Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-07 / 159. szám
.puits MEIiVEI HÍRLAP 1 1 KÖRKÉP 1992. július 7„ kedd O Hétvége razziával A hétvégén — csakúgy, mint az ország más területein — megyénkben ismét közlekedési razziát tartott a rendőrség. Mint ismeretes, a nagylaki határátkelő forgalmát július 4-én 22 órától a gyulavári átkelő felé terelték, s ezért a személy- gépkocsik 3-4, a kamionok 5-6 órás várakozás után indulhattak tovább. Az akció ideje alatt 4 személyi sérüléses baleset történt, ebből 3 súlyos, 1 könnyű sérüléssel járt. Súlyos balesethez hívták a rendőröket Békésre is július 3-án, ahol a 20 éves helybéli D. A. a Petőfi utca kereszteződésénél nem adta meg az elsőbbséget, s elütött egy segédmotorjával közlekedő asszonyt. A razzián egyébként összesen 4 ezer 206 gépjárművezetőt ellenőriztek, 362 esetben szondáztattak, ebből 24 mutatott alkoholfogyasztást. Gyorshajtás miatt 8, ittas vezetésért 12 esetben szabálysértési feljelentést tettek, ezenkívül 153 magyar gépjárművezetőt bírságoltak meg (összesen 38 ezer 800 forintra) és 13 külföldit (4 ezer 400 forintra). Megkerült a holttest Megkerült a holtteste annak a 24 éves gyulai fiatalembernek, akinek vízbe fulladásáról szombati számunkban adtunk hírt. D. R. Gyula külterületén egy bányatóban fürdött, amikor a parttól körülbelül 25 méterre a vízben elmerült. A holttestet a Gyulai Könnyűbúvár Sportegyesület tagjainak segítségével hozták a felszínre. A rendőrség folytatja a vizsgálatot. Verekedés után halál Tragédiával végződött egy kocsmai verekedés július 4-én Dobozon. A Sportbüfében szórakozott társaságával a 46 éves M. J. Italozás közben szóváltásba keveredett ismerősével, az utcán pedig verekedéssel folytatták nézeteltérésüket. Később M. J. biliárdo- zott egy kicsit a büfében, azután hazament. Nem sokkal a hazaérkezése után lett rosszul, és már orvosi segítséggel sem lehetett az életét megmenteni. Az előzetes rendőrségi vizsgálat szerint a verekedésnek nincs köze M. J. halálához, amelyet súlyos szívinfarktus okozott. Az ügyben folytatják a rendőrségi vizsgálatot A nyertes szám: 001467 Az Elektroház múlt pénteki sorsolásán — ahol a nyeremény egy színes tévé — a 001467-es számú sorsjegyet húzta ki Sajben György békéscsabai lakos, aki egyúttal átvehette az általa előző héten nyert tévét. Az új nyertes a pénteki sorsoláson veheti át a készüléket az üzletben, ahol egyben felkérik a következő nyertes sorsjegy kihúzására. Próbaárverés 1992. július 8-án 18 órakor Battonyán, a művelődési házban dr. Sepsey Tamás államtitkár előadást tart a kárpótlásról, valamint gyakorlati példán próbaárverést mutat be. Együtt maradni a szövetkezetekben Az átalakulás akkor lesz sikeres, ha a traktorokat, teherszállítójárműveket nem a gaz, és az „idő vasfoga” veszi kezelésbe FOTÓ: FAZEKAS FERENC A Békés Megyei Mezőgazda- sági Termelők és Szövetkezők Szövetségének Elnöksége legutóbbi, Újkígyóson megtartott ülésén beszámoló hangzott el a megyében lefolytatott csődeljárás tapasztalatairól és a fő mezőgazdasági termékek piaci helyzetéről. Győrfi Károly titkár a körzeti tanácskozások tapasztalatairól tájékoztatta a testületet. Többek között a következőket mondta: — A körzeti tanácskozások iránt minden eddigit felülmúlt az érdeklődés, a részvételi arány megközelítette a száz százalékot. A szövetséghez