Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-03 / 182. szám

1992. augusztus 3., hétfő NAGYVILÁG ágÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Holló a hollónak Gazdag zsákmánnyal távoz­tak a francia-libanoni millio­mos, Antony Tannouri fran­cia Riviérán lévő villájából a betörők. A rendőrség közleménye szerint a Monaco közelében lávő Cap d,Ail-i üdülőből a tulajdonos távollétében a be­törők 250 millió frank (50 millió dollár) értékű fest­ményt és más javakat vittek el. Egyelőre nem adott tájé­koztatást a rendőrség arról, hogy milyen műalkotások tűntek el a még péntekre vir­radó éjszaka történt betörés­kor. A bűnözőknek egyéb­ként semmi gondot nem oko­zott a villa ajtajának egysze­rű zárja. Ha a betörőket elfogják, talán éppen a most kifosz­tott, negyed milliárd frank­kal szegényebbé vált Tanno­uri helyére kerülnek a bör­tönbe, ugyanis maga a szu­pergazdag férfi is ült már börtönben. A milliomos ta­valy szabadult hároméves elzárás után, amit adócsalá­sért róttak ki rá. A közmondásainkba eddig nem igen csalatkoztam. Persze tudom, Bogy a népi bölcsességek azért találó- ak, mert mindenre és an­nak az ellenkezőjére is van közmondás. Például: holló a hollónak nem vájja ki a szemét. S íme, mégis csak kivájja, amikor egy tolvaj 50 millió dollár értékű mű­kincset rabolt el egy „kollé­gától”, egy adócsalótól. Látjá, hova jutott a világ? Már a bűnözők sem bízhat­nak meg egymásban. L.S. Bárhová, csak vissza ne! Boszniai menekültek a szlovéniai határ előtt; „Bárhová, csak vissza ne!” <der Spiegel fotó) Fejtő a Közép-európai Kezdeményezésről — Noha a Közép-európai Kezdeményezés még csak a kezdeti lépéseknél tart, meg­érdemli a Nyugat figyelmét és támogatását — írja Fejtő Fe­renc, a Franciaországban élő publicista a Ouest-France cí­mű lapban megjelent cikké­ben. — Ez a kezdeményezés azt bizonyítja, hogy a szovjet uralom összeomlása nyomán bekövetkezett szétaprózódás szakaszában is viszonylag gyorsan létrejöhetnek Európá­nak ebben a felében az újra- integrálódásra irányuló moz­galmak, ezúttal azonban már a teljesen szuverénné lett orszá­gok szabad akaratából. Fejtő a cikkben ismerteti a Pentagonále, illetve a Hexago- nále, majd a Közép-európai Kezdeményezés rövid törté­netét, aláhúzza annak fontos­ságát, hogy a volt Jugoszlávia három államát, Horvátorszá­got, Szlovéniát és Boszniát is be akarják vonni az együttmű­ködésbe. A kezdeményezés most túllép a gazdasági, kultu­rális és egyéb kapcsolatok fej­lesztésének óhaján, s politikai dimenziót is kapott. — A volt Jugoszlávia terü­letén dúló háború elvonja a figyelmet a közép-európai or­szágok e fontos kezdeménye­zésétől, amely a regionális együttműködés intézményei­nek megteremtésére irányul. Az Európai Közösségnek biz­tatnia és támogatnia kell ezt a kezdeményezést — írja cikké­ben Fejtő Ferenc. A szétválás következményei Az Európai Parlamentnek az a döntése, hogy a várható államjo­gi változásokra való tekintettel elhalasztja a vitát az Európai Kö­zösség és Csehszlovákia társulá­si szerződésének ratifikálásáról, sokba fog kerülni nekünk —je­lentette ki Rudolf Filkus, a legna­gyobb szlovák párt, a Demokra­tikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) politikai választmányá­nak elnöke. A tekintélyes pozso­nyi politikus a csehszlovák tele­vízió és a csehszlovák távirati iroda tudósítóinak nyilatkozott. Utalt arra, hogy még tanulmá­nyozzák ezt a döntést, még ki kell alakítani álláspontjukat, ám annyi bizonyos: vannak arra uta­lójelek, hogy Szlovákiára nézve is jelentős következményei lesz­nek. A nehézségekre mutató jel­zések sorában