Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-22 / 146. szám

1992. június 22., hétfő

©

MEGYEI HÍRLAPS?ORv

(1896-1988)

XII. Helsinki,

1940.

AII. világháború miatt elmaradt.

XIII. London,

1944.

AII. világháború miatt elmaradt.

XIV. London,

1948. július 29—augusztus 14.

Az angol fővárosban 12 év szünet után találkoztak újból a világ sportolói, 60 ország 4000 versenyzője állt rajthoz. Hazánkat 128-an képviselték. Az amerikaiak 38 arannyal lettek az elsők.

Magyarország a nemzetek sorrendjében az érmek számát tekintve a 3., a pontok számát tekintve pedig a 4. helyet szerezte meg. Versenyzőink 10 aranyat, 5 ezüstöt és 13 bronzot nyertek. Az aranygyártást a kalapácsvető Németh Imre kezdte és a kardcsapat fejezte be. Az angol fővárosban kezdődött a legendás Papp Laci olimpiai sikersorozata, öt győzelmével ve- rekedte ki az aranyat.

XV. Helsinki,

1952. július 19—augusztus 3.

A szovjetek első ízben léptek ki az olimpia színpadára és az amerikaiak (40) mögött a második helyen végeztek. A finn fővárosban az egyik kimagasló egyéniség a csehszlovák atléta, Emil Zátopek volt, aki 3 arannyal hívta fel magára a figyelmet.

A magyarok számára minden idők legsikeresebb olimpiája volt a helsinki: versenyzőink 16 aranyat, 10 ezüstöt és 16 bronzot nyertek. Ezzel a rekorddal az USA és a Szovjetunió után a harmadikok lettünk. Az aranygyűjtésben elsősorban

úszónőink jeleskedtek, 4 arannyal. Papp Laci, Takács Károly, valamint a kard- és a vízilabdacsapat megvédte bajnoki címét. Feliratkoztak az aranyosok közé az öttusázók és a labdarúgók, akik Helsinkiben indultak el négyéves világhódító útjukra.

XIV. Melbourne,

1956. november 22—december 8.

Először találkoztak az ausztrál földrészen a világ sportolói. (A lovasversenyeket Stockholmban rendezték.) A szovjetek első ízben végeztek az élen (37), megelőzve az amerikaiakat, akik 32 aranyat nyertek. A magyarok — akik az 56-os forradalom leverésének napjaiban szinte lángokban álló országból, óriási lelki tehertétellel érkeztek a versenyekre —, a házigazdák mögött az előkelő negyedik helyet szerezték meg, a pontversenyben pedig az 5. hely jutott. A 9 arany mellé 10 ezüstöt és 7 bronzot gyűjtöttek be.

Az egyéni teljesítmények alapján a tornász Keleti Ágnes volt a legeredményesebb 4 első hellyel. Remekeltek vívóink, és triplázott Papp László. (Előtte ökölvívó még soha nem nyert három olimpiai aranyat.) Kilenc aranyunkat összesen 26 sportoló szerezte, vagyis az ausztráliai versenyen részt vett sportolóink negyede nyert olimpiai bajnokságot.

XVII. Róma,

I960, augusztus 25—szeptember 11.

Az olasz fővárosban nevezési csúcs született, 84 ország küldte el sportolóit. Újdonság volt, hogy ezúttal először a televíziók előtt, százmilliók kísérhették figyelemmel az eseményeket. A szovjet sportolók rekord pontszámmal (687) szerezték meg az első helyet. A

A szomorú japánok és Csík Ferenc, a berlini olimpia 100 méteres gyorsúszó bajnoka

magyar versenyzők erejéből 6 arany-, 8 ezüst- és 7 bronzéremre futotta. Ezzel a nemzetek rangsorában a 7. helyet szerezték meg.

Vivóink ismét kitettek magukért. A kardcsapat és egyéniben Kárpáti Rudolf aranyérmes lett. Ismét remekeltek öttusázóink, s Parti János személyében először nyert magyar kenus. Az ökölvívó Török Gyula szintén a dobogó legfelső fokán állt.

S egy sportkuriózum: Gere- vich Aladár, Kárpáti Rudolf és Kovács Pál egymás után négy olimpián lett aranyérmes.

Új csodafutó nevét ismerte meg a világ: a mezítlábas etiópi- ai Abebe Bikiláét.

XVIII. Tokió,

1964. október 10—24.

Először adott otthont Ázsia az olimpiának. Itt is folytatódott az amerikai—szovjet aranypárharc, amit az előbbiek nyertek.

12 bronz) a 4. helyet szerezték meg. Párbajtőrözőink, a birkózó Kozma Mihály, kajak-kenusaink, az atléta Németh Angéla, valamint Zsivótzky Gyula remekelt, s győztek öttusázóink és labdarúgóink is.

