Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-25 / 149. szám

Szlovák kormány — Lemondott a régi, megalakult az új (2. oldal) 1992. JÚNIUS 25., CSÜTÖRTÖK Ára: 9,60 forint XLVII. ÉVFOLYAM 149. SZÁM V, Csépe Béla a frakcióvezető A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója Csépe Bélát választotta meg vezetőjé­nek. Mint ismeretés a vezetőválasztás azért vált szükségessé, mert a képviselőcsoport eddigi első emberét, Füzessy Tibort kinevezték a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli mi­niszternek. Csépe Béla elmondta: a frakció mun­kájában nagy szerepet szán a gazdasági kérdések­nek, a gazdasági vállalkozások, a reálszféra érde­kében gazdasági hangsúlyváltást szorgalmaz. / . Állampapír duplán A kormány szükségesnek tartja az ez évi költségvetés módosítását, mivel a hiànÿ a tervezett 70 milliárd forinttal szemben valamivel meg fogja haladni a 178 milliárd forintot. Ennek finanszírozására a kormány a parlament felhatalmazását kéri, hogy a pénzpiacról újabb erőforrásokat gyűjtsön. Az eredetileg 70 milliárd forinttal szemben 140 milliárd forint értékű állampapírt kívánnak forgalomba hozni. SZDSZ-Dréher „koalíció” az eleki sörözőben Alig lézeng valaki Elek utcáin. Ebben a dinnyeérle- lő melegben mindenki a hűvöset keresi. A Gyulai úti bérház egyik szobácskájábán forró a levegő, a hangulat nemkülönben. Kicsik és nagyok gyűltek össze vagy tizenhatan. BIZTOSÍTÁSI KÖRKÉP 7-11. oldal Andódy nem izgatott A múlt héten első fokon pont került annak az ügynek a végé­re, amelynek előzménye 1991. május másodikáig nyúlik vissza. (4. oldal) Nyolc igazgatót nyűttem el... Soós Ferencné csaknem 40 évet dolgozott Orosházán, a baromfifeldolgozóban, mi­közben nyolc igazgató váltotta egymást. Megtanult mindent, amit kellett, legfőképpen a kétkezi munka becsülését. (5. oldal) Ha elutazik, ön után küldik a Hírlapot Nem kell lemondania lapunk­ról, ha hosszabb szabadságra utazik. Régi problémát oldott meg a posta azzal, hogy lehe­tővé tette: nyaraló előfizető­ink után küldi a Békés Megyei Hírlapot. Olvasóinknak nem kell mást tenniük, mint vala­milyen módon jelezniük a he­lyi postahivatalnak a szabad­ságuk alatti új címüket. Ezt megtehetik személyesen, le­vélben, telefonon vagy a kéz­besítők útján. Az ideiglenes lakcímre való kézbesítést csak akkor kérhetik, ha annak időtartama eléri a hat napot. A postahivatal címszalaggal el­látva, postaszolgálati külde­ményként továbbítja lapun­kat a szabadságukat töltő elő­fizetőknek. Az újságot a meg­jelenés napján postázzák, ezért azt másnap, vagy a kö­vetkező nap vehetik kézbe a Békés Megyei Hírlaphoz nya­ralásuk alatt is ragaszkodó előfizetőink. — Betelt a pohár—vág a téma közepébe Mihókné Nagy Edit, akinek egyik szobáját megtöl­töttük. — Két évvel ezelőtt csendes környék volt ez. Azt hittük, jó helyen vásároltunk lakást. Csakhogy jó hét hónap­ja megkeserítik az életünket a szemközti Dréher söröző ven­dégei és tulajdonosa. Napiren­den vannak a kiabálások, ká­romkodások, verekedések, au- tóajtó-csapkodások. Először a söröző tulajdonosának, Mol­nár Lászlónak szóltunk, csen­Európa és a világ gazdasági szakemberei mostanság ma­gyarországi viszonylatban különleges figyelmet fordíta­nak Békés megyére. A helyi lehetőségekkel ismerkedett Brian