Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-18-19 / 169. szám
0 y 1992. július 18-19., szombat-vasárnap CSALÁD OTTHON \ Ct r feBÉKÉS MEfíYEI HÍRLAP Gazdaképzés a siÉg™™p-ban (3.) Lapunkban hétről hétre közöljük a televízió 2-es csatornáján jelentkező gazdaképző sorozat anyagának állattenyésztési részét, melynek előadója és szakmai felelőse dr. Böő István Békés megyei állatorvos. A világ legkisebb lovai Miniló-sétáltatás a párizsi utcán Apró termetű lovak kitenyésztésével már több évtizede kísérleteznek a szakemberek világszerte, főként a közismert Shetland-szigeti pó- nifajtákból kiindulva. Az első rekordméretű, 68 centiméter marmagasságú példányt 1913-ban sikerült produkálnia egy angol lótenyésztőnek. A múló évek során egyre nőtt az érdeklődés a törpe lovacskák iránt: a tehetős előkelőségek ajándékba, az állatbarátok „otthoni használatra”, a cirkuszigazgatók szórakoztatásra, az állatkertek pedig tancélokra vásárolták — igen borsos áron — a mini lovakat. (Ekkortájt határozták meg azt is, hogy egy ilyen törpe ló maximálisan 86 centiméter marmagasságú lehet.) Érdekesség, hogy a törpített lovacskák méretükhöz képest meglehetősen sokat esznek, és igen hosszú életűek. (Altlagban 25 évig élnek, tovább, mint a normál méretű lovak.) A Guiness-féle rekordok könyvébe bekerült „törpeségi csúcsot” egy argentin tenyésztő érte el 54 centiméteres marmagasságú lovacskáival. Mondják, hogy ezek már akár szobai tartásra, az ember közvetlen környezetében való életre is alkalmasak. Arra mindenképpen, hogy gazdájuk pórázon sétáltassa őket az utcán. Érdekességként hadd jegyezzük még meg, hogy a másik végletet, a világ legnagyobb lovát egy délkarolinai gazdálkodó tenyésztette ki: a lóóriás magassága 2 méter 13 centi, súlya 1360 kiló! Illem és jó modor Zárt állattartó épületek Bennük viszonylag kis alapterületen nagyszámú állat termel, a munkafolyamatok jobban gépesíthetők, így várhatóan számuk — elsősorban a baromfi- és a sertéságazatokban — a fiatalabb korosztály udvarában is növekszik. Építőanyagok: jó legyen a hő- és nedvességgazdálkodásuk, mert ez erősen befolyásolja az istálló levegőjének állapotát. Legyenek könnyen tisztíthatok, fertőtleníthetők, a rágcsálókkal (egér, patkány) szemben pedig ellenállók. Határolószerkezetek (falak, tető): fő feladatuk, hogy az épületen belüli levegőminőséget minél jobban függetlenítsék a külső időjárástól, hiszen 4itt a termelés télen-nyáron folyamatos, és a két évszak közötti külső hőmérsékletingadozás elérheti a 40—50 fokot is (télen —10 fok, nyáron +30 fok), de ez egy napon belül is lehet 10—15 fok, amelyhez ha az állatnak alkalmazkodnia kellene, sok energiájába kerülne. A falak anyaga kő és beton kivételével minden lehet, de legjobb a vályog (nyáron a meleget nem engedi be, télen nem engedi ki, vagyis nyáron hűvös, télen meleg), a tégla, vagy az olyan üreges fal, melyet kőszénsalakkal töltünk, vastagságuk: 400—500 mm. Ablakok: számuk, elhelyezésük, felületnagyságuk akkor jó, ha nappal egyenletes megvilágítást adnak, ez kedvezően hat az állatokra is. Általában az istálló alapterületének egy- tizedét kitevő ablakfelület szükséges. Jó ha tudjuk, hogy a napfény legmélyebben a keleti — Láttam az ötvenéves érettségi találkozójuk fotóit. Mintha odatévedt volna. Csak nem az fiatalsága titka, hogy — mint mondják — mindig szerette a nőket? — Talán, hogy én szerettem, s szeretem őket. —És ezt viszonozzák? — Igen. Tulajdonképpen a kedvességet, figyelmet, gyöngédséget. — Úgy mondja, mint egy kiszámított hatás elemeit. Csak éppen a pénzt felejti ki. — Dehogy felejtem! Kell belőle valamennyi, mert szörnyű, ha nincs, de közel sem a legfontosabb. Mint ahogy az sem, hogy szép-e egy férfi. — Elég, ha jóképű, vagy sármja van? Esetleg jó dumája? — Istenem, mért tesz úgy, mintha nem tudná?! Kinek ez, kinek más, kinek együtt az egész. Kinek meg valami más. — Jó sok idő telt el a két házassága közt. Innen a tapasztalat, meg még élőbbről? — Tényleg volt alkalmam épp elég... — Végül is, mi a hódítás titka? — Szerintem, királynőt látni a nőben, mert az is mind valamiképpen, s gyengédséggel hódolni neki. Nincs nő, aki ne erre a kettőre vágyna. *** és nyugati tájolású falakon elhelyezett ablakokon át hatol az épületbe, hogy azonos ablaknagyság mellett a fekvő ablakok kb. 20 százalékkal több fényt engednek be, mint a függőlegesek, hogy az ablakkáva rézsűs kiképzése a napsugarak áthaladási területét majdnem kétszeresére növeli, hogy a piszkos ablakok a fény 50 százalékát, a befagyott ablakok pedig akár 80 százalékát is visszatarthatják. Fiaztatók- ban, elletőkben, előnevelők- ben (ahol különösen fontos a hőmérséklet) a dupla üvegezés ajánlott, mert így „nem szökik meg” a meleg. A tető hőszigetelése még fontosabb, mint a falaké. Erre lehetőleg természetes anyagokat (fa, nád) használjunk, ezeket festéssel, vakolással ne fedjük le, mert akkor az épület nem tud „lélegezni”. A padozat talán a legfontosabb épületkömyezeti tényező. A természetes alomanyagnál (tiszta, száraz, penészmentes búzaszalma) jobb padozat nincs, mert az jó hőszigetelő, rugalmas, meleg, kényelmes fekhelyet ad, beszív minden nedvességet, megköti a vizeletet és annak bomlástermékeit, a levegőből alászálló port, a porra tapadó kórokozókat, így naponkénti cseréje egyúttal tiszta környezetet is ad. A mesterséges padozat akkor jó, ha felső rétege meleg, rugalmas, könnyen tisztítható, gyorsan száradó, felső rétege vízzáró, azon gödrök, repedések, kiemelkedések nincsenek, teherbíró, kopásálló, a rágcsálóknak és a vegyi hatásoknak ellenáll. Könnyen belátható, hogy e sok követelménynek egyidejűleg egyik művi padozat sem felel meg igazán. Az agyagpadló nem jó, mert — Már egy órája beszélgetünk mindenféléről, csak a nők nem kerültek szóba. — Nem szívesen mondok rosszat senkiről.-—Jót nem is tudna ? — Hacsak az édesanyámról nem... —De hiszen a két házassága valami jót is csak adott? — Látszólag, hogy aztán fejbe verjen, s ráébredjek, egyik nő olyan mint a másik. —Milyen? — Önző, számító. Csak addig kedves, amíg akar valamit, aztán örömmel kínozza az embert. Ne higyje, hogy túlzók, engem mind a két feleségem elintézett. Testileg, lelkileg, anyagilag kifosztottak. — Házasságon kívül sem volt szerencséje a nőkkel? — Nem is igen próbálkozom, félek tőlük. — Gondolja, hogy csak a nőkben van a hiba? S méghozzá mindegyikben? Nem csak rosszul választott? — Ki tudja? Lehet, hogy túlságosan válogatós voltam. A hibát néztem a lányokban, miközben folyton a hibátlant kerestem. S azt vettem el, aki annak mutatta magát. Csak ne kétszer dőltem volna be ugyanannak a trükknek! — A legszebb férfikorban van, s legközelebb már azt átázik, jó hővezető, nehezen tisztítható, nem fertőtleníthető. A tégla nem jó, mert hideg, átereszti a vizet, takarítása nehéz. Javítható, ha a téglák közti hézagokat bitumennel kitöltjük, majd föléje 30—40 mm vastag, homokkal vert bitumenréteget húzunk. A deszka olcsó, de nem tartós, rothad, gyorsan tönkremegy. Jobb akkor, ha nem közvetlenül az alapra tesszük, hanem attól — gerendák beépítésével — 200—300 mm-rel magasabbra. A beton nem jó, mert hideg, a hőt jól vezeti, gyorsan nyir- kosodik. Betont kizárólag az etetőtér, a trágyafolyosó és a kifutó burkolására használjunk, fekvőtérre sohasem! A kívánalmaknak leginkább az aszfalt felel meg, ha alá hőszigetelő anyagot (pl. salakot) teszünk. Készítése: 20 százalék bitumen+80 százalék homok, sóder, apró kavics, jól összekeverve. Új istállók építésekor időálló, viszonylag kedvező tulajdonságú padozatot készíthetünk a következő módon: a földfeltöltésre terítsünk kb. 10 cm vastagságú kavicsot üvegcserepekkel (jól véd a patkányoktól), erre tegyünk kb. 8 cm betonréteget, majd a betonra húzzunk 3 cm vastagságú aszfaltot, ezt száradás előtt rovátkázzuk be (így nem fog csúszni). Még jobb, ha beton és az aszfalt közé hőszigetelő anyagot (pl. salakot) is rakunk. Szopós és tejelő állatok alá csak a meleg padozat megfelelő. A kisüzemekben is egyre gyakrabban használt rácspadozatokkal az egyes állatfajoknál foglalkozunk. Dr. Böő István is tudja majd, mire vigyázzon... — Olyan nincs, hogy legközelebb! Soha! Engem többet egy nő sem csap be! *** —Hány éves vagy, Lacika? — Tizenhárom. — Már lassan nagy fiú leszel. Talán érdekelnek is a lányok? — Nem is tudom..., olyan igazán még egy se... —De azt látod, hogy szépek és okosak-e? — Már amelyik... — Mégis, neked milyen tetszene? — A szép is, meg okos is. Nem bírom a butaságot. — Nocsak! Pedig úgy tartják, hogy a férfiak óvakodnak az okos nőktől. Hátha később te is ilyen leszel. — Nem hinném. Szerintem csak a buták félnek az okosoktól, azért, hogy túltesznek rajtuk. — Azt hiszem igazad van. S abban is, hogy még nem érdekel a szerelem. A lányok hamarabb kezdik. A húgom tízéves és már két fiú teszett neki. —De azért te is nézegeted a lányokat. És mit látsz? — Én? Hát azt, hogy minden edzésen tíz lány engem néz a uszodában... Vass Márta A férfiak, nők és a számítógép A férfiak sokkal inkább „személyes” kapcsolatba kerülnek számítógépükkél, míg a nők csak „üzleti” szemszögből tekintenek a monitorra és a billentyűzetre. Ezt egy kaliforniai tanulmány állapította meg. E szerint a férfiak általában még nevet is adnak gépüknek, valamint jobban lelkesednek a technikai vívmányokért. A nők viszont ritkán vesznek kezükbe műszaki ismeretterjesztő anyagot. „Pedig alapjában véve nem félünk a csúcs- technológiától” — állítja Gisela Wilson a framinghami International Data Corporation- tól. Szerinte a nők számítógéphez fűződő viszonya pofon- egyszerű: „Mi csak alkalmazni akarjuk ezt az átkozott vacakot és elvárjuk, hogy minden különösebb rimánkodás nélkül jól működjön”. A férfiak és nők közötti hozzáállásbeli különbség nem a szakértelem, hanem az eltérő megközelítés miatt jön létre. A fiúkat gyakran bátorítják, hogy foglalkozzanak különböző berendezésekkel. A kínált játékprogramok többnyire harci jellegűek, amelyektől a lányok több lépés távolságot tartanak. Ebből kifolyólag a férfiakra a technikai lehetőségek nagyobb hatást gyakorolnak, mint a lányokra, állítja Wilson. A számítógéppel foglalkozó hölgyek számára a computer csak computer marad. A vizsgálat azt is felfedte, hogy a nők 80 százaléka — amennyiben túltette magát kezdeti ellenszenvén — úgy véli, hogy a gép megkönnyíti munkáját. Ferenczy Europress Közeleg az olimpia, s a barcelonai versenyek nálunk is milliókat vonzanak majd a képernyők elé. Érdemes tehát felidézni az illemtan szakemberének néhány tanácsát a tévénézéssel kapcsolatban. Mielőtt vendéget hívunk vagy éppen elígérkezünk, vessünk egy pillantást a műsorra; s lehetőleg olyan időpontra tegyük az összejövetelt, amikor nincs érdekesnek, izgalmasnak ígérkező közvetítés. Váratlanul, előzetes jelzés nélkül betoppanni valahova— tapintatlanság, amit csak valamilyen rendhagyó körülmény (sürgős közlendő stb.) menthet. Ha mégis előzmény nélkül állítunk be, s a háziak tévéznek, fogjuk rövidre a látogatást, esetleg — ha invitálnak — nézzük velük az adást. Házigazdaként viszont az számít udvariatlanságnak, ha a vendégek megérkezésekor nem zárjuk le a készüléket, s társalgás közben félszemmel- füllel a képernyőt figyeljük. (A hívatlan vendég persze ezt nem veheti zokon.) Kivételt akkor tehetünk, ha a társaság nagy többsége — feltehetően nem puszta udvariasságból — kifejezetten szeretné látni az éppen pergő műsort. Ilyen esetben azonban a házigazdának gondoskodnia kell arról: az se unatkozzon, akit nemigen érdekel a közvetítés. Ha közös tévézésre invitálunk otthonunkba ismerősöket, fölösleges, sőt zavaró az adás közbeni beszélgetés, adomázás, munkahelyi, családi ügyek iránti érdeklődés—erre inkább a szünetekben vagy a tévéprogram után keressünk alkalmat. A kollektív televíziózás örömét bosszúsággá változtathatják a gyakori, hangos megjegyzések, szellemeskedések, a sűrű jövés-menések. Nem kell programba iktatni nagyobb traktát, terített asztallal, több fogással — elég, ha kávéval, frissítővel, esetleg kis tálcán szendiccsel kínáljuk vendégeinket. FEB A lányok, a lányok... Tényleg angyalok?
