Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

KULTÚRA 1992. május 7., csütörtök Csipkekiállítás A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum érdekes kiállí­tásnak adott otthont. A szlovák származású Elena Holéczová iparművész szokatlan kifejezés- módot használt gondolatainak, érzéseinek megjelenítésére. Az izgalmasan megtervezett és különlegesen elkészített csip­kék titokzatos világba kalauzol­ják el a látogatókat. A kiállítás anyagát az 1983- ban elhunyt művész hagyatéká­ból válogatták — tudhattuk meg Agáta Zackovától, a szlovák művészettörténésztől a kiállítás megnyitóján. Elmondta, hogy Holéczová elsősorban a szlovák népi kultúrából és művészetből merítette csipkéinek témáit, me­lyet gazdag alkotóerővel, fantá­ziával dolgozott fel. Képeit — melyek tulajdonképpen rámá­zott falidíszként is élnek — a varrott, a vert és az orsós csipke^ technika variálása jellemzi. Munkásságával megterem­tette az orsós-csipke, mint új művészeti ág fejlődésének lehe­tőségeit, amelyet a téralkotó művészetben lehet alkalmazni. M. K. Holéczová munkáit a központi figurális motívumok mellett a növényi és az állati motívu­mok gazdagsága jellemzi Fotó: Lehoczky Péter Arad és Békés megye népművelői találkoztak A fenti idézet egy román nép­művelő szájából hangzott el azon a szakmai továbbképzé­sen, amely a Békés Megyei Mű­velődési központ kezdeménye­zésére jött létre áprilisban Békés és Arad megyében. Két megye, amelynek kapcsolata hosszú évekre vezethető vissza. Két szomszédos megye, amelyet „csak” egy határ választ el. Mit tanulhatunk egymástól? Me­lyek a hason lóságok és különbö­zőségek? A képzés első részében 20 Arad megyei népművelő vett részt Kétegyházán, a másfél na­pos elméleti felkészítő szakasz­ban. Ezt követően művelődési házakat látogattak a vendéglátó, a képzésben szintén részt vevő húsz magyar kollégával együtt (Vésztő, Békés, Békéscsaba: Békési úti közösségi házak, di­áktanya; Gyula). Megismerked­tek a kultúra magyarországi helyzetével, finanszírozási rendszerével, az alapítványok, egyesületek, népfőiskolák tevé­kenységével és az intézményen kívüli településfejlesztő és kö­zösségfejlesztő munka hazai ta­pasztalataival. A háromnapos együttlétet így összegezte az egyik román kol­légánk: „Útravalóval megyünk el innen, ami egy csomó elméle­ti ismeretet jelent. Sok minden megvalósult nálatok, amiről mi csak álmodunk!” A fenti prog­ram Romániában folytatódott és itt értettük meg a kollégánk megjegyzését. Az országos és megyei irá­nyítású szervezetek, nagyobb városi művelődési házak — Arad megyében 7 van ilyen — kapnak állami támogatást, de a települések zömében a művelő­dési házak egy fülért sem kap­nak. A művelődési ház vezető­jének kell „megtermelnie” a ház fenntartási, működési költsége­in túl a saját és dolgozói bérét is! Éppen ezért kevés főhivatású népművelő dolgozik egy-egy intézményben, igen sok a társa­dalmi munkás. A helyi népmű­velők megfogalmazták, hogy szemléletváltásra van szükség és szembe kell nézniük az újon­nan felmerült problémákkal is, például a munkanélküliséggel. Azokon a helyeken, ahol megfordultunk, nyílt szívű, na­gyon meleg fogadtatásra talál­tunk. Chisineu Cris, Arad, Finti- nele, Lipova, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Ma- cea és Curtici voltak a vendéglá­tóink. Igen gazdag, színes, ha­gyományokat őrző csoportok­kal találkoztunk a legkisebb, legeldugottabb településeken is. Nagyon színes az amatőr képző- művészeti mozgalom, a műve­lődési házakban, képzőművé­szeti gyűjteményekben mutat­koznak be a helyi alkotók. És mi mit tanultunk? Hitet, kitartást, tisztességes munkát, lelkesedést a román népműve­lőktől! Azt, hogy hogyan lehet a semmiből, anyagi feltételek hiá­nyában is valamit csinálni. A román kollégák nem „sírnak”, hanem teszik a dolgukat. Hogyan tovább? A hat nap alatt barátságok szövődtek, cí­mek cseréltek gazdát, közös programtervek fogalmazódtak meg és konkrét meghívások is születtek. Felmerült javaslat­ként: elősegíthetné az együtt­működést, ha a jövőben a két megye polgármesterei találkoz­hatnának a kultúra ürügyén. Pocsajiné Fábián Magdolna A „vásárhelyisek” megállták a helyüket A Békéscsabai Vásárhelyi Pál Útépítési, Földmérési és Vízügyi Szakközépiskola tanu­lói sikeresen szerelteitek az idei országos szakmai-tanulmányi versenyeken. Nádasi Mariann negyedikes földmérő szakos el­ső, Szenteczki Hajnalka ötödi­kes útépítő és fenntartó szakos első. Földi Mihály negyedikes magasépítő szakos harmadik, Tóth Károly ötödikes vízgazdál­kodási szakos ötödik helyezést értei. Nádasi Mariannt először a székesfehérvári földmérő ver­senyről kérdeztük: — Huszonötén jutottunk be a döntőbe és az idegen környezet miatt jobban izgultunk, mint a házi megmérettetésen. Köszön­hetően tanáraink felkészítő munkájának — külön kiemel­ném Tordai Zoltán osztályfőnö­kömet —, sikeresen szere­peltünk. Ez az eredmény azt is jelenti, hogy felvételi nélkül be­kerülhetek a műszaki egyetem földmémöki karára. Földi Mihály a magas- és mélyépítők versenyén lett 3. he­lyezett: — A döntőt Szegeden ren­dezték és huszonhármán ver­sengtünk itt — mondta. — Az eredményemnek köszönhetően én is felvételi nélkül juthatok be a műszaki egyetem építészmér­nöki karára, ha megfelelek az alkalmassági vizsgán. Termé­szetesen tanáraim felkészítő munkája is sokat segített. Külön megemlíteném Gubis Katalint és Hertelendy Lajosnét. Ny. L. Nádasi Mariann és Föltji Mihály a műszaki egyetemre készül Fotó: Fazekas Ferenc o Reklám a reklámért „Az ötletek kiállítása, a kiál­lítók ötlete” — szlogen jegyé­ben rendezte meg a napokban a Kecskeméti Privát Profit Üzleti Központ az első magyar nem­zetközi reklám-, üzleti ajándék és marketing szakkiállítás és vá­sárt, amelyet a Magyar Gazda­sági Kamara is felvett saját kiál­lítási programjába. Az egyhetes rendezvény űttörő jelentőségű vállalkozás, mert ebben a szak­témában Magyarországon még nem volt kiállítás — hallottuk a sajtótájékoztatón. A kecskeméti 1500 négyzetméter alapterületű bemutató jó alkalom volt a ter­vezők, a gyártók, a forgalma­zók, a reklám- és marketing­szakemberek, valamint a rek­lámfilmrendezők tapasztalatai­nak kicserélésére. — Elhatározásunk kezdete egy olyan rendezvénysorozat­nak, amely az egyre növekvő hazai és nemzetközi érdeklődők mellett, folyamatossá kívánja tenni a vállalkozói igények és lehetőségek összehangolását — mondta Horváth István, a kiállí­tás igazgatója. A rendezvényen mintegy 140 cég vett részt, 13 ország képviseletében. Megren­dezésre került a Film szerepe a reklámban szakmai nap, de volt előadás a marketing és a reklám kapcsolatáról, továbbá manager divatshow, lovas és folklór be­mutató. A szakmai programok mellett természetesen a közön­ség szórakoztatásáról is gondos­kodtak a szervezők: a város főte­rét sétálóutcává alakították, va­lamint gyermekprogram, orgo­nahangverseny, hőlégballon- és versenyautó-bemutató tette még vonzóbbá az eseményeket. H.M. Angol nyelvkönyvbemutató Manapság az idegen nyelvek ismerete egyre inkább nélkülöz­hetetlen. Most már mi is tudjuk, s igyekszünk is mindent meg­tenni annak érdekében, hogy felzárkózzunk — ez ügyben is —a fejlett európai országokhoz. Ebben nyújthat segítséget az Oxford University Press által rendezett tankönyvkiállítás is, melyet az ifjúsági házban ren­deztek az elmúlt héten. Jobbágy Ilona, a kiadó magyarországi képviselője a megnyitón többek között elmondta, hogy az isko­lák részére pályázatot írtak ki tankönyvsorozatok, segédanya­gok elnyerésére. Ezzel is segítve a gyerekek korszerű nyelvtanu­lásának lehetőségét. Ezután került sor a könyvek, mun­kafüzetek, videokazetták bemu­tatására, szerkezetének, felépí­tésének megismertetésére. A ki­adó által szerkesztett tankönyv- családok — az óvodás kortól egészen a nyelvvizsgáig, illetve azon túl a szinten tartásig — minden tanulási szinten minden korosztálynak készülnek. Ezek a könyvek színesek, érdekesek, a mindennapi élet tematikáját dolgozzák fel figyelembe véve a mindenkori tanuló életkorát, s az ennek megfelelően alakuló érdeklődési területét. A kicsiket például színezéssel, kivágós já­tékokkal, rajzolással serkentik a nyelv megismerésére. Reméljük, hogy az ilyen könyvekből tanuló gyerekek könnyebben s hatékonyabban fogják elsajátítani az idegen nyelvet. Muzsiai Katalin Színes, érdekes, színvonalas könyveket mutatott be kiállítással és vásárlással egybekötött kiállítá­sán az Oxford University.PresS Fotó: Lehoczky Péter Nem hagyják a hagyományt A kéményseprők Flórián-na- pi nyugdíjas-találkozóját a mai egyáltalán nem könnyű gazda­sági helyzetben is megrendezte a Békés Megyei Tüzeléstechni­kai Vállalat. Szokás szerint Békéscsabán, s mint az utóbbi időben mindig, a madárcsicsergéstől hangos természet ölén, a Garzon Szálló­ban, hogy .megadja a tiszteletet nyugdíjasainak. Az idős embe­rek közül közel ötvenen el is jöttek a megye minden részéből, otthon csak a már nagyon le­gyengült vagy fekvőbeteg öreg kéményseprők maradtak. Ez az évente egyszeri találko­zás a fehér asztal mellett máig eleven kapcsolatot jelent az 1949 őszén alakult megyei vál­lalattal, s egymással. Mert bár szétszórva, többnyire egyen­ként dolgoztak egy-egy faluban, mégis jól ismerték egymást, hi­szen a körzetekben, de a köz­pontban is rendszeresen talál­koztak. Most meg hosszú idő óta az évenkénti nyugdíjas-találko­zó az összekötő kapocs kö­zöttük, akik munkájukat szolgá­latnak tekintették, hiszen a tűz megelőzése is feladatuk volt Az érdeklődésük a vállalat mai éle­te iráni nem csökkent, s jó két órán keresztül, egészen ebédig folyt a kérdés-felelet jellegű be­szélgetés. V.M. Nyugdíjasok a Garzon előtt

Next

/
Thumbnails
Contents