Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-17 / 194. szám
GAZDASÁG 1992. augusztus 17., hétfő Bank + biztosító Vállalkozni akar? Jegyezze meg! A menedzserasszonyok titkaiból... Válasszon rátermett munkatársakat Gazdasági nehézségeinken csak úgy lehetünk úrrá, ha exportbevételeinket növeljük. A forráshiánnyal küzdő gazdálkodók azonban — legyenek nagyvállalatok vagy kisvállalkozók — nehezen tudják saját erőből megteremteni az exporthoz szükséges anyagi feltételeket. Ezért jött létre egy új garanciabiztosító társaság, az Exportgarancia Rt. A vállalkozást kétmilliárd forint alaptőkével a Magyar Nemzeti Bank alapította, de mivel a jegybanktörvény szerint profitorientált intézmény hosszú távon nem lehet az MNB birtokában, a részvény- társaság 1994-től az ÁVÜ fennhatósága alá kerül. Ezzel párhuzamosan a tervek szerint — az állami többségi részesedés megtartása mellett — bankok és biztosítók bevonásával három-négyszeres tőkeemelést szeretnének elérni és egyben privatizálni a vállalkozást. A társaság működése során egyszerre látna el banki és biztosítói feladatokat, de egyelőre csak ez utóbbi tevékenységre kapott engedélyt, s átvette a Hungária Biztosítótól a politikai és árfolyamkockázat elleni biztosítások üzletágát. Geopolitikai helyzetünkből adódóan ezt a fontos teendőt nonprofit jelleggel végzi, a költségvetés fedezetével a hátterében. Másik biztosítási feladatát, a gazdasági kockázatok elleni biztosítást viszont kizárólag üzleti alapon vállalja. Banki tevékenységét két irányba kívánja fejleszteni az intézmény: egyrészt közvetlenül nyújtanak exporthitelt a gazdálkodóknak (ez év második felétől tervezik), másrészt 1993-tól garanciát vállalnak az exportőrökért a kereskedelmi bankoknál. Mivel a részvénytársaság a tevékenységéhez szükséges pénzt a nemzetközi piacról szerzi be, várhatóan olcsóbban tud majd hiteleket folyósítani a gazdálkodóknak, mint a hazai kereskedelmi bankok. Az intézmény főként közép- és hosszú lejáratú ügyleteket támogat—gépek, berendezések, ipari projektek exportját —, de a feltörekvő kisvállalkozói réteg érdekeit figyelembe véve, a rövid lejáratú szerződések biztosításától, illetve meghitelezésétől sem zárkózik el. Ferenczy Europress Gyakorlatilag mindenki tudja, hogy a sikeres vállalkozás nem is annyira a pénzen múlik, sokkal inkább azon, kiket választunk munkatársainknak. A legjobb üzlet is csődbe juthat, ha az alkalmazottak nem eléggé felkészültek, ha hiányzik belőlük a „sikerorientáltság”, a kreativitás. Külföldön ezt úgy mondják : a személyzeti marketing legalább annyira meghatározó az üzleti életben, mint a piacfeltárás. Ebben az esetben is a marketing szót használják — és nem a nálunk megszokott „személyzeti munka” fogalmat —, ami egyben kiemeli a lényeget is: létezik a munkaerőpiac, ahol a kereslet-kínálat éppen úgy szabályoz, mint a termékek piacán. Hogyan válasszuk ki a feladatra legjobban megfelelő személyt? Célszerű már a tanulmányi idejük alatt kiszemelni leendő munkatársainkat. A rátermett humán-menedzser rendszeres kapcsolatot tart az egyetemekkel, főiskolákkal, a vállalkozás profiljába tartozó, átképzéssel foglalkozó cégekkel s igyekszik még az „iskolapadban” kiszemelni a legrátermettebbeket. Igyekszik módot találni arra is, hogy kölcsönösen, alaposabban megismerkedhessenek a nyári szünetben, a szakmai gyakorlat idején a jelöltek és a vállalat menedzserei. De a felvétellel sem zárul le a folyamat: a legalaposabb szaktudás is elavul egykét év alatt, fel kell frissíteni, korszerűsíteni kell a tudást. Mindez azonban csak a dolgok egyik oldala. A legrátermettebb, legfelkészültebb alkalmazottak sem tudnak maximális teljesítményt nyújtani, ha nincs körülöttük nyugodt légkör. Például ha a családot a g)ferekek elhelyezésének gondja nyomja — a cég segítsége sokat lendíthet a munkakedven. A személyzeti menedzser feladata a vezetők „tudásának” karbantartása is. Mind a hazai, mind á külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a legtöbb gondot—különösen a fiatalabb, még gyakorlatlanabb menedzserek esetében — a kommunikációs készség gyengeségei okozzák. Sokan nehezen fejezik ki magukat mind írásban, mind szóban, s ezen csak speciális tanfolyamok, tréningek segíthetnek. Ugyanez a helyzet a nyelvtudással is. Hiába a nyelvvizsga, a bizonyítvány, igazi gyakorlatot csak a külföldi tapasztalatcserék, az üzleti tárgyalások adhatnak. Néhány nagyobb világcég gyakorlatára érdemes odafigyelni: leendő vezető munkatársaikat — még mielőtt elfoglalnák új pozíciójukat — „világkörüli útra” küldik, bemutatják leendő partnereiknek, a konkurencia hasonló beosztású munkatársainak. Ez egyben tesztelés is: ha kiderül, hogy a jelölt nem találja meg leendő üzletfeleivel a hangot, fontolóra veszik a kinevezés esetleges visszavonását is. A személyzeti marketing sokoldalúságát mutatja, hogy számos cégnél nemcsak az új emberek felvételét bízzák a humán-menedzserre, hanem egyben a pálya-karrierjét is megrajzoltatják a jelölteknek. A belépés percében tudnia kell a cég vezetésének, ki az, akire később csak egy-egy részleg vezetését lehet bízni, kiben van több, kiből lehet felsőszintű vezető. S amikor e prognózisok készülnek bizony nem sajnálják a pénz sem, igénybe veszik a legjobb szakembereket, a legköltségesebb vizsgálati módszereket is. Mert végül is a vállalkozás egészének sikere a tét. pEB Magánkonzervüzem Lánycsókon Vitai Gmk. néven egyre szebb eredményeket ér el a családi vállalkozásban létrehozott konzervüzem a Baranya megyei Lánycsókon. A szezonban ötven főt foglalkoztató üzemben az idei évre kétszázmillió forintos árbevételt terveztek. Ismertebb termékeik a meggy, cseresznye, uborka, almapaprika és a lecsó, amelyekből az ország szinte minden részére szállítanak, sőt Nyugat-Európába is exportálnak mti fotó: kálmándy ferenc Családi gazdaság — magyar módra Jó-e a nyugati modell? Jó modell-e a nyugati gazdaság idehaza? Például a családi agrárgazdálkodásban? A kérdésre Hon’áth Gábor, a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára válaszolt a Falutévének. — Az utóbbi hónapokban, években sokan, sokhelyütt próbálkoztak az átalakuló magyar mezőgazdaságban is a családi gazdaságok létrehozásával. An>ehető-e a nyugati modell? — A családi gazdaság igen jó modell azok között a körülmények között, ahogy a példaként választott országokban működtetik. Magyarországon is beválna, ha az összes német, holland, dán körülményt nálunk is föllelhetnénk. Ám szerintem ez lehetetlen, így magyar modell kialakítására kényszerülünk. Ehhez van elég szellemi kapacitásunk és nagyon fontos tétel az, hogy ezt a modellt a meglévő anyagi-gazdasági körülményeinkhez kell igazítanunk. — Melyek a legfőbb eltérések a nyugati modellt éltető körülményektől? — Azok az anyagi támogatások, amelyek Nyugaton természetesek, nálunk szóba sem jöhetnek. A mi.gazdáinknak ilyen támogatási feltételeik nincsenek. De ennél sokkal többről van szó. A családi gazdaságok mindenütt generációkon keresztül felhalmozott vagyonnal működnek. Az ükapjától, az öregapjától örökölte a vállalkozó az istállóját, a telepét, a földjét, amivel dolgozik és jól megél. Azonkívül segíti őt egy olyan településszerkezet, amely Magyarországon csak az Alföld egy részén van meg, de ott sem általános. Néhol azonban már megvan az infrastruktúra a családi gazdaság létrejöttéhez és működéséhez — nemcsak a lakóépület, hanem a gazdálkodás összes feltétele. Az út és a telephely is. Ezenkívül nem utolsó szempont — azt hiszem — az sem, hogy a nyugati modellben, ahol megvan a családi gazdálkodás rendszere, ott nagyon kiterjedt szövetkezeti szektor is működik, méghozzá olyan, amely el tudja látni azokat a tevékenységeket, amelyekre a gazdálkodók egyedül nem képesek vagy éppen nem tudnak fellépni a piaci versenyben a monopóliumokkal szemben. — A nyugati családi gazdaságok nemcsak a mezőgazdaságból jutnak jövedelemhez. Erre nálunk is lesz mód? — Tudnunk kell, hogy a mezőgazdaságban élő emberek harminc-negyven százaléka nálunk sem a mezőgazdaságból él meg. Már eddig is kiépült a faluban valami pótfoglalkoztatási lehetőség. Azokra a bázisokra tehát, amelyek kisebb-nagyobb mértékben megvannak, munkahelyet kell telepíteni, hiszen jelentős ingatlaneszközök, sőt gépek is rendelkezésre állnak. Itt is az a feltétel, hogy a piaci oldalon találjanak előrevivő megoldást. (MTI-Press) „Magyarázkodás helyett a megoldást keresem” Beszélgetés dr. Szemenkár Erikával, az IBUSZ vezérigazgatójával A közismert IBUSZ utazási iroda, teljes nevén: Idegenforgalmi Beszerzési, Utazási és Szállítási Rt. egyike a legrégibb magyar cégeknek, éppen 90 éve, 1902-ben alapították. Ötven évvel ezelőtt már évi 224 ezer belföldi résztvevő számára szerveztek társasutazást, rá húsz évre ez a szám az ötszöröse lett és ma tevékenysége szerteágazóbb mint valaha. E patinás cég élén finom, elegáns, rokonszenves asszony áll, kedves és szerény, határozott és céltudatos: dr. Szemenkár Erika vezérigazgató. — A tradíció kötelez. Az IBUSZ-nak jó neve és elismertsége van itthon és a világban, amiben az is szerepet játszik, hogy nagy egyéniségek vezették. Számomra szép és megtisztelő kihívás ez a funkció — mondja dr. Szemenkár Erika. — Tizenhat éve dolgozom az IBUSZ-nál. A békéscsabai iroda vezetőjeként kezdtem, jelenleg a hatodik beosztásban vagyok, ahogy mondani szokás, vertikálisan és horizontálisan átjártam a vállalatot. A közgazdásági egyetem külkereskedelmi szakán végeztem, szakközgazdász vagyok, rendszerszervezési stúdiumokat is folytattam. Az IBUSZ-nak jó számítás- technikai rendszere van, ám mindig a tökéletességre kell törekedni, mégha nem érjük el, akkor is. Ma a világ bármely országában meg lehet venni az IBUSZ bármelyik idegenforgalmi programját. A magyarázat a nagyon széles kapcsolatréndszer: mintegy 2000 külföldi irodával, céggel van szerződésünk; külföldön 25 helyen kirendeltségünk és idehaza 160 részlegünk, egységünk működik. Turisztika és befektetés Amint ismert, az IBUSZ nem csupán turisztikai cég: 200 ezer devizaszámla-tulajdonos bankügyleteit láttuk el, ezért jött létre az IBUSZ Bank is, amellyel közösen 2000 alkalmazottat foglalkoztatunk, ebből a turisztikai és befektetési tevékenységre 1200 fő jut. A kulturális, sport- és egyéb programok jegyeinek értékesítésétől a TOYDTA céggel közösen szervezett bérautószolgáltatásig igen tág a működési területünk. — Most milyen jellegzetességek, tendenciák tapasztalhatók az idegenforgalomban? — Ez nagyon összetett téma. A jelenlegi gazdasági viszonyok érzékenyen érintik azt a vevőkört — jórészt középréteget —, amelynek részint igénye a turizmus, részint elvárja a színvonalas szolgáltatást. Megjegyzem, voltak közülük, akik a kisebb cégek olcsóbb szolgáltatásait vették igénybe, ám rendre visszatérnek hozzánk. A kemény konkurenciát számunkra a nagy, külföldi vállalatok jelentik, ezek kiépített hálózattal, erős tőkével győzik a versenyt. És látni kell, hogy ebben a térségben a politikai-társadalmi- gazdasági körülmények nem kedveznek az idegenforgalomnak, déli határainknál háború dúl. —Az EXPO ’ 96-tól mit vár? — A legjobbakat! Most jártam Sevillában és megragadott az általános fellendülés: a 250 km-es sebességgel száguldó expresszvonat, amely összeköti Andalúziát Madriddal: a szállodák sora; a megnövekedett munkaalkalmak, megannyi látható, érzékelhető jele az országos méretű fel- élénkülésnek. Meggyőződésem, hogy az EXPO ’96 nálunk is országos felpezsdülést hoz. A család fontosabb a karriernél — On profi menedzser, milyen tulajdonságokat tart nélkülözhetetlennek, és mi a titka a női vezetőnek? — Nem hiszem, hogy vannak külön női és férf megoldások, s a női menedzsereknek külön titkaik. Az egyik, amit fontosnak tartok, hogy azt keresem, hogyan lehet valamit megoldani és nem azt, miért nem megy a dolog. Nálunk még vannak, akik sok energiát szánnak arra, hogy magyarázzák, miért nem tudnak valamit megoldani, ahelyett, hogy azon törnék a fejüket, miként lehetne megcsinálni. Elvem: fontos ügyben nem hagyok labdát a levegőben! A másik tényező, amit hasznosan kamatoztattam mindig: az egész és rész együtt érdekel. Ez a felfogás a vezetésben nem mellőzhető. Sokan úgy vélik, hogy a férfiak elnagyolják a dolgokat, a nők viszont elvesznek a részletekben. Tapasztalom sikeres nyugati üzletembereknél, hogy a figyelmük bizony a rész és egész kombinációját mutatja, akár férfi, akár nő az illető. — Hogyan egyeztethető a hagyományos női szerep a vezető munkájával ? — Ha van előnye egy női vezetőnek, az lehet, hogy jobban tudja: mi fontos az egyénnek a világban. Mi, asszonyok, úgy gondolkodunk, hogy a családnál nincs fontosabb. A karrier számunkra nem olyan központi kérdés és ez ad védettséget a nő számára. Velem a munkahelyen nem történhet olyan, hogy a családomat háttérbe szorítsam. A hagyományos női szerep számomra a család összetartását, az otthonteremtést, a tartalmas együttléteket, az összetartozás élményét jelenti. Ebben az értelemben tudom egyeztetni a munkát és az anyai, feleségi »hivatást. Szerencsém van, intelligens, értő ember a férjem és az immár húszéves leányom is. (MTI-Press)
