Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-09-10 / 109. szám
a 1992. május 9-10., szombat-vasárnap MŰVÉSZETEK Csuta György kiállítása Egerben Művészi kísérlet vonzásában Jézus Zita, az utolsó királyné A bátorság, a tisztánlátás és a céltudatosság jellemezte Milyen volt az utolsó magyar királyné, a száz esztendővel ezelőtt (1< 92. május 9.) született Zita? Koronázásakor ezt írta róla az Új Idők, Herczeg Ferenc hetilapja: ,.A királyné arca hófehér, a szeme nagy, sötétbarna és meleg, mély ragyogású. A lépése lányosán lenge, az alakja olyan, mintha a királynői termet törvényeit róla fogalmazták volna.” Bár Zita, a pármai hercegkisasszony soknyelvű környezetben élt, magyarul csak később, a trónörökös feleségeként tanult meg. A korabeli tudósító szerint, a koronázáskor, 1916 utolsó előtti napján „bátran, szárnyaló lélekkel és biztossággal teljes hangon beszélt”. A majdani IV. Károly magyar királlyal 1911. október 21-én tartott díszes esküvőjüket egyébként a filmszalag is megörökítette. Első gyermeke, Ottó 1912-ben született. Zita királyné még további hét gyermeknek adott életet — többségüket el is temette. Károly — Zita véleménye ellenére —- 1918 novemberében lemondott az ausztriai kormányzásban való részvételről, és családjával együtt elhagyta a schönbrunni kastélyt, majd a következő esztendő tavaszán szülőhazáját is. Később pedig a nyugati hatalmak Madeira-szigetére száműzték őket. Utolsó három gyermekének már a száműzetésben adott életet. Férje elvesztése után özvegyen kellett nyolc gyermekéről gondoskodnia. Éljenek akár spanyol, baszk vagy belga földön, a kicsiket mindig az osztrák és magyar tantervek alapján oktatták a házitanítók. Amikor Amerikában élt, Zita királyné többször járt Roosevelt elnöknél, akit arról próbált meggyőzni: a hajdani monarchia államait óvják meg Sztálin terjeszkedő hatalmától. Hetvenévesen — három évtizeddel ezelőtt — költözött Svájcba, az idősek számára alapított Szent János-kolostorba. Elsőszülött fia gyakran meglátogatta édesanyját: Habsburg Ottó a Ferenczy Europress kérdéséA királyné arcképe 1916-ból (Pielzner udvari fényképész felvétele) re elmondta, hogy Zita királynét kilencven évén túl is érdekelték a magyarországi változások. ,,Édesanyám nagy bátorsággal, mély hittel és töretlen bizalommal figyelte az eseményeket, hitte, hogy az igazságos ügy győzni fog. Istennek adhatunk hálát, hogy ezt még halála előtt megélhette. Egész életét a bátorság, a tisztánlátás és a céltudatosság jellemezte." Zita királyné 1989. március 14-én hunyt el, Bécsben a kapucinusok kriptájában temették el. (szabó) Ferenczy Europress Mit akarnak a magyartanárok? A tagozat érdekvédelmi szervezetként is működik „A festőnek tulajdonképpen nem lenne szabad előjönnie kiállítással, csak negyvenöt éves korában” — nyilatkozta egyik legjelesebb kortárs képzőművészünk, Földi Péter. Azzal indokolta kijelentését, hogy a műveken kívüli szempontok gyakran többet számítanak, mint a tényleges művészi teljesítmény, s ez befolyásolja az alkotót saját tehetségének megítélésében, művészi igazságkeresésének a helyességéről vallott hitében. A nevezett alkotó negyven éves volt, amikor a fenti megállapítást tette. Akárcsak Csuta György, aki a közelmúltban töltötte be ezt az életkort. Ha elfogadjuk a nyilatkozó igazságát, ez az egri tárlat alázatos készülődés a fél évtized múlva esedékes „első” kiállításra. Számos „előkészítő” kiállításon adott számot az eddig végzett munkáról Csuta György. Az