Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-17 / 194. szám

BŰNÜGYEK 1992. augusztus 17., hétfő Ki ölte meg a belga minisztert? Teljesen váratlanul érte a lengyel közvéleményt az a mintegy egy hónappal ezelőtti bejelentés, misze­rint Jerzy B. 27 éves bielsko-bialai lakost azzal gyanúsítják, hogy nemcsak a tavaly november 1-jei hamburgi bombamerénylet fűződik az ő nevéhez, hanem ő a gyilkosa Andrea Coolsnak, a 63 eszten­dős belga miniszternek is. Coolsszal 1991. július 18- án egy bérgyilkos végzett akkor, amikor az éppen kilépett barátnője házából — írta a „Le Soir” című lap. A lengyel hatóságok ellenőriz­ve a dátumokat arra a megálla­pításra jutottak, egyelőre még nincs elég bizonyíték, misze­rint Jerzy B. az adott időpont­ban Belgiumban tartózkodott volna. A ,J^e Soir" — ügyelve jó hírére — azonnal igyekezett bizonyítékokkal szolgálni. Egy szigorúan titkos iratra hi­vatkozott, amely legfeljebb jogászkörök révén szerezhető be. Sőt, megnevezett egy ma­gándetektívet, bizonyos And­re Rogge-t, aki szükség esetén .azonnal tálcán kínál minden szükséges adatot. Erre viszont már a belga bűnüldöző szervek is azonnal felkapták a fejüket s egyszerű­en valótlannak nevezték a lap információit. Megkezdődött hát az ő párbeszédük is. A „Le Soir” újságírói szerint a belga bűnüldöző szervek csak rutin­szerűen cáfolták az ő értesülé­seiket, és továbbra is mindent elkövetnek, hogy a legkisebb információ se szivárogjon ki. Tény, hogy a miniszter meggyilkolásának az ügye mintegy fél évig egy tapodtat sem jutott előre. Csak néhány héttel ezelőtt akadt a belga rendőrség valamilyen nyom­ra, amiről azt suttogják, hogy ezáltal sikerülhet a belga— ölasz maffia tevékenységének a felgöngyölítése. S, hogy miért övezi ilyen nagy titoktartás ezt az ügyet? Állítólag a belga politikai és gazdasági élet számos vezető képviselője keveredett bele. Az ilyen nyomozások pedig roppant veszélyesek lehetnek. Nem tudni ugyanis, hogy a ta­núk elhallgattatása kinek áll­hat érdekében? A lengyel rendőrség hajlan­dó együttműködni a belga kol­légákkal az ügy teljes felderí­tése érdekében. Ezt bizonyít­ván, átadták a jelenleg is bör­tönben ülő Jerzy B. hamburgi bombamerényletének teljes dokumentációját. Ebből ki­derült, hogy a fiatalember Hamburgban bombát helye­zett egy lengyel származású német állampolgár kocsija alá, aki az elszenvedett sérülések következtében meghalt. Az ügy hátterében autólopásra specializált lengyel bandák egymással történő leszámolá­sa áll. A robbantást Jerzy B. ,,bérmunkában” végezte el. így — bár egyelőre még nem sikerült rábizonyítani — valószínűnek tűnik, hogy Jerzy B. a belga miniszter hi­degfejű, biztos kezű, ugyanak­kor könnyen „lebukó” bér­gyilkosa, aki börtönbüntetése miatt belátható időn belül nem kap újabb megbízatást. (gordon) Sírfosztogatók Pestlőrincen Idős asszony kopogtatott teg­nap délután szerkesztőségünk ajtaján. Elmondta, hogy kint volt férje sírjánál a pestlőrinci temetőben, és megbotránkoz- va látta, ismeretlenek feldúl­ták azt. A néni elpanaszolta, hogy tudomása szerint het\’en sírt gyaláztak meg a sírrablók. Elvitték a kereszteket, a kely- heket, a műköveket. Tudomá­sa szerint az alumínium ke­reszteket az egyik MEH-telep vette át potom pénzért, és egyáltalán nem érdekli annak vezetőjét, hogy honnan szár­mazik az áru. A szomorú hírt hallva, felhívtuk telefonon a XVIII. Kerületi Rendőrkapi­tányság bűnügyiosztály-veze- tőjét, akitől megtudtuk, hogy tudnak a sírfosztogatókról és természetesen folyik a nyomo­zás az ügyben. A rendőrség