Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-25-26 / 175. szám
1992. július 25-26., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR Ellentmondásos sertéspiac A termelő jelenleg nincs érdekelve minőségi vágósertés előállításában, így a termék minősége nem is javult — állapítja meg a Földművelés- ügyi Minisztérium értékelése. Sok kocasüldőt hizlalásra fognak tenyésztésbe állítás helyett. Ám arra is van már példa — többek között megyénkben —, hogy termelőszövetkezetek, sőt magángazdák is kiváló törzsállományt vásárolnak, bízva az objektív minősí- ~ tési rendszer bevezetésében. Békés megyében a hízókínálat csökkenésével számolnak a helyi szakértők, így a Gyulai Húskombinátban a heti 6000- es kapacitásával szemben csak heti 3500—3700 vágás várható. Összességében mindezek ellenére a vágósertéstenyésztést és az árualapkínálatot a szakemberek országosan kiegyensúlyozottnak minősítik. A malacárak általában július közepéig csökkentek (helyenként és változóan 500—1000 forint/jószág), azóta azonban lényegében nem változtak. Ettől eltér Békés megye, ahol az ár továbbra is erőteljesen csökken (80—100 forint/kilogramm). Rendelet az ipari takarmányokról A gyógyszeres előkeveréke- ket és takarmánykeverékeket augusztus elsejétől külön engedéllyel lehet csak előállítani, melyet akkor adnak ki, ha az üzem műszaki felszereltségét alkalmasnak találják a minőségi takarmány előállítására, illetve az üzemekben a gyógyszeres takarmányelőállítás gyógyszerész vagy állatorvos szakmai irányításásval történjen. Az engedélykérelmet és a takarmány mintáját a Mező- gazdasági Minősítő Intézethez kell benyújtani, amely az új ipari takarmány engedélyezéséről dönt. Amikor feléljük tartalékainkat Olvasóink írják: A könyvkötő megvált kedvenceitől Van még emberség! íme egy Andódy-darab. A tönkrement biblia ilyen volt... és ilyen lett a könyvkötő keze nyomán Hónapokkal ezelőtt került a kezembe egy képviselő-testületi anyag. An- dódy György gyomaendrődi könyvkötő szorult anyagi helyzetére hivatkozva kérelemmel fordult a képviselőkhöz, felajánlva két Corini-képét megvételre. Műhelyében kerestük meg a mestert, aki eredeti szakmája mellett kénytelen mást is csinálni. — A vállalatok tönkrementek, alig van megrendelés. A könyvtárak sem keresnek meg, hiszen folyóiratokra sincs pénzük, nemhogy kötte- tésre — mondja Andódy úr, miközben ingázik a műhely két része között. — Eddig el tudtam tartani a családot egy szakma segítségével, most már ez kevés. Nem akartam minden tartalékomat felélni, de a tevékenységi kört bővítenem kellett. Úgy döntöttem, hogy értékesítem a két Corini-képet — meséli elhatározásának indítékait. — Voltak külföldi vásárlók is, de nem akartam, hogy az alkotások elkerüljenek Gyoma- endrődről. Ezért ajánlottam fel az önkormányzatnak megvételre. Az üzlet létrejött, azóta Andódyék nemcsak farsangi tombolajegyeket készítenek a könyvkötőműhelyben, hanem egy elrekesztett részben (újonnan nyitott kiskereskedésükben) koszorút, sapkát, bermudát stb. árusítanak. ^ ___ V acsora a Farmerban Tévedés ne essék, nem a címben szereplő „szerelésben”, hanem az esti étkezéshez megfelelő, elegáns ruhában ültünk le kedves