Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-03 / 182. szám

1RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­KÖRKÉP 1992. augusztus 3., hétfó' © A Szamaba trió felvételei nem csak itthon, hanem Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban is megjelentek fotó: FAZEKAS ferenc Dzsessz szólt a várban Hétfőn és pénteken látogatási szünet a kórházban Korlátozás a gyógyítás érdekében A temetőt felszámolják Az orosházi Zsidó Hitközség temetőjét részben felszámolni szándékozik; mindazok je­lentkezését várják, akiknek hozzátartozói nyugszanak a temetőben. A temető felszá­molása 1993. január 1-jén kez­dődik. A válaszokat levélben vagy személyesen a következő címre kell küldeni: Farkas Ele­mér, Zsidó Hitközség, Oros­háza, Hubau. 8. Halál a síneken Vasárnap reggel 4 óra 5 perc­kor Medgyesegyházán a MÁV-állomáson a Kétegyhá- za felől Mezőhegyes felé köz­lekedő már mozgó személyvo­natra akart fellépni B. Hajnal­ka 17 éves magyarbánhegyesi lakos. A lépcsőről lecsúszott és a kerekek alá zuhant. Sú­lyos, csonkolásos sérülést szenvedett, s kórházba szállí­tás után belehalt sérüléseibe. Balesetek Vasárnap reggel 7 óra 45 perc­kor Kondoros belterületén B. M., 83 éves (helyi lakos) ke­rékpárost elütötte egy sze­mélygépkocsi. A kerékpáros súlyos, életveszélyes sérülés­sel került kórházba, ahol sérüléseibe belehalt. Doboz belterületén három személygépkocsi ütközött va­sárnap dél körül. Egy utas sú­lyos, életveszélyes sérülést szenvedett. „A GŐGÖS EM­BERTŐL NE FÉLJ. NEM FÉL­TÉKENY ÉS NEM IRIGY; ÖSSZE SE MÉRI MAGÁT MÁSOKKAL.” ( Ancsel Éva) Újra Zenit A Zenei Ifjúsági Találkozó au­gusztus 4-én, holnap kezdődik Békéscsabán. Este 7-től a Kor­zó téren a békéscsabai Ifjúsági Néptáncegyüttes, 20 órától az angol Hall Royd Young Peop­le’s Band fúvószenekar lép fel. Augusztus 5-én a Korzó téren 19 órától a Kis-piszkos tizen­kettő, 20 órától a Promenade Dixiland Band ad koncertet. Csütörtökön este fél 8-tól a tótkomlósi Olajbányász Ifjú­sági Fúvószenekart hallgat­hatják az érdeklődők. 7-én 17 órától a Fiume Szálló parkoló­jában a békéscsabai Balkán Táncegyüttes, 20 órától Stark Tibor fúvósegyüttese Buda­pestről, 21 órakor Tony Laka­tos és az In Line lép fel. Este 11 -kor a városháza erkélyéről toronyzene hallatszik majd. 8- án, szombaton délután 3-kor az ifjúsági házban a békéscsa­bai ifjúsági fúvósok minősítő hangversenye lesz, 17 órától a Korzó téren a szombathelyi If­júsági Fúvószenekar áll szín­padra. A Fiume parkolójában este 8-kor a békéscsabai Ifjú­sági Fúvósok Lazája, 21 óra 15 perckor a Budapest Ragtime Band, 23 órától pedig ismét toronyzene. Az ifjúsági ház­ban ugyancsak 23 órától fesz­tiválzáró kaszinó lesz. Sokféle műfajt láthattak, hall­hattak már a Gyulai Várszín­ház műhelyében, a középkori téglavár udvarán a színházba­rátok. Dzsesszt azonban még nem. Bár az elképzelés nem mai keletű, a kortárs improvi- zatív zene itteni megszólalta­tásával tegnap estig kellett várni. Akik az I. Gyulai Vár Dzsesszfesztiválra eljöttek, azoknak sokféle zenei él­(Folytatás az 1. oldalról) ság igazgatótanácsa majd el­dönti, hogy ki legyen az első számú vezető. — A privatizáció minden termelőegységnél gyökeres változásokat jelez. A Gyulai Húskombinát esetében milyen megoldások jöhetnek szóba? — Több külföldi cég jelezte a szándékát, hogy befektetne a Gyulai Húskombinátba. Ugyanakkor szeretnénk, ha a belföldi partnereink és a ter­melők is látnának fantáziát ab­ban, hogy részvényeket vásá­rolnak. A vállalat vezetése ki­emelten fontosnak tartja, hogy az itt dolgozók — jelenleg 1600 emberről van szó — tu­lajdonosi szemléletét azzal is erősítsük, hogy kedvezmé­nyes dolgozói részvényekhez jussanak. A könyv szerinti vál­lalati vagyon 10 százalékát 1991-ben dolgozói vagyon­jegy formájában 1200 alkal­mazottunk már megkapta. Ez­zel, valamint a munkavállalói résztulajdonosi programmal, ményben volt részük. A Sza­maba trió intellektuális muzsi­kája, Binder Károly dzsessz- zongorista igényes