kutatja a tanúkat, és azokat, akiknek hozzátartozói sírját megrongálták. Bejelentéseket a 157-1122-es telefonszámon lehet tenni. (nagy) Felgyújtotta saját házát Értetlenül áll a rendőrség azon gyújtogatás előtt, mely minap történt a Pest megyei Zebe- gényben. Ugyanis senki és semmilyen körülmény nem kényszerítette H. István 48 éves munkanélkülit, hogy sa- jáf lakását felgyújtsa. A laká­sát — mely egy többcsaládos társasház része — ugyan meg akarta vásárolni az egyik szomszéd, de H. nem állt rá az eladásra. Sőt kijelentette: in­kább felgyújtja, mint eladja! Ez a kijelentés azért is volt meglepő és indokolatlan, hi­szen — és ezt a nyomozás is kiderítette — H. István és a lakását megvásárolni szándé­kozó szomszéd között nem volt semmilyen anyagi és üz­leti kényszer, illetve adósság. Az említett kinyilatkozás után H. István a helyi italboltban próbálta csillapítani háborgó lelkét. Majd mikor kellően fel- töltötte magát, hazament és összehordta korábban elhunyt felesége ruháit és azt meg­gyújtotta. A lakás pillanatok alatt lángba borult. A tűz to­vábbterjedését a társasházra, és ezzel a nagyobb tragédiát, a szomszédok beavatkozása akadályozta meg. De H. István lakása így is teljesen kiégett, s a kár meghaladja a félmillió forintot. A gyújtogató az elkö­vetést ugyan beismerte, ám ar­ra elfogadható választ nem tu­dott adni. H. Istvánt közveszélyoko- zásért vonják majd felelősség­re. (tiszai) • t „Old már meg!” Farkas Attila huszonnyolc éves, foglglkozásnélküli és társa, Csorbák József pénzt szerezni indultak a IX. kerületbe. Volt egy biztos tippjük, az Aszódi út 7. számú ház földszintjén bögrecsár­da működött, s az „öregasszonynak” — gondolták — biztosan van pénze. Magukhoz vettek egy gázspray-t és elindultak. Útközben úgy gondolták, tesznek egy kis kitérőt. Bementek az Aszódi út 11. számú házba, s az egyik földszinti ház ablakának szúnyoghálóját lefeszítették. A betörők bementek a lakásba, ahol egy idős ember aludt. Találtak 2500 forintot, magúkhoz vettek egy konyhakést, de ott még nem használták. Amikor a lakás gazdája ébredezni kezdett, elszaladtak, beültek egy kocsmába. A néhány pohár, amit megittak, erősítette elhatározásukat, hogy mégis elmennek a bögrecsárdába. Ott is szúnyoghálót találtak, de az idős asszony felébredt és kiáltozni kezdett. — Öld meg! — kiáltotta Farkas Attila Csorbóknak. Rövid idő múlva az asszony — a sok szúrástól — meghalt. A módszeres kutatás során a gyilkosok aranyláncot, harminckétezer forintot, egy arany fülbevalót és némi valutát találtak és csomagoltak el. A nyomozás rövidesen megindult, először Farkas Attilát találták meg, Csorbók egy fiatal lánynál rejtőzködött, aki tudott a bűncselekményről és fedezte ismerősét — a lány is a vádlottak padjára kerül az őszi tárgyaláson. (bende) Fémjel nélkül jön a haszon Tömbbel vagy törttel dolgoztak az aranyos csalafinták? Olaszországból hozott tömb­aranyból készítette ékszereit az egri Gold and Fashion Kft. Egy szép napon azonban gon­doltak egyet, s „elfelejtették” a Nemesfém-hitelesítő Inté­zetbe vinni a legyártott kollek­ciókat. A vevők így a honosító próbajel nélkül, ám teljes áron vásárolták meg a kiválasztott gyűrűt, láncot vagy fülbeva­lót. A Vám- és Pénzügyőrség tudomására jutott a turpisság, s a kft.