vendégeinkkel, Kása Jánossal és családjával a mezőkovácsházi Farmer csárda éttermében. A kellemes hangulatú vacsora közben sok mindent megtudhattunk az öttagú családról. Anna, a feleség és Anikó, a 18 éves lányuk általában az otthoni munkával foglalják el magukat. A legidősebb fiú, János, mint az a beszélgetéskor kiderült nemrég jelentkezett Budapestre rendőri állományba és a közbiztonság területén szeremé tevékenykedni. A 19 éves Robi a vacsoráról hiányzott, mivel a nyaralás kellemes perceit töltötte vidéken. A család a hétköznapokon kertészkedéssel, jószágtartással foglalkozik, elsősorban saját ellátásuk érdekében. Az édesapa a munka mellett közel tíz éve rendszeresen segédkezik az egyik helyi állatorvosnak, a lányok kézimunkáznak, olvasnak, János hobbija pedig a bélyeggyűjtés. A vacsora rendkívül ízletes volt és a menü változatos. Az Orosházi út mellett levő Farmer csárda szíves vendéglátását majdnem záróráig élvezhettük. Eközben kifaggattuk Szénási István tulajdonost is a családi vállalkozásról. Az üzlet tavaly nyílt és nevét a közelben elsőként kimért magánföldekről kapta. A 120 négyzetméteres étteremben melegkonyha működik, valamint egy leválasztható söntésrész. A hét minden napján késő estig várják a látogatókat, emellett családi rendezvényeket is vállalnak. Ételkülönlegességeik közé a különféle töltött húsok és a marhahúsból készült ételek tartoznak. Az italféleségek közül kétségtelenül a pár napja kapható házi főzésű sör a legkeresettebb. Tapasztalataink alapján állíthatjuk: a felszolgálás, az ételek minősége megfelel a legkényesebb ízlésnek is. H. M. Napjainkban gyakran elhangzik az a megállapítás — és sajnos nem alaptalanul —, hogy az emberek közömbösek egymás problémái iránt, eluralkodott a nemtörődömség, az egoizmus. 1986. év őszén súlyos közúti balesetet szenvedtem, amelynek következtében 100%-os rokkant lettem. Állapotom azóta is évről- évre romlott, és ma már teljesen magatehetetlen, erősen mozgáskorlátozott, tolókocsihoz kötött beteg ember vagyok. Gondozásomat a feleségem látja el, aki azonban maga is rokkantnyugdíjas és a közelmúltban gerincbetegsége oly mértékben súlyosbodott, hogy egyáltalán nem tudott engem emelni, az öltözködéskor és a tolókocsiba történő átüléskor, sőt önmagát is nehezen tudta ellátni. Egy hétig állandóan injekciót kapott. Helyzetünk teljesen kilátástalannak tűnt, és ekkor sietett segítségünkre a gádorosi önkormányzat úgy, hogy szociális gondozót rendelt ki mellém a nap egy bizonyos időszakára. Köszönet a nagyközség önkormányzati testületének és ezen belül Fábri lst\’án polgármester úrnak, aki az ügyet elsősorban intézte. Madarász Vilmos ROKKANTNYUGDÍJAS, GÁDOROS ■ VÁSÁROLJON A VEKTOR TÜZÉPTŐL! 5631 Békés, Verseny u. 1. szám alatt. Pf. 92. Telefon: (66) 41-841, 41-614. Fax: (66) 41-983. (A régi Tüzép helyén.) AJÁNLATAINK: — pécsi iszap 335 Ft/q — tatai brikett 650 Ft/q — pillértégla 16 Ft/db — fűrészelt tűzifa 400 Ft/q — cement 590, 550 Ft/q — fehér cement 2 kg-os 65 Ft/cs — oltott mész 500 Ft/q — gipsz 2 kg-os 50 Ft/cs — gipsz 5 kg-os 125 Ft/cs — gipsz 40 kg-os 876 Ft/CS — szigetelő csupaszlemez 950 Ft/ tekercs — nehéz lemez 10 m2 1 tek. 1 788 Ft — nádszövet 1 tek. 20 m2 400 Ft — fűrészelt fenyőáruk 16 000—23 700 Ft-ltj/m3 — farostlemez 244 x 122/3,2 278 Ft/db — Thervolin (hőszigetelő) 120 + 1100/7,5 200 FV/m2 — parketta 625 Ft/m2 — akác rúdfa 250 Ft/db — ablak 60 x 60 cm 2 500 Ft — Consolan (időálló fafelületfesték) barna 310 Ft/db fehér 320 Ft/db — Polisander (tölgy, dió) 200 Ft/db — Standout fehér 2 l es 474 Ft/db — Standout fehér 45 kg os 4 630 Ft/db — 16 l-es Diszperzit belső falfesték 1 991 Ft/db — 8 l-es Diszperzit belső falfesték 1 060 Ft/db Továbbá: burkolólapok, minden fajta vb-áthidalók, , gerendák, nyílászáró szerkezetek és egyéb építőipari termékek. Áraink az áfát is tartalmazzák. Nyitva: hétfőtől péntekig 7—17 óráig, szombaton 7—12 óráig. Bónus István: Kistarcsai emlékek 6. Szabadulási reménykedés Április 4-e után hamarosan meglátogatott bennünket egy jól öltözött, fácánkakas kinézetű ember. Azt mondta, a Legfőbb Ügyészségtől jött, hogy meghallgassa panaszainkat. Mindenki mondja el, miféle törvénytelenségek történtek vele... A lovaglónadrágos, fényes csizmás főügyészségi ember olyan hányaveti, öntelt magatartású volt, amint egyik kezét a nadrág zsebében nyugtatta, a másik keze hüvelykujjával pedig az övét fogta, hogy minden bizalmunkat elvesztettük iránta. Senki sem szólt egy szót sem. A kínos hallgatást észlelve ő folytatta a beszédét tovább: — Mindenki kap egy ív papírt. Erre írja le internálásának körülményeit, ezt mi majd elbíráljuk, és lassanként engedjük hazafelé a népséget. Mert tudjuk azt, hogy sok ártatlan ember van itt, bár teljesen alaptalanul nem hoztak be senkit. És tudjuk azt is, hogy mindenki szeretne innen mentői előbb szabadulni, mivel mindenütt jó, de legjobb baszni!... Mikor idáig ért a mondóká- jával, nevetve körülnézett, de senki sem derült ezen az otromba „bölcsességen”. A kérvényírás motoszkált a fejünkben, és a hazamenetel lehetősége. Olyan izgatottak lettünk mindannyian, hogy alig bírtuk legyűrni az ebédre kapott babfőzeléket, pedig nagyon éhesek voltunk, mert előző este spenótot kaptunk. Sós vízben megfőzött spenótot! Senki sem bírta megenni. A fele kon- dérral visszavitték, amit kimértek, azt meg a WC-be öntötték az emberek a csajkából, mert teljesen ehetetlen volt. Én hamar megírtam a kérvényemet. Előadtam benne, hogy az Ünnepi beszéd című versemmel, amit ’56 októberében írtam, egyetlen magyart sem bántottam. Egyedül a „szovjet szemét” ellen irányult, amit ki akarunk söpörni, s ezalatt a „szovjet szemét” alatt egyáltalán nem az orosz kultúrát és az orosz népet értettem, hanem azt a gyalázatos politikát, amit szuronyokkal ránk erőltettek. Egyébként én írtam meg 1944-ben szinte gyerekfejjel a Szürkesapkás orosz katona című verset is. Akkor azt hittem, hogy a szovjet csapatok valóban felszabadítottak bennünket. De ugyanezt hitte az az orosz katona is, aki nálunk szállásolt néhány napig és édesapám tolmácsolásával beszélgettem vele. Úgy látszik, rászedtek alaposan mindannyiunkat... Amint papírra vetettem az elmúlt eseményeket: megnyugodtam és ismét elfoglaltam „őrhelyemet” az ablaknál. Az udvaron nem volt semmi esemény, azért végignéztem a szobán, ahol fehér papírlapokra körmöltek