Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-25-26 / 175. szám
1992. július 25—26., szombat-vasárnap 0 KÉP J J f A HAZA MINDEN ÉLŐIT "ú ß ß 9 • • A ÍSmes megyei hírlap hétvégi magazinja Rejtelmek Jelinek Lajos tusrajza Halló, boldog névnapot! Mondták... Legyünk emberek, legyünk nagylelkűek, legyünk magyarok. Nekem ne más építse a jövőt, én magam szeretném. Nekem nem számít egy párt sem, csak a nemzet érdeke. Ha Pityi Palkó megváltozik, akkor szükségem van rá. Ha a magyar nép fölgyűri az ingujját, képes csodákra. (Pető Ferenc, amerikai magyar filozófus) Már nagyon régóta vajúdik az egészségügy a változásokkal, de ez az utolsó percben mindig lefékeződött. Fontosnak tartom, hogy elindultunk egyfajta úton, ami többletjövedelmet is jelent az orvosoknak. Ha a fele kártyát kapták meg, akkor fele annyit, mint lehetne. (Surján László népjóléti miniszter) Valamelyikünk elmeorvosi vizsgálatára már*csak azért is szükség lenne, mert Csurka gondolatmenetét már rég nem tudom követni. Logikailag talán Szálasi naplójára emlékeztet, persze csak annyiból — nehogy sajtóper legyen belőle —, hogy milyen tényekből miféle következetésekre jut. (Farkasházy Tivadar humorista) Amíg egy szokványos házasságban ilyen egy hír: képzeld, találkoztam Tóth Pistivel az ötödik B-ből, nálunk így hangzik: Te, ez a Bush ma fantasztikus formában volt! (Katona Tamás államtitkár felesége) Részeg vagyok, „ vigyél haza! Egy orosz cég új szolgáltatást kínál a részegeknek, egy kabátra kitűzhető kártyát. A Postfaktum hír- ügynökség közlése szerint a Kazanyban beszerezhető kártyán a következő felirat ékeskedik: „Részeg vagyok. Ha nem találnám meg az otthonomat, kérem, vigyen engem a következő címre:...” A jelentés szerint a darabonként három rubelbe kerülő kártya iránt igen nagy volt az érdeklődés. (Napi gazdaság, üzlet, világ, politika) Fürkésző Kemény János szerint Toronyi Tamás, a gyulai vár hős védője — akinek nevét Gyulán utca őrzi — rokonságban állt Toldi Miklóssal. Kemény XVII. századi önéletírásában az áll, hogy az ő anyai nagyapja volt Toronyi (a történeti munkában: Tomyi) Tamás, aki „Gyulában lakott, igen híres vitéz s nagy főember volt”. Toronyi Tamás Toldi Petronellát vette feleségül, annak a famíliának a leszármazottját, melyet Toldi Miklós neve tett híressé. # Bethlen Gábor 1629-ben, amikor egyszer Váradon járt, Gyuláról hozatott bélessűtő asszonyokat, akik kedvére való bélest sütöttek neki. — Gergely Anna? Jó estét kívánok, a Békés Megyei Hírlap munkatársa vagyok, a nevem Tóth Ibolya. Vasárnap köszönthetjük az Annákat, ezért hívtam fel Önt a telefonkönyv alapján. Szarvason. Hogyan ünnepli ezt a napot? — Családi körben. Vasárnap jönnek a testvéremék, úgy beszéltük meg, hogy most étterembe megyünk, mert együtt tartjuk meg az Anna-napot és a keresztfiam, Dániel névnapját. Az OKI Korona éttermébe készülünk. — Süteményt készít-e a hét végére? — Valamilyen csokoládétortát tervezek és mesealmást. A múlt héten már sütöttem, akkor sikerült. Ezt nagyon nem lehet elrontani. — Hajaj! Nekem olykor a legbiztosabb, legegyszerűbb receptet is „sikerül” tönkretenni. A munkahelyén szintén megemlékeznek a névnapokról? — Igen, de most gyesen vagyok, Gergő fiam két éves, július 3-án volt a születésnapja. — Milyennek találja a nevét? — Én szeretem a nevemet, egyszerű, magyar. Valaki egyszer úgy fogalmazott: szép, balladai név. Édesanyám is ezt a nevet viseli. — Az irodalomból, a történelemből ismert Annák közül van-e, aki közel áll a szívéhez? — Igen, a Bibliából való Anna. —Milyen kívánságot továbbíthatunk így, a Hírlapon keresztül az édesanyjának Anna napra? — Azt, hogy nagyon hosszú, boldog életet élhessen, egészségben, együtt a családdal szeretetben, Istentől áldottan! E sorok írója: Bessenyei Ferenc színművész KÍNáLÓ „— A vadászat azért kell, hogy egyedül lehessek, ugyanis magányosságomban jönnek a legjobb gondolatok.” — feleli a magát „konzervatív”-nak nevező színész Muzslai Katalin kolléganőnk egyik kérdésére. Ha érdekli Önt, hogy ki az a színész, akkor lapozzon egyet: a 6. oldalon megtudhatja. O Emanuelle, azaz Sylvia Kristel, aki 19 éve tűnt fel az erotika királynőjeként. Háromszor játszotta Emanu- elle-t. Az új sorozat Emanu- elle-jét Marcelának hívják. Húsz éves, és Párizsban született. A két színésznő meglepően hasonlít. Győződjenek meg róla —az „új Emanuela” a „régi”vel együtt a 6. oldalon látható. „...