J. O’Connor úr is, aki a magyar és az amerikai kor­mány beruházási tanácsadója­ként látogatott el. Ebből az al­kalomból beszélgettünk. — Az infrastruktúrájában fejletlen határvidék miért le­het fontos a működő' nyugati tőkének? desebben vigadjanak, hiszen itt gyerekek élnek, felijednek éjjel álmukban a nagy zajra. Miután semmi sem történt, hi­vatalos helyen is megtettük a feljelentést. Na, azóta aztán pokollá tette az éjszakáinkat... — Kértük, legalább mérsé­keljék a nyitva tartást — foly­tatja Reményi János. — Ettől Molnár még jobban begurult. Kutyákat hozatott a söröző elé, idegesítették, összeugrasztot- ták az állatokat. — A múlt héten csütörtökön — A terület potenciálisan óriási lehetőség, erről bizonyo­sodtam meg a Magyar Ipar- testületi Szövetség által szerve­zett kétnapos tapasztalatszerző körúton — hallottuk O’Connor úrtól.—Az AID-program kere­tében szeretnénk biztosítani a magyar cégek számára kereske­delmük és exportjuk fejleszté­sét—úgy, hogy jó néhány ame­rikai partnert vonunk be a fel­lendítéshez. — Milyen konkrét program keretében valósítják meg? tetézett az ügy — szól a témá­hoz Képíró Lajos. — Este fél tíz lehetett, amikor kijött a sö­röző elé Molnár László és el­kezdett üvöltözni. Nem is ‘ akármit. Trágár szavakkal hozta a tudtunkra, hogy majd ő kitakarítja az egész házat... — Kihozott egy láda sört — veszi vissza a szót Reményi János — és úgy ahogy volt, ládástól, mindenestől a föld­höz vágta. Majd meglátjuk, mondta, fegyvere is van, belő az ablakon, ha sokat jár a szánk... — Kikiabáltam neki, hogy csend legyen, a gyerekek al­szanak — emlékszik Mihók­né. — De esze ágában sem volt — Első lépcsőként bemu­tatjuk a tengerentúlon az itteni cégeket, és ezzel egy időben segítjük a nemzetközi gazda­ságba való belépéshez szüksé­ges ismeretek elsajátítását. Je­lenleg a szakirányú tudás áta­dása a legfontosabb. A tényle­ges beruházások csak a köl­csönös és alapos felkészülés után indíthatók be, ám ehhez Békés megyének kiváló esé­lyei vannak. (Folytatás a 3. oldalon) Esély amerikai beruházásokra Ultima ratio Azt álmodtam, hogy mindenáron képviselő akartam lenni, de nem ám akármilyen, hanem kormánypárti, ráadásul tagja egy parlamenti bizottságnak. Hiába próbált mindenki lebeszélni : a napokban vetített kétrészes tv-dokumentumfilm után inkább a mostaniaknak is illenék elbujdokolni. De kötöttem az ebet a karóhoz, mondván, akkor végre rendesen odamondogatha­tok, ujjal mutogathatok a velem nem egyetértőkre, a politikai ellenfelekre, az engedetlenekre, a másképpen gondolkodókra. Szabadon rájuk olvashatom: rosszul látják el a feladatukat, el kell őket zavarni, le kell őket váltani—no jó, nem értek hozzá, és meglehet, nekik van igazuk, de én vagyok az erősebb! — mert ez az utolsó, döntő érv, az ultima ratio, és kész. Node mindezt amúgy is elmondhatom, mert itten demokrá­cia van, ha nem venném észre! — szólhat most rám az olvasó, akinek nyilván elege van már a purparléból, az állandó civako- dásból; akit jobban érdekel, hogy mikor lesz munkahelye, hogy mibe kerül a mamának a szívgyógyszer, mint a tévé gazdálkodása. Igaz ami igaz, csakhogy: ha én ez meg az lennék — lásd mint fent —, akkor nem kellene bíbelődnöm az érvekkel, a tényekkel. Hogy akkor mi a csodának a nagy felhajtás, hiszen úgyis enyém az utolsó szó, az ítélet joga, és csak úgy teszek, mintha...? No, éppen ezt kérdeztem én is, amikor fölébredtem. • T. I. Ha szerencséje van, öné lehet a képen látható személygépko­csi. Még van esélye rá, ha legalább három hónapra előfizeti a Békés Megyei Hírlapot, és az előfizetést igazoló szelvényt vagy szelvényeket — illetve az átutalási számláját vezető OTP-fiók és az előfizetett hónapok nevét—szerkesztőségünk címére megküldi. Kiírásunk szerint természetesen akkor is pályázhat, ha áprilisi, májusi és júniusi előfizetést tud igazol­ni, vagyis ön 1992 áprilisa és decembere közötti bármelyik három hónapra vonatkozó előfizetéssel pályázhat. Ne hagyja ki! Pályázzon! Beküldési határidő: 1992. július 1. Hazám, hazám, te mindenem... Kolozsvári vendégjáték Gyulán Megindítóan szép jelenet az első felvonásból. A képen Petúr bán (Hercz Péter) és Melinda (Marton Melinda) fotó: lehoczky péter Kivételes élményben volt része mindazoknak, akik kedden este megnézték a Kolozsvári Magyar Opera előadását, a Bánk bánt. Ki­vételes két okból is. Az előadás egy órát csúszott a szűnni nem akaró eső miatt. Dicséretére vál­jék a közönségnek, hogy ennek ellenére telt ház volt a várban. Kivételes azért is, mert részesei lehettünk egy olyan feldolgozás­nak, mely túlmutat a hagyomá­nyos — a nemzet és az egyén sérelme — értelmezésen. A kolozsvári Bánk bán elő­adás esetén nem hagyható figyel­men kívül az a szerep, melyet ez a társulat betölt Romániában. Fel­adatuk nem csupán jó előadások létrehozása, hanem a magyarság- tudat erősítése, a nemzeti hagyo­mányok őrzése, lehetőség ma­gyarságuk átérzésére. S ez nem kis feladat. E gondolat jegyében formálódik át a Bánk bán is. A rendező, Dehel Gábor szán­déka egyértelmű: az előadás az elnyomott magyarság és az ide­gen hatalom viszonyát teszi elő­térbe, mely hangsúlyozott meg­erősítést kap számos jelenetben. (Gondolok itt a magyarok min­dent elsöprő táncára az I. felvonás udvari jelenetében, vagy a III. fel­vonás záró képére, amikor Melin­da holttestét látván az udvar meg­tagadja a gyászt — elfújják gyer­tyáikat.) A legerősebben talán a darab végén szólal meg ez a gon­dolat; a békétlenek (a magyarság) nem vettek részt a királyné meg­gyilkolásában, jogilag tehát sza­badok, de a bilincs, mely köti őket, megmarad. Történjék bár­mi, kitömi, menekülni nem lehet. S ez a bilincs köti őket még szoro­sabban össze. A színpad közepére elhelye­zett feszület mintegy válaszfal e (Folytatás a 4. oldalon) r \ A Hargita Ingatlanközvetítő megbízásból az alábbi ingatlanokat értékesíti: Üzlet, iroda: piachoz közel, 21 négyzetmétertől 45 négyzetméterig. Irányár: 39 400 Ft/m2. Lakás: laminában 590 m2-es, közművesített telken 4 szobás családi ház. Irányár: 2 350 000 Ft. Wlassich sétányon 2 szobás, 48 m2-es, 1. emeleti „középső lakás”. Irányár: 1 200 000 Ft. Szigligeti utcában 52 m2 területű, IV. emeleti, középblokkos, tehermentes. Irányár: 1 000 000 Ft. Andrássv út 29—33. alatt 64 m2-es, egyedi fűtésű. Irányár: 1 650 000 Ft. Garázs: Wlassich sétányon. Irányár: 350 000 Ft. zfen^J HARGITA |PLUSZ Jelentkezés: Hargita Plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 27-971. Ingatlanközvetítéstől, az ötlettől az adásvételig!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents