Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-18-19 / 169. szám

V CSALÁD - OTTHON 1992. július 18-19., szombat-vasárnap £ \ Kis kánikuIa-KRESZ Autót, autóst egyaránt megvisel a meleg. Ezért csokorba szedtünk néhány olyan prak­tikus tanácsot, amelyet érdemes megszívlelni, mert vezetőnek és utasnak is megkönnyíti a ká­nikula okozta kellemetlenségek elviselését és javítja a baleset- mentes közlekedés esélyeit. 1. Meleg időben a szokásos­nál gyakrabban ellenőrizzük a gumiabroncsok légnyomását. Ha strand előtt vagy másutt, szabad ég alatt hosszabb ideig parkolunk, a kerekeket hul­lámkartonlapokkal védhetjük a nap sugaraitól. 2. Ellenőrizzük sűrűbben az akkumulátor folyadékszintjét is. A melegben ugyanis na­gyobb a párolgás, és ha az akku nem zárt rendszerű, könnyen „kiszáradhat”. 3. A gépkocsi belső terének felforrósodását csökkent­hetjük a — szintén kartonból vagy fényvisszaverő anyagból készült — „napszemüveg­gel”, amelyet az első szélvédő mögé, a műszerfal tetejére kell felrakni. A speciális védőal­kalmatosságot — amely ma már számos alkatrészt árusító üzletben kapható — rövid par­kolási időre is érdemes „be­vetni”. 4. Az autót lehetőleg késő délután vagy este mossuk, il­letve mosassuk le, amikor enyhül a hőség és nincs átfor­rósodva a karosszéria. A fel- hevült lemez és a dukkózás rosszul tűri a hirtelen hőmér­séklet-változást, azaz a higeg vizet. Ha mégis kánikulában tesszük tisztába a kocsit, hasz­náljunk meleg vizet. 5. Az ősszel feltett üléshu­zatot cseréljük át nedvszívó anyagból — raffiából, háncs­ból, könnyű vászonból — készült huzattal, üléstakaró­val. (Eláruljuk: az egyik leg­praktikusabb huzatanyag a — pelenka.) 6. Indulás előtt tekerjük le az ablakot, s ha van, nyissuk ki a napfénytetőt. így várjunk né­hány percet, míg lehűl az utas­tér. 7. Menet közben soha ne hajoljunk át lecsavami a jobb oldali ablakot, mert e művelet közben a gyakorlott vezető is óhatatlanul „kacsázik”, s megnő a koccanásveszély. 8. Nagyobb sebességnél ne csináljunk huzatot — a legna­gyobb kánikulában beszerez­hetünk egy reumát. 9. Vezetés közben — bár­mennyire jólesne —, ne fagy- laltozzunk, ne kortyolgassunk hűsítő italt, mert elvonja a fi­gyelmet a vezetésről, baleset- veszélyes. 10. A volán mellett ne merüljünk el az esztétikai él­ményekben: aki az út helyett a ' szebbik nem fürdődresszes, lenge nyári ruhás képviselőire figyel, könnyen növelheti a rá­futásos koccanások számát. Ferenczy Europress Hűtlenség és bosszú Az irodalom, a művészetek ta­núsága szerint a hűtlenség ősi keletű. Már a kőkorszakból ka­punk feljegyzést a szerelmi hűt­lenségről és megbosszulásról. Találtak egy olyan ősi sziklaraj­zot, amelyen az önfeledten ölel­kező szerelmesek felé kőbaltá­jával közeledik a féltékeny fér­fi. A hűtlenséget a történelmi időkben súlyos büntetések fe­nyegették. Halállal sújtották a hűtlen asszonyokat a sumérok: Hammurapi, Mózes vagy Drá- kón törvénye szintúgy. A férfi­ak hűtlenségéről viszont tör­vénykönyvekben, szokásjog­ban alig esik szó. Az első házas­ságtörő asszony — akiről az írások is megemlékeznek — II. Ramszesz fáraót csalta meg. De kikapós volt Szolón, Cato, Mar­cus Antonius, Antonius Pius, Julius Caesar és Nagy Konstan­tin felesége is. Sok híres-hírhedt történetet ismerünk a megcsalt férjek bosszújáról. A legválogatot- tabb