Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-24 / 148. szám

1992. június 24., szerda SPORT flfiKÉS MEGYEI HÍRLAP Szabados Béla új rekorddal magyar bajnok A rekorder és magyar bajnok, Szabados Béla FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A Budapesti Vasutas SC Szó'nyi utcai uszodájában folytatódott az úszók idei országos bajnoksága, s a harmadik versenynap meghozta a Békéscsabai Előre ÚC várt aranyérmét: Szabados Béla a szám védője és hazai rekordere óriási küzdelemben, új magyar csúccsal bajnok lett. — Történt, hogy a délelőtti előfutamok során Béla rendkívül könnyen, a víz tetején repülve, 51,25 másodpercet repesztett, s ezzel kiharcolta a legjobb pályán való indulási jogot a délutáni fináléra — újságolta lapunknak edzője, Kovács Ottó. — Itt indult a nagy rivális, Czene Attila is, aki délelőtt 52,1-et úszott. Lehet, hogy a tét volt nagy vagy túlságosan akart Béla bizonyítani, de délután egy kissé görcsösen úszott. Beragadt a rajtnál, de így is megelőzte a riválisokat, s visszavert minden támadást. Nem talált legyőzőre, s megjavítva 51,10 másodperces saját országos csúcsát — amelyet tavasszal állított fel — 51,06-tal aranyérmet harcolt ki. Végül csak Czene tudta igazán megszorítani, aki 51,18-at teljesített. Ugyanitt Zsilinszky Tibor délelőtt 55,76-ot úszott, amivel a B döntőbe került, majd délután hasonló eredménnyel (56,00) ne­gyedik lett. — Tervbe vettük, hogy a hátralévő napok valamelyikén, ha lehetőség adódik rá, megkísérli Béla tovább javítani a rekordot, ugyanis szerintem 50,5—50,6 másodpercre lehet már most képes — folytatta az edző. — Csütörtökön pedig következik a másik fő száma, az 50 méteres táv. A tegnapi bajnokok: Szabados Béla ( 100m gyors), Egerszegi Krisztina (100 m hát), Deutsch Tamás (200 m hát), Lizelle Markgraaf {dél-afrikai, 400 m női gyors) és a dél-afrikai 4x100 méteres női gyorsváltó. Ma újabb öt versenyszámban hirdetnek bajnokot, de a mezőny átköltözik a „Komi-ba”. A 100 méteres pillangóúszásban Schul- tze Renáta is rajtkőre lép, hacsak az átigazolása körüli bonyodal­mak nem gátolják meg ebben... (J.P.) Közönségsiker volt... Csorvás—Újpesti TE 1-7 (0—3) Barátságos labdarúgó-mérkőzés, Csorvás, 600 néző. V.: Hrabovszki. Csor­vás: Baráth R.—Gvimesi, Fülöp, Tóth, Seres, Baráth L.,Tárnyik, Izsó, Béres, Kanyári, Salka. Edző: Evanics István. Szóhoz jutott még Eke, Kiss, Evanics, Hegedűs. ÚTÉ: Borsós — Milisics, Aczél, Tomka, Slezák, Miovecz, Véber, Balázs, Tiffenbaeh, Eszenyi, Zsivótzky. Edző: Bene Ferenc. Szóhoz jutott még Zsele, Varga A., Zsinka. A helyi sportkör 70 éves fennállásának évfordu­lójára megrendezett mérkőzés nagy közön­ségsiker volt. A vendégek szám­talan, helyzetet dolgoztak ki, ami­ből hetet értékesítettek: Zsi­vótzky hármat, Eszenyi kettőt, Kézilabda Már egy hete megyénkben tartózko­dik az esseni női ifjúsági kézilabda­válogatott, a Békés Megyei Kézilab­da Szövetség vendégeként. Hat évvel ezelőtt kezdődött a kapcsolat. Egyik évben német földön, míg a másikban hazánkban mérték össze tudásukat a fiatalok. Az esseniek két barátságos mérkőzést is játszottak Szarvason és Békésen. Az összecsapásokon a kö­vetkező eredmények születtek. Szarvasi Szirén—Esseni ifjúsági válogatott 19—IS (10—10), Békés— Essen 20—21 (10—10). Véber és Aczél egyet. A csorvási csapat egyszer talált be első osz­tályú ellenfele kapujába Salka ré­vén, ezen kívül még négy kapufát rúgott a hazai csapat. Erre mond­ják: közönségcsalogató mérkőzés volt. Lestyán Mihály Totótippjeink a 26. hét szelvényeihez. 1. Uerdingen—St. Gallen 1 x 2. Grasshoppers—A.