zenéje, a Dresch Quartett magyar népi gyökerű avantgardja és a leg­régibb dzsessz-együttesünk, a Benkó Dixieland Band tradici­onális hatásvilága ehelyütt is sikert aratott. Hogy Gyulán — remélhető­leg gyökeret ver a műfaj — az továbbá a kedvezményes rész­vényvásárlási lehetőséggel együtt elképzelhetőnek tar­tom. hogy a húskombinát va­gyonának 20—25 százaléka dolgozói tulajdonba marad a privatizáció után. — A magyar élelmiszeripar padlón van. A húskombinátról azonban ez nem mondható el. — Európai színvonalon és hírnévvel a világ harminc or­szágába termelünk. A belföldi termelésünk úgyszintén felfu­tóban van az év elejétől. Új piacokat szereztünk, most már Záhonytól Hegyeshalomig ta­lálkozhatnak a vevők készít­ményeinkkel, a gyulai kolbá­szokkal. Jelenleg a kisterme­lők sertéskínálatának alacsony szintje jelenti a legnagyobb problémát, mert nem tudjuk kihasználni a piaci lehetősége­inket! Kevés a sertés. Á terme­lés mennyiségének fokozásá­hoz további 100—150 ezer da­rabra lenne szükségünk, ezért a termelői kedv fokozására tö­rekszünk. Ugyanakkor felvá­első dzsesszfesztivál létrejö­hetett, a támogatóknak, a Bé­késcsabai Autó-Brill Kft.-nek, a Gyulai Tejipari Vállalatnak, a Practicomp Kft.-nek, a Hyd- rofémnek, a Fani Sport Wear- nek, a Bokatex-nek, a Csaba TV-nek, a C. A. E. S. A. R. Budapesti Vegyesvállalatnak és lapunknak köszönik a ren­dezők. sárláskor a piac ítéletét továb­bítanunk kell a termelők felé. Mindenesetre az átalakuló mezőgazdaság, a vállalkozóvá „felnövő” kistermelők, állat­tartók számíthatnak arra, hogy Gyulán jövőre is lesz húsipar. A húskombináttal 50 ezer kis­termelő áll kapcsolatban, nem mindegy, hogy mi lesz ilyen sok emberrel. — Hogyan sikerült tragédi­ák nélkül túlélni a szovjet piac összeomlását? — Termékeink magas szín­vonalával egyre nagyobb te­kintélyt vívunk ki magunknak a különböző belföldi és külföl­di piacokon, ráadásul a hűtő­házunk és a daraboló üzemünk a legjobb időben készült el, a szovjet piac kiesése után. A hűtőház és az új daraboló üzem segítségével 8000 tonna darabolt sertés- és marhahúst vittünk ki nyugatra a korábbi 2—3000 tonnával szemben. Szárazáruból sem tudunk annyit gyártani most, ameny- nyitel ne vinnének. — A kedvező termelési ten­denciák együttjárnak-e a hús­kombinát pénzügyi stabilitá­sával? — Fizetési kötelezettsége­inket folyamatosan teljesítjük, de bennünket is kedvezőtlenül érintenek a magas hitelkama­tok. Az elmúlt évet veszteség­gel zártuk, amire nem volt pél­da 1978 óta. Idén azonban fel­tétlenül nyereségesek akarunk lenni, amelyre megvannak a reális lehetőségeink, hiszen az év első felében ledolgoztuk a veszteséget. Év elején a válla­lat vezetői elmondták, hogy az amúgy sem magas bérek eme­lésére csak akkor lesz mód, ha azt a gazdálkodásunk lehetővé teszi. A második félévben lesz pénz a bérfejlesztésre, amely­nek több formája képzelhető el. Kidolgoztunk néhány mó­dozatot, amelyeket majd egyeztetni kell a szakszerve­zeti tanáccsal és a dolgozók­Lovász Sándor — Politikai indíttatástól men­tes volt az a korábbi elképze­lés, hogy nyitottak legyenek a kórházak Magyarországon — tájékoztat dr. Nagy Balázs, a békéscsabai Réthy Pál Kórház orvosigazgatója. — Nyugati minta alapján az volt az elkép­zelés, hogy a betegeket a hoz­zátartozóik is ápolhatják. Könnyebb így a gyógyulás és a nővérhiány gondjain is enyhít­hetünk. Hát ez nem jött be. Tisztelet a kivételnek, de nem egyszer még a hozzátartozók is a nővérektől várták el a ki­szolgálást. Naponta több alka­lommal kell takaríttatnunk az állandó látogatás miatt. Az or­vosok, a kórházi személyzet óvja a betegeket, főként a fris­sen műtötteket. A látogatók csoportjai a sterilizált ágyne­műre minden körültekintés nélkül ültek, gyakran úgy, hogy a beteg levegőt sem ka­pott. Gyakorlatilag a hét min­den napján reggel 6-tól éjfélig állandó jövés-menést tapasz­(F oly tatás az 1. oldalról) méteres személygépkocsi-sor keletkezett, amely folyamato­san nőtt napközben. A harma­dik kritikus