Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-03 / 130. szám
1992. június 3., szerda MAGYAR RÁK LIGA Főfoglalkozása: a legszerényebb .first lady —Göncz Árpád az utóbbi két évben több alkalommal volt Békéscsaba vendége. A feleségéről, Göncz Arpádnéról, Zsuzsanna asszonyról azonban keveset tudunk. Ritkán megpillanthatjuk egy-egy nemzetközi fogadáson, amelyet közvetít a televízió. Miért marad ennyire szerényen a háttérben? — kérdeztük a minap, amikor a Rák Liga estjén megtisztelte városunkat. — Ennek elsősorban családi oka van — mondja. — Ha már így rákérdezett, hát elmondom. A szüleim az életük utolsó éveiben velünk éltek. Édesapám egy éve halt meg, édesanyám pedig két hónapja. Hát eddig ők jelentették számomra a főfoglalkozást, éppen az utóbbi két évben, amióta a férjemnek ez a hivatala van. Ebből a nagyon szorító, szívemhez közelálló betegápolói munkából sajnos most alakul át az életem. Ami időm korábban és azóta felmaradt, az az Árpád mellett jelentkező utazásokra, megjelenésekre, fogadásokra ment el. —Mivel foglalkozott élete során? — Tizenöt éve vagyok nyugdíjas. A háború előtt szociális gondozóként kezdtem a pályámat. A rendszerváltozás után Rákosiék hivatalból „megszüntették” a szociális problémákat. Amíg Árpádot le nem csukták, azaz ’56-ig, otthon voltam. Akkor születtek a gyerekeink, összesen 4-en. —Szép nagy család... — Amikor a férjem börtönbe került és elítélték, hosszú távra kellett berendezkednünk. Elmentem volna dolgozni, de borzasztóan nehezen ment, mert sehová nem vettek fel. A szakmámban nem volt semmi lehetőségem, gyárban is csak a legalja munka juthatott nekem. Később kicsit oldódott ez a szigor, a végén egy szövetkezetben dolgozhattam 1966-ig. Árpád ekkor már fordított és otthon maradtam vele, segítettem neki, gépeltem. Nyugdíj előtt még öt évet dolgozhattam a Tudományos Akadémia Néprajzkutató Intézetében. —Zsuzsa asszony hogyan nevelhette fel ilyen körülmények között a négy gyereket? — Nehezen, nagyon sok erőfeszítéssel és csendben. Otthon a családban mindig sok tennivaló akadt. A két fiú, két lány gyorsan felnőtt és jöttek az unokák. Az unokák között négy fiú és három lány született. Tavalyig négygenerációs család voltunk. Nagyon meg tudom érteni a nagycsaládok gondjait. Az anyagiakat is. —Amióta a férje vezető politikus, bizonyosan megszűntek az anyagi gondjaik? — Nem szűntek meg, Az ember örökké anya és ha a gyerekei családot alapítanak, a segítség- nyújtásnak korlátlan lehetőségei vannak. Ugye nem kell részleteznem, mit jelent ha ennyi gyerek csak lakik, nem lakása van, hanem csupán lakik valahol. —Az utóbbi évtizedekben soha nem volt ennyire szeretett és népszerű politikusa az országnak. Ha valahol Göncz Árpád megjelenik, érezheti a feléje áradó szeretetet. Hogyan érzékelik az utóbbi időszak politikai támadásait? — Mi nagyon nehéz időket éltünk meg, nagy gyakorlatunk van benne. Most sem számítottunk arra, hogy minden csodálatos lesz. Az emberi élet nem ebből, hanem mélységekből és nehéz helyzetekből áll, amit meg kell oldani. — Most mivel telnek a napjai? — „Rámdőlt” a társadalmi munkák sokasága. Eddig csak halogattam, tologattam mindezt, de ez már egy határon túl nem megy. Valami rendszert szeretnék ebben a munkában kialakítani, mi az, ami feltétlenül szükséges és mi az, amit szeret- nékcsinálni. A lehetőségek korlátlanok. Szeretem, amikor együtt a család, ilyenkor 18-an ülünk az asztalhoz. — Göncz Árpád és felesége hogyan őrzi meg a kondícióját, munkabírását ekkora terhelés mellett? — Árpádnak ilyen a felépítése, nekem pedig muszáj lépést tartanom vele. A szabadidő, szórakozás fogalma kimarad a napjainkból. Nemhogy moziban nem jártunk évek óta, de másra sem jut idő. Vagy szól a telefon, vagy valaki érkezik, vagy mennünk kell valahová. Csak arra ügyeltünk mindig, hogy a régi barátainkat megtartsuk és az újakat szívesen fogadjuk.