárréti táj, holtággal Szerkesztő: Gila Károly Telefon: (66) 71-139 “ Kis hírek Körösladány Elkészült és megkezdte a próbaüzemelést a falu szélén az új szennyvíztisztító telep, mely a település kommunális szennyvizének tisztítását végzi majd. A korszerű technológiával megvalósult létesítményt később még iszaptározóval egészítik ki. Okány Lezárultak a kulturális intézmények vezetői posztjaira kiírt pályázatok. A könyvtár és a művelődési központ esetében a pályázatok alapján a kinevezések meg is történtek. Az óvoda és az iskola esetében csak egy-egy pályázó volt, így a testület a döntést elhalasztotta, egyben a pályázók részére ideiglenes vezetői megbízást adott. Egy év elteltével az ügyre ismét visszatérnek. Körösladány Megalakult a helyi telefontársaság. A Szegedi Távközlési Igazgatóság ígérete szerint még ebben az évben mind a 290 helyi igénylő telefonhoz jut és van lehetőség ezer állomásra is bővíteni a kapacitást. Vésztő Megkezdődtek a helyreállítási munkálatok Vésztő-mágo- ron. A Csolt-monostor alapjainak kialakításakor a jelenleg múzeumként funkcionáló pince boltozata fölé betonhéj került, amely ugyan megakadályozta a csapadékvíz bekerülését a pincébe, ám egyben a talajvíz felfelé áramlását is elzárta. A mostani építkezés során először megerősítik a pinceboltozatot, majd a betonhéj elbontása és a falak kiszáradása után új védőburkolat kerül a pince fölé. A munkálatokkal az ősz folyamán készülnek el. SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE Beszélgetés Pelcsinszki Boleszlávval Félidős visszatekintés és esélylatolgatás A két évvel ezelőtti választások eredményeként Szeghalom térségéből Pelcsinszki Boleszláv került a Parlamentbe. A választási ciklus félideje alkalmat ad egy rövid disputára. Először talán arról: hogyan ítéli meg parlamenti munkáját ? Tevékenységem értékelése nem az én feladatom. Igyekeztem választókerületem gondjait, problémáit érintő témákban elmondani a véleményemet. Ilyenek voltak például a munkanélküliség, ahol interpellációt nyújtottam be arról, hogy a tönkrement mezőgazdasági vállalkozók is kaphassanak munkanélküli segélyt. Sajnos, ezt nem fogadták el. A legutóbbijavaslatunkat a Parlament napirendjére tűzi, így ismét tárgyalni fogjuk a megváltozott kamatozású építési hitelek ü- gyét. Itt azt szeretnénk elérni, hogy könnyíthessünk az adósok fizetési feltételein. Az említetteken kívül természetesen még számos alkalommal szóltam hozzá a parlamenti vitákhoz. Hogyan ítéli meg az ország és a térség helyzetét? Elöljáróban talán annyit, „— Nehezén várjuk a mágori napokat augusztusban, tavaly nagyon jól sikerült. Nagy a csend az idei rendezvényről, reméljük nem marad el. Ezt a Vidékünk fokozottan hátrányos helyzetű hogy az ország jelenlegi helyzete igen rossz. Ennek oka részben az a súlyos gazdasági válság, amit a jelenlegi kormány örökül kapott. Az is az igazsághoz tartozik, hogy az Antall-kabinet is követett el komoly hibákat működése közben és bizony a parlament sem vétlen. Ami a mi térségünket illeti, ez a vidék fokozottan hátrányos helyzetű. Itt jobban sújt bennünket a mező- gazdaság válsága, hiszen a megélhetési lehetőséget az álkis örömet nem vehetik el tőlünk, lassan egy éve várunk rá.” Kedves névtelen újságolvasó! Nagyon sajnálom, hogy levele lattartásból származó jövedelmekkel lehetett biztosítani. A felvásárlások körüli gondok, az egyre csökkenő jövedelmezőség miatt sokan abbahagyták ezt a tevékenységet. A munka- nélküliség a régió másik nagy gondja. Ennek mértéke sajnos tovább nőhet. Milyen lehetőséget lát a kibontakozásra? A munkanélküliség ellen megoldást jelenhetne egy válla- kozásbarát kormány esetén az egyéni vállalkozások számának növekedése. Ez pillanatnyilag nem így van. Fontos lenne a térség infrastruktúrájának kiépítése. Vonzóbbá lehetne tenni ezt a környéket a befektetők részére, ugyanakkor munkalehetőséget is jelentene. Az a véleményem, hogy saját erőből nem tudunk kikecmeregni a jelenlegi helyzetünkből, így feltétlenül szükséges lenne központi támogatás. Ez nem elsősorban több pénzt jelentene, hanem különféle kedvezmények nyújtását a helyi és az idejövő beruházóknak. Feltáratlan kincsünk a szép környezet, ám a turizmus fellendítése megint befektetés kérdése. végére nem írta oda a nevét. Őszintén remélem, nem valamiféle félelem tartotta vissza ettől. Aki ilyen ügyben szót emel, vállalhatja a nyilvánosságot is. Ami pedig az Ön által említett mágori napokat illeti, az idén is lesz Sárréti Piknik augusztus 20—21-én Csolt- monostornál. Olvasói levél Lesz-e piknik a Sárréten? Ismeretlen nagyjaink: Lengyel Béla Lengyel Béla kémikus 1844. január 4-én Körösladányban született. Édesapja, Lengyel Kálmán gazdatiszt volt, édesanyja Schrot Ágnes. A család 1845-ben Pestre költözött, hogy könnyebben oldhassa meg az alsóbb iskolai osztályokban kimagasló tehetséget és szorgalmat mutatott fiuk iskoláztatását. Lengyel Béla élete és munkássága szorosan összefüggött a kémiával. Kiemelkedő tevékenysége az analitikai és szervetlen kémia különféle területeit ölelte fel. Hazánkban ő volt az első, aki radioaktív méréseket végzett. Felfedezte a szénszub- szulfidot és számos ásványvizet elemzett. Az ő nevéhez fűződik az első magyar nyelvű korszerű vegyészeti ^egyetemi tankönyv megírása. O állította elő a fémkalciumot, melyet ugyan már korábban felfedeztek, viszont tisztasága meg sem közelítette a Lengyel-féle eredményt. A kalcium-hibrid vegyületet is ő állította elő elsőként. (1844—1913) Bunsen mellett volt tanársegéd Állami ösztöndíjjal Heidel- bergben tanulmányozta a világ- színvonalon álló laboratóriumok építését és berendezéseit, és kutató tevékenységet folytatott. Bunsen felfigyelt ügyességére és buzgalmára, ezért tanársegédi állást ajánlott fel az akkor 24 éves Lengyel Bélának, aki ezt elfogadta. Feladata a Bunsen előadásaihoz szükséges kísérletek előkészítése volt. E munka mel lett más professzorok előadásait is hallgatta, és kísérleteket is végzett, így 1870-ben szép sikerű szigorlata alapján a heidelbergi egyetem bölcsészdoktorává avatták. A szépen ívelő pályát a francia—német háború szakította meg, melynek kitörése után haza kellett térnie. Itthon a kémiai feladatokon belül a vegyészek, gyógyszerészek képzését, az orvostanhallgatók oktatását végzi a Budapesti Tudományegyetemen, melyhez 1913-ban bekövetkezett haláláig hű maradt. Ma már csaknem 80 éve Lengyel Béla is a múlthoz tartozik. A kémiatörténet csillogó lapjaira került ennek a szerény, de rendkívül nagytudású, az oktatásban és ismeretterjesztésben sokat fáradozott igazi tudós egyéniség neve. Emlékét Körösladányban a róla elnevezett utca és szülőházán emléktábla őrzi. Sípos Imre, művelődési ház igazgató, Körösladány Tombol a nyár, a szeghalmiak a Sebes-Körös partján keresnek menedéket 1992. augusztus 3., hétfő Mesebeli tisztás Hol volt, hol nem volt, egy kis folyócska partján volt egy tisztás. Kedves, hangulatos hely volt, nagy fák övezte csendes pihenőhely. A környékbeliek szívesen jártak ide, gyalogosan vagy kocsival. Rozsét szedtek, s amíg a bográcsban megfőtt a pörkölt, a gyerekek a tisztáson fociztak vagy az erdőben csatangoltak. Am egy napon valakik úgy döntöttek, ennek véget vetnek. Megjelentek hát a fűrészes emberek és kivágták a szép fákat. Mindez kevés volt. Utána hatalmas gépek jöttek, akik holdbéli tájat csináltak a tisztásból. A környékbeli fák megsiratták társaikat, a kirándulók bánatosan látták a vandál pusztítást. Tenni ők sem tudtak semmit, hiszen a fűrészes-traktoros fanyűvők a hatalom jogával éltek. Övék az erdő, úgy irtják, ahogy akarják. Mert itt csak erre futja. A mellette lévő terület már évek óta így néz ki. Úgy tűnik, csak a favágásra futja, a telepítésre már nem. Csak azt nem értik a hoppon maradt természetbarátok, miért volt sürgős a pusztítás, ha telepítésre most nem is gondolnak. Igaz, könnyebb valamit elcsúfítani, mint széppé varázsolni. A kedves tisztásból már csak emlékeinkben élő, mesebeli tisztást csinálni. n.. Nyárias a Hangulat Jó lesz a „Hangulat” Mogyorósi Imre füzesgyarmati vállalkozó profilt váltott. Korábban magánfuvarozóként tevékenykedett, most a vendéglátásban próbál szerencsét. Ennek eredményeként egy új létesítménnyel, a „Hangulat” sörözővel lett látványosabb Füzesgyarmat. A nevéhez méltóan hangulatos hely családi vállalkozásként jött létre. Rövid helyzetjelentést kértünk a térségről Berke Imre szeghalmi rendőrkapitánytól: Szeghalmon és a környéken alapvetően nem változott az eddigi helyzet. Új jelenség a mi területünkön a gépkocsifeltörés és -lopás, melyekkel szemben a szükséges intézkedéseket megtettük. A közlekedésbiztonsági ellenőrzés során jó néhány ittas vezetőt szűrtünk ki mi is. Érdemes megemlíteni, hogy július 1 - jétől Vésztőn 9 fős közbiztonsági csoport kezdte meg tevékenységét. A létrejött polgárőrségekkel jó a kapcsolatunk, már példa is igazolja eredményes együttműködésünket. Segélyezés csak saját éráiból Nincs könnyű helyzetben a Magyar Vöröskereszt az országban. Akkor, amikor a segélyek iránti igény a csökkenő életszínvonal hatására jelentősen megnőtt, a források elapadtak. Többek között erről is beszélgettünk Giricz Lajossal, a szervezet szeghalmi vezetőjével. — A rendszerváltás hogy érintette a vöröskeresztet? — A szervezet alaptevékenysége nem változott, továbbra is a rászorulókat kívánjuk támogatni. Ami viszont egészen új helyzetet teremtett, az az, hogy 1989 óta a vöröskereszt nem kap állami támogatást. Ezek után nem maradt más lehetőség, magunknak kell előteremteni a szükséges anyagiakat, eszközöket. Ennek egyik formája, hogy boltot nyitottunk, ahol a nagykereskedelmi áron beszerzett ruhákat értékesítjük és a keletkezett hasznot segélyezésre fordítjuk. — Milyen a környék vöröskeresztes élete? Alapszervezeteink még működnek, Szeghalmon például tizenkettő van. Ahol a munkahely stabil, ott az alapszervezeteink is azok. Fontosnak tartom, hogy működik a családvédelmi tanácsadónk, ahol a rászorulók kérdéseikre választ kaphatnak. Sikeres véradásokat szervezünk, noha lassan már a szervezőmunkára sem lesz pénzünk. —Terveznek-e mostanában valamilyen akciót? — Tulajdonképpen folyamatosan várjuk a pénz- és ruhaneműfelajánlásokat, amiket a rászorultakhoz továbbítunk. Augusztusban indul a vöröskeresztes sorsjátékunk, melynek nyereménytárgyait a környék üzemeitől kapjuk. A helyi áfész adta például a főnyereményt, egy színes televíziót. Távlati célunk: társadalmi összefogással, a segíteni akarókat egybegyűjtve szeretnénk komoly segélyalapot képezni. Új „divat” a kocsifeltörés
