Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-17 / 194. szám
1 1992. augusztus 17., hétfő SZÍNES OLDAL 1 A VICC POÉNJÁNAK 1. RÉSZE UNIFORMIS HAJÓ náizE KECSKE. BESZÉD HÁZBÉRLŐ EGYÉB HATÁRTALAN KONOK V" MÓKUS BRAZIL 3Ä IOEGEN PFINÉV KOBALT KÉTTŰS BETŰ rAma RÉGIES MIATT .. ANtánc JELZŐJE BRINNER .. FAIR LADY PENG már* RKA CSEHORSZÁG LATIN NEVE K «ACSKAÉLE naqy ra ADÓZÓ LÉNIA APÓÉN 1. RÉSZE *■<VAros KÉN. TRÍ CILIM T— FABULA LATIN HOLD BRIT KIRÁLY OKMÁNY t V PERES FRANCIA ÁROS JÓKEDVŰ URÁN OYOM nő vél NY OAIA FÖLO- ISTEN- NO PIA r* SÚROLÓ POR te. ILONA OSZTRÁK FOLYÓ L IDEGEN ixrL KREÁL ÍME. FRANCI ÁUL EZEN A NAPON “T RÓMAI 56 r IZOMOAGA— NAT ___ RIT KÁ NŐI NÉV FELEL rW AZ ÓN VEGYJELE SZÓPÁRBAJ ÖVEZET mmV~ V ISSZA VÁO SZÁRAZ ÉGHAJLATÚ ITERÜiLU— NAGYON SZERET AMEL’ CWEI LY USA HÍRÜGYNÖKSÉG NŐI NÉV TT JÉG. NÉ METÜL VERDUN FOLYÓJA DUPLÁI MADÁF ungvAr FOLYÓJA Bár TÉLI SPORT FONALGOMBOLYAG CIPRUSI FILLÉR BEC. SALAMON NÉMET. NORVÉí AUTÓJEL LAPOS TELEK- SZÉLEK I áss. (ANORÁS) "7 ORVOS TARPAI JOBBÁGY (TAMÁSI PENNA V HADI Ff 0EZ6TÖ HAJÓRAJ DRESSZ A FÖLDSZINTRE IDŐSEBB BÁCSI DÓMJÁN NYOMÓLEMEZ KÁLIUM » •. _* SINE LOCO HINDU ISTEN T .. ovo KABÁT IS VAN ILYEN _PANYOL AUTÓ- JEL Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db Beküldési határidő: augusztus 24. Cím: Békés Megyei Hír- 500 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, melyet pos- lap szerkesztősége,.5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket tán küldünk el. Hogyan kerülhet csapdába a lakásbetörő? A fecsegés ellen nincs védelem A sláger az autólopás. A vagyonelleni bűncselekmények közül a második helyre szorultak a betörések. A májusig elkészült összesítés szerint időarányosan mintegy 15 százalékkal emelkedett hazánkban a bűncselekmények száma, ugyanakkor csökkent a lakás- betöréseké. — Vajon miért? — kérdeztük a szakembert, Nán Jenő századost. Az ORFK bűn- megelőzési osztályának vagyonvédelemmel foglalkozó munkatársa szerint az ok egyértelmű: az anyagi haszon várható értéke. Hacsak nem előre feltérképezett, pontos címre mennek a betörők, a lakások többségéből nem tudnak elvinni milliós értéket. A márkás kocsik lopása, megrendelésre történő eltüntetése sokkal kifizetődőbb, mint egy-egy lakás alkalomszerű kirámolása. Ilyenkor a szabadságok idején sok-sok ezer lakás marad két-három hétre gazdátlanul. A lakásbiztosítás önmagában korántsem jelenti a betörésből eredő kár teljes megtérülését, hiszen gyakran fordul elő, hogy éppen a megfelelő ajtó- és ablakzárak hiánya miatt a kárvallott egyetlen fillért sem kap. — Naponta ismétlődő eset, hogy egy élet munkájával berendezett lakást egyetlen, bármikor kinyitható zárral védenek — mondja Nán százados. — Korántsem a több tízezer forintos, legkorszerűbb mechanikus védelemnek, riasztásnak szeretnék propagandát csinálni, de szerintem legalább ilyen fontos a betörő lélektani megzavarása. Adott esetben akár egy párszáz forintos, az ajtó kilincsére szerelt térérzékelő is megteszi. A gyanútlan betörőt meglepi, hogy amikor a kilincshez ér vagy közelít, megszólal a riasztó. A meglepetés rendszerint akkora, hogy az elkövető pánikszerűen elmenekül a helyszínről. Végül is a sokkal drágább hangriasztással működő őrzővédő berendezéseknek is ez a „csapdahatás” a lényege. — Megfelelőnek tartja a nálunk kapható riasztókat? — Műszakilag jók, sőt némelyik valójában a csúcstechnikát képveseli. Sokszor a szakszerűtlen telepítésük okoz gondot: ahol padlófűtés van ott nem szabadna infrás érzékelőket felszerelni, mégis próbálkoznak vele. Az eredmény: vakriasztások sora. Nem lehet eleget ismételni: csak olyan céget, vállalkozót bízzanak meg a riasztó felszerelésével, aki a Magyar Biztosítók Szövetségének előírása szerint, az általuk megjelölt eszközökkel dolgozik. A legbiztonságosabb riasztó sem ér semmit például, ha nem adnak hozzá működési-kezelési