Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-10 / 136. szám

áfíÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­KÖRKÉP 1992. június 10., szerda K is ka Bőd Péter Ákos hivatalból optimista Hanyatlás vagy fellendülés? (Folytatás az 1. oldalról) Az elnök külön kiemelte a KGST, egyáltalán a keleti keres­kedelem összeomlása utáni helyzetet; az előzetes várakozá­sokkal ellentétben már most bővült az export, sőt gyorsabban nőtt a Kelet-Európába irányuló dollárexport, mint a nyugati. A gazdaságélénkítés egyik fontos intézményének tekintette Bőd Péter Ákos a garanciaala­pokat, amelyek fedezetet, kellő biztonságot adnak a vállalko­zóknak és a hitelezőknek egy­aránt. Az elnök szerint erőteljes fejlesztést kíván az infrastruktú­ra és az intézményhálózat is. A konzultáció végén „határ­járásra” indult az MNB elnöke; a mezőgazdaság helyzetével, átalakulásával, helyi problémái­val ismerkedett. L. E. Tanárnő, két Gránátalma-díjjal / Elő népművészet - Dombegyházon ✓ Uj igazgató A kötegyáni általános iskola jelenlegi igazgatójának, Balogh Eleknek a nyugállományba vo­nulása miatt a helyi önkormány­zat pályázatot írt ki az igazgatói állás betöltésére. A pályázatok el­bírálása során a képviselők (a ne­velőtestület és a szülői munkakö­zösség véleményének figyelem- bevételével) augusztus 1-jétől öt éves időtartamra Martyin Tiva­dart választották igazgatónak, aki kilenc éve tanít Kötegyánban. Komplex tanfolyam Piacorientált, komplex, hat hó­napos vállalkozói tanfolyamot szervez szeptember 1 -jei kezdés­sel a Bé-Ta Kft., mely egy oktatá­si pályázatot nyert el. Ennek lé­nyege, hogy segítsék a fiatalokat az üzleti életbe bekapcsolni, megtanítsák őket a vállalkozásra és üzletkötésre. A tanfolyam költsége 85 ezer 217 forint, de ezt az összeget a résztvevőknek nem kell kifizetniük. Bővebb informá­ció: Bé-Ta Kft., Békés, Kert u. 1/1. Telefon: 41-745. Megszépülhet a siratófal A nagy világégés, s ezen belül is a koncentrációs táborokban el­pusztult gyomai zsidók emléké­nek állított siratófal rendbetétele került szóba a város önkormány­zatának testületi ülésén. A művé­szeti alkotásként is értékes falra az elképzelések szerint mintegy 100 ezer forintot kellene költeni, hogy az őt megillető fonnáját visszakapja. / Állásfoglalás született A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium ügyében tegnap fó­rumot tartottak a városi pedagó­gus szakszervezet és az érintett iskolák pedagógusai részvételé­vel. A tanácskozás végén szüle­tett állásfoglalásukról csütörtöki lapszámunkban fizetett közle­ményben tájékoztatják az olvasó­kat. Híreink szerint az érdekeltek továbbra is demonstrációra készülnek a csütörtöki közmeg­hallgatás és önkormányzati ülés idején. tam, nem kocsmáztam —, nem becsülte. Olyanokkal viselke­dett csodálatra méltóan, akik még egy szöget sem tudtak a falba beverni. (Volt valami kifogása a férje ellen A.-nének? Biztos volt, csak ő már nem tudja elmonda­ni...) — Veszekedés volt abból is, ha a gyereket a tévé elől az ágy­ba akartam küldeni. Én küldtem volna, ő engedte tovább nézni. Hát ez nevelés? Én nem enge­dem, ő igen? Persze, hogy ez sokszor vita tárgya volt köztünk. Mindenkitől azt hallottam, hogy a gyerekek a mese után ágyba mennek. A mieink még éjjel 11- kor is fent voltak. Hiába figyel­meztettem, hogy ennek ő issza meg a levét. Utólag a fiam már úgy bánt vele, mint egy kis döb- rögi, kiszolgáltatta magát... (Az fájt volna A.