tartozó 32 Békés megyei tsz részletes információi alapján elmondható, hogy a vagyonnevesítésre vonatkozó döntés minden szövetkezetben érvényes. Tudomásunk szerint sehol sem volt példa bíróság előtti megtámadásra. A szervezeti változások az értesítés kiküldésének idejét követő két hónapon belül jelenthetőek be. A tsz-ek harmadában a határidő lejárt június 26-án, további 25 százaléknál pedig június végén. A kiválók számára biztosított előny alapján az üzemek egyötöde csak július végén, augusztusban tekinti lejártnak a szervezeti változások bejelentésének határidejét. A gazdaságok háromnegyedében kell vagyonmegosztási közgyűlést tartani. A kiválási szándék az üzemek felében nem éri el csak a néhány százalékot. Ezek egy része közgyűlés és árverési procedúra nélkül rendezhető. A szövetkezetek harmadánál pedig a változás lényegesen megváltoztatja majd az eddigi szervezetet, a tsz több kisebb egységre bomlik. A társasággá alakulást sehol sem tervezik, a keverme- si és az Orosházi Dózsa Tsz viszont részvénytársasággá alakult át. Érdekes, hogy a kiválást bejelentő csoportok többsége szövetkezetként kívánt dolgozni, de előfordul bt. és kft. is. Néhány helyen,konkrét elképzelés van a már átalakult szövetkezet keretein belül működő kettős tagsági viszonyú társasági-szövetkezeti formákra, ahol a jogutód szövetkezetjogi személyiségű tagokkal holdingszerűen működik. Az első vagyonmegosztással foglalkozó közgyűlés július 9-én lesz a megyében. A lehető legszélesebb körű felvilágosításra van szükség. Nagyon zavaró volt például Zsíros Géza képviselő úr hirdetése és szórólapja, amely minden fontosabb megállapításában pontatlan és féloldalas volt. A határidő nem július 30., ahogy írja, hanem ahány üzem, annyiféle időpont; vagy a tsz-ben maradni egyszerűen nem lehet — mert ilyen nem lesz! Sőt, kilépő tag sem kérhet vagyont csak a kiváló', a csoportos kiválásnál nincsenek létszámkorlátok; aztán a kiválás után nem társaságot, hanem szövetkezetét érdemes alakítani a jelenlegi jogszabály szerint... Mindenesetre a pontos tájékoztatás érdekében ajánlható mindenki figyelmébe a Számadás című lap július 9-ei számának melléklete, amelyben a valóságos információk olvashatók! Ahol jelentős szervezeti változások várhatók, ott meg kell kezdeni a hitelezőkkel való tárgyalást, természetesen a tagi érdekcsoportok képviselőinek bevonásával. A legtöbb helyen a tagság együtt akar maradni az új szövetkezet keretei között, ezért meg kell indítani az új alapszabály elkészítését, a jövendő gazdálkodási formáció körvonalazását. Tudni kell azonban, hogy az új típusú szövetkezet teljes kiépítése több éves folyamat lesz. Lovász Sándor Segítség a menekülteknek A Máltai Szeretetszolgálat békéscsabai szervezete a lakossághoz fordul, hogy a hazánkban tartózkodó menekülteket segíthesse. Mától vasárnapig minden nap reggel 8 órától délután 4 óráig gyűjtést szerveznek a Máltaiak békéscsabai raktárhelyiségében, a volt mentőállomáson (megközelíthető' a Városháza vagy a Körös-part felől). A lakosság a rászorulóknak pénzadományokat, ruhaneműt, cipőt, gyermekholmit, gyógyszereket hozhat. A Máltaiak a lakosság segítségét kérik, hogy segíthessenek. „A VILÁG NAGY ESEMÉNYEINEK A TÖRTÉNETE JÓFORMÁN NEM EGYÉB A BŰNTETTEK TÖRTÉNETÉNÉL.” (Voltaire) Levágják az aranytojást tojó tyúkot? „Keresnem kell egy tornyot” Páskándi-bemutató a Gyulai Várszínházban (Folytatás az 1. oldalról) esetleg néhány évtized —, amikor jelet hagyhat maga után: nem hiába botorkált e vak világban. Apró szentjánosbogárfények vibrálása a múlt, s az író, ha történelmi drámát alkot, felerősíti a hajdani feszültségeket. Úgy láttatja az elmúlt korok embereit, hogy a cselekedeteikből valamiféle erőt kapjunk, jó vagy rossz példát vehessünk mindennapi tetteínkhéz. Mint minden valamire való drámai mű, így Páskándi Géza Tornyot választok című darabja is sok mindenről szól. A Gyulai Várszínház idei első prózai bemutatójának számomra legemlékezetesebb pillanata volt, amikor a szereplők — harcaikat megharcolva — kivonultak a színről. Földi pályám zárul, immár semmivé lett. A többi néma csend. Házsongárdi temető! De nagyon el kellene már menni, fejet hajtani a tudós professzor, Apáczai Csere János uram hamvai előtt. Bejárni kincses Kolozsvár utcáit, látni Gyulafehérvárt, eleveníteni a holtukban is közös emlékeinket. Fájó hangulatok hiteles kalauzának fogadva Páskándi Géza drámáját, amelyben akár magunkra ismerhetünk. Borzadva látni, hogy a XVII. századi Erdélyben is felparázslot- tak a gyilkos viták, félt a nép a hatalomtól, s a hatalom rettegett a szellem szabadságától. Amikor Páskándi Géza e darabját írta — bőven az „elmúlt rendszerben” —, drámájának erős figyelmeztetése volt, hogy mi csak a nagyobb hatalmak játékszerei vagyunk: II. Rákóczi Györgyöt a török szultán elmozdította a fejedelmi székről, s helyette egy buta főkapitányt tett Erdély élére. Most, 1992 nyarán, joggal reménykedünk, hogy végleg elmúlt a külső hatalmak, a mindenkori szultánok fenyegetése, mégse hiábavaló a várszínházi történelemidézés, hiszen van még e drámának mához szóló „üzenete”. Mondom, sok mindenről szól Páskándi Géza munkája, ám a sokszínűség nem párosul egyenletes minőséggel. Különösen a második felvonásban, amikor a női szereplők — Moór Mariann, Peremartoni Krisztina és Fazekas Andrea — is több feladatot kaptak, s általuk végre emberi sorsok ütköztek, akkor vesszük észre, hogy a korábbi hitvita, politikai szószaporítás, mennyire bő lére eresztett volt. Két kiváló színész, Szakácsi Sándor és Balázsovits Lajos, bármilyen bravúrosan elővezetett szópárbaja sem pótolhatta a feszes drámaiságot. Az előadást rendező Sík Ferenc legnagyobb érdeme, hogy három bemutatóra is elegendő szereplőgárdát vonultatott fel, fogott össze. Koncz Gáborra bízta II. Rákóczi György megformálását, aki sokszínű, markáns játékával kívánt egyensúlyt teremteni. (Szinte geometriai értelemben is vigyázva a súlypontokra: középen a fejedelem, jobbról- balról a két vitázó, akik mintha libikókát játszanának, úgy pattannak fel, s ülnek vissza, éppen ahogy a vita „hevében” szólniuk rendeltetett. Hiába, no, kínos helyzeteket teremt, ha olyasmit kell kitalálni, ami a dráma gyengéjét talán elfedheti.) Mértani szabályokhoz igazodva született két emlékezetes alakítás — az előadás fontos pillérei —Sörös Sándor és Rubold Ödön jóvoltából. A Nemzeti Színház férfi gárdájából különösen tetszett Bitskey Tibor, Csikós Gábor, Szé- lyeslmre és Csurka László alakítása. Az egyszerűségében is erőteljes díszletet, valamint a korhű jelmezeket Gombár Judit tervezte. Mióta Sík Ferenc a gyulai vár kapitánya, jó idők járnak a környék gyertyaöntőire. Fogy