Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-13 / 164. szám

1992. július 13., hétfő mányának olyan javai és birtokai tekintetében, amelyek az ő területeiken kívül esnek. A Jóvátételi Bizottság megállapítja, Magyarország kivételé­vel, a különféle Államok részéről megszerzett javak és birtokok értékét avégből, hogy ezt az értéket a megszerző Állam jóvátételi számlájának terhére, viszont Magyarország jóvátételi számlájá­nak javára írja. Az ilyen módon megszerzett közvagyon értéké­ből a Jóvátételi Bizottság levon megfelelő összeget azoknak a kiadásoknak fejében, amelyeket tartományok, községek, vagy más önkormányzati helyi hatóságok közvetlenül fordítottak pénzben, telekben vagy anyagban a kérdéses közvagyonra. 192. cikk. Magyarország a maga részéről lemortd mindazok­ról a képviseleti vagy részvételi jogokról, amelyek őt vagy állampolgárait szerződések, egyezmények vagy megállapodá­sok alapján a Szövetséges és Társult Államok bármelyikében, Németországban, Ausztriában, Bulgáriában vagy Törökország­ban, vagy ezeknek az Államoknak birtokain, vagy az ezektől az Államoktól függő területeken, valamint a volt Orosz Birodalom­ban működő bizottságoknak, állami intézményeknek, állami bankoknak, vagy más nemzetközi jellegű pénzügyi és gazdasági szervezeteknek igazgatásában és ellenőrzésében megillették. 194. cikk. Fenntartván Magyarországnak a jelen Szerződés más rendelkezéseiben megállapított lemondását az őt vagy állampolgárait megillető jogokról, a JóvátételiBizottság a jelen Szerződés életbelépésétől számított egy éven belül kívánhatja, hogy Magyarország szerezze meg állampolgárainak minden jogát vagy érdekét bármely közhasznú vállalatban vagy bármely koncesszióban, amely Oroszországra, Törökországra, Németor­szágra, Ausztriára vagy Bulgáriára, vagy ezeknek az Államok­nak birtokaira, vagy ezektől az Államoktól függő területekre, vagy olyan területekre vonatkoznak, amely előbb Magyaror­szághoz vagy szövetségeseihez tartozott, s amelyet a Szövetsé­ges és Társult Hatalmakkal kötött valamelyik szerződés értelmé­ben Magyarország vagy szövetségesei más Államnak engednek át, vagy amelyet ily szerződés értelmében valamely megbízott Hatalom fog igazgatni. Viszont Magyarország az ekként meg­szerzettjogoknak és érdekeknek, valamint a volt vagy a jelenlegi Magyar Kormányt esetleg eredetileg megillető hasonló jogok­nak és érdekeknek összességét a Bizottság kérelmének keltétől számított hat hónapon belül köteles a Jóvátételi Bizottságra átruházni. Magyarország viseli a kisajátított jogokért saját állampolgára­inak járó kárpótlás terheit és a Jóvátételi Bizottság Magyarország jóvátételi számlája javára írja az átruházott jogoknak és érdekek­nek a Bizottság részéről megállapított értékét. Magyarország a jelen Szerződés életbelépésétől számított hat hónapon belül közli a Jóvátételi Bizottsággal a kérdésben forgó valamennyi jognak és érdeknek jegyzékét, tekintet nélkül arra, hogy már megszerzett jogról, várományos vagy még nem gyakorolt jogo­sultságról van-e szó, és kifejezetten lemond a maga és állampol­gárai nevében a Szövetséges és Társult Hatalmak javára a kérdéses természetű mindazokról a jogokról és érdekekről, amelyek a fent említett jegyzékbe esetleg nincsenek felvéve. 