Itt született az évszázad rekordjaként emlegetett eredmény, az amerikai távolugró Robert Beamon 890 cm-es világcsúcsa, amelyet csak 23 év után döntöttek meg.

XX. München,

1972. augusztus 26—

szeptember 11.

Tovább növekedett a részt vevő országok, sportolók és sportágak száma. Visszakerült — 36 év után — a műsorba a kézilabda, valamint az íjászat és a cselgáncs.

Az első helyet a szovjetek szerezték meg 50 arannyal az amerikai és az NDK-beli versenyzők előtt. A mieink—holtJó tudni, hogy...

Azon olvasóinknak, akik az olimpiai idején Spanyolországba látogatnak, adunk néhány hasznos tanácsot. íme:

— Spanyolország pénzneme a peseta. Árcédulákon a jelölése: Pta. vagy Ptas. Egy dollár nagyjából 100 pesetával egyenlő.

— Az üzletek általában délelőtt 10-kor nyitnak. Déli szünetük nagyjából 14-IŐI 17 óráig tart. Este viszont 20—21 óráig vannak nyitva.

— A levelezőlapoknál a spanyol posta nem tesz különbséget légi és vasúti szállítás között. Ezért — a gyorsabb továbbítás kedvéért — a Spanyolországból küldendő üdvözlő lapokra írjuk rá „Par Avion” (légi posta).

— Aki szeret fényképezni, lehetőleg fénymérős géppel induljon el. Ugyanis Spanyolországban sokkal több a fény, mint gondolnánk, különösen a tengerparton nagy a veszély, hogy filmjeinket túlexponáljuk.

—A megszólítás férfiakkal szemben senor + vezetéknév. Azasszonyokatsenora + vezetéknév, a lányokatsenorita és a vezetéknév használatával szólítunk meg.

— Ha az éttermekben, presszókban feketekávét kívánunk inni, akkor a rendelésnél a kért minőséget hangsúlyozni kell. így: café solo — normál fekete, café corto — erős fekete, café cortado — kevés tejjel.

— A borravalót a spanyolok nem ,.követelik” úgy meg, mint nálunk. A kávéházakban, bárokban, éttermekben mindig pontosan kiszámolják és egy kistányérba teszik a visszajáró összeget. Ebből a vendég tetszés szerint hagy ott borravalót.

— íme néhány gyakoribb kifejezés, amely szükséges az étlapok megértéséhez: Entremeses — előételek, Sopas — levesek, Huevos — tojásételek, Pescados — halak, Carnes — húsételek, Legumbres — főzelékek, Postres — utóételek, Cerdo — disznóhús, Tentera — borjúhús, Vaca — marhahús, Polio — csirke, Higado — máj, Helado — fagylalt, Frutas — gyümölcs, Cerveza — sör, Vino — bor.

— Aki gépkocsit vezet, figyeljen az alábbi feliratú táblákra: Cuidado — vigyázat, Peligro — veszély, Curva — kanyar, Dirrecion unica — egyirányú utca, Alto — stop, Despacio — lassan, Devio — eltérítés.

A mieink 10 arany mellett 7 ezüstöt és 5 bronzot gyűjtöttek be.

Vívóink, birkózóink, öttusázóink, vízilabdázóink, lövészeink remekeltek. Külön említést érdemel Pólyák Imre birkózó, aki 3 ezüstérem után 12 év elteltével végre bajnokságot nyert. Az akkor 37 éves Gyarmati Dezső pedig azzal büszkélkedhetett, hogy a II. világháború utáni összes olimpián részt vett.

A japán fővárosban búcsúzott az ötkarikás játékoktól a szovjet tomásznő, Larissza La- tinya, aki három olimpián összesen 9 aranyat nyeri.

XIX. Mexikóváros,

1968. október 12—27.

Több mint 2400 méter magasan rendezték a versenyeket, amelyeken 113 ország 6600 versenyzője mérte össze tudását. Újabb számokat vettek fel a programba és így összesen 172 bajnokot avattak. Első ízben fordult elő, hogy az aranyérmeken 30 ország osztozott. Az azték fővárosban először vettek részt külön csapattal az akkori két német állam versenyzői. Az első helyet az USA szerezte meg.

A magyarok a „szokásos” 10 arannyal (mellette 10 ezüst és

versenyben a bolgárokkal — a 8. helyen végeztek. A magyar Himnusz hatszor hangzott el, s 13 második és 16 harmadik hely jutott nekünk. A legeredményesebbek ismét a vívóink voltak 46 olimpiai ponttal. A birkózó Hegedűs Csaba első helyével a 100. magyar aranyérmet szerezte meg.

A müncheni olimpia szupersztárja az amerikai Mark Spitz volt, aki úszásban összesen 7 aranyat nyert, ráadásul mindet világcsúccsal.

