Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-16 / 91. szám
TÖMEGKOMUNIKÁCIÓ 1992. április 16., csütörtök . BÉKÉS MEGYEI HÍRLAPA Szabad Európa sosem lesz kommersz rádió... Beszélgetés Ribánszky Lászlóval, a magyar osztály igazgatójával A nevezetes nap 1951. október 6-a volt, és a tömegkommunikációs történeti műsort így konferálták: „Itt a Szabad Európa Rádió, a szabad Magyaroroszág hangja. ” Utána szünetjel következett, majd felcsendült a „Szól a kakas már, majd meg virrad már...” Meglehet, erre már nem nagyon sokan emlékeznek, de a Cseke Lászlón felnőtt nemzedéknek, meg az előzőnek is, gyakorta fontos esti program volt: meghallgatni a külföldet. Hogy aztán elgondolkodhasson az ember. Hogy is van ez? Hol is az igazság? Azóta már mindenki tudja. Igaz, akkor is sokan tudták. Jeleneg este hat órától éjfélig szól a SZER, a negyven éve jól ismert rövidhullámokon. RADIO FREE EUROPE === RADIO LIBERTY S ennek legkézzelfoghatóbb tanulsága, hogy Ribánszky Lászlóval, a SZER magyar osztályának igazgatójával most a Bajcsy-Zsilinszky utcai-stúdióban beszélgethetünk. Igaz, már nem sokáig tehetnénk. Kinőtték a tágas pesti lakást, s hamarosan tágasabb helyre költözik a budapesti iroda. — Melyik időszakot tartja a rádió életében a legfontosabban? —Több is akad, de a megalakulás mellett mindenképp 1956. S talán nem is abból a szempontból, amire most a legtöbben gondolnak. Közvetlenül a forradalom leverése után ugyanis viták középpontjába került a rádió, mert hallatszottak olyan hangok — akár vádaskodásnak is felfoghatjuk ezeket a felkelést leverő kommunista renszer részéről—, hogy a Szabad Európa már reménytelen helyzetben is fegyveres ellenállásra buzdította volna a felkelőket és hasonlók. Legjobb tudomásom szerint az ügyben — egymástól függetlenül — két hivatalos kivizsgálás is indult. Az egyiket az Egyesült Államok kongresz- szusa, a másikat pedig az Ade- nauer-kormány. Mindkét kivizsgálás alaptalannak ítélte a vádakat! Ma már, koromnál fogva is, kellő tisztességgel talán bírálhatom az akkori rádióvezetést, érzésem szerint a forradalom annyira meglepte a mu- naktársakat, hogy nem láttak tisztán. Ahogy azóta a nyugdíjba vonult kollégáktól hallottam, semmiféle közvetlen információjuk nem volt. Munkatárs azokban a hetekben, hónapokban nem tette be a lábát Magyar- országra, tehát kénytelenek voltak részint a kimenekülőkre, részint a nyugati tudósítókra, rádióadókra támaszkodni. Ezekből állították össze legjobb tudásuk szerint a műsorokat. Nincs mit csodálkozni tehát azon, hogy időnként helytelen következtetéseket vontak le a történésekből. Például, hogy Nagy Imre megváltoztatta az álláspontját, s bizalmatlanok voltak vele szemben még akkor is, amikor a nép már bízott benne... — Ez az informáltság többé- kevésbé egészen a közelmúltig igaz, vagy tévednék? — Lényegében igen. A hozzám kilátogató barátok, ismerősök néha döbbenten tapasztalták, hogy asztalomon leginkább a magyar lapok találhatók meg. Ezenkívül éppen a látogatók információi jelentették a tájékozódást. Bármilyen meglepő, közvetlen kapcsolatunk nem volt. A Ribánszky László 1941- ben született Budapesten, 1963-ban végezte el a közgazdaság-tudományi egyetemet. Egy évvel később politikai okokból kintmaradt nyugaton. 1966-tól a BBC magyar osztályán dolgozott, miközben a londoni egyetemen közgazdaság- tant hallgatott, és elvégezte a japán szakot, japán nyelvből és buddhizmusból szerezve diplomát. Tizenöt évvel ezelőtt költözött át Münchenbe. Egy ideig szerkesztőként dolgozott, majd 1977-ben nevezték ki a magyar osztály igazgatójává. hetvenes évek információs robbanása idején sem sokat változott a helyzet, jóllehet azért már sokkal többet tudtunk meg arról, mi is történik otthon. Az is hozzátartozik az akkori helyzet megítéléséhez, hogy a forradalom utáni sokk következtében úgy dönttöttek: többet foglalkozzanak a Nyugattal, s kevesebbet Magyarországgal, mert ez esetben kisebb a lehetősége a politikai baklövéseknek. RADIO FREE EUROPE RADIO LIBERTY A belpolitizáló rádiózás irányából történt egy eltolódás az ítéletmentes, információgazdag rádiózás irányába. Én azt a korszakot még megéltem, miután ’77-ben kerültem a müncheni stúdióba, de a nyolcvanas Tudósítói megbeszélés a budapesti szerkesztőségben. Középen Császár László, aki az immár 14 vidéki külső munkatárs munkáját koordinálja években megint jött egy fordulat, akkor viszont mi, immár nagyon tudatosan, arra törekedtünk, hogy minél több információt gyűjtsünk. Felvettük a kapcsolatot a szamizdatosokkal, népszerűsítettük az írásaikat, a bátrabbak hamarosan saját nevükön szerepeltek, mondván, „engem most már nem érdeke! a következmény..." És aztán az újabb mérföldkő: a magyar osztály munkatársa '88 decemberében a helyszínről tudósított a Független Szakszervezetek Ligájának kongresszusáról. Nem hallgatható el, hogy egyes magyar politikusok kívánatosnak tartották, hogy a SZER legyen az országban, s kaptunk olyan jelzéseket, hogy nem ütközne különösebb akadályba, ha irodát nyitnánk Budapesten. Mivel nem tudom, hogy zavarba hoz- nám-e vagy sem ezeket a politi- kusaokat, nem mondok neveket, de azt hiszem, önmagában is érdekes mindez! RADIO FREE EUROPE === RADIO LIBERTY — Ennek ellenére az iroda megnyitása nem ment olyan gyorsan... — Valóban nem, pedig 1989 májusában, az akkori főnökömmel, A. Ross JohnsonnaA Pestre jöttünk, s a Külügyminisztérium sajtóosztályán előadtuk a kérésünket, miszerint szeretnénk irodát nyitni. Mit mondjak, jeges csend fogadta az előadásunkat, majd negyedórás kioktatást kaptunk az akkori főtisztviselőtől, hogy bizony a SZER az nem volt barátságos ezzel a rendszerrel, és így tovább. Végighallgattuk, majd megismételtük kérésünket, azzal, hogy még tájékozottabbak szeretnénk lenni. Nem szaporítom a szót — igen rövid idő alatt megkaptuk a hozzájárulást, s szeptemberben már forgott a stúdiónk magnója Budapesten. Ettől kezdve elég gyorsan visszailleszkedtünk a magyar tömegtájékoztatásba, ma már a pesti irodában két belsós munkatársunk mellett több szerződéses újságíró dolgozik, miközben korábbi vidéki hálózatunkat is kibővítettük. Egyet bizton tudok: a Szabad Európa Rádió a szó klasszikus értelmében sohasem lesz kommersz rádió! Alapszabályzatunk megtiltja, hogy bármely párt, mozgalom vagy tömegszervezet szócsövévé váljunk. Pártsemlegesnek kell lennünk és ez a rádió hitelének egyik záloga. A másik alapelv sem változott, nevezetesen, hogy a világból érkezett híreket mi csak akkor adhatjuk le, ha azokat két, egymástól független hírforrás megerősíti. RADIOFREE EUROPE RADIO LIBERTY . De visszatérve a szűkebb pátriához, éppen a napokban indult útjára — Tarr Péter szerkesztésében — OrszágSZERte című, hetente négy alkalommal jelentkező negyedórás összeállításunk, amely kifejezetten a vidéki gondokat, illetve hasznos kezdeményezéseket igyekszik közkinccsé tenni. Ugyancsak gyakorlattá vált, hogy 58 müncheni munkatársunk egy része Részlet a müncheni stúdióból felváltva tölt Budapesten hosz- szabb időt. És egyre otthonosabban mozognak Pesten, de mit mondjak, a jót könnyű megszokni... — A BBC és az Amerika hangja már a Kossuthon is szól, ellenben... — A mondatot azzal folytathatom, hogy amikor a magyar műsorszórók általi továbbítás szóba került, mi diszkriminatívnak tartottuk, hogy a napi hatórás összműsoridőnk ellenere, szükség, míg meg nem buknak a kommunista rendszerek. Ha ez megtörténik, betöltötte feladatát és... szeretném, ha ezt a mondatot is befejezné! — Ez valóban elhangzott, ehhez képest azonban a koncepció mind Washingtonban, mind Budapesten megváltozott. Hamar felismerték ugyanis az illetékes politikusok, hogy attól még nem lesz egy csapásra demokrácia, hogy megdől egy diktatúra. Azt hiszem, ezzel sok A legújabb plakát ugyancsak egy órát adhatunk a magyar adón. Ezt nem fogadtuk el, mert közös nevezőre hozna bennünket két olyan rádióval, amelyeknek napi műsorideje nemhogy hat óra nincs, de a fele sem. Utoljára tavaly decemberben jártunk a Bródy Sándor utcában. Nem kaptuk meg az általunk javasolt műsoridőt, de remélem, hamarosan meg tudunk egyezni, mert mindenképpen szeretnénk jelen lenni ily módon is. Az is megoldás lehet a frekvenciamoratórium feloldása után, hogy megpályázunk közép- vagy URH-sávot. — Határozottan emlékszem, hogy a hatvanas-hetvenes években egyszer elhangzott: a Szabad Európa Rádióra addig van mindent megmondtam. Mindenesetre az a felfogás alakult ki. hogy a demokrácia folyamatában a rádiónknak még lehet szerepe. Mellesleg Antall József részéről is elhangzott a fennmaradás igénye, mi több, ezt levélben is közölte Bush elnökkel. Legutóbb az amerikai elnök által kinevezett különbizottság készített jelentést, amelyben az áll: a demokratizálódásban élen járó három ország, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország számára az adásokat még az ezredfordulóig folytatni kell. A jövő év szeptember 30-áig pedig a költségvetésünk is biztosítva van. Fábián István