-nél tartott házkutatás so­rán 12 millió forint értékben lefoglalták a többkilónyi ara­nyat, s mintegy 1300 magyar próbajel nélküli ékszert. A csalássorozatok kivizsgálását az Egri Rendőrkapitányság folytatja. Mint Gyurkó Géza századostól megtudtuk, a Gold and Fashion Kft. illeté­kesei igencsak hallgatagok, bár a tények helyettük is be­szélnek. A gond csak az, hogy eddig csupán a károsultak tö­redéke jelentkezett. Valószí­nűleg azért, mert nem tudják, hogy veszteségük milyen je­lentős, hisz’ a grammonként 2000-2500 forintért vásárolt ékszerek a hivatalos magyar próbajel nélkül csak törtarany­nak minősülnek, s grammon­ként 450—500 forintot érnek. Nem nehéz kiszámolni, hogy a kft. milyen nyereségre tett szert a gyanútlan vevők becsa­pásával, nem beszélve arról a haszonról, amit azzal zsebelt be, hogy nem kellett gram­monként 25 forint plusz áfát fizetniük a honosító fémjel beütéséért. B. o. Csábított a biztosítási díj Csaló diszkósok Szaporodnak hazánkban a biztosítási csalások. A Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság bűnü­gyi osztálya a napokban derí­tette fel azt az ügyet, amely­nek szereplője két fiatalem­ber. Bekopogtak a rendőrség épületébe, elpanaszolták, hogy Szolnokon leparkoltak az egyik mellékutcában, el­mentek fagyizni, s míg távol voltak, valaki benyúlt a kocsi­ba és kétmillió forint értékben CD-lemezeket, erősítőket, mikrofont, lemezjátszót vit­tek el. Az ügyben annak rend­je és módja szerint megindult a nyomozás, hamarosan ki­derült, hogy szó sincs semmi­féle CD-lemezlopásról, hi­szen az egyikük lakásán a nyo­mozók nagy meglepetésére megtalálták az összes lemezt és a többi eltűntnek vélt hol­mit. Kiderült az is, hogy a két fiatalember fejenként 1 millió 200 ezer forintos biztosítást ■kötött, és folyik már egy má­sik eljárás is ellenük, hasonló ügy miatt. Egyikük kocsiját korábban valóban feltörték és loptak is belőle, ám a tolvajok azt sem tudták, hogy mi az, hogy CD. A két megyeszerte ismert diszkós kénytelen volt beval­lani, hogy jogtalan haszonhoz akartak jutni, ezért találták ki a mesét. Ügyükben a hatóság félrevezetése és jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt in­dult eljárás. NAGY Fegyverrel az iskolába Rosszabb, mint a háború Az amerikaiak már-már ragá­lyos betegségnek tartják hazá­jukban a lőfegyverek haszná­latát. Fiatal és öreg, nő és férfi — egyaránt használják. Hasz­nálják, mert könnyen hozzá le­het jutni a lőfegyverek minden fajtájához, típusához. A ragá­lyos betegség áldozatainak a száma pedig folyamatosan nő. Jogos tehát a kérdés: vajon meg lehet-e állítani ezt a félel­metes járványt? Los Angeles májusi sokkja megmutatta az egész világ­nak, hogy Amerikának van egy csúnyábbik arca is, amit szerencsére csak ritkán mutat meg másoknak. Az ottani vé­res történések azt eredmé­nyezték, hogy egyre több em­ber vásárolt magának lőfegy­vert, mert csak így (vagy még így sem) érezte magát bizton­ságban. A hivatalos statiszti­kák szerint Kaliforniában 46 százalékkal, magában Los An­gelesben pedig 64 százalékkal nőtt ä fegyvervásárlások szá­ma. Május hónapban 41 872 pisztolyt és több, mint 16 ezer géppuskát adtak el a kereske­dők. Az egyre veszélyesebbé vá­ló helyzet ellen egyre többen emelnek szót. Egyesek példá­ul azt javasolták, hogy a fegy­verviselési engedélyeket, il­letve azok „gazdáit” folyama­tosan ellenőrizni kell. Tűrhe­tetlen állapotnak tartják ugyanis, hogy 66 (hatvan­hat!!!) millió fegyver van ma­gánkézben, és ez a szám éven­te mintegy kétmillióval emel­kedik. Egy érdekes vizsgálat meg­állapította, hogy az Egyesült Államokban a tinédzserek el­halálozásának okai között első helyen az autóbalesetek áll­nak, míg a másodikon a lő­fegyverrel elkövetett gyilkos­ságok szerepelnek. A második világháború óta mintegy egy­millió fiatal vesztette életét lő­fegyver által. Ez körülbelül megegyezik valamennyi — az ország függetlenségének meg­szerzése óta vívott—csatában elhunytaknak a számával. Seattle városának vezetői érdekes közvélemény-kuta­tást végeztek. Megkérdezték a város valamennyi 10-12 éves gyerekét, vajon képesek len- nének-e fegyverhez jutni? 