- Mindig nagyon sok bará: tunk volt és a nagy családnak még több. — Utazások, fogadások? — Ha a diplomáciai protokoll úgy kívánja, amikor mindkettőnknek szól a meghívás, ha a fogadó fél is házaspár, mennem kell. Sokfelé jártam már a világban, de azokra az országokra emlékszem a legszívesebben, ahová másként bizonyosan nem jutottam volna el: Indiára, Japánra. —Mennyire juthat emberileg közel két államfő felesége egymáshoz? — Hát ez legalább kettőn mú- lik, a másik államfő feleségén és a mi kinti nagykövetünk diplomáciai, emberi érzékén. Attól is függ, milyen női programot szerveznek a látogatáskor. Persze ezek azért nem igazán mély emberi kapcsolatok. Ezeket elsősorban itthon és a családban találjuk meg. Bede Zsóka Fórum a rosszindulatú daganatokról Békéscsabán, a megyeháza dísztermében A felismerés, a gyógyítás segíthet, nem a cékla lé... ,,A daganatos betegség sokféle gondolatot és érzést kelthet. Minden család a maga módján tudja megtalálni az utat, ahogyan a betegséggel bánni tud. Fontos, hogy ne rejtsék el érzéseiket, próbáljanak utat találni egymáshoz, aggodalmaikat osszák meg környezetükkel. Fogadják el a segítő kezeket—a nehéz időben sok terhet vehetnek le a vállukról. Gondoljanak arra, hogy a betegnek is azzal használunk a legtöbbet, ha azt látja, hogy ugyan átmeneti nehézségek fellépnek, de a megváltozott körülmények között is folyik a család élete. Ehhez az szükséges, hogy a család CSALAD tudjon maradni és együtt oldja meg a daganatos betegség kapcsán fellépőproblémákat. Vegyenek igénybe minden olyan eszközt, amely ennek megoldásához segítséget nyújt!” A Rák ellen, az Emberért, a Holnapért Alapítvány. Magyar Rák Liga. Göncz Árpádné, a (két éve alakult) Magyar Rák Liga elnöke már többször volt hivatalos a békéscsabaihoz hasonló fórumra, de első alkalommal nálunk tudott valóban megjelenni. Megtudtuk, hogy a liga 15 rákprofilú szervezetet fog össze és nagy hagyományú külföldi egyesületek — köztük is leginkább a dán — támogatják a szükség és a fenyegető betegség jelenléte miatt alakult segítő egyesületet. Fő célkitűzésük: megváltoztatni az orvosok és a betegek gondolkodását a rákról. A megelőzés, a gondozás és a gyógyítás szervezése is feladata. Hamarosan felvilágosító filmsorozat kezdődik a televízióban a szűrésről, a betegségről. — Mindnyájan potenciális rákbetegek vagyunk — mondta dr. Podmaniczky Erzsébet, a Magyar Rák Liga főtitkára, a Népjóléti Minisztérium „külügyminisztere” —, akár tudomást veszünk erről, akár nem. Az egész világon vannak rákligák, de csak nagy szervezetekkel állnak szóba, ezért alakult a Magyar Rák Liga. Az orvos még ma is legszívesebben nem mondja meg a betegnek, hogy ha rákja van. Pedig ahhoz, hogy egy rákbeteg meg tudjon, akarjon gyógyulni, tisztában kell lennie a betegségével. A beteg, ha megtudja a betegségét, azt hiszi, hogy az egyenlő a halállal. Bízvást lehet mondani, hogy ez így nem igaz. Mi a megelőzésben és a rehabilitációban tudunk sokat tenni, a gyógyításban pedig segíthetünk a szakembereknek. — A tüdő-, a gyomor-, a bél-, az epehólyagrák gyakorisága növekszik, ezeket többnyire nem lehet időben felismerni — hallottuk Csernay László professzortól, aki a diagnosztizálás szakembere. — Sajnos a magyar életvitellel, higiéniával van összefüggésben a szájüreg-, garatrákok