196. cikk. Magyarország kötelezi magát, hogy a Szövetséges és Társult Hatalmakra átruházza a volt vagy a jelenlegi Magyar Kormány jóvátételre irányuló minden követelését vagy jogát Németországgal, Ausztriával, Bulgáriával vagy Törökországgal szemben, különösen pedig átruházza mindazokat a jóvátételi követeléseket vagy jogokat, amelyek az 1914. évi július hó 28. napjától a jelen Szerződés életbelépéséig vállalt kötelezettségek teljesítéséből származtak vagy származnak. Ezeknek a jóvátételi követeléseknek vagy jogoknak értékét a Jóvátételi Bizottság állapítja meg és azt Magyarország jóvátételi számlája javára írja. X. rész GAZDASÁGI RENDELKEZÉSEK 1. cím Kereskedelmi vonatkozások I. fejezet Vámszabályok, vámdíjak és vámkorlátozások 200. cikk. Magyarország kötelezi magát, hogy bármelyik Szö­vetséges és Társult Államnak magyar területre bárhonnan bevitt áruit, nyersterményeit vagy ipari gyártmányait nem fogja más, vagy magasabb vámokkal vagy illetékkel sújtani — ideértve a belső adókat is —, mint aminők az említett Államok bármelyiké­nek vagy akármely más külföldi országnak ugyanolyan áruit, nyersterményeit vagy ipari gyártmányait terhelik. Magyarország bármelyik Szövetséges és Társult Állam árui­nak, nyersterményeinek vagy ipari gyártmányainak magyar területre bárhonnan történő bevitelére nézve nem fog oly tilalmat vagy korlátozást fenntartani vagy létesíteni, amely egyaránt ki ne terjedne az említett Államok bármelyikének, vagy akármely más külföldi ország ugyanolyan áruinak, nyersterményeinek vagy ipari gyártmányainak bevitelére is. 201. cikk. Magyarország továbbá kötelezi magát, hogy bár­melyik Szövetséges és Társult Állam kereskedelmének rovására az említett Államok akármelyikével vagy bármely más külföldi országgal szemben a bevitel szabályozása tekintetében nem fog megkülönböztetést tenni, még közvetett módon, így például a vámigazgatási és elvámolási eljárás, a vizsgálati vagy vegyvizs- gálati módszerek, a vámfizetésre vonatkozó rendelkezések, a tarifaszerű osztályozás és a vámtarifa értelmezése, vagy végül az egyedárusági szabályok alkalmazása útján sem. 202. cikk. A kivitelt illetőleg Magyarország kötelezi magát, hogy a magyar területről bármely Szövetséges és Társult Álla­mok területére kivitt árukat, nyerstermékeket vagy ipari gyárt­mányokat nem fogja más, vagy magasabb vámokkal vagy ille­tékkel sújtani — ideértve a belső adókat is —, mint aminők az említett Államok bármelyikébe vagy akármely más külföldi országba kivitt ugyanolyan áruikat terhelik. Magyarország bármelyik Szövetséges és Társult Államba magyar területről küldött mindenféle áruk kivitelére nézve nem fog oly tilalmat vagy korlátozást fenntartani vagy létesíteni, amely egyaránt ki ne terjedne az említett Államok bármelyikébe vagy akármely más országba küldött ugyanolyan áruknak, nyers­termékeknek vagy ipari gyártmányoknak kivitelére is. 203. cikk. Az áruk bevitelére, kivitelére vagy átvitelére vonatkozó minden kedvezmény, mentesség vagy kiváltság, amit Magyarország bármelyik Szövetséges és Társult Államnak vagy akármely más külföldi országnak nyújtana, egyúttal és feltét­lenül kiterjed minden további kérelem vagy ellenszolgáltatás nélkül valamennyi Szövetséges és Társult Államra is. 204. cikk. A jelen Szerződés XII. részének (kikötők, vízi utak és vasutak) 270. cikkében foglalt rendelkezésekkel szemben, azokon a kikötőkön átmenő áruk, amelyek a háború előtt a volt Osztrák—Magyar Monarchia területeihez tartoztak, a jelen Szerződés életbelépésétől számított három éven belül Magyar- országba való bevitelüknél arányos vámmérsékléseket fognak élvezni azoknak a vámoknak megfelelően, amlyek az 1906. évi osztrák—magyar vámtarifa alapján az említett kikötőkön át bevitt ugyanolyan árukra alkalmazást nyertek. 205. cikk. A 200—203. cikkben foglalt rendelkezéseket nem érintve, a Szövetséges és Társult Hatalmak kijelentik, hogy nem hivatkoznak ezekre a rendelkezésekre avégből, hogy önmaguk­nak előnyöket biztosítsanak azokból a különös megállapodások­ból, amelyeket a Magyar Kormány Ausztria vagy a Cseh­szlovák Állam Kormányaival netalán kötne oly célból, hogy ezekből az országokból eredő és onnan származó bizonyos 1992. július 13., hétfő XI. rész. LÉGI KÖZLEKEDÉS 260. cikk. A Szövetséges és Társult Hatalmak kötelékébe tartozó légi járóművek Magyarország területén teljesen szabadon repül­hetnek és leszállhatnak és általában véve ugyanazokat a kedvez­ményeket élvezik, mint a magyar légi járóművek, különösen veszély esetén. 267. cikk. Az előző rendelkezésekben megszabott kötelezett­ségek az 1923. évi januárius hó 1. napjáig maradnak érvényben, hacsak Magyarországot a Nemzetek Szövetségébe előbb fel nem veszik, vagy a Szövetséges és Társult Hatalmak Magyarországot előbb fel nem hatalmazzák arra, hogy az említett Hatalmak között a légi közlekedésre vonatkozólag kötött egyezményhez csatlakozhasson. XII. rész KIKÖTŐK, VÍZI UTAK ÉS VASUTAK I. cím Általános rendelkezések 268. cikk. Magyarország kötelezi magát, hogy a nemzetközi átmenő forgalomra legalkalmasabb utakon, nevezetesen vasú­ton, hajózható vízi utakon vagy csatornákon szabad átmenetet engedélyez területén keresztül bármelyik szomszédos vagy nem szomszédos Szövetséges és Társult Hatalom területéről szárma­zó vagy oda irányított személyek, áruk, hajók, vasúti kocsik és a posta számára. A személyek, áruk, hajók, vasúti kocsik és a posta semmiféle átmeneti illetéknek, sem pedig szükségtelen késedelemnek vagy korlátozásnak nem vethetők alá és Magyarországon a belföldiek­kel azonos elbírálásra lesz joguk, különösen az illetékek és könnyítések tekintetében, valamint minden más tekintetben is. Az átmeneti áruk mentesek mindennemű vámtól vagy más hasonló illetékektől. 270. cikk. Magyarország lemond arról, hogy megkülönbözte­tést tegyen vagy akár közvetlen, akár közvetett előnyöket nyújt­son a területére való bevitelben, vagy a területéről való kivitel­ben, vámok, illetékek és tilalmak, valamint — a jelen Szerződés­ben foglalt különös rendelkezések fenntartásával — a területére utazó személyeknél és odarendelt áruknál, továbbá a területéről utazó személyeknél és onnan származó áruknál a menet- és szállítási díjak és szállítási feltételek tekintetében akár a be-vagy kilépés határpontja, akár a használt szállítóeszközök (ideértve a légi járóműveket) mineműsége, tulajdonosa vagy lobogója, akár a hajó, vasúti kocsi, légi járómű vagy más szállítóeszköz eredeti vagy közbeeső kiindulási pontja, végső vagy közbenső rendelte­tési helye, a megtett út, vagy az átrakodás helye alapján vagy azon az alapon, hogy az árukat közvetlenül valamely magyar kikötőn, vagy közvetve valamely külföldi kikötőn át hozták be, vagy vitték ki, akár pedig azon az alapon, hogy az áruk behozata­la, vagy kivitele a földön vagy légi úton történik-e. II. cím Hajózás I. fejezet A hajózás szabadsága 274. cikk. A Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárai, úgyszintén javaik és hajóik Magyarország összes kikötőiben és belhajózási utain minden tekintetben ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint a magyar állampolgárok, javak és hajók. II. fejezet A Dunára vonatkozó rendelkezések 1. Közös szabályok a nemzetközieknek nyilvánított vízhálóza­tokra 275. cikk. A Duna Ulmtól kezdve nemzetközinek nyilváníttatik; ennek a vízhálózatnak minden hajózható része, amely egynél több Állam részére a tengerhez természetes kijáratként szolgál egyik hajóból a másikba való átrakodással vagy anélkül, úgyszintén azok az oldalcsatomák és vízmedrek, amelyek akár az említett vízháló­zat természettől fogva hajózható szakaszainak megkettőzésére vagy megjavítására, akár ugyanazon vízi út természettől hajózható két szakaszának összekötésére szolgálnak. 2. A Dunára vonatkozó különös szabályok. [A szerk. megjegyzé­se: A Párizs környéki békeszerződések rendelkezései alapján az 1921. július 23-án létrejött párizsi egyezmény szabályozta részlete­sen a dunai hajózás rendjét. (1923: XIV. tv.) Az egyezmény fenntartotta a régi Európai Dunabizottságot (Nagy-Britannia, Fran­ciaország, Olaszország és Románia részvételével — Németország, Ausztria—Magyarország és Szovjet—Oroszország kihagyásával) és megalakította a Nemzetközi Dunabizottságot a parti államok és nem parti államok képviselőiből.] 285. cikk. Az Európai Dunabizottságnak újból a hatásköre lesz, amely a háború előtt megillette. Egyelőre azonban csak Nagy- Britannia, Franciaország, Olaszország és Románia képviselői lesz­nek tagjai ennek a Bizottságnak. 286. cikk. Attól a ponttól, ahol az Európai Bizottság hatásköre megszűnik, a Dunának a 275. cikkben megjelölt hálózata Nemzet­közi Bizottság igazgatása alá jut, amely alakul: a német parti Államok 2 képviselőjéből; a többi összes parti Államok 1—1 képviselőjéből; mindazoknak a nem parti Államoknak 1—1 képviselőjéből, amelyek a jövőben Európai Dunabizottságban képviseltetik magu­kat. (A III. fejezet a vízügyi rendelkezéseket tartalmazza.) III. cím Vasutak I. fejezet Az átmenet szabadsága Magyarország részére az Adriai-tengerhez 294. cikk. Az Adriai-tengerhez a szabad hozzájutás Magyarország részére engedélyeztetik és evégből részére az átmenet szabadsága a volt Osztrák—Magyar Monarchiától elszakított területeken és ki­kötőkön át biztosíttatik. Az átmenet szabadsága a 268. cikkben megállapított szabad átmenetnek felel meg mindaddig, amíg ebben a tárgyán a Szövetsé­ges és Társult Hatalmak általános egyezményt kötnek, amikor is az új egyezmény rendelkezései lépnek életbe. Az érdekelt Államok vagy igazgatások között létesítendő külön egyezmények határozzák meg a fent biztosított jog gyakorlásának feltételeit, szabályozzák különösen a kikötők és ott levő szabad területek, valamint a rendszerint odavezető vasúti vonalak haszná­lásának módját, a nemzetközi (közös) szolgálatok és díjszabások létesítését, ideértve a közvetlen menetjegyeket és fuvarleveleket, valamint az 1890. évi október hó 14-én Bemben kelt egyezmény rendelkezéseinek és a kiegészítő szabályoknak fenntartását addig is, amíg azokat új egyezmény helyettesíti. Az átmenet szabadsága kiterjed a postára, a távírókra és a távbeszélőkre is. II. fejezet A nemzetközi szállításra vonatkozó rendelkezések 295. cikk. A Szövetséges és Társult Hatalmak területéről származó és Magyarországba rendelt áruk, úgyszintén Magyarországon át­menő azok az áruk, amelyek a Szövetséges és Társult Hatalmak területéről származnak vagy oda rendeltetnek, a magyar vasukaton a szedett díjak (figyelembe véve az összes visszatérítéseket és díjmérsékléseket) és könnyítések tekintetében, valamint minden más tekintetben jogérvényesen abban a legkedvezőbb elbánásban részesülnek, amely a magyar vonalak bármelyikén, akár a belforga- lomban, akár a kivitelben, behozatalban vagy átvitelben ugyanő-

Next

/
Thumbnails
Contents