halálnemeknek és kínzá­soknak vetették alá a házas­ságtörő asszonyokat. Vadálla­tokkal tépették széjjel, lefejez­ték, vízbe fojtották, megkö­vezték, pellengérre állították őket. A nő, a feleség hűségére nagyon is reális gazdasági-tár­sadalmi okok miatt kellett fe­lettébb vigyázni. Hiszen nem volt mindegy, ki örökli a va­gyont, a társadalmi rangot: az apa valóságos gyereke vagy netalán az asszonyi félrelépés­ből származó idegen. Alufólia a háztartásban Noha indokolt lenne, az alufólia használata még ma sem mindannapos a háztartásokban. Aki már kipróbálta, többé nem mond le róla, sokol­dalú haszna, praktikussága miatt. Az alufólia egész vékonyra hengerelt alumí­nium, s általában 10—20 méter hosszúságú tekercsben kerül a vásárlókhoz. Az egészségre teljesen ártalmatlan, a lágyító hőkezelés nyo­mán önmagában steril. Felülete sosem válik a baktériumok táptalajává, nem ereszti át a fényt, óvja az élelmiszerek tápanyagát, és megőrzi azok aromáját. Benne az étel elkészítése egy­szerű és gyors. Kempingezéskor, túrán vagy a hétvégi ház­ban is nagyon jól szolgál az alufólia. A bele­csomagolt élelmiszerek tovább megőrzik fris­sességüket, a kenyér, a péksütemény napokig puha marad, a sajt nem szárad ki, a darált kávé aromája nem illan el, a felvágott nem színező- dik el benne. A hűtőtáskába csomagolt ételek nem veszik át egymás szagát a fóliában (de a hűtőszekrényben sem). Az így lehűtött ételek a jégszekrényből kivéve is sokáig megőrzik ala­csony hőfokukat, így kirándulásra, túrára olyan ételeket is csomagolhatunk, amelyek egyéb­ként élvezhetetlenné válnának. Alufóliában vi­hetünk magunkkal kész- vagy félkész ételeket, kivert és fűszerezett hússzeleteket: ezeket pará­zson is megsüthetjük vagy megmelegíthetjük, de a csomagok alá tegyünk a parázsra dupla alufólialapot. A napi sütés-főzésnél és a hűtőszekrényben tárolt ételek, anyagok csomagolásánál is jól felhasználhatjuk. Igen előnyös a betegeknek, diétásoknak, fogyókúrázóknak, mert zsír nélkül is ízletes, finom falatokat fogyaszthat­nak. Fóliában süthetünk bármilyen fölszeletelt húst, halat, májat, vagdalthúspogácsát, virslit, rakott vagy töltött főzelékfélét. A sütésre kerülő ételt gondosan elő kell készíteni, a hússzelete­ket gyengén kiverni, sózni és ízlés szerint fűsze­rezni. Ábránkon három csomagolási módot mu­tatunk be: 1. A nagyobb húsdarabokat (egész csirke vagy hal) megfelelő méretű, vékonyan beolajo­zott, bezsírozott fólia közepére helyezzük, a két szélét összefogva középen dupla hajtással lela­pítjuk, és a két keskenyebb végét is kétszer visszahajtjuk. Lazán csomagoljunk, mert a ke­letkező gőznek hely kell. 2. A kerek, illetve a gömbölyded sütnivalókat csomagoljuk így; a négyszögletesre vágott és vékonyan bevajazott fólia közepére helyezzük a karfiolt, a paradicsomot, karalábét, burgo­nyát, almát, körtét, és a fólia négy csücskét fönt összefogva szorosra csavarjuk. 