a faggyú: a színházi esteken gyakorta megjelennek a gyer- tyás emberek. Fényt és melegséget jelentenek a tüzek, néha pedig az eltávozott lelkekért lobban a láng. Szép szokás. Idén történt meg először, hogy nem értettem, mivégre a fáklyás bevonulás. Hiszen az előadás végén a haragos nép. a „plebs” tódult a színre, égő gyertyákkal a kezében, s álltak be a pontosan kimért helyeikre. Közben a csillagok, fenn a magasban, megértőén hunyo- rogtak. Andódy Tibor A kérdés azokban fogalmazódott meg, akik részt vettek Eleken a községházán tartott fórumon. Kádár Péter országgyűlési képviselő a magyar mező- gazdaság jelenlegi helyzetéről elmondta, 1985-ig húzóágazat volt, s bár a termelés azóta fokozatosan csökkent, a mezőgazdaság még mindig többet tesz le az asztalra, mint amennyit ráfordítanak. Megyénk alapvetően érdekelt a mezőgazdaság sorsának alakulásában: nemcsak a tulajdonrendezés fontos, azzal is foglalkoznia kell a politikának, hogyan élnek meg a földből tulajdonosai. A keleti piacok összeomlásával nem sikerült ugyanilyen mértékben meghódítani a nyugatit. Moszkvában ma nem magyar élelmiszereket árulnak, a gazdasági diplomácia nem fordított kellő figyelmet keleti szomszédainkra. A termelés megindulásához hiányoznak az alacsony kamatú hitelek. Pálmai Péter, az SZDSZ megyei szakértője az átalakulás időszakában, amely szerinte 10—12 évig is eltarthat, a mezőgazdaságban növekvő munkanélküliséget prognosztizált. A törvénymódosítás, amely határidőket szab, főként arra jó, hogy tisztábban lásson az ország, ki mit akar termi a földdel. A megyei statisztika szerint a vagyon 18—-20 százaléka üzletrész formájában a mezőgazdaságon kívülállók kezébe jutott. Sokan kiszorulnak a mező- gazdaságból úgy is, hogy vagyonuk eladására kényszerülnek. Dobi Imre, a helyi téesz termelési főmérnöke elmondta, Eleken a vagyon 25 százaléka került külső kezekbe. Mikor jönnek már úgy ide, hogy van egy falukép a tarsolyukban? — tette fel a kérdést Nánási Mihály. A fórum vendégei szerint a világos helyzetkép felmutatása már fél siker. A megoldást közösen kell kiválasztani, párbeszéddel a politika és a vállalkozók között. Sz. M. Sarokba szórtéra Környezetszennyezés Sokan és sokféleképpen szennyezzük környezetünket. Most a lelki szennyezésről ne essen szó, azt úgyis nap mint nap elszenvedjük. Ezúttal a valódi környezetszennyezésekről ejtenék pár szót, amelyeket saját bőrömön tapasztalok. Például a szeghalmi piactér egy-egy forgalmas nap után nagyméretű szemétdombra emlékeztet. Nem is beszélve a város igazi szeméttelepéről, amelyet nemrég, mint elrettentőpéldát mutattak meg, és teljes joggal. Persze az sem dob fel, amikor azt hallom, hogy a környékbeli holtágban többek között mázsás disznódögöt találtak nemrég. Vagyis aktívan és folyamatosan szennyezzük környezetünket. Az így okozott kárt ma még nem érezzük eléggé. A természet nem tud azonnal visszaütni, amit néha sajnálok. Micsoda pofonokat tudna kiosztani! Hosszabb tá\ on persze a természet bosszút áll. ám erre a mai szennyezők nem gondolnak. Pedig gyermekeink, unokáink egészségéről van szó, melyet most határozhatunk meg. A felelőssé g itt és most a miénk. Gila Károly „Féljetek másképpen élni, mint ahogyan kell!” (A koldusok jelenetében Rubold Ödön és Sörös Sándor) FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET
