Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-09-10 / 109. szám

MS MEGYEI HlRLAP­Versenytárgyalás a páholyokért Tímár Zoltán, a Jókai Színház igazgató-főrendezője úgy terve­zi, hogy a jövő évadban az eddi­giektől eltérően nem a páholy­helyeket, hanem egy-egy pá­holyt kíván a színházlátogatók számára ajánlani a bemutató előadásra. Ezzel azt szeretné elérni a színház vezetője, hogy a páholyok végre a megfelelő ran­got foglalják el a színházban. A páholyokat versenytárgya­láson kívánják a színházlátoga­tók rendelkezésére bocsátani, a versenytárgyalást május 10-én, vasárnap 18 órakor tartják a színházteremben. Baby sytter-képzés Sarkadon A sarkadi Ady Endre Kísérle­ti Középiskola humán szakkép­zése május 16-ától szakképesí­tést nyújtó gyermekfelügyelő- tanfolyamot szervez. Az itt ka­pott oklevél nevelési, oktatási intézményekbe gyermekfel­ügyelői munkakör betöltésére jogosít, illetve baby sytter ma­gánvállalkozás indítására ad le­hetőséget. Sikeres vizsga esetén a szakképesítést bizonyító ok­iratról német, angol és francia nyelvű másolatot készítenek. A tanfolyam intenzív, így a hallga­tók július 1-jén vizsgát tehetnek. Vikidál a Jókai Színházban Május 12-én, kedden 19 óra­kor a Jókai Színház Légy jó mindhalálig bérletszüneti elő­adásának az az érdekessége, hogy ezen az estén Vikidál Gyu­la játssza-énekli Valkay tanár úr szerepét. Tanya Idén huszonhetedszer rende­zik meg a bajai tanítóképző főis­kolán a Tanítók Nyári Akadémi­áját. A rendezvényről részletes tájékoztatás a Békés Megyei Pe­dagógiai Intézetben szerezhe­tők be. A jelentkezés határideje: május 15. Sikkasztó ügynök Az egész országot járta és szedte az előlegeket olcsón kí­nált cigarettáért a volt vöröske­resztes ügynök, Kristóf Zoltán tokodi lakos. Vendéglőket, ABC-áruházakat, magánkeres­kedőket keresett fel, és a megál­lapodásról szóló papírra rá­nyomta bélyegzőjét: „Kristóf Zoltán vöröskeresztes ügynök és magántanár”. Valóban a Vö­röskeresztnek dolgozott, az volt a munkája, hogy a vállalatok adományait értékesítse, tavaly azonban nem tudott elszámolni 300 ezer forintról, ezért a Vörös- keresztnél felmondtak neki. Megfelel önnek 3000 Ft-os órabér? Ha igen és legalább középfokú végzettségű, fiatal, agilis, pénzre és gyors karrierre vágyik, akkor hallgassa meg egy osztrák—magyar kft. előadását. Helye: Szarvás, főiskola. Időpont: 1992. május 11.14 óra. Az előadás után felvételi elbeszélgetésen döntjük el az ön alkalmasságát! 1 I I I I I I I I I I I I I I KÖRKÉP 1992. május szombat-vasárnap Nyomdászok egymás között Zsúfolásig megtelt tegnap délután, az Erkel Ferenc Üdülő- Szálló hallja Gyulán. A XX. ta­lálkozójukat tartották a nyom­dász mérnökök és technikusok. A szünetben éppen a kiállítás anyagát tekinthette meg a közel félezer résztvevő. A szakmai találkozón megje­lenteket dr. Simon Imre, a Békés megyei képviselő-testület elnö­ke köszöntötte, s beszélt a nyomdászatnak az iparban, kul­túrában, politikai-társadalmi életben betöltött szerepéről... Az asztalnál, ahol helyet kap­tam, két hölgy várta, hogy meg­kezdődjön Balogh Miklósnak, a Kner Nyomda Rt. vezérigazga­tójának ismertetője. Becsei Ka­talin és Müller Mária Budapest­ről érkeztek.-— Minden találkozón részt vettünk eddig, amit az ország különhözó' részében tartottak— szólt Müller Mária. .—Én még arra is emlékszem, hogy az elsők között valamikor a hetvenes években Békéscsabán is voltunk — vette át a szót Be­csei Katalin. — Remek dolog, hogy évente találkozhatunk és kicserélhetjük gondolatainkat, ami a szakmával kapcsolatos... Dr. Simon Imre rövid meg­nyitója után Balogh Miklós ve­zérigazgató üdvözölte a szép­számmal megjelent mérnök, technikus kollégáit: — Valamikor fiatal mérnö­kökként, technikusokként kezd­tük ezeket a találkozókat. Ma már többségében őszülő halán- tékú kollégákat látok. Az első országos körii találkozót Békés­csabán szerveztük, akkor még csak 90 fővel. Most már évek óta az a jellemző, hogy négyszáz fe­lett jönnek el a kollégák az or­szág minden részéből ezekre a szakmai napokra... Beszélt a vezérigazgató a Kner Nyomda tevékenységéről és privatizációjának jelenlegi helyzetéről. A privatizációs feltételekről, annak hatásairól a nyomdaipar­ban címmel dr. Gibicsár Ad­rienn, az AVÜ tanácsosa tartott előadást. Délután a résztvevők a békés­csabai Kner Nyomda Rt. üze­meibe látogattak el. Ma a tanácskozás szek­cióüléseken folytatja munkáját. b. v. Az Erkel Gyógyüdülő halijában kiállítás is nyílt a nyomdaipar termékeiből Fotó: Fazekas Ferenc Májusi ima Uram, szépen teremtett májusi világodnak köszönöm, hogy részese vagyok. Nemcsak a telő időt mérhetem, hanem az újra zöldülő természetet is csodálhatom. Száraz faágakból pattan­nak a rügyek és éled, ébred minden, bárhová nézek. Ha te, Uram, szemtől szembe nem is vagy látható, de a szépen alkotott természet hatalmadat hirdeti. Milyen nagyon kéne nekünk is Atyánk ez az éledés, felébre­dés megkeseredett álmainkból. Vágyunk a májusi meleg után — sokat fázott a lelkünk ezen a télen —, szeretnénk, hogy a rügyekből virág legyen s a virágokból gyümölcs érjen. Bízunk meleget osztó szeretetedben. Kérünk, ne maradj el tőlünk Urunk, nehogy fagy legyen s minden ígéret, reménységvirág lehulljon. Ezért a megtartó melegért fohászkodunk. Segíts, hogy ezt a hónapot mindenki imádságos szívvel kezdje. A reggeli imádság ne csak megszokott mondatok elsie- tése legyen Előtted, hanem igazi gyermeki bizalom őszinte szava. Ne Nélküled akarjunk megvalósítani dolgokat, hanem mindig Tőled kérjünk tanácsot, eligazítást. Bölcsességért kiál­tunk Hozzád, állíts le, mikor sokat akarunk, de buzdíts, ha ellankadunk. Taníts meglátni ebben a hónapban gyönyörű világodat, felej­teni csúnya belső világunkat; ha lehajtjuk fejünket, emeld fel tekintetünket virágzó fáidra; ha gőgösen felemeljük, segíts meglátni a lábunk előtt nyíló kis virágokat. Úr Jézusunk, jöjj ebben a hónapban is velünk, ne hagyj el bennünket. Sokáig tartott teledből a szeretet melegével bátor gyermekeiddé, bölcs tanítványaiddá nevelj minket. Aldassál mindenért, jó Atyánk. Ámen Csiha Emese, a Romániai Magyar Szó munkatársa Valamit vitt a víz Rózsaszínben kezdett pom­pázni csütörtökön este Békés­csabán az Élővíz-csatorna egy szakasza. Arról, hogy mi is tör­ténhetett, először a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságot, kér­deztük meg tegnap. Mint el­mondták, valamelyik városi csapadékvíz-elvezető csatorná­ból kerülhetett a színes anyag az Élővíz-csatornába. Az alsókör­gáti zsilipen állítva azonnal nö­velték a vízhozamot, hogy felhí­guljon a víz, és hamarabb levo­nuljon a szennyeződés. A Körösvidéki Környezetvé­delmi Felügyelőségen — ame­lyet értesített a Kövizig — meg­erősítették, hogy a felszínen úszó szennyeződés feltételezhe­tően valamelyik csapadékvíz­elvezető csatornán jutott az élő­vízbe. A helyszíni szemlén vi­zuálisan megállapították, hogy a szennyező anyag az élővilágot nem károsította, nyom nélkül vonult le, halpusztulást nem okozott. A vízmintát a laborató­riumban megvizsgálták, s az eredmények szerint a víztérben toxikus terhelésre utaló jelenség nincs. Kis mennyiségben elsza­porodott a kénbaktérium, ami kissé rózsaszínes árnyalatot adott a víznek. Iparosgyűlés Taggyűlést tartanak székhá­zukban hétfőn 18 órakor a gyu­lai ipartestület tagjai. Az elnök­ség beszámolója mellett szó esik arról, hogy május 23—24- én a testület a polgármesteri hi­vatallal együttműködve olasz gazdasági napokat szervez. Ugyancsak a testület gondo­zásában indítanak vállalkozásra Az egyházi iskolákról A Békés Megyéi Pedagógiai Intézet az Oktatáskutató Inté­zettel tudományos tanácskozást szervez az egyházi iskolák léte­sítésének és működtetésének kérdéseiről. A Gyulán június 22—24-én sorra kerülő rendez­vény a „Pluralizálódó iskola- rendszer Magyarországon” gondolatot járja körül. Az esemény rendkívüliségét jelzi, hogy a gyulai találkozó te­remti meg az első alkalmat a különböző egyházak e témát érintő párbeszédéhez. Május 6- án előkészítő ülést tartottak a szervezők Gyulán. Az OPI-t