útmutatást, garanciát. És nem szabad megfeledkezni az emberi oldalról sem: aki garanciát vállal munkájára, az egyben kötelezi is magát a titoktartásra. Sokan nem akarják elhinni, hogy a lakásuk föltörésére szinte önmaguk tesznek ajánlatot. Az idegeneknek ajtót nyitnak, teljes a bizalom, ha valaki bemondja valamelyik közüzem, szolgáltató cég nevét, máris körülnézhet a szobában. Egyedül is hagyják amíg kávét főznek, a „vendégnek” bőven van ideje szétnézni: érdemes-e elvinni valamit legközelebb. Ösztönösen jó emberismerettel rendelkeznek, megdicsérnek egy-egy festményt, mire a háziak büszkén még rá is tesznek egy lapáttal: ez nem is olyan értékes, mint az a másik... Ugyanez vonatkozik a „kötetlen beszélgetés” közben véletlenül kifecsegett információkra: „Tudja a férjem bé- lyeggyűjtő”. Az ilyen áldozatok védelmére nem alkalmas a szuperbiztos riasztó sem. (szabó), Ferenczy Europress Vezetőváltás wevshréfKupa, érem, bot, hordó Hatszáz éves az Hatszáz éves az európai kártya. Őshazájában, Kínában, már a 9. században, a Tang-dinasztia idejében szórakoztak a maihoz hasonló színes lapokkal, de Európába csak a velencei kalmárok, a Szentföldről hazatérő zsoldosok közvetítésével került az ördög bibliája. A kontinens első kártyakészítő mesterének működését, hatszáz évvel ezelőtt, 1392-ben jegyezték föl. A kölni illetőségű polgár, aki sorozatban rajzolta, festette a játéklapokat, igencsak kivívta a katolikus egyház megvetését. A középkor szigorú papjai nemcsak azért óvták a híveket az ördög bibliájától, mert a vasárnapi mise helyett kártyáztak, hanem azért is, mert a mindenáron nyerni akaró emberek nem ismerve a határt, házat, feleséget, gyereket, mindenüket eljátszottak. A kártyát a legszigorúbb körülmények között élők, az unatkozó zsoldoskatonák terjesztették egymás között. A latin nyelvterületen a kupa, az érem, a bot és a hordó volt a lapok sorozatjelzője, a németül beszélők pedig a szív, a levél, a csengő és a makk segítségével különböztették meg a kártyalapokat. Ez utóbbiból lett később a piros, a zöld, a tök és a makk, a franciáknál pedig a káró, a kör, a pikk és a treff. Mióta létezik a magyar kártya? A kérdésre a játék történetének egyik legavatottabb ismerője, Jánoska Antal válaszol: — Nincs magyar kártya! Valamikor az 1830- as években Schneider József, illetve Chva; lovszky Ödön pesti illetőségű kártyafestőmesterek a Teli Vilmos mondakör alakjaira emlékeztető figurákat rajzoltak. Nagyjából a szabadságharcot megelőző években terjedt el a ördög bibliája monarchia területén, a maira leginkább emlékeztető, 32 lapos „magyar” kártya. Az egyházzal ellentétben az állam nem tiltotta, sőt inkább támogatta a kártyakészítők működését. A mestereknek szigorúan adózniuk kellett, csak az állami pecséttel ellátott, fölülbélyegzett lapokat árusíthatták. — Meg lehetett élni csupán kártyakészítésből? — 1840-ben csak Pesten tizenhárom kártyakészítő dolgozott, a kiegyezés után pedig létrejött az Első Magyar Kártyagyár Rt., majd 1896- ban tönkre is ment. Akkor vette meg a céget és feleségül egy bécsi kártyafestőmester özvegyét Ferdinánd Piatnik. A neve ma is fogalom... — Hogyan lesz egy papírgyári raktárosból kártyatörténész? — Szeretek kárty ázni, érdekelt a játék múltja is. Elkezdtem kutatni. Az amerikai Yale Egyetem könyvtárában is őriznek régi magyar kártyákat, az ezekrők készült mikrofilmes másolatot nemrég kaptam meg. — Honnan származik a cigánykártya? — A kártyajóslás nem magyar eredetű, Napóleon egyik kégyence, madame Lenormand 36 lapos vetőkártyával jósolta meg a császárnak a dicső és a dicstelen jövőt is. A németeknél és az angoloknál a 18—19. században alakult ki az egyes lapokhoz kötődően más és más jelentés- tartalmat hordozó jóskártya. — Ugye az ulti sem igazi magyar kártyajáték? — Valóban. A külföldön már régebben játszott máriásból és alsósból alakult ki. Ferenczy Europress