-Wacker x 3. Lausanne—V orwärts Steyr 1 4. Young Boys—Halmstad 1 x 5. Karlsruhe—Salzburg xl 6. Rapid Wien—Helsingborg 1 7. Ham-Kam—Start lx 8. Lilleström—Sogndal 1 9. Mjöndalen—Viking xl 10. Molde—Kongsvinger 1 11. Rosenborg—Brann 1 12. Tromsö—Lyn x2 13.Sköved—Häcken lx +1 mérkőzés 14. GAIS—T relleborg 1 Még mindig van lehetőség a feljebb jutásra, de meglehetősen nehéz ezt a küszöböt átlépni... jO Röpke két hónap alatt lezajlott a / ► kétcsoportos vízilabda OB II idei bajnoki sorozata. Hétről hétre be- számoltunk a Békéscsabai Ther- mál VSC eredményeiről. Emlékez­tetőül: a csoportmérkőzések során százszáza­lékos teljesítményt nyújtott a gárda, 14 mér­kőzésből tizennégyet megnyertek, gólkülönb­ségük is imponáló, 155—88. Hat ponttal előz­ték meg az őket követő ceglédieket. Eddig soha nem tapasztalt sorozatot tudhatott ezzel maga mögött ez a maroknyi csapat. A kiírás értelmé­ben azonban következett a két csoport győzte­sének mindent — bajnoki címet, feljutást — eldöntő két találkozója... A sors a — másik csoportban az utolsó pillanatban elsőséget kiharcoló — Budapesti Szeni­or gárdájával hozta össze őket. Az előzmények után mindenki úgy gondolta, nem lehet aka­dály már a viharsarkiak előtt. Csak a „szakmabeliek” tud­ták: a legnehezebb feladat most következik. Vigasz-e az ezüstérem? A rivális együttesben több egykori olimpiai és Európa- bajnok szállt vízbe Békéscsa­bán és a fővárosban. Mégha kiérdemelte az öreg jelzőt is ez a csapat, azért nem fogatlan oroszlánként küzdöttek. Meg is keserítették a fiatal Békés megyei csapat sorsát, mint em­lékezetes: Wiesnerék az első meccsen döntetlent harcoltak ki, a visszavágón pedig három góllal győztek. így övék lett a bajnoki cím... Hajtotta is a szeniorokat a vágy, ugyanis mint Max Gá­bor, az újpestiek egykori kivá­lósága elmondta a találkozók előtt: csak akkor reményked­hetnek jövőre is szponzoruk támogatásában, ha megnyerik az 1992. évi bajnokságot. Az más kérdés, hogy nem várja el tőlük a támogató, hogy az új esztendőben eggyel magasabb osztályban küzdjenek. így vissza is adták a felkerülés jo­gát. A békéscsabaiak pedig az ezüstéremmel vigasztalódhat­tak. Ha vigasz volt ez egyálta­lán. Ugyanis a csapat évek óta ott van az OB I B küszöbén, csak éppen a vége felé vala­hogy nem jön be... Ráadásul ilyen közel még sohasem vol­tak a feljutáshoz... Most azért maradt némi re­mény, ugyanis mint ezüstér­mes — a kiírás értelmében — osztályozót játszhat a másod- osztály kiesőjével, esetünkben a Hódmezővásárhely gárdájá­val. (Az első megbeszélések­kel ellentétben — amikor szeptemberre tették a találko­zókat — a szövetség úgy dön­tött, mihamarabb le kell ját­szani a mérkőzést, amely oda- visszavágós, mert az OB I B- ben is át kívánnak térni az őszi­tavaszi rendszerre. S az új baj­nokság idén ősszel kezdődne. így — hacsak újabb „ötlettel” nem áll elő a szövetség—júli­us 4—5-én sor kerül az osztá­lyozó mérkőzésre — a szerk.) Kevesen a kispadon Tehát vége-is az idei bajnok­ságnak, meg nem is. — Nagy kérdés az is, fel tudja-e szívni még egyszer magát a csapat egy ilyen jelen­tős tétmérkőzésre? — teszi föl szinte önmagának a ■kérdést Behun Lajos, a békéscsabaiak edzője, akivel arra is kerestük a választ, alkalmas lenne-e ez a csapat a magasabb osztály­ra? Vagyis nemcsak átszálló­jegyet váltanának az OB I B- be a viharsarki pólósok? — Nagyon sokat fejlődött a csapat az elmúlt egy esztendő során, s nagyon jó szemléletű gárda alakult ki az utóbbi idő­ben, de valljuk be: némi erősí­tésre szükség lenne, ha fel­kerülnénk az OB I B-be. így Sallai mellé kellene még egy kapus, mert a fiatal Máténak kell még egy-két év a rutin megszerzéséhez. De kellene még két mezőnyjátékos is. — Ennyivel gyengébb a harmadik vonal? — Nem egészen. Inkább az a magyarázata, hogy kevesen vagyunk, s a fiatalabbak még nem rendelkeznek olyan rutin­nal, amivel végig lehet „hajta­ni” egy egész éves bajnoksá­got. Azt lehet mondani, nyolc- kilenc stabil emberrel harcol­tuk végig a tavaszt, a nyarat. Nem volt annyi ember a kispa­don, hogy néhány percre pi­hentetni tudjam a legjobbakat. Teljesen amatőr a csapatunk, minden fiú a munka mellett jár edzésekre, mérkőzésekre, s bi­zony akadt