dr. Szigeti Jenő, valamint Junghaus Ibolya, az intézet munkatársai, a pedagógiai intézetet dr. Becsei Józsefné, Ispánovics Klára és Povázsay Mihály képviselte a helyszíni bejáráson. Véglegesí­tették a programot, s tisztázták, hogy az előzetes jelentkezése­ket máris fogadhatják a megye­beli szervezők. A pedagógusok a részleteket az intézet ismét megjelent — s valamennyi isko­laigazgatóhoz ingyenesen, két példányban megküldött — „Hírvivő” című havi tájékozta­tójából tudhatják meg. K.A.J. „...A BALEK AZÉRT BALEK, MERT MÁST NEM TEHET...” (Szabó Lőrinc) Ditzingeni képzőművészek érkeztek a napokban Gyulára, a testvérvárosi kapcsolat újabb állomásaként. A vendégművészek megismerkedtek a város nevezetességeivel, ellátogattak helybeli alkotókhoz és felkerestek jó néhány intézményt. Gyulai bemu­tatkozó tárlatukat csütörtökön délután nyitotta meg a Dürer Teremben dr. Pocsay Gábor polgármester és az alkalomra meg­érkező Alfred FÖgen főpolgármester Fotó: Lehoczky Péter Jubileumi hangversenyt tartott az Áchim L. András Általános Iskola tegnap délután a zeneiskola Bartók Béla Kamaratermében. A 90 éves fennállását ünneplő iskola hangulatos, családias műsorral lepte meg a szülőket, tanárokat a volt diákokat Fotó: Kovács Erzsébet Vöröskereszt és Vörös Félhold 1992 „Az emberiesség nevében fogjunk össze a katasztrófák ellen”. E jelszóval tett közzé felhívást a két humanitárius világszervezet ez évi világnapján. A svájci születésű Henry Dunant keres­kedő az emberi szenvedés, pusztulás láttán alapította a Nemzetközi Vörös- keresztet, születésnapja, május 8-a lett a vöröskeresztes világnap, a mozga­lom legjobbjainak ünnepe. A világnapon a megyei Vöröske­reszt titkára, B. Nagy Gyula köszöntöt­te Békéscsabán a mozgalom kitünte­tettjeit. A Vöröskeresztes munkáért aranyjelvényét kapta: Gigacz Istvánná orosházi városi titkár, Szabó Sándomé békéscsabai városi titkár és Őz Ferenc, a megyei vezetőség alelnöke. Ezüstjel­vényt vehetett át: Rozsnyai Istvánná újkígyósi titkár, dr. Darvas Tamás gyomaendrődi elnök, dr. Jánki Béla békési elnök, Rideg Sándorné kardos­kúti titkár, bronzot 8-an kaptak. Szoci­ális munkáért plakettet adományoztak Gellai Józsefné gyomaendrődi és Fol­tin Józsefné békési aktivistáknak. B. Zs. Gyulán felkészítő tanfolyamot a munka- nélküliek számára. Tájékoztatni kívánják a tagságot azokról a lehetőségekről is, melyeket Horvátország újjáépítése kínál. Hírek szerint az iparosoknak 6—8 márkás órabért kínálnak. Az iparosok ismét megvitatják majd eredeti gyulai székházuk visszaigénylésének ügyét. Sarokba szorítva Mi, 56-osok Tegnap megtudtam, hogy 56-os vagyok. Bevallom, ezért tettem, jobban mondva, ettem is valamit. A ruházati boltok nadrágosztályán aztán rádöb­bentem, hogy az 56-osokat semmibe veszik. Bezzeg a 48- asok, 52-esek, 60-asok! Elég bemenniük egy üzletbe, és máris válogathatnak fazonok, színek, márkák, zseb ki- és be­vágások szerint a jobbnál jobb nyári nadrágok közül. Mi, 56-osok ilyenkor csak irigykedve bámuljuk őket, és derékbőségünkben megalázva kisomfordálunk az áruházból. Persze az ilyen méretűekre jellemző az is, hogy soha nem adják fel. Boltból butikba, bu­tikból boltba visz az utunk. Próbálunk 54-est izzadva, 58- ast pocakot kieresztve, de egyik sem az igazi. Mi igenis 56-osok vagyunk, a nadrág­ipar számkivetettjei, meghur- coltatottjai. Az ötödik, hatodik üzlethez érve először a kirakatokat nézzük, hátha már az ablakba kiteszik, hogy ,,56-osok ne is zaklassanak". Több ,,méret- társammal” végzett felmérés szerint ez a kritikus pont. Ilyenkor már néhányon meg­hátrálnak, és azt mondják, hogy a régi kibír még pár hó­napot. Másokban a szabóval varratás vagy a nadrágpénz sörpénzzé való átcsoportosí­tása merül fel. (A kocsmában ugyanis nem kell próbálni, mert az 56-osoknak a korsó­méret áll jól.) A csüggedőknek minden­esetre elmondom, hogy mindig a kilencedik boltban találnak magukra nadrágot. Igaz, ez sem lesz 56-os, hanem bővített 54-es vagy szűkített 58-as. Nyemcsok László

Next

/
Thumbnails
Contents