Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

1992. május 7., csütörtök BEMUTATKOZÓ sigEKES MEGYEI HÍRLAP Bemutatkoznak az országg Bálint József független jelölt Botyánszki György az FKGP és az MSZDP közös jelöltje Tisztelt Választópolgárok! Bálint Józsefbádogos és kiskereskedő vállalko­zó vagyok, 39 éves, nős, két kiskorú gyermek apja, ezenkívül lelkészi szolgálatot folytatok. Az időközi képviselői választáson azért indul­tam független jelöltként — a Békéscsabai Ipar­testület elnökségének támogatásával —, mert volt időm megtapasztalni minden komák a „vállalko­zást támogató” politikáját. Hiszem és vallom, hogy csak gazdasági életünk teljes körű átalakítá­sával, a vállalkozások — valós — támogatásával lehet városunkat, országunkat a gazdasági csőd­ből kivezetni. A kisiparosságnak meghatározó szerepe volt abban, hogy az elmúlt negyven év állami tulajdo­non alapuló, magántulajdont tagadó és elnyomó gazdaságban a légnehezebb időszakban is meg­őrizhettük azokat az alapvető vállalkozói értéke­inket és hagyományainkat, amelyekre a demokra­tikusjogállam piacgazdasága is építkezhet. Éppen ezért a sokat próbált kisipar nem alaptalanul várta el, hogy az új gazdasági rendben visszakerülhet jogaiba, megkaphatja az őt megillető társadalmi megbecsülést — kamarai törvény —, és helyet a piacgazdaság kiépítésében és működtetésében. Ezzel szemben viszont azt tapasztalom és ta­pasztaljuk, hogy a meghirdetett vállalkozás élén­kítése a vállalkozók számára érzékelhetetlen. 1991-től mintegy 195 törvény, kormány- és mi­niszteri rendelet, országos hatósági állásfoglalás, szabvány született — ennek ellenére az utóbbi időszak gazdasági jogalkotása — minden jogos és konstruktív jelzésünket figyelmen kívül hagyva — a teljes gazdasági ellehetetlenülés határára so­dorja a vállalkozókat, illetve az állampolgárokat. Az állam, miközben egyre nagyobb elvárásokat fogalmaz meg velünk szemben, azonközben egy­re változatosabb és súlyosabb terhekkel teszi lehe­tetlenné a fennmaradást (adórendszer, tb-törvény, Munka Törvénykönyv). Hiszem és vallom, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya 9. §-ában kimondottak végre érvé­nyesülhetnek: „Magyarország gazdaságában a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.” Ennek szellemében szeretném képviselni vá­lasztópolgáraimat, és kérem, hogy szavazataikkal segítsék elő, hogy mint gyakorló vállalkozó — a mindennapi tapasztalatok birtokában — érvénye­síthessem a jogalkotás során tapasztalataimat a vállalkozók és vállalkozni szándékozók érdeké­ben. Bálint József Tisztelt Választópolgárok! Tudom, hogy akit most Békéscsabán megvá­lasztanak országgyűlési képviselőnek, nem fogja megváltani a hazát, a városunkat gondjaitól, bajai­tól, de ha akar, tud segíteni. Mert a jelenlegi helyzetünk a „rendszerváltás” ellenére lesújtó! A kormány és a parlament eljátszotta a bizal­munkat. Tudom, súlyos örökséget vettek át, de ők ígérték sorsunk jobbra fordulását. Ehelyett mi tör­ténik: erőltetik egy nyomorító, visszafizethetetlen adósság törlesztését, elsikkasztották a becsületes rendszerváltást, behunyt szemmel nézik az ország kiárusítását, a kommunista maffia háborítatlan garázdálkodását. A társadalom minden rétege, az „elit” kivételé­vel, csalódott, főleg a becsapott parasztság és az érdekképviselet nélkül maradt bérből és fizetésből élők, akiknek már üresek a zsebeik és létbizonyta­lanságban élnek. Mindezt teszik ahelyett, hogy e népnek szociális létbiztonságot teremtenének. Ennek enyhítésére mit ígérhetek én? Többek között a földosztásnál a már igazságtalanul meg­hozott kisgazdaellenes földtörvénnyel kapcsola­tos volt tulajdonosok jogainak az előtérbe helye­zését, ennek újbóli napirenden tartását. Felterjesz­teni azt a törvényjavaslatot, amely kártérítést adna az 1948—1990-ig terjedő időszakban munkavi­szonyban állóknak (a ledolgozott idő arányában). Mint a Szociáldemokrata Keresztény Szövetség országos főtitkára és világszervezet tagja, nemzet­közi kapcsolataim révén el tudnám érni, hogy városunk és környéke mezőgazdasági termelői­nek az áruit felvásárolják svéd, német, holland kereskedők. A termények feldolgozását itt, Bé­késcsabán elvégezve, munkalehetőséget teremtve a munkanélkülieknek. A világ, de elsősorban a holland egyház szociális támogatását szeretném igénybe venni városunk rászorulói részére. Ter­mészetesen a fent említett ígéreteimet most is kötelességemnek tartom megvalósítani, amennyi­ben erre városunkban lehetőséget biztosítanak. Nagyon fontos az Ön szavazata, kérem, vegyen részt a választáson. Valódi rendszerváltást! Igazságos kárpótlást! Szociális biztonságot! Botyánszki György Bánhegyi József, a Magyar Szocialista Tisztelt Választópolgárok! Néhány nap múlva választunk. A választók bizalmából a Munkáspárt jelöltjeként magam is a szavazólapra kerülteiji. A szavazólapon ez áll: 2. Bánhegyi József, MSZMP. Ki is vagyok én? 49 éves, nős, kétgyermekes családapa, aki családszerető és közösségi ember. Munkahelyeim a városhoz fűztek, mind ez ideig ennek érdekében dolgoztam. Sajnos egy esztende­je a munkanélküliek keserű sorsára jutottam. Min­dig is tudtam — de ez megerősítette bennem azt a meggyőződésemet—, hogy hová tartozom. Ezért is vallom és képviselem elsősorban a bérből és fizetésből élők érdekeit. Természetesen minden más tisztességes, becsületes és jogos érdek mellett is kiállók. Bizalmuk elnyerésével azért fogok küz­deni, hogy: — megerősödjék és hatékonyan működjék a közösségi tulajdon, — helyreálljék a mezőgazdasági termelés biz­tonsága, Munkáspárt jelöltje — csökkenjék, majd megszűnjék a munka- nélküliség, — megvalósuljék az első munkahelyesek mun­kához juttatása, — megőriződjék a nyugdíjak reálértéke; — újra kezdődjék kedvező hitelfeltételekkel a lakásépítés, — megszilárdulják a közbiztonság, — megvalósuljék a nemzetiségek valóságos egyenjogúsága, —■ szebbé, jobbá váljék a mindennapi élet. Aggodalommal tölt el a város iparának és me­zőgazdaságának jelenlegi helyzete. Mind több ipari és szolgáltató vállalat, üzem kerül válság- helyzetbe, napról napra növekszik a munka- nélküliség. A mezőgazdaságról szólva olvastuk az egyik — kormányellenesnek aligha mondható — napilapban, hogy „...A magyar modell nem csu­pán a lágerben, de az egész világon egyedülálló volt...” A sokszínű tevékenységet felmutató nagyüzemekre rásütötték a „kolhozrentiszer” bé­lyegét azok, akik azt ígérték, hogy a megújuló mezőgazdaság elnyeli majd a munkanélküliséget. Az eredmény ismert: az agrártársadalomban is több tízezer a munkanélküli. A város egyik jelentős sajátossága, hogy lakos­ságának összetétele többnemzetiségű. Ez ösztö­nöz engem arra, hogy kezdeményezzem és támo­gassam az olyan intézkedéseket, amelyek a szük­séges feltételek biztosításával szolgálják a város­ban élő valamennyi nemzetiség és etnikum anya­nyelvének, kultúrájának, hagyományainak ápolá­sát. Elengedhetetlennek tartom a törvényi garan­ciákat arra, hogy képviselői ott legyenek az or­szággyűlésben, önkormányzatokban, a közélet legkülönbözőbb területein. Mindezek biztosítása erkölcsi kötelesség. Most, amikor a választók bi­zalmát kérem, eszembe jutnak József Attila „Vi­gasz” című versének utolsó sorai: S ha most a tyúkszemünkre lépnek, hogy lábunk cipőnkbe dagad, rajtad is múlt. Lásd, harc az élet, ne tékozold bizalmadat. Köszönöm a Békés Megyei Hírlap szerkesztő­ségének, hogy lapjukban szólhattam a Tisztelt V álasztópolgárokhoz. Bánhegyi József Czibula Zoltán Szellemesen ízléses Czibula Zoltán békéscsa­bai országgyűlési képviselőjelölt portréjával fel­címkézett féldecis palackozású kortespálinkával fogadták kedden este a Hotel Fiume télikertjében a választási fórumra érkezőket. A vasárnapi válasz­tások előtt találkozott a csabai érdeklődőkkel a független képviselőjelölt, Czibula Zoltán és ven­dége, Király Zoltán független országgyűlési kép­viselő. A több mint kétórás fórumon a szépszámú érdeklődő előtt fellépett a békéscsabai áfész népi­tánc csoportja is. A rendezvényt követően beszél­gettünk Czibula Zoltánnal. — Az ismeretlenség homályából lépett a jelöl­tek közé. — A szükség hozta így, ugyanis nagy a vállal­kozók körében az elégedetlenség. Egyik párt sem képviseli ezt a réteget, ügyüket nem viszik előre. Az ország gazdaságilag bajban van, s meggyőző­désem: ebből csak a vállalkozók tudják kijuttatni. Ehhez viszont vállalkozásbarát környezetre van szükség, de nemcsak szavakban! Tűrhetetlen, hogy a lakosság által megtermelt javak 70 százalé­kát az állam különböző címeken elvonja. S itt felvetődik bennem a kérdés: az állam miért sajnál­független jelölt ja a lakosságtól a jövedelmet, amikor úgyis általá­nos forgalmi adót tartalmazó árukra költik az em­berek pénzüket. Aztán említhetném az összes álla­mi hatáskörbe tartozó árat, melyet indokolatlanul emelnek. Ezzel nemcsak a vállalkozókat, hanem a lakosság valamennyi rétegét sújtják, főként a kis emberek, akis jövedelműek vállára tesznek egyre nagyobb terheket. A kisemberekért, a kisvállalko­zókért vállaltam a jelöltséget, érdekeiket, ügyüket szeretném képviselni. — Ha bekerülne a parlamentbe, akkor milyen kérdésekkel foglalkozna? — A lakosság széles körét érintő témaköröket venném sorra, főként a hátrányosan érintett réte­gek szószólója szeretnék lenni. Az állami költség- vetés hiányát nem a lakossági terhek növelésével, hanem a kiadások drasztikus csökkentésével kel­lene mérsékelni. A munkanélküliség csökkenté­sére az egyik reális esélyt a privatizáció felgyorsí­tásában, a vállalkozások igen kedvezményes köl­csönökkel való támogatásában látom. Fiatal lévén átélem és érzem a gyermekeket nevelők problé­máit, melyek azonos súlyúak a nyugdíjasok gond­jaival. A család intézményét, összetartó erejét növelném, egyebek mellett a gyes idejét és díját felemelném, mely összeg nem lehetne alacso­nyabb a mindenkori minimálbérnél, s ez a munka­erőkérdésben is kedvező változásokat hozhatna. Kárpótlásellenes vagyok. Félreértés ne essék, nem a jogosultságot vitatom, hanem azt tartom igazságtalannak, hogy ennek a számláját a mai munkaképes korosztállyal fizettetik meg. A kár­pótlás önmagában nem teremt új munkahelyeket, az állami költségvetésben ez egy vissza nem térülő kiadás. Ha ezt az összeget a kezdő vállalkozóknak kamatmentes kölcsönként biztosítanák, akkor az állami költségvetésben is különféle befizetések­ként különféle mértékben mutatkozna. — Hogyan látja esélyeit? — Szerény lehetőségeimhez mérten igyekez­tem a tőlem telhető legjobb programot adni. Bí­zom benne: a választók nem a külsőségekre vok­solnak. Kérek mindenkit, hogy vasárnap menjen el szavazni, s lelkiismerete szerint voksoljon. A végső eredmény a szavazófülkékben dől majd el — mondotta befejezésül Czibula Zoltán.

Next

/
Thumbnails
Contents