utóbbi években megjelentek képei a V ásárhel y i Őszi Tárl aton, a Salgótarjáni Rajz, valamint a Hatvani Portré és az Egri Akva- rell Biennálékon. Külföldön elsősorban Sájcban volt több kiállítása, Hegyi Loránd válogatása alapján akvarelljei eljutottak Németországba, de Japántól Finnországig sorolhatnánk a galériákat, ahol bemutatták műveit. A közeljövőben művésztelepen vesz részt Innsbruckban, tárlata lesz Stuttgartban, a Soproni Ünnepi Heteken és Koncz Sándor kortársgalériájában Debrecenben. Körvonalazódik egy önálló kiállítása az USA- ban és (Nyugat-)Berlinben. Nyilván úgy gondolja, ha a teremtő megkérdezi „Mit végezMost, amikor elérkezett a kárpótlás meg a téeszek felszámolásának!?) ideje, ugyancsak időszerű az a kiállítás, amely az előzményekkel foglalkozik. Vagyis a földosztással és a kollektív gazdaság kialakulásával. A nemrégiben műemléki védettséget szerzett patinás budapesti Mezőgazdasági Múzeum egyik emeleti termében látható a Földosztástól a kollektivizálásig című tárlat, amely dokumentumokkal, fotókkal, tárgyi emlékekkel idézi fel az 1945-től az ötvenes évek közepéig terjedő évtizedet. Ebben az időszakban két nagy szerkezeti változás érintette a mezőgazdaságot és a földdel foglalkozókat. Az ország minden talpalatnyi területe legalább kétszer gazdát cserélt. A földosztás minden korábbinál kisüzemibb, a kollektivizálás minden előzőnél nagyüzemibb jellegűvé alakította a birtokszerkezetet, hiszen 1961-re az 1,6 millió( !) egyéni gazdaságból alig ötezer állami gazdaság és termelőszövetkezet alakult. Az önálló egzisztenciát jelentő kisüzemek felszámolása a magyar társadalom alapját alkotó parasztságot létében veszélyeztette. Bevezetőben még vidám képek tudósítanak a földosztás ün- nepéyles pillanatairól. Az 1945- ös földreform — az ország összterületének 35 százalékát, összesen 5,6 millió katasztrális holdat juttatott egyéni gazdálkodók kezébe. Birtoklevelek, földtél a kapott három talentummal?”, el kell számolnia, s hatot vinni a három helyett. Az utóbbi időszak terméséből válogatta a kiállító a Rudnay Teremben bemutatott anyagot. A közel harminc olajkép két gondolatkörbe sorolható: egyfelől a tájképeket új aspektusból közelíti, másfelől bibliai témákat dolgoz fel. Másfél évtizede foglalkozik akvarellekkel, miközben olajfestmények is kikerülnek keze alól. Az igazi szakmai kihívást az adta számára, hogyan emelje át a vízben oldódó festék titkát az olajképek kivitelezésébe. Nem a technikai megvalósítás izgatta elsősorban, hanem az elmondani kívánt gondolat, vagy a vizuális téma ihletett tolmácsolása vonzotta. osztó igazolványok, képek, könyvek, plakátok, iratok dokumentálják az eseményeket. Látszólag lelkesen, a maguk akaratából tömörültek szövetkezetekbe a parasztok. Egymással versenyeztek a beadás teljesítésében (burgonyából szedés után három, kukoricából nyolc napon belül kellett beszolgáltatni), egymást megelőzve akarták aláírni a belépési nyilatkozatot. Látszólag. Mert a sok derű, a sok bizakodó hangú röplap és vándorzászló meg a munkaverseny-ered- mények mellett ott vannak a „szabotáló kulákok”, a beadást megtagadó gazdák. Megszégyenítve, bíróság elé állítva, karhatalommal előállítva, termékeiktől megfosztva. Megtudhatjuk, hogyan lett Túrkeve téeszváros, hogy melyik volt az ország legjobb sertéshizlaló gazdasága, hogy milyen felemelő esemény egy-egy zárszámadás, és hogy mennyit fizettek munkaegység-előlegként az asszonyoknak. Lánctalpas traktor modellje, az első traktorosnap ünnepségei. És egy „gyújtó” hangú plakát az alábbi szöveggel: „Traktorosok, brigádvezetők, gépészek! Politikai tudásotok növelésével vigyétek győzelemre a téli gépjavításokat!” Gyapot- és gumipitypangme- zők, a szovjet agrármódszerek hazai meghonosításának diadala. Termelési sikerek. Boldog téesztagok, bor, búza, békesség. Látszólag. (kádár) Ezeken a képeken a hely és az idő által egyértelműen meg nem határozott, mozdulatlan, cselekvési lehetőséget nem érzékelő figurák helyezkednek el. A háttér a művész kísérletei következtében az áttetszőség, az átlátszóság és a szenvedélyes, dinamikus kavargás illúzióját kelti. Finom felületű hártyagömböket hömpölyög- tet, hidegkékkel, zöldekkel és fehérekkel érzékeltetve az örvénylést. Lehet ez téli táj, sejtkezdemény vagy horizont mögé rejtőző alkonyati hangulat sajátos felfogása. A megvillanó gesztusokat hordozó fehér felületek mágikus erőt kölcsönöznek némelyik olajképnek. A tiszta élményektől áthatott művek figyelmet érdemelnek és kíváncsiságot keltőek a művész jövőjét illetően. Tárlatának meghatározó erejű és értékű festményei a húsvéti feltámadás gondolatkörében fogant alkotások. Latinovits Zoltán írta: „Negyvenen túl rendezni kell kapcsolatunkat Istennel.” Számos témát kínál az alkotót körülvevő világ, de a felfedezések közül a kálváriastációk kérdésfeltevése örök érvényű megfesteni való dráma. Itt és most szimbólumokról van szó: Péter legszívesebben letagadná létét; Júdás homályos arcán érezni: rádöbbent tettére; Pilátus kaméleonszerű alakja a „mosom kezeimet” képletnek felel meg; Jézus lelkifájdalma tragikusan tükröződik arcán. Szimbolikus jelentést hordoz a kiállítás is, a művész nem tud változtatni az ember sorsán, de elviselhetővé teheti azt. Cs. Tóth János „Ez már csak kínlódás..." Freud naplója Sigmund Freud nem régen nyilvánosságra hozott naplója a pszichoanalitika megalkotója életének utolsó tíz esztendejére emlékezik vissza. Az 1939-ben elhunyt Freud kézírásos naplójegyzetei mindössze 20 nagy oldalt tesznek ki. Jóllehet gyakran csak címszavakat írt le, a napló mégis teljes képet ad a zsidó származása miatt 1938-ban Bécsből Angliába emigrálni kényszerült Freud életének utolsó tíz esztendejéről. „Ez már csak kínlódás, semmi értelme többé” — jegyezte fel 1939 nyarán a rákbeteg Freud, aki ugyanannak az évnek szeptember 23-án morfium-túladagolás következtében elhunyt. Az utolsó bejegyzés a naplóba 1939. augusztus 25-én kelt, s csupán egy szó: „Háborús pánik”. A naplóbejegyzések képet adnak Freud és hat gyermeke kapcsolatairól, politikai beállítottságáról és magánéletéről. Az is megtudható a naplóból, hogy milyen kiválóságokkal találkozott rendszeresen Freud — egyebek közt a szürrealista Salvador Dalival és Yvette Gilbert énekesnővel. Sigmund Freud Naplója (1929—1939) Michael Molnár, a londoni Freud-múzeum munkatársa kiadásában és kísérő szavaival jelent meg. (The Diary of Sigmund Freud 1929—1939. The Hogarth Press. London.) TÁRSADALOM 1991 októberében immár másodízben rendezte meg a Magyar Irodalomtörténeti Társaság a Magyartanárok Országos Konferenciáját. Ezen felmerült a magyartanári tagozat kialakításának gondolata, és az azóta eltelt idő közben néhány megyében már megkezdődött ennek szerveződése. A békéscsabai Aranyülésszakon kértük meg a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnökét, Kovács Sándor Iván egyetemi tanárt, hogy válaszoljon két kérdésünkre. —Mi teszi szükségessé ennek a tagozatnak a kialakítását? — Indokolt a kérdés, mert bizonyos zavar mutatkozik a tanári tagozat koncepcióját, létrejöttének okait illetően, aminek elsősorban, azt hiszem, mi vagyunk az okai, mert nem tisztáztuk kellőképpen, mit is szeretnénk. A társaság zömét valamilyen iskolatípusban — általános iskolában, középiskolában, főiskolán, egyetemen — tanító magyartanárok alkotják, akiknek ez a tudományos-társadalmi szervezet egyszersmind az érdekvédelmi szervezete is. Ezért gondoltunk arra, hogy egy olyan tagozatot is szervezünk, amely nem tájegységi, egyik megyéről a másikra terjedő, tehát nem lineáris, hanem egy vertikális tagozódás, amelynek minden olyan társasági tag tagja lehet, akinek magyartanári diplomája van. Rendkívül fontos ugyanis a nehezülő időkben, hogy szponzorok szerzésének az indoklásaként hivatkozhassunk egy ilyen tagozatra, például, hogy a kétévenként megrendezendő országos magyartanári konferencia anyagi fedezetét elő tudjuk teremteni. Ezeknek a kétévenkénti konferenciáknak a programjáról pedig a magyartanári tagozat tagjait és vezetőségét kérdezzük meg, ők döntik el. Mint ahogy már a megalakulás pillanatában kezdeményezték, hogy a két év közé eső évben pedig ők maguk szervezhessenek egy nagyobb szabású továbbképzést. Ennek első alkalma és lehetősége a Baranya megyei, pécsi tanárkollégáknak a kezdeményezésére egy József Attila-ülésszak lesz ez év júniusában, Pécsett. Köztudott, hogy a rendszerváltást követően József Attila körül is mindenféle hamis legendák vagy valóságosnak vélt tévhie- delmek alakultak ki. Vannak olyan ostobán gondolkodók, ak- tuálpolitikai nézeteket vallók, akik az ő közismert kapcsolatait a marxizmussal és a munkás- mozgalommal egy nagy költészet kompromittálási lehetőségeként fogják föl. Ezek ellen az ostobaságok ellen kell fellépniük az értelmes, öntudatos magyartanároknak, ezért is szükség van erre a tagozatra. — Az érdekvédelmi munka eddig köztudottan szakszervezetifeladat volt. Mit tehet e téren a tanári tagozat? — Én azt gondolom, hogy ez igen fontos kérdés, és föl kellett tennünk a tájékoztató szövegünkben is, hogy kíván-e a társaság tanári tagozata valamilyen formában kapcsolatot teremteni a Pedagógus Szakszervezettel vagy más szakszervezetekkel, esetleg olyan intézményekkel, szervezetekkel, amelyek a magyar értelmiség legnagyobb létszámú középrétegének az érdekeit képviselik. Erre vonatkozóan még válaszokat nem kaptunk, majd el fogja dönteni a tagozat vezetősége vagy a tagsága valamelyik összejövetelén. Ha a fenyegetettség érzete uralkodik el a magyar tanártársadalomban, akkor meg fogják ragadni azt a lehetőséget, amit ez a szervezet kínálhat. Egy valamiben már hallatta is a hangját a tagozat: az esztergomi konferencia több szekcióban bizonyos ajánlásokat fogalmazott meg, melyeket eljuttattunk a művelődési miniszterhez. Egyik kérésünk az volt, hogy a magyar nyelvi OKTV-n az eddigi első öt helyezettel szemben, az anyanyelv fontosságára való tekintettel az első tíz helyezett részesüljön abban a felvételi kedvezményben, hogy felvételi vizsga nélkül bekerül az egyetem magyar szakára. A másik kérés úgy szólt, hogy az Országos Édes anyanyelvünk-ver- seny és az Országos Kazinczy- verseny 10-10 helyezettje 3 pont felvételi kedvezményben részesüljön. Mindkét kérést elfogadta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Somi Éva A gazdát cserélt föld Hogyan lett Túrkeve téeszváros? Kovács Sándor Iván előadása az Arany János-emlékülésen Potó1 Pa7ptüc Pprpr