3. A kis, laposabb adagokat dupla irkalap méretű fólia alsó felére rakjuk, ráforítjuk a felső lapot, és borítékszerűen, három oldalról behaj­togatjuk a széleket. Hús sütésénél a kivágott fóliára tehetünk vékonyra szeletelt füstölt szalonnát, erre fek­tetjük a hússzeletet, ami lehet kicsontozott csir­kecomb, karaj, máj. Erre — ízlés szerint — rátehetünk még hagymakarikát, kolbászszele­teket, zöldpaprika- és paradicsomszeletet, tisz­tított, szeletelt gombát, petrezselyemzöldet és így tovább. A csomagok nagyságától, vastagságától és a sütés módjától függően — parázs, sütő, rostély — süssük a csomagokat 8—10 percig, majd megfordítva 6—8 percig. A csomagokat húsos oldalával tegyük a tűz fölé először, aztán sütjük a zöldséges felét. Az ilyen húsok mellé bőséges salátaköret illik. Mit tehetünk az ételmérgezések ellen? A biztonságos házi ételkészítés aranyszabályai Élelmiszert csak megbízható helyről szerezzünk be! Csak élelmiszer-árusításra engedé­lyezett helyen vásároljunk. Házalótól élelmiszert, különö­sen gombát, nyers húst, húské­szítményt ne vegyünk, mert az megbetegedést okozhat. Va­don termő (magunk szedte) gombát csak akkor készítsünk el ételnek, ha azt gombavizs­gáló szakember fogyasztásra alkalmasnak minősítette. To­jásfehérjét, tojássárgáját csak hőkezelten fogyasszunk. A vá­sárolt nyers tejet mielőbb for­raljuk fel. Ételkészítés előtt a nyersanyagokat — főként a nyersen fogyasztandó salátát, gyümölcsöt stb. — gondosan tisztítsuk, mossuk meg. Főzzük meg alaposan az ételt! Kerüljük a húsok nagy darabban való főzését, sütését. A baromfit, mélyhűtött élel­miszert úgy süssük, főzzük, hogy a belseje is alaposan sül­jön, főjön át. A fagyasztott élelmiszert normál hűtőbe té­ve (10 fok alatti hőmérsékle­ten) vagy mikrohullámú sütő­ben, esetleg hideg víz alatt en­gedtessük fel. A főtt ételt elkészülte után lehetőleg rögtön fogyasszuk el! Az előre megfőzött ételt és az ételek maradékát forrón vagy hidegen tároljuk! Korábban készített, mele­gen kedvelt ételt, ill. ételmara­dékot a hűtőből kivéve fo­gyasztás előtt alaposan forró- sítsukfel! Kerüljük az érintkezést a nyers és főtt ételek között! A főtt ételbe pl. nyers élelmi­szerrel, annak elkészítéséhez használt konyhaeszközzel, szennyezett kezünkkel való legcsekélyebb érintkezéskor is — ártalmas csírák tömege kerülhet, amely megbetege­dést, ételromlást okozhat. Le­hetőleg külön vágódeszkát, kést stb. használjunk nyers anyagokhoz és készételhez. Ha ez nem lehetséges, az esz­közöket e kétféle használat előtt gondosan mossuk el. Mindig tiszta (újraelmosott) evőeszközzel kóstoljuk az ételt. Mossunk gyakran kezet! Mpssunk kezet alaposan mi­előtt főzni kezdünk. Akkor is mossunk kezet, ha a nyers élel­miszerek (hús, baromfi) elő­készítésével, elhelyezésével végeztünk vagy valamiért megszakítottuk a munkát (cse­csemőt tettünk tisztába, WC-n voltunk stb.). Ne feledjük, hogy kedvenceink (kutya, macska, madár, teknős) érin­tésével veszélyes csírák kerül­hetnek a kezünkre és onnan az ételbe — akkor is, ha az állat nem beteg. Tartsunk mindent nagyon tisztán a konyhában! Az étel- készítéshez használt munka­felületeket (asztal, gyúrótábla, vágódeszka) és -eszközöket, gépeket különösen tisztán kell tartani. Minden élelmiszerda­rabkát, morzsát, foltot te­kintsünk ártalmas csírák töme­ge hordozójaként — mielőbb távolítsuk el. A mosogatáshoz használt kefét, szivacsot ala­posan öblítsük ki és tartsuk szárazon. Az elmosott eszkö­zöket lehetőleg ne töröl- gessük, hagyjuk lecsepegni, megszáradni. Ha ragaszko­dunk a törölgetéshez, a ruhát — az ételekkel, eszközökkel érintkező egyéb ruhákkal együtt — naponta cseréljük és újabb használat előtt főzzük ki. A felmosóeszközöket is tartsuk tisztán, elkülönített