Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-22 / 146. szám
1992. június 22., hétfő & spq*i-4 Olimpiatörténelem — dióhéjban a kajaknégyesig Hajós Alfrédtől Amikor az elmúlt század végén — pontosan 1896. április 6-án — Athénban az újkori olimpiák legelső bajnokát (a hármasugrásban aranyérmet nyert amerikai James Conollyt) ünnepelték, kevesen gondolták, hogy ezzel az aktussal sporttörténelem született. Mégpedig olyan, amely — lassan egy évszázada—négyévenként nemcsak a világ legjobb sportolóinak találkozója lett, hanem a szépség, az erő, az egészség, a nemes küzdelem el nem halványuló demonstrációja is. Annak idején a görög fővárosban mindössze 13 ország versenyzői randevúztak. Néhány hét múlva Barcelonában pedig 170 nemzet sportolói mérik össze tudásukat Az első nyári olimpián még csak 300-an álltak rajthoz. A katalán fővárosban már több mint 9400 versenyzőre számítanak. A sportolók első világtalálkozóján még csak néhány tucat aranyérmet osztottak ki, a spanyolországi játékokon 257 esetben játsszák el a himnuszt. Nincsenek adataink az athéni nézőszámról, azt viszont tudjuk, hogy a barcelonai versenyekre 4,2 millió belépőjegyet nyomtattak ki. Számok, statisztikák, csúcsok, rekordok — csaknem egy évszázadot ölelnek át. Öt világrész fiataljai küzdelmének dokumentumai. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos jelvénye az egymásba fonódó öt színes karika. A kék Európát, a piros Amerikát, a fekete Afrikát, a sárga Ázsiát, míg a zöld Ausztráliát szimbolizálja. A jelvényt még 1914-ben Coubertin báró javaslatára fogadták el és 1920-ban az antwerpeni versenyen használták első alkalommal. Az olimpiai mozgalom történelemkönyvéből kiolvasható: hazánk mindvégig sportnagyhatalomnak számított és számít. Athéntől Szöulig a magyar versenyzők összesen 365 (arany, ezüst, bronz) érmet szereztek, közülük 123 a legfényesebben ragyog. Az elsőt Hajós Alfréd szerezte, a 123-at a kajaknégyes (Csípés, Hódosi, Gyulay, Abrahám). Az eddigi XXIV olimpia I. Athén, 1896. április 6—16. A 13 ország versenyzői között ott volt a 8 fős magyar csapat is. Tagjai közül kiemelkedik a 18 éves egyetemi hallgató, Hajós Alfréd, aki a 100 méteres és az 1200 méteres gyorsúszásban nyert aranyérmet. Rajta kívül a kis magyar küldöttség egy ezüst- (Dáni Nándor 800 méteres síkfutás) és két bronz- (Szokolyi Lajos 100 méteres síkfutás és Kellner Gyula maratoni) érmet szerzett. Az első újkori nyári olimpia más magyar sikert is hozott: Kemény Ferencet a rendezők beválasztották az öttagú versenybíróságba. A világversenyt az amerikaiak nyerték 11 arannyal, mögöttük a házigazdák végeztek. II. Párizs, 1900, május 14—október 28. A bajnokok között itt ünnepelhették az első négyszeres aranyérmest, Alvin Krananlein amerikai atléta személyében. Neki is köszönhető, hogy a nemzetek nem hivatalos versenyében ismét az USA végzett az első helyen 17 arannyal. A 17 magyar induló közül a 21 éves Bauer Rudolf bizonyult legeredményesebbnek, a diszkoszvetésben lett első. Még két ezüst és két bronz gazdagította a magyar éremgyűjteményt. III. St. Louis, 1904. május 12—november 18. Először került át az olimpia a tengeren túlra. Az amerikaiak nagy fölénnyel — összesen 58 arannyal — végeztek az élen. Érdekesség, hogy Kuba (holtversenyben a németekkel) a második helyen végzett. A legsikeresebb egyéni éremszerző a hazaiak tornásza, Anton Heida volt: ötször állt a dobogó legfelső fokán. A magyarok sajátos csúcsot állítottak föl: összesen négyen indultak, de így is két első, egy második és egy harmadik helyet Weissmüller, a verhetetlen szereztek. A századeleji úszózseni, Halmay Zoltán két számban (50 és 100 yardon) győzött, a szintén úszó Kiss Géza pedig az egy és a fél angol mérföldes távon lett második, illetve harmadik. IV. London, 1908. április 27—október 29. Ez már valóban nagy világ- verseny volt, hiszen 22 ország több mint 2000 sportolója randevúzott. Az angol fővárosban kezdődött el az a szép hagyomány, hogy a nyitóünnepségen formaruhában vonultak fel a küldöttségek tagjai. A házigazdák nyerték az országok közötti versenyt 56 arannyal. A mieink első ízben szereztek 3 olimpiai bajnokságot. Itt kezdődött el a magyar kardvívók — máig is tartó — fényes sorozata. Fuchs Jenő egyéni győzelme mellett a csapat is a dobogó legfelső fokára állhatott. Aranyat nyert Weisz Richard (birkózás). Az ezüstök számát Zulavszky (kard), So- modi (magasugrás), Halmay (100 m gyorsúszás), valamint