— Öcsém, Lukács, hoztál-e sok pénzt arról a híres Szabadkáról? — Hoztam bizony, de miért kérdi?...” Ki kérdi, és miért kérdi? Olvassák el a 7. oldalon az Anekdotákat! A herényi tejfölös becsinált leves úgy készül, hogy hat személyre veszünk körülbelül 60 dkg sovány sertéscombot, ... Nos, a többit e helyen nem áruljuk el. Lapozzanak a 8. oldalra, ott „Főzőcske, de férfiasán!” cím alatt megtudhatják, hogyan bűvöli a fakanalat Szekeres András kollégánk. Ugye, előfordult már, hogy füllentésre, kegyes hazugságra szánták magukat? Aki kész közreadni efféle derűs történetét, azt arra kéri Csete Ilona kolléganőnk, hogy ossza meg sztqriját valamennyiünkkel! Bővebbet minderről „A hazug igazat is mondhat” címmel a 9, oldalon találhat. f ^ ....... ^ Ambrózfalva község képviselő-testülete 1993. január 1-jétől betöltendő jegyzői állásra pályázatot hirdet. Az a cselekvőképes, büntetlen előéletű magyar állampolgár pályázhat, aki — igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel rendelkezik, illetve az államigazgatási főiskolán vagy a jogtudományi egyetemen megkezdte tanulmányait, és» — legalább két év szakmai gyakorlatot szerzett. A pályázat benyújtási határideje 1992. szeptember 30-ával beérkezőleg. Elbírálás: 1992. október 15-éig. Lakást szükség esetén biztosít a képviselő-testület. A pályázatokat Ambrózfalva polgármesteréhez kell címezni. Cím: Mészáros András polgármester, 6916 Ambrózfalva, Dózsa u. 1. ^ ....J) F ekete fehéren Egy tyúklépés A törökök hazamentek! Jöttek, láttak, határainkon sorba álltak és elorozott nyugalmunkat visszaadva eltávoztak. Vonultak rozzant autóikon, általában asszonnyal, gyerekekkel, meg a gazdag nyugat törökbe szánt hordalékaival megpakoltan. Miattuk napokig lázban égett az ország. Pontosan tudtuk, mikor lépnek be, mikor ki, s azt is, hogy éppen hol tartanak. Lám mekkora zavart tudnak még okozni, ha csapatostul jönnek. Dehogy akarom őket bántani, hiszen a dolgok rendje, hogy jönnek és mennek, ha már egyszer távol élnek szülőföldjüktől. Csak azért hoztam szóba őket, mert rendre emlékeztetnek arra, ez kérem itt még a Balkán, vagy annak pereme. . Mert mi más lenne az üzenete annak, hogy kilométeres kocsisorok gyűlnek össze Gyulánál, Nagylaknál, Röszké- nél. Tudom, persze, hogy tudom: ez a románok meg a jugók Balkánja. De érzem, ez a cirkusz bennünket is rossz hírbe hoz. Mert Európában már mindenki tudja, idáig végig lehet suhanni, de itt megálljt parancsol a kisszerűség. S akárhogy csűrjük-csavarjuk, ebben mi is benne vagyunk, mert ez a határ egyfelől magyar. Ezért volt felemelő, amit az elmúlt napokban láttam. A rekkenő hőségben kocsijukban fővő rendőrökre és az állig begombolkozva közlekedő motoros rendőrökre gondolok, akik megpróbáltak valami rendet vinni a rendetlenségbe. Felsorakoztatták szépen a kamionokat a gerlai útra, a személy- kocsikat a pósteleki bekötőútra, hogyha várni kell, hát ne egy város betonkatlanjában főve, benzingőzben várakozzanak. Aztán ahogy a helyzet engedte, motoros rendőri kísérettel szakaszosan felvezették őket a határra. Hírlik, a Veszélyből még enni-innivalót is kínáltak az elcsigázott autósoknak. Egy lépés Európa felé, ha tyúklépés is. Egy tett ahhoz, hogy odahaza elmondhassák: mocskos egy helyzet volt, de a magyarok azért megpróbáltak segíteni. Árpási Zoltán
