Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

g\ 1992. április 16., csütörtök VÁMTÖRVÉNY ШШ MEGYEI HIRUP kiskereskedelmi kiszerelés szerinti mennyiségét kell érteni (például db, li­ter, kg, pár, tucat, készlet, doboz, zsák, ballon). A mennyiségi keret túllépése miatt nem vámkezelhető vámárukat a vámhi­vatal visszatartja. A visszatartott vám­árukat az utasnak jogában áll külföldre visszaszállítani, feltéve, ha ahhoz a Magyar Nemzeti Bank hozzájárul. Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank a visszatartott áruk külföldre történő ki­szállításához nem járul hozzá, azokat az utasnak fellcell ajánlania állami vál­lalat útján történő értékesítésre. A fel­ajánlott áruk értékesítéséből befolyt összeg 50 százaléka vám címén kerül elszámolásra, a fennmaradó összeg pedig — az áfa és egyéb köztartozás, valamint költség levonása után — a fel­ajánlót illeti meg. Itt kell külön kiemelnünk, hogy az emberi fogyasztásra alkalmatlan tiszta szesz utasforgalomban nem hozható be, nem vihető ki és az ország területén nem szállítható át! Az ilyen szeszgyári termék külföldre vagy belföldre visszavihető, vámáru­ként az államnak ellenszolgáltatás nél­kül felajánlható. Vámmentesen hozhatnak be a 16 éven felüli utasok saját használatukra útiholmiként: 250 db szivarkát vagy 50 db szivart vagy 250 gramm dohányt vagy ezen termékek 250 grammig terje­dő összeállítását, 2 liter bort, 1 liter égetett szeszes italt, 1/4 liter kölnivizet és kis mennyiségű parfümöt. 6. Az utóbbi évek nagy „vívmánya” volt a zöld és a piros folyosó bevezeté­se. A szigorodó vámellenőrzések miatt nem lesz-e puszta formaság a zöld fo­lyosó léte? Az utas belépésekor szóban vagy írásban kérheti az általa behozott vám­áruk vámkezelését. Szóban kérheti azoknak az áruknak a vámkezelését na­ponta egyszer — amelyek nem minősülnek keres­kedelmi mennyiségűeknek, és — egyedi vagy összértékük szemé- lyenkét az 5000 forintot nem haladhatja meg (14 éven aluli utas esetében ez az értékhatár 1000 forint). Részletes írásbeli árunyilatkozattal kell kérni az utasnak a vámkezelést, ha: — az általa behozott áruk egyedi vagy összértéke az 5000 forintot (14 éven aluli utas esetében az 1000 forin­tot) meghaladja, — a behozott áruk kereskedelmi mennyiségűek, — az utas — az útiholmi mennyisé­gén felül — szeszes italt, dohányfélesé­get vagy kávét hoz magával, — a vámkezeléshez valamely állam- igazgatási szerv engedélye szüksé­ges, — az utasnak feladott poggyásza van (ezek számát fel kell tüntetni a Vámáru- és valutanyilatkozat megfelelő rovatá­ban.) A határforgalom meggyorsítása ér­dekében a zöld folyosó igénybevétele szóbeli árunyilatkozat-adásnak minő­sül, míg a piros folyosót azok az utasok vegyék igénybe, akik írásbeli árunyilat­rális értékű tárgy értéke a 3000 forintot meghaladja, a külföldre szállításhoz az említett intézmények bizonylatán vagy engedélyén kívül a Magyar Nemzeti Bank hozzájárulása is szükséges. 4. Ma már a magyar turistákra sem jellemző, hogy üres zsebbel vágnak a világnak. Mennyi pénzt szabad ma­gukkal vinni? Szabad-e forintot kül­földre vinni? Belföldi utasforgalomban deviza- hatósági engedély nélkül személyen­ként 2000 forintot — 500 forintnál nem Kamionok a békéscsabai vámudvaron 2. Mi a helyzet a gyógyszerekkel vagy bizonyos gyógyászati készítmé­nyekkel? Gyógyszer külföldre ajándék címén engedély nélkül nem vihető ki. Kivihe­tik ellenben az utasok azokat a gyógy­szereket, melyek számukra nélkülöz­hetetlenek, a kezelőorvos által igazolt mennyiségben. A Béres-csepp elnevezésű roborá­lószerből, továbbá a Bánfy és a Patien- tia nevű hajszeszből 6-6 üveg vihető ki egyedi devizahatósági engedély nélkül. 