34 százalékuk azt mondta: ez nem okoz nekik különösebb gondot, míg hat százalékuk már hosszabb-rövidebb ideje fegyvertulajdonos. A felmérés szerint a fiatalok többsége rendszeresen visz magával pisztolyt vagy revolvert az is­kolába. A jelenlegi helyzet megvál­toztatásának egyetlen mód­szere az lenne, ha valahogy megnehezítenék a fegyvervá­sárlást. Ez azonban kilátásta­lannak tűnik, mivel az Orszá­gos Lövész Szövetség — ma­ga mögött tudván a Fehér Ház támogatását — megtorpedóz minden erre irányuló kísérle­tet. Mind a Reagan-, mind pe­dig a Bush-adminisztráció ed­dig folyamatosan akadályt gördített valamennyi ilyen jel­legű kezdeményezés elé. Úgy látszik, egyelőre nincs mit tenni. Csak bízni lehet ab­ban, hogy a következő elnök szigorúbb lesz e téren. Gordon Betörőbanda a Balaton-parton Trabanttal lopni kész élvezet P. János öt társával a Balaton- parti víkendházakra szakoso­dott és mindent elvittek onnan, ami a kezük ügyébe került. Rá­adásul a betörőbandának két hölgytagja is volt. Amikor csak tehették, S. Zoltánné Tra­bantjával jártak portyázni. Az is előfordult, hogy a járgány féltengelye Fonyódnál kiesett, éppen akkor, amikor az egyik betörés után a kocsit lopott holmikkal rakták tele. A meg­hibásodott autón a rendőrök segítettek, s a csomagtér át­vizsgálása helyett közös erő­vel hárították el a műszaki hi­bát... P. Jánost jól ismerik ezen a környéken a nyomozók. Va­gyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt már állt bíró­ság előtt, többszörös vissza­esőnek számít. Nemcsak társa­ságban járt betömi, hanem pél­dául Öreglakon az óvodát két­szer is egyedül látogatta meg. Első alkalommal egy video­magnót vitt magával, majd jó pár hónappal később írógép­pel, rádiós magnóval és vala­mennyi készpénzzel távozott. Ugyancsak az ő nevéhez fűző­dik az az ABC-betörés, amit raktárajtó kifeszítésével köve­tett el. De a betörőtársulat számlá­ján is éppen elég van. 1990 novemberétől folyamatosan látogatták Balatonszemes, Szárszó, Fenyves, Bélatelep és Máriafiirdő víkendházait, huszonöt betörést tudtak rájuk bizonyítani a rendőrök. A ha­tosfogat szinte kizárólag ab­ból élt, ami a zsákmányok ér­tékesítéséből befolyt a kasszába. A rendőrség csupán a banda vezérét tartóztatta le, aki a csa­patos betörésekre nemigen akart emlékezni. Nem így a többiek. Előfordult, hogy ép­pen S. Zoltánné mutatott meg egy helyszínt Balatonszár­szón, ahonnan egy hajszárító hiányzott, de az végül éppen a gyanúsított segítségével került elő. Hogy miért volt ez érde­kes? Mert ugyanezért a betöré­ses lopásért egy másik bandát vontak felelősségre és a siófo­ki bíróságon emiatt el is ítélték a társaságot. Minden jel sze­rint az ügyben perújítással kell majd élni. De külön érdekessége a le­bukásuknak, hogy Marcaliban idén tavasszal egy vegyesbolt betörése alkalmával két betö­rőbandát is megcsíptek a rend­őrök, és a tagok vallomása alapján jutottak el a nyomozók egy harmadik betörőtársulat­hoz, P. Jánosékhoz. A házku­tatás során sikerült megtalálni egyet és mást, így többek kö­zött az egyik gyanúsítottnál lő­szereket is. P. Jánosék ügyében a nyo­mozást befejezték és a fonyódi ügyészség hamarosan vádat emel a betörési sorozat miatt. (kamarás)

Next

/
Thumbnails
Contents