-nak, hogy a gyerekeket kiszolgálja a felesé­ge, őt nem? Vagy féltékeny lehe­tett arra a szeretetre, amit a gye­rekek kaptak? ) — Azon csodálkoztam, hogy kiszolgálja őket. Azon viszont nem csodálkoztam, hogy engem kevésbé. Nem vagyok olyan tí­pus, aki elvárja, hogy kiszolgál­ják. Kiszolgáltam én magam, ha kellett. Csak a nevelés bántott. Hiányzott, hogy nem hallgatott meg engem, amikor valamiről véleményt akartam nyilváníta­ni. Úgy látom ez társadalmi probléma. Nincs az embereknek beszélgetési kultúrájuk. Bele­csapunk egymás gondolatába. Dr. Illés Károlyné hosszú évek óta vezet díszítőművész szakköröket Dombegyházon és Kisdombegyházon. A szakkör­vezetés mellett tervezéssel is foglalkozik. Csaknem két évti­zedes alkotói pályája a közel­múltban jelentős szakaszhoz ér­kezett. A X. országos népművé­szeti kiállításon a dombegyházi és kisdombegyházi gyermek­szakkör kivitelezői teljesítmé­nyéért nívódíjat kapott. De nem maradt el az egyéni elismerés sem! A Békés megyeieket összesen három Gránátalma­díjjal jutalmazták, s ebből kettő­nek dr. Illés Károlyné lett a tulaj­donosa. Érezhető meghatottság­gal adja kezembe a két piros dobozkát, azok rejtik az értékes díjakat. — Egyiket a tervezői, mási­kat az ifjúság körében végzett nevelőmunkámért kaptam — mondja. Beszélgetésünk során ki­derül, hogy Illésék 1974 óta él­nek Dombegyházon. Illésné a helyi általános iskola rajztanára, a férje állatorvos. — Eredetileg kirakatrendező voltam — közli. — Tulajdon­képpen úgy lettem pedagógus, hogy szakköröket vézettem, és megszerettem a gyermekeket. A kislányunk születése után meg­terhelő lett volna a bejárás addi­gi munkahelyemre, Mezőko- vácsházára, hát pályát változtat­tam, elvégeztem a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola szlovák— rajz szakát. — Nem minden rajztanár mondataiba. Nem lehetett vele úgy leülni és beszélgetni, mint most Önnel. (A házasságok 90 százaléká­ról el lehet ezt mondani. Nincs itiőnk egymásra, se türelmünk. Üvöltözünk, idegeskedünk. A férjem ezért házasságunk ideje alatt akár háromszor is megöl­hetett volna... „ Amit elmondott, ez még mindig nem ok arra, hogy megölje házastársát...”) — Az elmúlt év augusztusá­ban kész tények elé állított. A tudtom és beleegyezésem nélkül elhozta hozzánk az édes­anyját, aki fekvő beteg volt. Nem szóltam semmit, bár telje­sen felborult az életünk. Anyó­som elfoglalta a nagyszobát, mi maradtunk a kicsiben. A nagy­hüszkélkedhet olyan sikerekkel, mint ön. :— A tanári diplomám mellé szereztem még egy csomó okle­velet — neveti el magát, elém terít egy kötegnyit. Ezek szövő-, illetve hímzőszakkörök vezeté­sére szóló „művészeti oktatói engedélyek”. — Megkaptam to­vábbá „A népművészet ifjú mestere” címet, szakdolgoza­tomban a Békés megyei szűcs- hímzésekkel foglalkoztam. Az oklevelek és egyéb doku­mentumok után előkerülnek a „tárgyi bizonyítékok”. Ámulat­ba ejtően szép hímzéseket, szőt­teseket láthatok. Később Illésné odaül a veran­dán felállított szövőszékhez, amely — túl a szellemieken — a legbecsesebb családi öröksége. De előkerülnek a vadonatúj szövőkeretek