Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

TÖMEGKOMUNIKÁCIÓ 1992. április 16., csütörtök . BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­A Szabad Európa sosem lesz kommersz rádió... Beszélgetés Ribánszky Lászlóval, a magyar osztály igazgatójával A nevezetes nap 1951. október 6-a volt, és a tömegkommunikációs történeti mű­sort így konferálták: „Itt a Szabad Európa Rádió, a szabad Magyaroroszág hangja. ” Utána szünetjel következett, majd felcsen­dült a „Szól a kakas már, majd meg virrad már...” Meglehet, erre már nem nagyon sokan emlékeznek, de a Cseke Lászlón felnőtt nemzedéknek, meg az előzőnek is, gyakor­ta fontos esti program volt: meghallgatni a külföldet. Hogy aztán elgondolkodhasson az ember. Hogy is van ez? Hol is az igaz­ság? Azóta már mindenki tudja. Igaz, akkor is sokan tudták. Jeleneg este hat órától éjfélig szól a SZER, a negyven éve jól ismert rövidhullá­mokon. RADIO FREE EUROPE === RADIO LIBERTY S ennek legkézzelfoghatóbb tanulsága, hogy Ribánszky Lászlóval, a SZER magyar osz­tályának igazgatójával most a Bajcsy-Zsilinszky utcai-stúdió­ban beszélgethetünk. Igaz, már nem sokáig tehetnénk. Kinőtték a tágas pesti lakást, s hamarosan tágasabb helyre költözik a bu­dapesti iroda. — Melyik időszakot tartja a rádió életében a legfontosab­ban? —Több is akad, de a megala­kulás mellett mindenképp 1956. S talán nem is abból a szempont­ból, amire most a legtöbben gondolnak. Közvetlenül a forra­dalom leverése után ugyanis vi­ták középpontjába került a rá­dió, mert hallatszottak olyan hangok — akár vádaskodásnak is felfoghatjuk ezeket a felkelést leverő kommunista renszer ré­széről—, hogy a Szabad Európa már reménytelen helyzetben is fegyveres ellenállásra buzdítot­ta volna a felkelőket és hason­lók. Legjobb tudomásom sze­rint az ügyben — egymástól függetlenül — két hivatalos ki­vizsgálás is indult. Az egyiket az Egyesült Államok kongresz- szusa, a másikat pedig az Ade- nauer-kormány. Mindkét ki­vizsgálás alaptalannak ítélte a vádakat! Ma már, koromnál fog­va is, kellő tisztességgel talán bírálhatom az akkori rádióveze­tést, érzésem szerint a forrada­lom annyira meglepte a mu- naktársakat, hogy nem láttak tisztán. Ahogy azóta a nyugdíj­ba vonult kollégáktól hallottam, semmiféle közvetlen informá­ciójuk nem volt. Munkatárs azokban a hetekben, hónapok­ban nem tette be a lábát Magyar- országra, tehát kénytelenek vol­tak részint a kimenekülőkre, ré­szint a nyugati tudósítókra, rá­dióadókra támaszkodni. Ezek­ből állították össze legjobb tudá­suk szerint a műsorokat. Nincs mit csodálkozni tehát azon, hogy időnként helytelen következteté­seket vontak le a történésekből. Például, hogy Nagy Imre meg­változtatta az álláspontját, s bi­zalmatlanok voltak vele szem­ben még akkor is, amikor a nép már bízott benne... — Ez az informáltság többé- kevésbé egészen a közelmúltig igaz, vagy tévednék? — Lényegében igen. A hoz­zám kilátogató barátok, ismerő­sök néha döbbenten tapasztal­ták, hogy asztalomon leginkább a magyar lapok találhatók meg. Ezenkívül éppen a látogatók in­formációi jelentették a tájékozó­dást. Bármilyen meglepő, köz­vetlen kapcsolatunk nem volt. A Ribánszky László 1941- ben született Budapesten, 1963-ban végezte el a köz­gazdaság-tudományi egye­temet. Egy évvel később po­litikai okokból kintmaradt nyugaton. 1966-tól a BBC magyar osztályán dolgo­zott, miközben a londoni egyetemen közgazdaság- tant hallgatott, és elvégezte a japán szakot, japán nyelv­ből és buddhizmusból sze­rezve diplomát. Tizenöt évvel ezelőtt köl­tözött át Münchenbe. Egy ideig szerkesztőként dolgo­zott, majd 1977-ben nevez­ték ki a magyar osztály igaz­gatójává. hetvenes évek információs rob­banása idején sem sokat válto­zott a helyzet, jóllehet azért már sokkal többet tudtunk meg ar­ról, mi is történik otthon. Az is hozzátartozik az akkori helyzet megítéléséhez, hogy a forradalom utáni sokk követ­keztében úgy dönttöttek: többet foglalkozzanak a Nyugattal, s kevesebbet Magyarországgal, mert ez esetben kisebb a lehető­sége a politikai baklövéseknek. RADIO FREE EUROPE RADIO LIBERTY A belpolitizáló rádiózás irányá­ból történt egy eltolódás az íté­letmentes, információgazdag rádiózás irányába. Én azt a korszakot még megéltem, mi­után ’77-ben kerültem a mün­cheni stúdióba, de a nyolcvanas Tudósítói megbeszélés a budapesti szerkesztőségben. Középen Császár László, aki az immár 14 vidéki külső munkatárs munkáját koordinálja években megint jött egy fordu­lat, akkor viszont mi, immár na­gyon tudatosan, arra töreked­tünk, hogy minél több informá­ciót gyűjtsünk. Felvettük a kap­csolatot a szamizdatosokkal, népszerűsítettük az írásaikat, a bátrabbak hamarosan saját ne­vükön szerepeltek, mondván, „engem most már nem érdeke! a következmény..." És aztán az újabb mérföldkő: a magyar osz­tály munkatársa '88 decemberé­ben a helyszínről tudósított a Független Szakszervezetek Li­gájának kongresszusáról. Nem hallgatható el, hogy egyes ma­gyar politikusok kívánatosnak tartották, hogy a SZER legyen az országban, s kaptunk olyan jel­zéseket, hogy nem ütközne külö­nösebb akadályba, ha irodát nyitnánk Budapesten. Mivel nem tudom, hogy zavarba hoz- nám-e vagy sem ezeket a politi- kusaokat, nem mondok neveket, de azt hiszem, önmagában is ér­dekes mindez! RADIO FREE EUROPE === RADIO LIBERTY — Ennek ellenére az iroda megnyitása nem ment olyan gyorsan... — Valóban nem, pedig 1989 májusában, az akkori főnököm­mel, A. Ross JohnsonnaA Pestre jöttünk, s a Külügyminisztérium sajtóosztályán előadtuk a kéré­sünket, miszerint szeretnénk iro­dát nyitni. Mit mondjak, jeges csend fogadta az előadásunkat, majd negyedórás kioktatást kap­tunk az akkori főtisztviselőtől, hogy bizony a SZER az nem volt barátságos ezzel a rendszerrel, és így tovább. Végighallgattuk, majd megismételtük kérésün­ket, azzal, hogy még tájékozot­tabbak szeretnénk lenni. Nem szaporítom a szót — igen rövid idő alatt megkaptuk a hozzájáru­lást, s szeptemberben már for­gott a stúdiónk magnója Buda­pesten. Ettől kezdve elég gyor­san visszailleszkedtünk a ma­gyar tömegtájékoztatásba, ma már a pesti irodában két belsós munkatársunk mellett több szer­ződéses újságíró dolgozik, mi­közben korábbi vidéki hálóza­tunkat is kibővítettük. Egyet biz­ton tudok: a Szabad Európa Rá­dió a szó klasszikus értelmében sohasem lesz kommersz rádió! Alapszabályzatunk megtiltja, hogy bármely párt, mozgalom vagy tömegszervezet szócsövévé váljunk. Pártsemlegesnek kell lennünk és ez a rádió hitelének egyik záloga. A másik alapelv sem változott, nevezetesen, hogy a világból érkezett híreket mi csak akkor adhatjuk le, ha azo­kat két, egymástól független hír­forrás megerősíti. RADIOFREE EUROPE RADIO LIBERTY . De visszatérve a szűkebb pátriához, éppen a napokban in­dult útjára — Tarr Péter szer­kesztésében — OrszágSZERte című, hetente négy alkalommal jelentkező negyedórás összeál­lításunk, amely kifejezetten a vidéki gondokat, illetve hasznos kezdeményezéseket igyekszik közkinccsé tenni. Ugyancsak gyakorlattá vált, hogy 58 mün­cheni munkatársunk egy része Részlet a müncheni stúdióból felváltva tölt Budapesten hosz- szabb időt. És egyre otthonosab­ban mozognak Pesten, de mit mondjak, a jót könnyű meg­szokni... — A BBC és az Amerika hangja már a Kossuthon is szól, ellenben... — A mondatot azzal folytat­hatom, hogy amikor a magyar műsorszórók általi továbbítás szóba került, mi diszkriminatív­nak tartottuk, hogy a napi hat­órás összműsoridőnk ellenere, szükség, míg meg nem buknak a kommunista rendszerek. Ha ez megtörténik, betöltötte feladatát és... szeretném, ha ezt a monda­tot is befejezné! — Ez valóban elhangzott, ehhez képest azonban a koncep­ció mind Washingtonban, mind Budapesten megváltozott. Ha­mar felismerték ugyanis az ille­tékes politikusok, hogy attól még nem lesz egy csapásra de­mokrácia, hogy megdől egy dik­tatúra. Azt hiszem, ezzel sok A legújabb plakát ugyancsak egy órát adhatunk a magyar adón. Ezt nem fogadtuk el, mert közös nevezőre hozna bennünket két olyan rádióval, amelyeknek napi műsorideje nemhogy hat óra nincs, de a fele sem. Utoljára tavaly december­ben jártunk a Bródy Sándor ut­cában. Nem kaptuk meg az álta­lunk javasolt műsoridőt, de re­mélem, hamarosan meg tudunk egyezni, mert mindenképpen szeretnénk jelen lenni ily módon is. Az is megoldás lehet a frek­venciamoratórium feloldása után, hogy megpályázunk kö­zép- vagy URH-sávot. — Határozottan emlékszem, hogy a hatvanas-hetvenes évek­ben egyszer elhangzott: a Sza­bad Európa Rádióra addig van mindent megmondtam. Min­denesetre az a felfogás alakult ki. hogy a demokrácia folyama­tában a rádiónknak még lehet szerepe. Mellesleg Antall Jó­zsef részéről is elhangzott a fennmaradás igénye, mi több, ezt levélben is közölte Bush el­nökkel. Legutóbb az amerikai elnök által kinevezett különbi­zottság készített jelentést, amelyben az áll: a demokratizá­lódásban élen járó három or­szág, Lengyelország, Csehszlo­vákia és Magyarország számá­ra az adásokat még az ezredfor­dulóig folytatni kell. A jövő év szeptember 30-áig pedig a költ­ségvetésünk is biztosítva van. Fábián István

Next

/
Thumbnails
Contents