Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-09-10 / 109. szám
1992. május 9-10., szombat-vasárnap NAGYVILÁG Ukrajna, start! George Bush elnökkel le-' vélváltásban rögzítették, hogyan csatlakozzék Ukrajna a START-szerződéshez — közölte csütörtök esti tv-nyilat- kozatában Leonyid Kravcsuk elnök. Kravcsuk és James Baker amerikai külügyminiszter csütörtökön megállapodásokat írt alá a kereskedelem fejlesztéséről és Ukrajna ígéretet kapott, hogy hamarosan hozzájut a legnagyobb kereskedelmi kedvezményhez. Volt elnökök egymás közt. Ronald Reagan, az Egyesült Államok előző elnöke és Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió utolsó államfője cowboy-kalapban Reagan Santa Barbara-i birtokán Fotó: MTI Külföldi Képszerkesztóség Oroszból japán? Oroszországban egyre többen vesztegetik meg a hatóságokat, hogy letelepedési engedélyt kapjanak a Távol-Keleten, a japánok által visszakövetelt szi- geteketen — írja pénteki számában a Jomiuri Simbun című napilap. Az emberek 1 millió rubelt, vagyis mintegy 800 ezer forintnak megfelelő összeget is hajlandók áldozni annak reményében, hogy valamikor japán állampolgárokká válhatnak, vagy legalábbis valamilyen kárpótlást kapnak a japánoktól, ha a Hokkaidótól északra levő szigetek visszakerülnek japán fennhatóság alá. Kinyitották a szigorúan titkos dossziét Hitler maradványait Moszkvában őrzik? Challenger-utód Közép-európai idő szerint péntekre virradó éjjel a floridai Cape Canaveralról sikerrel első útjára indult az Endeavour (erőfeszítés, vállalkozás) nevű új amerikai űrrepülőgép. A héttagú személyzet egyhetes útjának fő feladata, hogy megjavítsanak egy korábban fellőtt, többszáz millió dollár értékű, 4,5 tonnás hírközlési műholdat, amelyet műszaki hiba miatt nem tudtak pályára állítani. Az Endeavour a negyedik és egyben az utolsó amerikai űrrepülőgép, hat évig készült, csaknem 2 milliárd dollárba került. Társát, a Challengert pótolja, amely 1986-ban fellövése után felrobbant. „Kényszerpihenő” A heves összecsapások miatt pénteken nem tudott elutazni Karabahba a nemzetközi Karabah-értekezlet elnöke. Mario Raffaeli jelenleg Azerbajdzsán fővárosában tárgyal a helyi vezetőkkel. A helsinki folyamatban részt vevő országok által kezdeményezett tanácskozás vezetője tényfeltáró körúton tartózkodik a válság- övezetben, ezt megelőzően Moszkvában is tárgyalt. A diplomata csütörtök este Teheránból érkezett Bakuba. Török harag? Ha az örmény támadások tovább folytatódnak Nahicseván ellen, Törökország nem maradhat tétlen külső szemlélő. Ezt Süleyman Demirel török miniszterelnök mondta Georg Bush amerikai elnöknek csütörtöki telefonbeszélgetésük során. A Milliet című török napilap pénteki cikke szerint a török kormányfő felkérte Bush elnököt, hogy lépjen közbe a konfliktus rendezése, „Örményország agresszív cselekedeteinek” megállítása érdekében. Katonai lemondások Lemondott tisztségéről Bla- goje Adzic vezérezredes, a jugoszláv fegyveres erők vezérkari főnöke, ügyvezető nemzetvédelmi miniszter, valamint Milutin Kukanjac vezérezredes, a boszniai katonai körzet parancsnoka. A lemondást a jugoszláv államelnökség pénteki ülésén elfogadta. Vajdasági látogatás A Vajdaságba látogat május végén vagy június elején a jugoszláviai helyzettel foglalkozó békekonferencia helyettes elnöke, a francia Thierry de Beaucé. Énről született megállapodás Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnökének párizsi tárgyalásain. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. 