pontot a Nagylak­ra terelt forgalom okozta, az eleki úton 5 kilométer hosszan várakoztak személygépko­csik. A teherforgalom 12, a személyforgalom 10 órás vá­rakozásra kényszerült tegnap a gyulai határátkelőnél. Termé­szetesen fokozta a nehézsége­ket a rendkívüli kánikula; a 35 fokos napsütésben, 12 órás vá­rakozás következtében hamar elszabadulnak az indulatok. Sajnos, sok átutazó közleke­dési kultúrából, türelemből elégtelenre vizsgázott. —Délelőtt a pósteleki bekö- tőútnál különösen elszabadul­tak az indulatok... — Személygépkocsi-veze­tők, zömében román állampol­gárok blokáddal fenyegetőz­tek, neki akartak vágni a határ­nak. Legfőbb szándékunk az volt, hogy kulturáltan ren­dezzük a problémát, igye­keztünk megértetni, nem raj­tunk múlik, hogy várakozni kell. Türelmes meggyőző munkával és kényszerítő esz­talunk. Hangsúlyozom, a be­tegek gyógyulása érdekében és gazdasági szempontok mi­att is úgy döntött az igazgató- tanács, hogy korlátoznunk kell a látogatást. Ezt az intézkedést nem szabad az állampolgári jogok csorbításaként felfogni. Augusztus 17-étől a heti hét napból heti öt napon lehet a betegekhez jönni, hétfőn és pénteken látogatási szünetet tartunk. Hétfőn, szerdán és pénteken nagyszámú műtétet végeznek a baleseti és sebészeti osztá­lyon, a szülészeten, a frissen műtötteket nagyon zavarják a látogatók. Az osztályvezető főorvosok jogaként kivételt teszünk. Annak a hozzátarto­zónak, akinek a segítségére számítanak vagy a súlyos bete­gek esetében, belépőjegykár­tyát adhatnak a családtagok­nak. Reméljük, hogy minden­ki megértéssel fogadja ezt a gyógyítás érdekében hozott intézkedést. D ~ közök nélkül léptünk fel. A hangadók közül négy képvise­lőt beültettem az autóba és ki­vittem a határra, győződjenek meg saját szemükkel a határon uralkodó helyzetről, beszélje­nek az ottani szervekkel. Be­látták, hogy nem a magyar ha­tárőrökön és főleg nem a rend­őrökön múlik a dolog. Közben felvettük a kapcsolatot az Arad Megyei Főkapitányság­gal. A főkapitány személyesen jött ki a határra, majd velünk vissza, hogy tájékoztassa hon­fitársait. Az intézkedésben sajnos csak a békéscsabai vá­rosi polgári védelem és mentő- szolgálat volt partnerünk. — A volt Jugoszláviában dúló háború óta menetrend- szerűvé vált a török invázió, a rendkívüli állapot a határain­kon. Számítottak erre ezen a hétvégén is? — A dömping várható volt, kaptunk előrejelzéseket. Az a probléma, hogy a gyula— varsándi határátkelő szűk ke­resztmetszetű, nem a mostani forgalomra épült. Gyula város nyugalmát akartuk megőrizni, ezért volt szükség a külterüle­ten való várakoztatásra. Szarvasmarhák a daraboló üzemben. A húskombinát ma alapanyag híján, nem tudja kielégíteni a piac mennyiségi igényeit fotó: fazekas ferenc N.K. Sarakba ezerífaa „Hús” a kalácsban? Felháborodva keres egy olvasó és elpanaszolja, hogy járt a minap. Békéscsabán, a Lencsési úti kis ABC-ben cukros kalácsot vásárolt, jóízűen beleharapott, ám a második falat után torkán akadt még a szó is. Egy nagy fekete légy, amolyan bögölyféle kandikált ki a kalácstésztából. Mit lehet ilyenkor tenni? Visszavinni a boltba? Kár, hisz nem ők tehetnek róla. Elvinni a pékségbe és megmutatni a remekművet? Ez is hiábavaló. Jobb esetben elnézést kémek vagy azt mondják, a másik műszak volt... Az a néhány forint nem éri meg a fáradtságot, a bosszúság pedig csak nagyobb lesz. Maradna egyetlen megoldás, az élelmiszeripari üze­mekben egyébként szigorú higiéniai előírásokat nem a falra függesztve vagy az asztalfiókban kellene tartani, hanem szigorúan betartani és ellenőrizni is azt. Hacsak nem úgy gondolkodnak, mint hajdan az egyszeri kenyérgyár­igazgató, aki egy reklamációra — nevezetesen, egér volt a kifliben — azt válaszolta, nemhogy örülnének, hiszen még húst is sütöttünk bele... Ha lehet, azért se az egeret, se a legyet ne velünk nyelessék le. S.F. Sz.M. Piacváltás után, privatizáció előtt Gyulán Türelemből elégtelen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents