Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-08 / 84. szám
VALLÁS 1992. április 8., szerda . BÉKÉS MEGYEI HÍRL\p4D Korszerű egyházat hiteles keresztyénséggel A VILÁG TEOLÓGUS SZEMMEL Vendégünk volt Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Teológiai Akadémia 39 esztendős dékánja. A szociáletika professzorának kiegyensúlyozott nyugalma, logikus okfejtése példaként szolgálhat napjaink bármely politikusa, bölcselője számára. „A teológia tudománya nagy kárát látta a múltnak...” Fotó: Lehoczky Péter — Kádár Péter lelkész, országgyűlési képviselő barátom, volt tanítványom hívott. Három estén át tartottam igehirdetést a gyulavári gyülekezetben, s egy gyulai lakótelepen a keresztyén nevelés kérdéseiről beszélgettünk iskoláskorú gyermekek szüleivel. Az alapige; az újszövetségi bibliából Pál apostolnak a filippiekhez írt úgynevezett Krisztus himnusza. Úgy hangzik; Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alattiaké és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atyaisten dicsőségére. Közösen próbáljuk értelmezni ezeknek a szavaknak a központi mondanivalóját: hogyan értelmezhetjük ma Krisztus bizonyságtételét? A gesztusok és a szavak nem helyettesíthetik egymást. A kérdés; hogyan lehet közösséget alkotni akár egy gyülekezet, egy egyház vagy akár egy nép életében? —Az elmúlt időszak nem kedvezett semmilyen egyháznak, a vallásnak. Most Önök érzékel- nek-e változást? — A teológia tudományos utánpótlása nagy kárát látta a múltnak. Az utolsó nagy generáció tudósai a háború után vehették fel a kapcsolatot a legfrissebb európai teológiai áramlatokkal. Ok már idősek, többeket korán elhallgattattak, a külföldi ösztöndíj lehetőségét is beszűkítették, nagy űr támadt. Beigazolódott, hogy rossz volt a gyakorlat, amely szerint lelkészeink 3 év után, félkész emberekként kimentek a gyülekezetekbe. A nagy lelkészhiány volt a magyarázata ennek. Ma már a teológiai akadémia is megpróbálja a maga autonómiáját visszaszerezni. Egyrészt megszűnt az állampárt ideológiai kényszere, másrészt az egyházkormányzati beszűkítésnek is vége, amely paralell volt az egy ideológia egy teológia elméletével. A korszerű lelkészképzés nagy fegyverténye az, hogy keressük a nevelésben járatos tudományos munkatársakat, akiket magunknak szeretnénk megnyerni. A teológia tudományát ki kell szabadítani a rákénysze- rített elzártságból, párbeszédre van szükség a világi tudományok ismerőivel. Azt, amit a mi gondolkodásunk fogalmaz meg, csak így tudjuk megértetni a más fogalmakkal dolgozókkal. — A lelkészképzés, a szabad vallásgyakorlat alapja az, hogy a fiatalok megismerjék az egyházak történetét, magát a vallást. Bőven van pótolnivalónk. Mi a véleménye az egyházi iskolák sorsáról? —Eltűnt a vallásellenes ideológia, napnál világosabban bebizonyosodott a csődje. Voltak, akik túlfűtött várakozással figyelték, hogy helyébe nyomban a vallásos képzés, a vallásos nevelés lép. Ilyen automatizmusok pedig nem működnek a világban. A református egyháznak hatalmas történelmi szerepe volt már a XVI—XVII.-ik században — a reformáció megjelenése után — a nemzeti kultúra és az iskolaügy alakításában. Most sokan azt hitték, hogy az egyház olyan funkciókat átvesz, ami minden társadalmi, erkölcsi, nevelési problémát egy csapásra megold. Az egyházközségeknek, a területi egyházi szervezeteknek legyen világos, megvalósítható hosszú távú elképzelésük az oktatásügyről, a speciálisan református nevelés lényegéről. Van, ahol az egyház már meglévő iskolát kíván működtetni teljes felelősséggel, van, ahol egy osztályt indít, van, ahol minden csak folyamatban van. A kérdés körül szélsőséges indulatok nyilvánulnak meg. Nem tudom elfogadni az általánosítást, mely szerint az egyházi iskolákkal az egyház hatalmi pozíciók biztosítására törekszik. Akik iskolákat, osztályokat átvenni szándékoznak, vegyék komolyan a zsinat iskolaügyi bizottságának felhívását. — Az év végéig várhatóan abortusztörvény születik Magyarországon. Mi a véleménye erről a nagy vihart kavaró témáról? —A teológiának minden kérdésre választ kell tudni adnia, ami az emberrel kapcsolatos, ha nem, akkor elveszítené a kapcsolatát az Isten által teremtett valósággal. Szélsőségek ütköznek -e témában is. Érvelnek egy nyugat-európai nőtüntetés jelszavával: „a hasam az enyém”! Eszerint az abortusz az anya önrendelkezési joga, amelyhez nincs másnak beleszólása. A másik véglet az abortuszt a gyilkosság kategóriájába sulykolja. Mindkettő elfeledkezik arról, hogy az abortusz végül is erkölcsi konfliktus, amelynek legalább három szereplője van: az anya mellett az apa (róla szokás elfeledkezni) és az orvos. Véleményem szerint pozitív abortusz nincs és nem is lehet a beavatkozást a normalitás rangjára emelni. Bármennyire az anyával szimbiózisban él a magzat, különálló lény. Az abortusz nem tekinthető az anya kizárólagos önrendelkezési jogának. A protestáns keresztény etika szerint, ha az ember tudja, hogy rosszat tesz, válassza két rossz közül a kevésbé rosszat. Ilyen alapon etikailag megengedhető az abortusz, ha az anya élete a magzat miatt veszélyben van és a két élet közül kell választani. Ha a magzat nemi erőszak következtében fogant és az anya is az abortusz mellett dönt. Amennyiben a magzat kimutathatóan genetikailag károsodott és súlyos fogyatékosként jönne a világra. Ebben az esetben képmutatás lenne az anyára és apára kényszeríteni egy életen át tartó terhet. Természetesen az egyház lelki gondozóként erősíti a hozzátartozókat, hogy a fogyatékos ember is ember, fogadjuk el létüket és segítsük őket, ha a világon vannak. Az abortusz nem lehet büntetőjogi kérdés ilyen jellegű törvényi szabályozása nem járható út. Szerintünk erkölcsileg felkészült legyen a leendő anya és apa, úgy, hogy gyermekét áldásként fogadhassa, emberhez méltó körülmények között nevelhesse. — A fiatalok erkölcsi képét, jellemét elsősorban a család formálja... — A keresztyénség a család méltóságát, becsületét hirdette minden korban és a maga módján próbálta segíteni. Teológus diákjaink külön kérésére szemináriumokon foglalkozunk ezzel a témával. A család a legele- mentárisabb emberi közösség. Ha nincsenek ilyen biztos pontok egy gyermek életében, könnyebben csapódik ide-oda. A családban tanulhatja meg a másságot elfogadni, hogy valaki szép, csúnya, az emberi kapcsolatok kialakítását, megbecsülését. Átérezheti, hogy ő valakinek fontos. A családmodell változik, a Biblia sem abszolutizálja. Az egyetlen Abszolút az Örökkévaló Isten. A keresztény hit családpárti, ebben a közösségben őrizze meg mindenki a maga emberségét. Ez az elv nem azonos azzal a családfogalommal, ahogyan ötven évvel ezelőtt éltek az emberek. Előrevivő gondolat az, hogyan éljenek együtt a különböző generációk a családban. Újra kell tanulni, mit jelent az idősek tisztelete és nem azért mert anyagilag támogatják a fiatalokat. A fiatalok másságát pedig az idősebbek fogadják el. —Meglátása szerint mennyire vonzó ma a fiataloknak a vallás? — Minden iránt rendkívüli az érdeklődés, ami nem a materializmus irányában fogant. Mindent mindennel összekapcsolnak, ilyen fogalmak például az ufók, a kanálhajlítások, a természetfelettiek, a megmagyarázhatatlan jelenségek világa, ide sorolják a vallást is. Az egész társadalomban, önhibáján kívül, hihetetlenül képzetlen a fiatalabb generáció és ezt sokan kihasználják. Az irracionalitás címszó alatt minden eladható. A hagyományos vallások mellett megjelentek az új vallási közösségek. A keleti filozófiai rendszerek felhígított változatait ügyesen alkalmazták a nyugati ember gondolkodásához. Kevesen szánnak rá az életükből 20- 25 évet, hogy az igazi jógát megtanulják. Például a reinkarnáció homlokegyenest mást jelent a két gondolatrendszerben. A keletiek szükséges rossznak tartják, mert a lélekvándorlás gátolja, hogy az elhunyt hazataláljon a nagy világlélekbe, beolvadjon, megpihenjen. A nyugati több lehetőséget érez a lélek más és más testet öltésében. Egy vallásilag erőtlen, ideggyenge társadalomban, ahol minden negyedik embernek idegrendszeri problémája van, a szebb és jobb élet ígéretét jelenti. Piacképes, demonstratív áru lett a vallásosság, a vallási kiadvány. Az igazi egyháznak ott a felelőssége, hogy ismerje ezeket a jelenségeket, a mozgatórugóit, az összefüggéseket, hogy a háttérben üzleti érdekek állnak. Erről tanúskodik a divatos vallási áramlatok földrészek közötti áradása, most itt van a „nagy kelet-európai halastó”, ahol gazdag lehet a fogás. Hosszú távon a hiteles keresztyénség jelenti az egyetlen védelmet ezek ellen. A munkánk akkor eredményes, ha a fiataloknak utat, jövőt mutatunk, közösséget nyújtunk a csábító ám kétes távlatok helyett. Bede Zsóka A szegények orvosa, a gyógyító herceg Batthyány-Strattmann László boldoggáavatási pere 1915-ben örökölte meg a hercegi címet, a körmendi birtokot, a kastélyt, a parkot és a Stratt- mann nevet dr. Batthyány László. Negyvenöt éves volt, híres szemész, tizenöt éve operálta, gyógyította már a szegényeket Köpcsényben (Pozsony közelében, ma Ausztriához tartozik), magánkórházában. Trianon után, 1920-ban Körmendre költözött népes családjával (14 gyermeket szült felesége, Co- reth Mária, tizenegyet fel is neveltek). Birtokai jövedelméből itt is kórházat rendezett be. Folytatta azt az életet, amely kortársaiból megrendülést, csodálatot váltott ki. Szent életűnek, imádságos lelkűnek tartották, aki különös érzékenységgel viseltetett a szegények iránt. Ingyen kezelte, operálta őket. Feltérképezte Körmend nyomorúságát. 1920-ból maradt meg egy füzet, amelyben családonként, személyenként írja le az emberek testi, lelki állapotát, tesz javaslatot gyámolításukra. A segítő legtöbbször saját maga volt. 1929 őszéig operált, akkor súlyos, fájdalmas betegség támadta meg. 1931-ben meghalt. Betegek ezrei siratták, és őrizték emlékezetükben. Az egyház példamutató hívét gyászolta. Bées érseke szentelte be koporsóját, a szombethelyi Mikes püspök temette el Németújváron (ma Ausztria, Güssing), a családi kriptában. A boldoggáavatási eljárást 1944-ben a bécsi egyházmegye indította el. 1951-ben azonban elakadt az ügy, a politika megbénította a magyar katolikus egyházat. 1971-ben Ijjas József, a magyar püspöki kar akkori elnöke tett lépéseket a per folytatására. Elküldte Rómába a szombathelyi püspökségen őrzött tanúkihallgatások jegyzőkönyvét. A következő dátum 1986, amely fordulatot hoz Batthyány-Strattmann László ügyében. A bécsi, a kismartoni és a szombathelyi püspökség együtt szorgalmazza a boldoggáava- tást. A perben az ügyvéd szerepével dr. Gyürki László kanonokot, a körmendi Szent Erzsébet templom plébánosát bízzák meg. Amit a közvélemény itthon és külföldön tud a szegények doktoráról, azt 1986 óta tudja. Gyürki László hatalmas energiát fektetett a munkába. Újjáélesztette a gyógyító herceg kultuszát. Gyűjtötte élete dokumentumait, templománek oldalszárnyában egy kis múzeumot rendezett be. Művészeket kért fel, Lesenyei Márta elkészítette Batthyány-Strattmann László szobrát, Kiss Sándor plakettet és két bronz táblát csinált. A templom falán, a kastély parkjában elhelyezték a szobrot, az emléktáblát, majd a várkerület egyik szép utcáját is a hercegről nevezték el. Újabb jegyzőkönyveket vettek fel, jelentkeztek az egykori betegek, elmondták emlékeiket a herceg gyermekei. Körülnéztek Körmenden a boldoggáavatási eljárás római megbízottai. Úgy tűnt, hogy II. János Pál magyarországi látogatásán bejelenti a boldoggáava- tást. Gyürki László és a beavatottak azonban tudták, nincs még olyan állapotban a per. Megvan a dokumentált életrajz, a sok tanúvallomás, de hiányzik a bíborosi kar ítélete. A bíborosok jelenthetik ki ugyanis, hogy a bizonyítékok alapján Batthyány-Strattmann László hősi fokon gyakorolta az erényeket. Ha ez az állásfoglalás meglesz (1991. decemberére jelezték, de késik), akkor jöhet a csodatevés bizonyítása. Vallomások, orvosi vélemények szükségesek hozzá. Ha csodás gyógyulást sikerül bizonyítani, utána szólal meg a pápa és nyilváníthatja boldognak a gyógyító herceget. Időpontot senki sem tud mondani. Az egyházat nem sürgeti az idő. Hogy magyar példáknál, maradjunk: még mindig folyamatban van Kaszap István boldoggáavatási pere, és csaknem hétszáz évvel a halála után, 1943-ban avatták szentté Mar- gitot, IV. Béla lányát. Jelenleg a Vatikánban 1200 boldoggáavatási kérelmet jegyeznek. Köztük van a győri Apor Vilmos püspök, az erdélyi Márton Áron püspök és Mindszenthy József bíboros ügye is. (MTI-Press) b. r. Üvegkép a szegények orvosáról