az emberek. Sokan voltak, akik nem írtak, hanem tanácstalanul lengették kezükben az íveket. A mellettem lévők is csak rágogatták a ceruzát, pedig avval épségben kellett számolni a kérvények megírása után. — Na, majd én segítek! Majd én megírom! — ajánlkoztam kétségbeesésüket látva, csak mondjátok el őszintén, hogy hogyan történt ’56- ban... Felsorakoztak a „bűnök” A vezetéknevekre már nem emlékszem, hiszen amikor beszélgettünk és barátkoztunk a nagyteremben, mindig csak keresztnevünkön szólítottuk egymást. Ezenkívül csak azt jegyeztük meg, hogy ki hová valósi. Az első, akinek írtam a kérvényre a viselt dolgait: Pista volt, Zalavégről. Őt azért hozták Kistarcsára, mert mikor a forradalom kitört, rögtön hazavezette a tsz-ből a két szép tehenüket. Gyurka Ádándról azért került a táborba, mert a lovaikat hajtotta vissza a tsz- ből, ahová erőszakkal léptették be őket. A Vas megyei Ádámot azért hagyták helyben alaposan az otthoni pufajká- sok, mert segített átvezetni a határon a menekülőket. Erről az Ádámról egyik szobatárs verset is fabrikált, amely így hangzik: Ismerte őjól az utat a szabad világba, Ezért kapott negyven botot a segge partjára. János, a kiskunsági maszek paraszt azért került Kistarcsára, mert azzal vádolták, hogy meggyilkota a helybéli párttitkárt. Amikor ezeket elmondta, döbbenten állt meg kezemben az írószerszám. — Igaz lenne ez János?! — Dehogy igaz! Én csak annyit mondtam neki, hogy „Vigyázz piszok, mert még majd számolunk!” És másnap a párttitkár felkötötte magát De mások is megfenyegették, mivel ő meg a „népnevelőkkel” verette meg a parasztokat, mivel húzódoztak a tsz-be való belépéstől. így aztán János nem érezte magát bűnösnek. Azt mondta: tehet ő róla, hogy olyan gyáva volt a titkár, hogy rögtön begazolt, mihelyt érezte, hogy Rákosi nincs már az „ágy alatt”? A hatvani WC-pucoló Jóska bácsinak is a párttitkárral volt baja. Ez a párttitkár nő volt és nyelves, erélyes. Amikor a bérház udvarán végigment, ahol Jóska bácsiék végezték a napi teendőjüket, valamit nem szeretett, valami hibát talált a Jóska bácsiék munkájában. Elkezdett nagy hangon rendelkezni, parancsolgatni. Erre Jóska bácsi égtelen haragra gerjedt és visszafeleselt neki: — Na csak ne olyan nagy hangon, hallja, mert igen könnyen magára gyúlhatik ez a ház! Ha nem tetszik, pucolja ki a WC-t maga! Erre a nő nem szólt semmit, csak gyorsan elment. A többiek mondták aztán Jóska bácsinak: „Te marha, tudod ki volt ez? Hát ez a párttitkámő volt!” — Mit bánom én, ha a párttitkámő, ha nem! — mondta a többieknek Jóska bácsi. És félóra múlva már ment is érte a rendőrség. Másnap hozták Kistarcsára. A sellyei Jóska bácsi, aki hor- vát származású volt, jószívű, „falatkenyér” ember, szintén a tsz miatt került összeütközésbe a helyi hatalmasságokkal, és azért vitették Kistarcsára, hogy hadd bűnhődjön „vétkeiért”. Á Borsodba való Jancsi még nagyon fiatal fiú volt, talán 17 éves. Foglalkozására nézve: kocsis és „csillagász”. Utóbbi mesterségét csak három csillag erejéig űzte, ugyanis ennyit szedett le a középületekről. Persze ez egy sem mennyei csillag volt, hanem vörös csillag, ezért került Kistarcsára. (Folytatjuk)