Tragikus esemény is beár-( nyékolta a játékokat. Árab terroristák megtámadták és elfog-' lalták az izraeli sportolók szál-j láshelyét. A 26 órás drámának 17 halálos, köztük 11 izraeli sportoló áldozata volt. j

I

XXI. Montreal,

II

1976. július 17—augusztus 1.

Bojkott miatt távolmaradt az afrikai országok többsége, így csak 88 állam sportolói randevúztak. Az aranyversenyt a szovjetek nyerték, második az NDK lett. Először az olimpiák történetében csak a harmadik helyezést szerezte meg az USA.

Á mieinknek — a pontverseny alapján — a 9. hely jutott. A tornász Magyar Zoltánnak, a tőröző Tordasi Ildikónak. NéAz új „korosztály”: Fábián László olimpiai bajnok öttusázó

meth Miklós gerelyhajítónak és vízilabdacsapatunknak szólt a himnusz. Éremgyűjteményünket még 5 ezüst és 13 bronz gazdagította.

XXII. Moszkva,

1980. július 19—augusztus 3.

Ezt az olimpiát is bojkott kísérte: a szovjetek afganisztáni bevonulása miatt több jelentős nyugati ország (például az USA, NSZK, Japán, Kanada stb.) nem küldte el sportolóit; így 81 állam versenyzői küzd- hettek a helyezésekért. Az aranyi ista élén a hazaiak végeztek az NDK előtt. A magyarok 7 aranya (továbbá 17 ezüstje és 15 bronza) a hatodik helyhez volt elegendő.

Legeredményesebb versenyzőink a birkózók voltak. Ok 2 arany-, 3 ezüst- és 2 bronzéremmel tértek haza. A további első helyek Magyar Zoltán (tornász), Wladár Sándor (úszó), Baczakó Péter (súlyemelő), Varga Károly (sportpuska), valamint a kenus kettes nevéhez fűződnek.

XXIII. Los Angeles,

1984. július 28—augusztus

12.

Ezúttal is bojkott árnyéka vetült az ötkarikás játékokra: a szocialista országok versenyzői — kivéve Románia — nem utaztak el Amerikába. A magyarok is hiába készültek a négyévenkénti világversenyre.

Ennek ellenére Los Angelesben 139 ország hétezer sportolója találkozott. Az „arany-vetélkedésben” a házigazdák végeztek az élen 83 bajnoki címmel. Okét a románok követték 20 arannyal. Harmadik az NSZK lett. A legünnepeltebb

sztár az amerikai atléta, Carl Lewis volt. Négy arany fűződik nevéhez (100, 200 m síkfutás, távolugrás, 4x100 váltó). A romániai Szabó Katalin tomásznő szintén négyszeres aranyérmes.

Először indultak a világversenyen kínaiak (15 arany, 8 ezüst, 9 bronz).

XXIV. Szöul,

1988. szeptember 17— október 2.

Minden idők legnagyobb olimpiáját rendezték meg a koreaiak, 160 ország csaknem tíz- ezfcr versenyzője indult. A nem hivatalos összesítésben a szovjetek végeztek az élen az NDK és az USA előtt. A magyarok a

6. helyet szerezték meg.

A mieink 11 arannyal a második (Helsinki: 16) legjobb olimpiai szerepléssel dicsekedhettek. Emellé jött még 6 ezüst és 6 bronz. Kivált úszóink remekeltek: Damyi Tamás, Egersze- gi Krisztina és Szabó József nevét milliók ismerték meg. Kimagasló teljesítménnyel rukkoltak ki kajak-kenusaink, öttusázóink és kardozóink is. Nevükhöz fűződik az egyik legdrámaibb küzdelem: a csapatdöntőben a szovjetek ellen egy találaton múlott az arany sorsa. S ezt a 37 éves Gedővári szerezte meg.

XXV. Barcelona,

1992. július 25—augusztus 9.

Olimpiai összeállításunk második részével a következő' hétfői számunkban jelentkezünk

Magyar sikersportágak (1896—1988)

Sorsz.

Sportág

Arany

Ezüst

Bronz

Összesen

1.

Vívás

31

17

23

71

2.

Birkózás

16

13

17

46

3.

Úszás

14

15

13

42

4.

Torna

12

9

14

35

5.

Ökölvívás

9

2

4

15

6.

Atlétika

8

11

17

36

7.

Öttusa

8

6

3

17

8.

Kajak-kenu

7

19

16

42

9.

Lövészet

6

3

6

15

10.

Vízilabda

6

3

3

12

11.

Labdarúgás

3

1

1

5

12.

Súlyemelés

2

7

8

17

13.

Művészeti v.

1

2

1

4

14.

Evezés

1

1

2

15.

Cselgáncs

—

—

3

3

16.

Kézilabda

—

—

1

1

17.

Lovaglás

—

—

1

1

18.

Vitorlázás

—

—

1

1

123

109

133

365