megemlítette Jan- nis Sekallariunak, az Európai Parlament nemzetközi és bizton­ságpolitikai bizottsága elnöké­nek legutóbbi nyilatkozatát, amely szerint Csehszlovákia szétválása után a cseh és a szlo­vák köztársaságnak a társulást igénylők sorának végére kell áll­nia. Sekallariu a Mladá Fronta Dnes című prágai napilapban a minap megjelent interjújában ki­fejtette azt a nézetét, hogy jelen­leg nem lehetséges külön tár­gyalni Csehországgal és Szlová­kiával. Előbb nemzetközi jog­alanyként kell megalakulniuk. De ez még akkor sem jelentheti azt, hogy Prága és Pozsony azo­nos, új szerződéstervezetet kap­nak. — A mi érdekeink megkö­vetelik annak vizsgálatát, hogy az új partnerek milyen mérték­ben különböznek és miben ha­sonlók — mondotta. Ezt a gya­korlatot követtük például a „Visegrádi Hármak” esetében; az ő nyilatkozatuk kifejezetten azt kérte tőlünk, hogy az EK- hoz való társulást mindhárom állam számára egy időben tár­gyaljuk. Ez most csak Lengyel- országra és Magyarországra ér­vényes. Később talán Románi­ára és Albániára, azonban Csehországra és Szlovákiára aligha. — Az Európai Közös­ségnek nyilvánvaló érdeke fű­ződik ahhoz, hogy a lehető leg­nagyobb egységekkel tárgyal­jon, ezért a „Visegrádi Hár­maknak” egészen rendkívüli, egyedülálló és megismételhe­tetlen elsőbbségük volt. Ha azonban széthull egy olyan normálisan működő állam, amely még a kommunista re­zsim ellenére is évtizedeken át nagyobb problémák nélkül lé­tezett, akkor senki sem várhatja el, hogy most elsietjük a dolgot. Annál kevésbé, mivel tudatá­ban vagyunk annak, hogy ki áll az esetleges szétválás mögött -— állította Sekallariu, s azzal vádolta Vladimír Meciar szlo­vák kormányfőt, a HZDS veze­tőjét, hogy mozgalma naciona­listacéljait kívánja érvényesíte­ni. —Félreértés ne essék—ma­gyarázta —, senki nem vonja kétségbe a szlovák nép szuve­rén döntését. Mindamellett mégsem lehet megkérdőjelezni azt a tényt sem, hogy Csehszlo­vákia felbomlása hátrányosan hat ki a közép-európai bizton­sági helyzetre és az Európai Közösséggel való együttműkö­désének lehetőségeire — véle­kedett Jannis Sekallariu. Horvátország szavazott Horvátországban vasárnap reggel hét órakor megkezdődött a sza­vazás, amelyen a köztársaság mintegy 3,5 millió bejegyzett szava­zópolgára a következő öt évre megválasztja az elnököt és a parlamenti képviselőket. A választások idején a köztársaság egyes körzeteiben, így a Száva mentén jelenleg is harcok dúlnak, s nincs horvát közigazgatás a köztársaság területének mintegy harmadán. Franjo Tudjman jelenlegi elnököt a várakozások szerint újravá­lasztják. Ellenfelei közül figyelmet érdemel Drazen Budisa 44 éves politológus, aki Szociál-liberális Párt színeiben indul a választáson. Jelöltette magát a szélsőjobboldali Dobroslav Paraga, a Horvát Jogpárt 32 éves vezetője, aki a Vajdaságot Magyarországnak ígérte egy nyilatkozata alkalmával. Az első eredmények hétfőre virradóra várhatóak. A franciáknak beszélhetnek... Hiábavalónak bizonyult a francia közlekedés irányítóinak és a közlekedési rendészet képviselőinek minden intelme: a franciákat nem lehet rávenni arra, hogy augusztus elsejétől érvényes nyári szabadságukat akár egyetlen nappal is később kezdjék meg. így pénteken délutántól a hétvégén több millió francia főtt inkább gépkocsijában a kánikulai hőségben, minthogy hűvösebb otthonában töltött volna egy napot. A vándorlás már pénteken megkezdődött, egy három halálos áldozatot követelő tömeges hajnali balesettel. Péntek délutántól viszont egyetlen nagy torlódássá váltak a délre és nyugatra, a tengerpartra vezető főbb útvonalak. Szombaton