olyan, aki végig­alapozta az egész évet, de eg­zisztenciális okok miatt éppen a bajnokság ideje alatt „tűnt el”, vagyis a kenyérkereső munkát vállalta. így nagyon hiányzott a csapatból Jámbor Ákos és az egyik régi motoros, Blahut Béla. — Ha már a nevek szóba kerültek, kikkel volt elégedett a bajnokság során ? — Azt mondhatom elöljá­róban: senki sem okozott csa­lódást. Sallai Zoltán szinte vé­gig egyenletes, jó teljesít­ményt nyújtott a kapuban. A védelem meghatározó egyéni­sége volt Román György. Szlá- vik doktor és Szilvásy ontották a gólokat, nélkülözhetelennek bizonyultak. Mi több, Szilvásy Attila volt a házi gólkirályunk. Egyeneletes teljesítményt nyújtott Balázs Lajos. De ugyanígy elégedett voltam a fiatalokkal, Dávid Leventével, Szakun Erikkel, akik egyre in­kább beépülnek a csapatba. Talán Lukácsi Sándortól vár­tam egy kicsit többet. — Mint csapat, miben lép­tek előbbre, s mi hagyott kí­vánnivalót maga után ? — A gyorsaság, úszástudás és az állóképesség terén na­gyot változott a gárda, noha ebben is vannak még tartalé­kok. A taktikai fejlődéssel már kevésbé vagyok elégedett, aminek viszont korlátái van­nak. A létszámunk kicsi ah­hoz, hogy minden edzésen tak­tikai feladatokat sulykoljunk, s a tavasz folyamán hat elő­készületi mérkőzésre nyílt módunk. Ezen kívül a fiatalok­nak fizikailag is erősödniük kell még. — Visszatérve a bajnokság­ra: melyik csoport volt az erő­sebb? — Mindenképpen a mienk. S nemcsak azért, mert több csapat küzdött itt, hanem egyenletesebb volt a mezőny. Szinte minden találkozó há­romesélyes volt, míg a másik csoportban csak három jelen­tős játékerőt képviselő csapat akadt. Osztályozó előtt Nem is oly régen írtuk: a sport­egyesületi tagság egyik felté­tele (egyben a tagsági díj ára is), hogy mindenki maga vásá­rolja meg a nem éppen olcsó bérletet a békéscsabai Árpád fürdőbe. Ha mérkőzésre utaz­nak, csak a legminimálisabb „ellátást” kapják, s arra is volt példa, hogy saját zsebből fe­dezték az útiköltséget. — Mégis, mennyi a kis- egyesület költségvetése? — kérdeztük dr. Máté Mihálytól, a Thermál VSC elnökétől. — Szűkös, mint minden magyar klubé. A mienk mo­mentán a másfél százezret sem éri el. Ebből kell fedezni az utazást, ami fordulónként 9— 10 ezer forint, de a hazai talál­kozók sem sokkal olcsóbbak, mert attól függően, hogy hon­nan küldik a bírót, 6-7 ezerbe is belekerül. — Anyagilag is állnak a versenyt a magasabb osztály­ban? — Ez nagy kérdés, ugyanis egy előzetes kalkuláció szerint két-háromszor annyiba kerül­ne az OB IB, mint az OB II. De azt hiszem, ez nem lehet aka­dálya a följutásnak. Ha oda­kerül a csapat, mindenképpen előteremtjük a szükséges anyagiakat. Talán annyi könnyebbségünk van, hogy él­vezzük a fő szponzor, a Ther­mál Invest Rt. ígérvényét, mi­szerint ha a magasabb osztály­ba kerül az együttes, ennek megfelelő arányban növelik a támogatást. De ha ez is kevés, arra is kidolgozunk egy ter­vet... Csak lássuk, le tudjuk-e győzni az osztályozón a kieső helyen álló Hódmezővásár­helyt!... Ha ez sikerül, minden bizonnyal felgyorsulnak az események körülöttünk... JÁVOR PÉTER A Békéscsabai Thermál VSC vízilabdacsapata, állnak, balról: Behun Lajos edző, Balázs, Szakun, Román, Béládi, Lukácsi, Szilvásy. Elől: Sallai, Csicsely, Dávid, Máté, dr. Szlávik, Szilágyi FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET ékes megyei hírlap Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: Martin Feldenkirchen ügyvezető igazgató és dr. Tóth Miklós kiadóvezető. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszámok: központ (66) 27-844; főszerkesztő: (66) 26-057; telefax: (66) 21-401; kiadó: (66) 26-395. Telex: 83-312. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 245 forint, egy évre 2940 forint. Készül: a Kner Nyomdában, Békéscsaba, Baross u. 9—21. Vezérigazgató: Balog Miklós. HU ISSN 12151068

Next

/
Thumbnails
Contents