1945. május 9-én, az európai frontokon elhallgattak a fegyverek a győztesek hozzákezdhettek a két évvel korábbi határozat végrehajtásához: a náci párt vezetőinek felelősségre vonásához. Az 1945. október 18-án kezdett nürnbergi perben azonban nem volt jelen akire minden vádlott hivatkozott, Hitler. A Führert nem ültethették a vádlottak padjára, mert öngyilkosságot követett el a kancellári bunkerben. Legalábbis így számolt el vele a történelem. A halott Hitler utóélete azonban újra téma. A legnépszerűbb moszkvai hetilap, az Argumenti i fakti szenzációs bejelentést tett: „Hitler maradványait egy titkos páncélszekrényben őrzik, Moszkvában.” A hír kapcsán a nyugati tudósítók felhívják a figyelmet arra, hogy a gonddal szerkesztett írásból kitűnik: a közlés nem lehet légből kapott, vélhetően egy magát megnevezni nem kívánó forrástól származik. A lap egyébként utal arra is, hogy ez az információ csupán részlete azoknak a „történelmi kincseknek”, amelyek a volt Szovjetunió archívumaiban rejtve vannak. A moszkvai hetilap megírta azt is, hogy a közelmúltban az októberi forradalom archívumában olyan dossziéra bukkantak, amelynek a fedelére piros ceruzával ráírta valaki: „Szigorúan titkos! Senkinek, semmiféle körülmények között meg nem mutatható.” Ez az anyaggyűjtemény a nürnbergi per részleteivel foglalkozik. Egyebek között leírja azt a módszert, ahogyan a náci háborús bűnösöket megsemmisítették a szövetségesek. Az Argomenti i fakti e titkos dosszié alapján számolt be a kivégzésekről. A helyszín egy kosárlabda-csarnok volt. Itt állították fel azt a három akasztófát, amelyen az ítéleteket végrehajtották. Közülük kettőt használtak, míg a harmadik tartalékként szolgált. Az újság szerint az elítélteknek fel kellett mászniuk az emelvényre, s a lábuknál csapóajtó volt. Ádott pillanatban bezárult a függöny, a hurokban végződő kötelet a nyakukra tették és a fejüket csuklyával borították. „Ekkor egy amerikai katona — Bob, az önkéntes hóhér—lejött az emelvényről, megkerülte a bitófát, majd meghúzott egy fogantyút. A csapóajtó kivágódott az elítélt lába alatt és 10 perc múlva két orvos, egy amerikai és egy szovjet megállapíthatta a halál beáltát.” A moszkvai archívumban őrzött dossziéban fotódokumentumokat is találtak. A „szigorúan titkos” anyagok közül került elő az a kép, melyet Kaltenbrunner Gestapo-főnökről készítettek, a kivégzése után. A moszkvai lap szerint a csapóajtó kinyitásával a hurok az ő esetében nem zárult azonnal, s a kötél felsértette a nyakát, emiatt az arcát elborította a vér. Az ítéletvégrehajtási forgató- könyv intézkedett arról is, hogy kivégzésük után a náci vezetők holttestét faládákba kell helyezni, majd az éj folyamán repülőgéppel Münchenbe kell vinni. A tetemeket itt elégették, a hamvakat pedig az újból Nümbergbe tartó gépről leszólták azért, hogy „a náci vezérek sírja ne lehessen zarándokhely.” Az Argomenti i fakti nem nevezi meg a titkos dokumentumok szerzőjét, sem azt, aki ezt az anyagot nyilvánosságra hozta. Ám az archívumra való hivatkozásból arra következtetnek, hogy olyan politikusról lehet szó, aki magas beosztása folytán bejáratos lehetett a „kincstárba”. Feltehetően ugyanez a forrás beszélt a titkos páncélszekrényről is, amely állítólag Hitler maradványait rejti. És hogy milyen „hadizsákmányt” rejtenek a moszkvai pincék, vagy dossziék, milyen titkokra derülhet fény, ez legfeljebb találgatások témája lehet. Mint ahogy mostanáig foglalkoztatja a történészeket Hitler végső napja. A számos leírásból csupán azt tekintik hitelesnek, hogy 1945. április 30-án délután 4 óra 30 perckor Goebbels és Bormann kinyitották a Hitlerbunker