he­lyen. A tisztító-fertőtlenítő szereket és egyéb háztartási vegyi anyagokat tartsuk erede­ti csomagolásban (üvegben, flakonban) és olyan helyen, hogy se a gyerek ne férhessen hozzá, se az ételbe ne kerül­hessen. Védjük meg az ételt rova­roktól, rágcsálóktól és más ál­latoktól! A legjobb védelmet az jelenti, ha az ételt jól lezárt edé­nyekben tartjuk, ha van kam­ránk, nyílásaira erősítsünk ro­varhálót. A rágcsálóirtás akkor lehet eredményes, ha az épület minden részére — szükség ese­tén környezetére is — kiterjed. Irtás előtt gondosan takarjuk, fedjük az élelmiszert, ételt, ne­hogy vegyszer vagy elhullott rovar szennyezze. Utána taka­rítsunk. A hulladékot mindig fe­dett tartályban — ha elszállít­ják, célszerűen beköthető fólia­zsákban — gyűjtsük. Használjunk ivóvíz minő­ségű vizet! Ha kétely merülne fel az ivóvízzel kapcsolatban (pl. saját kút esetében), forral­juk fel a vizet mielőtt megin­nánk, ételbe tennénk vagy jég­kockát készítenénk. Ha a víz csecsemő ételének, italának elkészítéséhez kell, előzete­sen különös gonddal tájéko­zódjunk és szükség esetén csak palackozott (tasakos) ivóvizet használjunk ehhez. Az aranyszabályokról akkor se feledkezzünk, ha vendéget fogadunk vagy nagyobb csalá­di összejövetelt, lakodalmat rendezünk. Magunk és vendé­geink egészségét szolgálják. Dr. Kiss Viktória megyei tiszti főorvos A VICC PDÉ NJÁ NAK V része VT LEVES IS VAN ILYEN S7— FAGYLAL T02IK MA OG1CF RE VAK­BUZGÓ é RZÉ- KISéG MEDVE­FËLE r 's/ 1 V V V---1 S KOM­FORT fünnő­VENOÉG > w L_ JÁRÓ KELŐ SPORT­FOGADÁS > NESZ TÁ G AS ïfiv|­—V BELGA. MÁLTA Alj 1 Ó- JEL Eunó- PAI FOCI — TORNA HITE­LES ME RTÉ K V— BAKIÉ - RIUM MENT E S ALKAT- H ESZI SAJÁT KEZŰLEG r TÉLI SPORT > y AMPER PALÓC ALMA a roéN 2. RÉSZE v ­V V AÁVtVl f ATTILA TÖRÖK AUTOJ. MAGAD TRÉMJSI GVJK — CSALÁD V NAGY­DARAB BOLTI ALKAL­MAZOTT > V V r AMELY IRÁNY­BAN NEON >- v ­S^ÖLÖ­TAMASZ BÁNYA­FOLYOSÓ NAPSZAK A .JAPÁN auuoi uz MOS > .- V RANG­JELZŐ LÖVFG­SZÉLEKt > FÖLDRE HULLAT SO L 1RÄ N K E SZ 1­> V LYUK FÁNK. TÁJ­SZÓVAL > V A 1 MOSZ FÉRA. RÖV. FOHÁSZ » BETEQ­GONOUZÓ EZEN A HELYEN v1 V/.IA •i.'-CL _ la­H ANG KECSKE­GYEREK > V ­PERZSIA VÁLTOTT EVEZŐ­LAPÁT > V RÓMAI SO > ■ NŐI NéV GYOM­NÖVÉNY ]__ JOGDAN MONDVA V EGY - MANGÓ >- v KOBALT „ -.9™ TROMBI- T AHA-NG LÉT AZON­. 1.AL IS VAN t .VEN > V V HAJÓ RÉSZE BEFEJE­ZETT > —v­DÍSZEK ÉRJ LE » PESTI KERÜLET r jog­vita GÖMBÖ­LYŰ ; v F ODOR NO 1 , HUMÁN DUPLÁN MAOÁH V ÓKOKI Nép > V DUPLÁN: CUKORKA > V ÁLHALI > ÁLCÁZ RITKA FF INÉ V BAL­KEZES 1 PRESLEY V 1 CROCE > V CORNE ,LAC MŰVE ROMÁN FOLVÓ ELNE­VEZÉS cfu A VF.CéN 'Aradi» TOLL­FORGATÓ > V MUZ3I- \ ! KA í —n— JÓD. SZÉN >-----7— elem veoi ERBIUM TOVA r 6 V V LÉGIES KÁLIUM >----V~~ nincs n' V Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: július 27. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsa­ba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levele­zőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db 500 forintos könyvvásárlási utalványt sorso­lunk ki, melyet postán küldünk el. A július 4—5-ei rejtvény megfejtése: Csak az az élet ér valamit, amiben bűbájosság és muzsika van. Nyertesek: Czégény Gyuláné, Békéscsaba, Erzsiák Pálné, Békéscsaba, Kovács Annamá­ria, Csárdaszállás, Molnár Lajos, Gyula, Prágai Mihály, Székkutas.

Next

/
Thumbnails
Contents