számának Dr. Podmaniczky Erzsébet, a Magyar Rák Liga főtitkára növekedése. Olyan daganatok ezek, amelyeket a külföldi gyógyítóintézetekben nem tudnak bemutatni, egyszerűen nincsenek olyan előrehaladott állapotban, mint nálunk. Felvilágosítás kérdése is, hogy a saját egészségével törődő polgár felismerje az első jellemző tüneteket. „Mindenki másnak dolga van a betegségemmel, nekem csupán annyi, hogy viselem ezt a csapást.” A magyar egészségkultúra itt tart, ezt tapasztalják a családorvosok, körzeti orvosok, tájékoztatott dr. Klára Géza. Nagy problémájuk, hogy a daganatos beteggel való bánásmódról nem kapnak kellő tájékoztatást a felsőbb szintű egészségügyi intézményektől. Nagyobb ismereteket szeretnének a gondozással, a fájdalomcsillapítással kapcsolatosan. — A fejüregi daganatok a viszonylag könnyen észrevehető daganatok közé tartoznak — mondta Czigner Jenő professzor. — Ezeknek a rákoknak elsősorban nem ráktünetei vannak. Például a gégerák tartós rekedtséget okoz. A gégerák a jól gyógyítható daganatok közé tartozik. A betegeknek több, mint fele öt év múlva is élni fog. Sajnos a száj, garat, nyelőcső, azaz a nyelési traktus rákjai ismeretlen okból hihetetlen emelkedést mutatnak a világon, főként a 35 és 65 év közötti lakosság körében. Minden rák jelenlétére fényt deríteni, mindenkit megszűrni lehetetlenség. Időben forduljon orvoshoz az az ember, aki önmagán rendellenes jeleket tapasztal. —- Az emésztőrendszeri daganatok előkelő helyen állnak a rosszindulatú daganatok között, nyilvánvalóan a külső hatások, életmód következményeként — világosított fel Baradnay Gyula professzor. — Bizonyíték erre az is, hogy a gyerekek körében ilyen megbetegedés nem fordul elő. Náluk a kötőszöveti daganatok és a leukémia a leggyakoribb. Az emlőrák ellen leginkább az védi meg a nőket, ha gyerekeket szülnek és szoptatnak, vagyis arra használják a mellüket, amire élettani- lag teremtődött. A férfiak betegsége a prosztatarák, hormonfüggőségi daganat. Időben felismerve jól kezelhető, gyógyítható. A heredaganatokról már szomorúbb tapasztalatokat ismertetett dr. Gervain Mihály. Lényeges a korai kezelés, hiszen 18 és 35 éves kor között fordul elő a heredaganatok nagy része, de viszonylag kevés új megbetegedéssel találkoznak évente. A hólyagrákok száma ugyancsak szaporodik. A túlélés 10-12 év. Sokat tanultak, akik eljöttek az estre — Nincs olyan nap, hogy ne úgy álljak fel a nűkroszkóp mellől, hogy 10-15 rosszindulatú daganat jelenlétét ne állapítsam meg — szólt dr. Viski Anna, az Orvosi Kamara megyei elnöke. — Nálunk a rákos beteget leírták, a pszichés vezetésük nincs megoldva. Külföldi tapasztalatok szerint pedig gyakran jobb eredményt produkál a gyógyításban, mint a citosztatikum. A nőgyógyászati daganatokról dr. Fekete Istvántól hallottunk. Szomorú, hogy bár Békéscsabán és a megyében adottak a legkorszerűbb szűrési lehetőségek, az asszonyok, lányok nem élnek vele. Az adatok azt bizonyítják, hogy az elhanyagolt daganatos esetek mindeddig azok közül kerültek ki, akik nem jártak nőgyógyászati szűrésre. — Orvos nélkül semmilyen módszert ne alkalmazzanak, utcán hallott, szomszédajánlotta gyógymódban, petróleumivásban, céklalében, s a legvadabb dolgokban kérem, ne higgyenek! — javasolta Podmaniczky Erzsébet. — A természet- gyógyászatnak is vannak olyan területei, amelyek az orvosi ellátást kiegészíthetik. De legyen olyan kiszemelt orvosuk, akiben megbíznak. Ez segítheti a gyógyulást. B. Zs. Fotó: Kovács Erzsébet „Az emberi élet mélységekből és nehéz helyzetekből áll” „Tizennyolcán ülünk asztalhoz...”