ajtaját és megpillantották a Führer és Éva Braun holttestét. A földön két pisztoly volt, de csak az egyiket használták. A holttesteket az udvarra vitték, egy gránát vágta mélyedésbe helyezték, benzinnel lelocsolták, majd meggyújtották. De sem a csontok, sem a hamvak nem kerültek elő később... Bős holtponton? Marián Calfa csehszlovák miniszterelnök péntek délután, dél-afrikai látogatásáról történt visszaérkezésekor értesült a magyar kormány Bőssel kapcsolatos csütörtöki döntéséről. A prágai repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján, első reakcióként, azt az ismert csehszlovák álláspontot fogalmazta meg, hogy a szerződés nem mondható fel. Calfa szerint a magyar félnek elő kellett volna terjesztenie azokat az anyagokat, amelyek alátámasztják, hogy az erőmű megépítése révén súlyos károk keletkeznének. Ezt a magyar fél mindeddig nem terjesztette elő — mondta Calfa, így indokolva a szerződés felmondhatatlansá- gának Prágában hangoztatott tételét.-*-** Jól tájékoztatott körökből származó információk szerint a jövő szerdán kerülhet sor arra a magyar—csehszlovák kormányközi megbeszélésre, amelynek célja a hősi kérdés kimozdítása lenne a holtpontról. Több pénz hadseregre A orosz parlament támogatja az önálló hadsereg létrehozását és a katonai költségvetés növelését — jelentette ki pénteken Ruszlán Hazbullatov, az orosz parlament elnöke. Békés Megyei Munkaügyi Központ, 5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/6. Telefon: (66) 24-177. Tisztelt munkáltatók! Tisztelt személyügyi szakemberek! Központunk 1992. május 11-én, hétfőn délelőtt 10 órától személyügyi fórumot szervez, melynek programja a következő: 10.00 órakor: A foglalkoztatási helyzet ma és holnap. Előadó: Dr. Munkácsy Ferenc helyettes államtitkár, Munkaügyi Minisztérium. 11.30 órakor: A Munka Törvénykönyve, munkajogi aktualitások. Előadó: Dr. Pál Lajos főosztályvezető, Munkaügyi Minisztérium. A részvétel ingyenes ! Helye: az ifjúsági és úttörőház nagyterme, Békéscsaba, Derkovits sor. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Kérdőjelek Vérre megy! Riasztóak az adafok: három év alatt közel húsz százalékkal csökkent a véradások száma. Ennél csak a tények fájdalmasabbak: már előfordult, hogy úgynevezett vérigényes műtéteket el kellett halasztani. Emberi közömbösség? Szomorú lenne, ha már ennyire eltompult volna a lakosság körében az egymás iránti szolidaritás érzése. Sajnos — ha nem is teljes mértékben —- ez is az egyik oka a vérhiánynak. Ha lehet az okok között egyáltalán rangsorolni, akkor a nagyobb baj az, hogy gazdasági meggondolások keresztezik az elsődleges humán érdekeket. Elfogadhatók a pénzügyi szempontok? Minthogy lényegük, hogy a munkáltatók nem szívesen fedezik a véradásért járó négyórás munkaidő-kedvezmény költségeit, s így egyre ritkábban engedik el dolgozóikat vért adni, ezt a magatartást jó szívvel (és nem hideg könyvelői fejjel) nem lehet helyeselni. Mi hát a megoldás? A szakértők bizonyára több lehetőséget látnak a vérellátás biztonságos megszervezésére. Kézenfekvő az az elképzelés — mégha ennek megvalósítása némi terhet hárít is a költségvetésre —, hogy az állam (vagy az önkormányzat?) vállalja magára a költségek fedezetét. Énnek szervezeti keretét — miként a napokban el is hangzott — egy országos központ biztosítaná. Államosítás? Privatizációs világunkban se féljünk ettől a módszertől, ha ez ígéri a leghatásosabb megoldást. Mert nincs az a kockázatos lépés, ami nagyobb katasztrófa lenne, mintha egy tényleges katasztrófánál nem lenne elegendő vér. P.T., Ferenczy Europress Megcsonkított emberek tetemei az utcán Nap mint nap hallunk a Jugoszlávia széttördelt köztársaságaiban folyó polgárháborúról. Most néhány sorban egy olyan férfi meséli el szemtanúként tapasztalatait, aki részt is vett ezekben a harcokban. A bosz- nia-hercegovinai területvédelmi egység egy katonája — a nevét biztonsági okokból nem közölhetjük — fegyveres bevetésen vett részt, a Majevica-he- gyen található tv-adóállomás elfoglalása volt a fő feladatuk. O így idézi fel az eseményeket: — Tuzlára érve olyan szörnyűségeket tapasztaltam, amelyet eddigi életem során még filmekben sem láttam. Az 1871-es nevesinyei csata óta biztosan sohasem fordult elő (a szerbek ekkor folytattak öldöklő háborút a muzulmánok ellen — a szerző megjegyzése). Mi többen a régi Jugoszláv Néphadseregben különleges kiképzést kaptunk, de a látvány bennünket is mélységesen megdöbbentett. Zvor- nik települést kellett felszabadítanunk, s útközben gyermekfejeket találtunk, emberek megcsonkított testét, meggyalázott áldozatokat. Én magam is megcsonkítva találtam 60 év körüli távoli rokonomat, akinek végtagjai házának udvarán szana- széjjel voltak dobálva. A szer- bek érezve, hogy elveszítették a háborút, elvesztették Szlovéniát, Horvátországot és tudják, hogy Boszniában katasztrófa vár rájuk, menekülésük közben egy Árkan nevű szerb csetnik vezetésével gyalázatos tetteket hajtanak végre. Csak annyit tudunk, hogy a Drina folyón keresztül, kamionokba zsúfolva viszik el háborús bűntetteik megcsonkított áldozatait. Hogy hová? — senki sem tudja. A Jugoszláv Néphadsereg, amely ma csak szerbiai és Crna Góra-i katonákból áll (a többi köztársaság saját hadsereget szervezett önmagának), a megmaradt technikai eszközöket, modem katonai berendezéseket a szerbek rendelkezésére bocsátotta. A háború, a vérontás fő felelőse Szerbia és Szlobodan Milosevics, aki az agresszív katonaságot irányítja. Különleges egységünk, amely 24 tagból állt, szerencsére épségben, egy sebesülttel megúszta a katonai akciót, s a mintegy 220 ellenséges erőből 29 foglyot ejtett. Moszkvai ördögűzés Ideológiai ördögűzést láthattak péntek este az orosz televízió nézői: a tévé bemutatta, hogy a magát földalattinak nevező Orosz Ortodox Egyház egyik papja a Vörös téren igyekszik a Kremlből kiűzni Vlagyimir lljics Lenin és más elhunyt kommunista hatalmasságok szellemét. —Távozzatok Moszkvából a pokolba! Kiűzlek téged, a marxizmus—leni- nizmus a sztálinizmus ördöge, távozz! — kántálta Lazar atya néhány fős nézőközönség előtt. A nézők között rendőrök és feltehetően kommunisták is voltak, mert az ördögűző rövid szóváltásba keveredett egy asszonynyal, aki védelmébe vette a volt szovjet rendszert. Az esetről beszámoló UPI amerikai hírügynökség emlékeztet arra, hogy ez az egyház már egyszer tanújelét adta harcos antikommunizmusának: Marx, Engels, Lenin és más kommunista szerzők műveiből hatalmas könyvmáglyát gyújtottak papjai az egyház moszkvai központi épülete mellett. Mindennap feladhatja Jmmwmm hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Hívható telefonszámunk: 25-173. BÉKÉSCSABÁN belvárosi, 44 négyzetméteres, megosztható iroda és egyéb üzleti tevékenységre alkalmas helyiség reális áron eladó. „AZONNALI FIZETÉS " jeligére a kiadóba.________________________ FÉRFI eladót keresünk műszaki boltba. Jelentkezni lehet szombaton 15 és 17 óra között Békéscsabán az Andrássy úti volt „Cipős” boltban. ÁRON alul, sürgősen eladó 1 db MERCEDES 280 S (automata sebességváltós), rokkantaknak kedvezményesen. Érdeklődni: Békéscsaba, Jókai u. 39., 17—19 óráig.