a 4x200 m-es úszóváltónk gazdagította. V. Stockholm, 1912. május 5—július 22. A vendéglátó svédek vitték el a pálmát 25 aranyéremmel, megelőzve az USA-t. Első alkalommal lépte át a százas létszámot a magyar delegáció: összesen 117 versenyzőnk indult, s 3 arany- (Fuchs Jenő kard egyéni, továbbá kardcsapat, Prokopp Sándor sportlövészet), 2 ezüst- és 3 bronzérmet hoztak haza. VI. Berlin, 1916. Az I. világháború miatt elmaradt. VII. Antwerpen, 1920. április 20—október 12. Magyar versenyzők nélkül zajlott le, mert a világháborúban vesztes országokat nem hívták meg. Itt mutatkozott be a finn csodafutó, Paavo Nurmi, aki 3 arannyal lett gazdagabb. Az összesített versenyt az amerikaiak nyerték 40 bajnoki címmel. VIII. Párizs, 1924. május 4—július 27. A francia főváros másodszor adott otthont az ötkarikás játékoknak, amelyen 44 ország vett részt. Nurmi itt is sporttörténelmet írt: 5 aranyat gyűjtött be. Az amerikaiak — immár ötödször — kerültek az első helyre. A magyarok párizsi szereplése negatív csúcs volt; a 13. helyen végeztek a nemzetek pontversenyében. Összesen 2 aranyat (Halassy Gyula sportlövészet, Posta Sándor kard), 4 ezüstöt és 4 bronzot nyertek. IX. Amszterdam, 1928. május 7—augusztus 12. Ezen az olimpián szerepelhettek először nők az atlétikai versenyeken. A legtöbb aranyat (22-t) az amerikaiak kapták. Hazánk sportolói első ízben nyertek 5 aranyat: Keresztes Lajos (birkózás), Kocsis Antal (ökölvívás), Terstyánszky Ödön (kard), a kardcsapat, valamint Mező Ferenc a művészeti versenyeken (Az olimpiai játékok története c. művével). Ezt 5 ezüst egészítette ki. Bronzérmet nem nyertünk. X. Los Angeles, 1932. július 30—augusztus 14. A résztvevők első ízben lakhattak olimpiai faluban, ahol 38 nemzet versenyzői találkoztak. Megszakítás nélkül, negyedik alkalommal végeztek az első helyen az amerikaiak, 43 arannyal. A magyar sportolók először értek el száz feletti (116) pontszámot. Hírnevünket 6 arannyal, 5-5 ezüst- és bronzéremmel öregbítették. A dobogó legfelső fokán állhatott: Énekes István (ökölvívás), Pelle István kétszer (lólengés, valamint szabadgyakorlatok), Piller György (kard), a kardcsapat és a vízilabdacsapat. XI. Berlin, 1936. augusztus 1—6. A német fővárosba 49 ország küldte el sportolóit. Hazánk is népes csapattal, 216 sportolóval képviseltette magát. Az ókori játékokra emlékezve első alkalommal indult el GörögországA legendás finn csodafutó, Nurmi ból és érkezett meg Berlinbe az olimpiai láng. Az olimpia legkiemelkedőbb versenyzője egy amerikai atléta, Jesse Owens volt. A színesbőrű versenyző 4 aranyat nyert. Született egy másfajta rekord is. Egy 13 éves amerikai lány győzött a műugrásban. Az összesítésben a németek végeztek az élen 38 bajnoki címmel. Először nyertek a magyarok 10 aranyat, s az első helyek számát tekintve csak az USA és a németek előztek meg bennünket. Az olimpiák első számú magyar női bajnoka a magasugró Csák Ibolya volt. Mesterhármast értek el birkózóink. Éremgyűjteményünk 1 ezüsttel és 5 bronzzal gazdagodott. A világ „legaranyosabbjai” Név <L> PC Nemzetiség, sportág Az első és utolsó érem éve Hány olimpián indult? Érmek száma A E B Összesen 1. Larissza Latinyina (szovjet, tornász) 1956—1964 3 9 5 4 18 2. Paavo Nurmi (finn, atléta) 1920—1928 3 9 3 — 12 3. Mark Spitz (amerikai, úszó) 1968-1972 2 9 1 1 11 4. Szavao Kato (japán, tornász) 1968-1976 3 8 3 1 12 5. Ray Ewry (amerikai, atléta) 1900-1908 3 8 — — 8 6. Nyikolaj Andrianov (szovjet, tornász) 1972—1980 3 7 5 3 15 7. Borisz Sahlin (szovjet, tornász) 1956-1964 3 7 4 2 13 8. Viktor Csukarin (szovjet, tornász) 1952-1956 2 7 3 1 11 9. VeraCáslavská (csehszlovák, tornász) 1960—1968 3 7 4 — 11 10. Gerevich Aladár (magyar, vívó) 1932—1960 6 7 1 2 10 Összesen: 78 29 14 121 oQ9 Barcelona ’92 OBJET! UO PE TOPOS EL PCOYECTO OLIMFICO EN Tl/ ClL/PAP Cobi, a kabala figura A magyar sportolók helyezései a nyári olimpiai játékokon helyezések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1896 2 1 2 1 — — 1990 1 2 2 3 3 — 1904 2 1 1 1 — — 1908 3 4 1 5 1 2 1912 3 2 3 3 1 2 1920 Magyarország sportolóit nem hívták meg 1924 2 4 4 2 5 4 1928 5 5 — 3 3 3 1932 6 5 5 3 5 2 1936 10 1 5 7 6 4 1948 10 5 13 10 8 2 1952 16 10 16 6 6 7 1956 9 10 7 10 10 6 I960 6 8 7 9 6 4 1964 10 7 5 7 14 6 1968 10 10 12 4 6 2 1972 6 13 16 9 9 9 1976 4 5 13 9 7 10 1980 7 10 15 13 12 9 1984 Magyarország sportolói nem vettek részt 1988 11 6 6 14 12 12 123 109 133 119 114 84