a déli órákban a francia útinform megállapítása szerint az autópályákon összesítve 500 kilométer hosszúságban voltak közlekedési dugók — de az útinform tanácsai ellenére sem próbáltak az autósok letérni azokról a viszonylag könnyebben járható mellékutakra. Meciar Bős jövőjéről Nagymarosi kísértet-táj mti fotó Németország BT-tag lesz? A Bild am Sonntag értesülései szerint Németország a Bizton­sági Tanács állandó tagjainak sorába szeretne kerülni cseré­be azért, hogy a Bundeswehr csapatai a jövőben készek az ENSZ égisze alatt szervezett bevetésekben részt venni. Az ezzel kapcsolatos tárgyaláso­kat Bonn azonban Japán ha­sonló szándékától teszi függő­vé. Klaus Kinkel külügymi­niszter erről a kérdésről jelen­leg így vélekedik: előbb vagy utóbb vita lesz a BT reformjá­ról, mivel a testület összetétele már nem felel meg a világban lezajlott változásoknak. Ezen a vitán mi is ott leszünk — idézte a Bild am Sonntag Kin­kéit. Elkezdődött a szétválasztás Vasárnapra virradóra Moldo- vában megkezdődött a szem­benálló felek szétválasztása. Az orosz, ukrán és moldovai katonákból álló békenfenntar- tó alakulatok elfoglalták állá­saikat a Dnyeszter mentén. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. Vladimír Meciar szlovák kormányfő pénteken este egy szlovákiai nagygyűlésen hangsúlyozta, hogy a hősi erőművet az év végéig fel kell építeni. Meciar a CSTK sajtóiroda és a csehszlovák szövetségi rádió közlése szerint azt mondta, hogy a bősi vízierőművet még az idén be kell fejezni és az ehhez szükséges 1,9 piilliárd koronát kitevő pénzösszeget a kormány költségvetéséből kell biztosítani. Szlovákiában komoly gondot okoz a bősi erőmű befejezéséhez szüksé­ges összeg előteremtése. Szó van államkötvények kibocsá­tásáról és külföldi tőkebefek­tetésekről, de egyelőre csak az látszik biztosnak, hogy a pénz hiányzik. A héten egyébként ismét Pozsonyban tárgyalt Hannes Androschvolt osztrák pénzügyminiszter cége, amely szintén nem mondta ki a végső igent arra, hogy garantáltan biztosítják az erőműhöz szük­séges pénzeket. A két héttel ezelőtti szlovák kormányülé­sen az erőmű részleges privati­zációjának gondolata is komo­lyan felmerült. Elérkezett az idő' Brit katonákat nem szabad a balkáni háborús övezetbe kül­deni anélkül, hogy egyértelmű­en kijelölnék számukra a misszió célját A boszniai fejle­mények azonban oda vezethet­nek, hogy mindenképpen fonto­lóra kell venni a katonai erő alkalmazását. Az események Boszniában most érkeztek eh­hez a kritikus ponthoz — írja szerkesztőségi kommentárjá­ban a The Sunday Telegraph. A vasárnapi londoni lap meg­állapítja: az már bizonyos, hogy a Közös Piac égisze alatt folyta­tott tárgyalásos rendezési kísér­letek elbuktak, s Nagy-Britan- niának — a többi EK-taghoz hasonlóan—most két választá­sa lehet. Az egyik lehetőség biz­tonsági övezetek felállítása len­ne a térségben az otthonukból elűzött milliók megsegítésére, miközben a háború maga foly­tatódna. Ennek alternatívája az erőszakos külső fellépés lehet a fegyverek elhallgattatására. A szerző véleménye szerint egy széles nemzetközi fegyve­res koalíció igen hamar véget vethetne Bosznia-Hercegovina szerb megszállásának. A közös fellépés első mozzanataként a NATO erőit az ENSZ rendelke­zésére kell bocsátani, majd nyílt fegyveres fenyegetéssel meg kell akadályozni bármilyen ka­tonai mozgást a háborús térség­ben. Az Auróra új színekben Szentpéterváron levonták a szovjet és felhúzták az orosz zászlót a nagy októberi szocialista forradalom jelképén, az Auróra cirkálón telefotó—mti külföldi képszolgálat

Next

/
Thumbnails
Contents