is, ezeket a ta­nártársak tervezték és készítet­ték. — Zsóri József és Caimacan Mircea kollégám a gyermekek­kel közösen siettek a segít­ségünkre: technikaórán készítik ezeket a kereteket, no, meg a szádfákat. Szerda és péntek dél­utánonként ilyen szövőkeretek­kel látni gyermekeinket az ut­cán. Ekkor tartom ugyanis a szakköreimet, egy részüket itt, a lakásomon. Sokáig elgyönyörködnék még Illésnének és tanítványai­nak a munkáiban, de most ne­kem nem adatott több idő: a ta­nárnőt az iskolában várják a szakkörösei. Ménesi György szobában van a televízió, a zon­gora, a könyveim. Korábban itt zajlott az életünk, most meg ide költözött be a nagymama. A gyerekeim se tudtak normálisan tanulni, se gyakorolni, se tévét nézni. Megviselt mindannyiun­kat ez az állapot. Fél évig volt nálunk az anyósom, ágyban fek­vő, akit el kellett látni. A felesé­gem is ki volt borulva, én is... Február 13-án vitték kórházba. (Felborult a család életx’itele, de talán nem természetellenes, ha egy gyermek ellátja az édes­anyját, ha vállalja a gondozá­sát? Sajnos, ez egyre ritkábban fordul elő ebben az eldurvult vi­lágban.) Béla Vali (Folytatjuk) A baloldali fásszínbe hordta a tettes reklámszatyrokban az áldozatát „A kormányzaton belül nin­csenek hívei az erőteljes be­avatkozásnak” Fotó: Fazekas Ferenc Megfenyegették Zsíros Gézát Olyan hír jutott el szerkesztő­ségünkbe, hogy életveszélyesen megfenyegették Zsíros Gézát. A legilletékesebbtől kérdeztük meg, hogy mi az igazság? — Nem életveszélyes fenye­getés volt, csak egy kemény vé­leményeket személyeskedve közlő táviratot kaptam — vála­szolta a kisgazda 35-ök képvise­lője. — Átadtam a belügyi ál­lamtitkárnak, beazonosították, budapesti eredetű volt. Egyéni megnyilatkozásként kezelhető, tehát nem szervezett bűnbanda, politikai merénylő csoport vagy valami hasonló áll mögötte. Sokféle fenyegetés ért már, a szakemberek dolga kiszűrni közülük azokat, amelyeket ko­molyan kell venni. Hálás is va­gyok azoknak, akik segítenek abban, hogy a szükséges mérté­kű biztonságérzetem megle­gyen és meg is maradjon. Érde­kes egyébként, hogy ugyanazok fenyegetőznek, akik a nyolcva­nas évek vége felé. A különbség csak annyi, hogy akkor még ha­talmi pozícióban voltak. Simonfy AT&T USA Direct MAGYARUL 00*800-01112 ★Várjon a második tárcsahangra »AT&T Gubancos kárpótlás Le se tagadhatnánk a tegnap dél­előtti parlamenti vita után, hogy Bé­kés megye mezőgazdasági jellegű terület. Négy képviselőnk is részt vett a szövetkezeti átmeneti törvény mó­dosításáról folyó disputában. Pásztor Gyula (FKGP/35) egyik frakciótár­sával azért szeretné másodízben mó­dosítani ezt a törvényt, hogy javítsák a kárpótlás és a szövetkezeti átalaku­lás végrehajthatóságát. Vastagh Pál (MSZP) nem vizs­gálva a javaslat tartalmát, a jogbiz­tonság szempontjából fejtette ki ag­gályait. a javaslat ugyanis bizonyos szerzett jogokat érint, s különben sem szerencsés sűrűn módosítani a törvé­nyeket. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) helytelennek és fölöslegesnek tartot­ta azt a javaslatot, hogy az eddigi földhasználók vételi jogát, amelyre már öt hónapja törvény van, csorbít­sák. Támogatta viszont azt az elkép­zelést, hogy a szövetkezet ne csak a tagjával, hanem a kívülálló kárpó­tolttal is megállapodhasson a tulaj­donjog résztulajdoni visszaállításá­ban, igaz, azzal a lényeges változta­tással, hogy ez ne a licitálások után, hanem azonnal történjék meg. Torgyán József (FKGP/10) sze­rint nem kétszer, de tizenkétszer is fogják még módosítani a kárpótlási és a szövetkezeti átmeneti törvénye­ket, olyan rosszak. Visszautalva egy korábbi felszólalására, jelezte, a pa­takvér mindinkább láthatóvá válik a földet még mindig nem kapott embe­rek körében. Zsíros Géza (FKGP/35) hangsúlyozta, hogy sem egy törpe­birtokossági rendszer, sem nagybir­tokok kialakítását nem kellene előse­gíteni. A vitát elnapolták, miközben minden nappal közeledik az őszi ta­lajmunkák és vetés ideje. S.Á. „Fogalmuk sincs mit tegyenek az iskolákkal” Többek között ezek a szavak hangzottak el a Magyar Szocia­lista Párt tegnapi sajtótájékozta­tóján, melyet Tóth Károly, az MSZP elnökségi tagja és Hideg Gábor tartottak. „Természetesen” a Rózsa Fe­renc Gimnázium jövőjéről fej­tették ki a véleményüket. A szo­cialisták nem támogatják a vilá­gi gimnázium lassú kivonulását, szerintük ezzel a „Rózsa” mai szellemi értéke gyakorlatilag meg is szűnne. Ráadásul a Te­vannak és a Vízműnek is meg­van a sajátos szellemisége — az önkormányzat ezen rossz dönté­sének mindhárom középiskola csak a kárát látná. Az MSZP szerint az egyetlen •elfogadható megoldás az lenne, ha az önkormányzat olyan in­gatlan- vagy pénzbeli kárpótlást kéme az államtól, ahol (amely­ből) egy teljesen új gimnáziu­mot létesíthetnének. A most fel­szabaduló Nagy Sándor lakta­nyát esetleg át lehetne alakítani erre a célra. —- Már több, mint egy éve ismert a törvény az egyházi in­gatlanok visszaadásáról, de a békéscsabai önkormányzat nem járt utána a dolgoknak, nem ala­kították ki koncepciójukat. Fo­galmuk sincs, hogy mit tegye­nek az iskolákkal, holott egy vá­ros szellemiségét pontosan a tanintézetek határozzák meg — fejezte be a tájékoztatót Hideg Gábor. „A PLETYKA AZ ANALFABÉTÁK HAN­GOS ÚJSÁGJA.” (Sir Lawrence Olivier) Sarakba szárítva „Szól a rádió...” Az aztán mindig. Nemrég például a miniszterelnök úr kapcsolta be, még fel is hango- sította. No és a kormánykoalí­ció még ,,adott” rá egy kis hangerőt. Az ellenzéknek ez fölöttébb bántotta a fülét, Göncz Árpádnak pedig való­sággal sajgóit a feje belé. Az nem számított, a lényeg csak az volt, hogy „szóljon hangosan az ének!” Inkább ezzel törődjön az egyszerű em­ber, mint a mindennapi gon­dokkal... Persze a sajtó (ter­mészetesen!) már csak köte­lességből is védte a rádió-el­nököt. Azért, ha belegondol az em­ber, nem mindennapi bátorság kellett az ország legnépsze­rűbb emberét már-már meg­hurcolni. Kíváncsi lettem vol­na az amúgy is fölöttébb hara­gos nép reakciójára. Azaz, jobb is így, hogy nemfordultak komolyabbra a dolgok... Aztán az Alkotmánybíró­ság, mint valamiféle (ultrarö- vid)hullámlovas, keményen állt a talpán, s a pártra érve, döntött: a kormány felügyelete alkotmányellenes, a köztársa­sági elnök nem támaszthat fel­tételeket. Ez tény. Kemény és megváltoztathatatlan. Azért. mindezek ellenére (vagy ép­pen ezért?) szívesen megkér­dezném Antall miniszterelnök urat: Önnek melyik a kedvenc műsora a rádióban ?! Sz. Cs. sz. cs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents