Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-30-05-01 / 102. szám
1992. április 30-május 1., csütörtök-péntek MINDENT BELE l&Bte MEGYEI HÍRIAP Az Abigél az élvonalat vette célba „Hátborzongatóan cinikus zene" — Ez a mi birodalmunk, itt szoktunk próbálni — mutat körbe a szűk irodahelyiségben Szabó Ferenc, a gyulai Abigél együttes basszusgitáros-vezetője. — Eddig a 48-as klubban gyakoroltunk, de a klub megszűnése után a többi megyei zenekarral együtt kirúgtak bennünket...----Mit kell tudni az Abigélről? — kérdezem a helyiség egyetlen „hagyományos” ülőhelyén, egy széken. A többiek hangfalakon, a földön csücsülnek. Kasoly Attil^, az Abigél technikusa felel a kérdésre: — 1986-ban alakultunk, az alapító tagok többnyire az Erkel gimibe jártak. Mára kicsit kicserélődött a csapat, az ós-Abigélt ma már csak hárman képviseljük: Szabó Feri, Sándor Laci. a szólógitáros és én. Bereczki László (trombitán és szaxofonon játszik) és Szikszai Csaba, a dobos, csak nemrégiben csatlakozott hozzánk. — Az együttesnek úgynevezett „korszakai” voltak — vette vissza a szót Szabó Ferenc. — Sajnos, amikor már kezdett egészen jól menni, jött a katonaság. Ez egy hosszú szünetet hozott a zenekar életében, két és fél évig nem játszottunk. flogy visszatéijek a „korszakokra”, az első koncertjeink a Mérsékelt övezet címet viselték. Úgy érzem rengeteget fejlődtünk azóta. Utána következett az „Embertánc” — ezt szakította félbe a katonai szolgálat. Mostanában pedig teljesen új dolgokkal próbálkozunk. Ennek a szakasznak még nem adtunk nevet. — Milyen stílusú a muzsikátok? A technikus vette vissza a szót: —Úgy igazán nem is lehet meghatározni. Ha azt mondom például, hogy alternatív rockzene, nem fedi a valóságot — de valami olyasféle. —-Fellépések, megmérettetések? — Megfordultunk már néhány helyen, ennek ellenére nem sokan ismernek bennünket. Kisebb klubokban szeretünk leginkább fellépni — a zenekar jellegének ez fekszik a legjobban. Egyébként voltunk már Szegeden, Gödöllőn, meghívottként Németországban, a Ditzingeni Rockünnepen, Stuttgartban... A versenyekről pedig annyit: egyszerűen hülyeség. Nem lehet csak úgy megállapítani, hogy ki a jobb — ez nem futóverseny. — A zene a hobbitok. Mivel foglalkoztok emellett? Van valamilyen zenei végzettségetek? Bereczki László válaszol: — Hárman az idősebbek dolgoznak, mi Szikszai Csábival még tanulunk. Egyébként éppen Csabi és én jártunk zeneiskolába is, a többiek amolyan „autodidakta” módon, önszorgalomból sajátították el a zene alapjait. —Jövő? — Elsősorban a köztudatba szeretnénk bekerülni — aztán pedig irány az első vonal... Kiss János, az együttes menedzsere kísér ki az autóhoz. — Hogy tudsz segíteni egy jóformán teljesen ismeretlen zenekarnak? —-Tudod — kezdte —, a 48- as klub vezetése idején olyan ismeretségekre tettem szert, amit nem szabad nem kihasználni. Két lehetséges utat látok egy fiatal zenekar előtt: elózcnekar- ként bekerülni valamelyik „nagy” elé, vagy külön tűmét indítani. Ez utóbbi kicsit utópisztikusnak tűnik, de még meglátjuk. És természetesen demoka- zettákat, videofelvételeket, fényképeket küldünk mindenkinek, aki csak számít a szakmában. Persze az egész munka rákfenéje a pénzhiány — nem hiszem, hogy be kell mutatni, mennyibe kerülnek ma a hangszerek... Talán ha lát valaki bennünk egy kis fantáziát, valamilyen reklámozási dologban megegyezhetnénk. Például plakátjainkon feltüntethetnénk a szponzor nevét... Tudom, nem örülnek neki a többiek, de elmondom: azért vállaltam el a menedzselésüket, mert tehetségesnek tartom őket, s mert annyira tetszik cinikus zenéjük. Hátborzongatóan cinikus muzsikátjátszanak! Adok egy kazettát, hallgasd meg, és csak akkor írd le, amit most hallottál, ha egyetértesz vele. Leírtam... Szigeti Csaba T ehénfenékszépség-verseny E heti játékunkban szlogenírásra kérjük olvasóinkat. Az Apport Információs és Vállalkozási Svéd—Magyar Kft. vállalkozó» irodát nyit Békéscsabán, a Munkácsy u. 4. szám alatt, ahol technikai és üzleti partneri kapcsolathoz információkat, tudnivalókat kínál. Klub keretén belül szolgáltat információkat hazai és külföldi vendégek bevonásával. A klub zártkörű, ahol a fehér asztal mellett kötetlenül ismerkedhetnek, tájékozódhatnak egymás üzleti tevékenységéről a klubtagok. Kérjük olvasóinkat, hogy a fenti tevékenységi kör frappáns, egymondatos megjelölésével szlogent, jelmondatot találjanak ki. Az első három helyezett meghívást kap május 6-án 17 órára a Garzon Szállóban rendezendő ünnepélyes megnyitóra. Az első helyezett 5000 forint pénzjutalmat kap, amit a megnyitón adnak át. A pályázatokat telefonon a (66) 28-623-as telefonon mondhatják üzenetrögzítőre. A levélben pályázók pedig szerkesztőségünk (Békéscsaba, Munkácsy u. 4. sz.) utcai postaládájába dobhatják be szlogenjeiket május 4-én 16 óráig. Játszva nyerheti Múlt heti képaláírásunk nyertesei, Szrnka Jánosné és Varga Anikó átveszik a Pont Bt. német—magy ar vegyes vállalat ajándékait Kovács László tulajdonostól és Lácz Edit ügyvezető' igazgatótól Fotó: Kovács Erzsébet Emlék és koncert Tudta, hogy közeledik a halál, és egyszer csak azt mondta: „Úgy döntöttem, megyek.” Napról napra jobban gyötörték a fájdalmak. És egy nap elhatározta, nem veszi be többé a gyógyszereket, amelyek úgy- ahogy életben tartották. A végén már csak morfiumot kapott és fokozatosan elveszítette öntudatát. Végső pillanatai békések voltak, mosollyal arcán távozott Ez Freddie Mercury, a Queen énekese utolsó heteinek története. Az együttes maradéka azt állítja, hogy a tavaly novemberi halála előtti napon azonban még volt ereje kijelenteni: —Remélem, egy napon százezrek csatlakoznak hozzám az AIDS elleni küzdelemre. Ez a kívánsága április 20-án este, a londoni Wembley-stadi- onban teljesült. Vele egykorú pályatársai és újabb nagyságok, barátok, kollégák és ellenfelek — David Bowie, Roger Daltrey, a Def Leppard, az Extreme, Bob Geldof, a Guns’n, Roses, Elton John, a londoni közösségi evangéliumi kórus, a Metallica, George Michael, a Spinal Tap, Lisa Minelli, az U-2 műholdon Kaliforniából, dél-afrikai együttesek ugyancsak műholdon, Paul Young és mások — összesen 98-an — világrekord-koncertet adtak a világrekorder Freddie Mercury emlékére. Az AIDS-re mindössze ingyen osztogatott piros szalagok emlékeztettek és Elizabeth Taylor, aki rövid beszédben szólította fel a stadion 72 ezres közönségét és a program egymilliárd tévénézőjét és rádióhallgatóját világszerte, hogy mindig használjanak óvszert. Néhány szám a rekordok közül: a jótékonyságot szervező cégek — Észak-Amerikában a Fox Broadcasting Company, mindenütt másutt a Queen alapította Mercury Phoenix Trust — AIDS-betegek támogatására szétosztható első napi bevétele a közvetítések díjából valószínűleg megközelíti a40 millió dollárt. 13 műhold közvetítette a műsort több mint 70 ország egy- milliárd nézőjének és hallgatójának. A Live Aidtól eltérően a műholdak nemcsak a központi programot közvetítették, hanem 21 ország tévétársasága a helyszínen vágta saját kedvére a 19 kamera képét, anyanyelvű közvetítéssel. A korábbi Queen-re- kordok között megemlítették az együttes 1986-os budapesti fellépését is, melyről a Queen Kelet-Európábán bemutatott első egész estés koncertfilmje készült. A Wembley-stadion- ban 15 ezer hot dog, 20 ezer hamburger, 13 ezer liter sör, 64 ezer doboz kóla fogyott. 100 ezer hivatalos Freddie Mercury - trikót adtak el. Mindenki nagyon szerette Freddie Mercuryt és a Queent. Igaz lehet ez? — Szeretnénk megmutatni, hogy a Metallica tiszteli a Queen életművét — mondta színfalak mögötti nyilatkozatában Lars Ulrich. Gary Cherone, az Extreme-ból egyszerűen csak ennyit mondott: — Elképesztő, mennyire imádjuk a Queent és Freddie-t. Axl Rose, a Guns’n, Roses vere- kedős énekese Elton Johnnal karöltve énekelte a „Bohemian rhapsodyt”. Zenei világok találkoztak a Wembleyben: a heavy metal és a kemény rock jótékonyan felkarolta az általa eddig megvetett „glam rockot”. Azt a csillogó-ragyogó könnyűzenét, amelyet a Queen és barátai, Elton John, David Bowie és más idősödő sztárok árusítanak az utóbbi években. Kérdés, lesz-e folytatása a zenei stílusokban e „nagy találkozásnak”? De hogy a kemény rock és a glam rock egymást, egymás közönsége előtt „törvényesítő” hétfő esti londoni összeborulása üzletileg mindkét műfajnak használni fog — újabb és újabb bevételi rekordok formájában—az biztos. A Wembley-stadion közönsége lelkes volt, mintha csak futballmeccsen ültek volna. A szervezők büszkén jelentették, hogy egyetlen tiszteletjegyet sem adtak senkinek: közönségnek, újságíróknak, illusztris vendégeknek, mindenkinek fizetnie kellett a jelenlétért. A katlanból a gyepszőnyeget fölszedték, a színpad előtt egy gombostűt sem lehetett leejteni, a csápo- lók vezényszóra, egy ütemre csápoltak, énekeltek. A tévéképernyőkön talán nem látszott, de a stadion nem volt tele. Míg a katlan egyik végében a zenészek keményen dolgoztak, addig a másik végében üres ülések tátongtak, s hosszú sorok kanyarogtak a büfébódék körül, amelyeket ott állítottak fel, ahol meccseken az egyik kapu szokott lenni. A lelátókra sült kolbász, hagyma, fokhagyma bűze áradt. Ha nem lehetett volna tudni, hogy ez a világ eddigi legnagyobb élő rockkoncertje, a világ legnagyobb élő rockzenészeivel, akár valami majális is lehetett volna a népligetben. Ezért volt jó. Mészáros György