3. Kivihetők-e engedély nélkül az értékes, tartós használati cikkek, érté­kesebb ajándéktárgyak? A kiviteli engedély nélkül kiszállít­ható árukon kívül is kivihetők Magyar- országról ajándéknak szánt cikkek és egyéb vagyontárgyak, ehhez azonban a Magyar Nemzeti Bank kiviteli engedé­lye szükséges. A kiviteli engedély meg­adása iránti kérelmet a Magyar Nemze­ti Bank megyei igazgatóságainál lehet előterjeszteni az erre a célra rendszere­sített nyomtatvány kitöltésével. Ha az engedély nélkül kiszállítható tárgyak között jelentősebb értékű vagy külföldi eredetű személyes használati cikk is van (pl. videokamera, ékszer, bunda stb.), a vámmentes visszahozatal érdekében ajánlatos azokat a kiutazás­kor az erre a célra szolgáló kiviteli nyi­latkozaton feltüntetni és kilépéskor a határvámhivatalnál kérni a kivitel iga­zolását. A kiviteli nyilatkozat csak a kivitt áru vámmentes visszahozatalá- hoz használható fel, egyéb célra igazo­lásul nem szolgál. Muzeális, kulturális értékű tárgya­kat, illetve régiségeket csak abban az esetben szabad külföldre szállítani, ha az ellen az illetékes — országos gyűjtő­körű múzeumnak nincs kifogása. Muzeális tárgyak külföldre viteléhez szükséges engedély kiadására az alábbi intézmények jogosultak: — a Magyar Nemzeti Galéria a hazai és a külföldi eredetű képzőművészeti alkotások tekintetében, — az Országos Széchényi Könyvtár a könyvek és külföldi eredetű nyomtat­ványok, zeneművek és kéziratok tekin­tetében, — az Iparművészeti Múzeum az iparművészeti alkotások, valamint ke­let-ázsiai eredetű műtárgy esetében, — a Néprajzi Múzeum népművésze­ti és néprajzi tárgy esetében, — a fentiekben nem említett mű­tárgy és kulturális értékű tárgy tekinte­tében pedig a jellege szerinti országos gyűjtőkörű múzeum. Amennyiben a muzeális vagy kultu­nagyobb címletekben — vihetnek ma­gukkal külföldre, kivéve a nemesfém­ből készült pénzérmét. 500 forintnál na­gyobb címletű belföldi pénzt azonban az együtt utazók sem vihetnek maguk­kal. Határszéli forgalomban alkalman­ként és személyenként 50 forint vihető ki, de a kivitt belföldi fizetőeszköz havi összege nem haladhatja meg a 200 fo­rintot. Amennyiben a kiutazó magyar ál­lampolgárnak a kivihető 2000 forintnál esetleg nagyobb összegre lenne szük­sége a hazautazáskor, úgy lehetősége van arra, hogy kiutazása előtt — az OTP-fióknál 100, 200 és 500 forintos címletekben — forintcsekket váltson. A forintcsekk devizahatósági engedély nélkül kivihető külföldre és a visszaté­réskor bármelyik hazai beváltóhelyen forintra váltható. A belföldiek engedély nélkül vihetik magukkal külföldre a személyenként engedély nélkül birtokban tartható 5000 forintnak megfelelő olyan külföl­di pénzt, melyet a Magyar Nemzeti Bank jegyez. A Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett külföldi fizetőeszkö­zök korlátozás nélkül birtokban tartha­tók és külföldre kivihetők. Engedély nélkül vihető továbbá kül­földre a saját, a feleség, a gyermek vagy a szülő nevére kiállított és a külfödi többletértékadó (Mehrwertsteuer) visszaigénylésére jogosító bizonylat. 5. Mi az az árumennyiség, amely utas- vagy ajándékforgalomban nem minősül kereskedelmi jellegűnek? És mi történik, ha túllépik a keretet? Az utasforgalomban behozott áruk alapvetően a saját, illetve a családi szükségletek kielégítésére szolgálnak, így nem lehetnek kereskedelmi meny- nyiségűek: — gépkocsi vagy lakóautó, teher­gépkocsi vagy autóbusz családonként 1 db/év; — szeszes ital, 1 liter égetett szeszes ital és 3 liter bor, valamint 5 liter sör; —dohánygyártmány: 500 db szivar­ka vagy 100 db szivar vagy 500 gramm dohány; — kávé, tea, kakaó és valamennyi fűszer és keveréke: 1—4 kg; — építőanyag, épületberendezési és felszerelési tárgy: a felhasználási cél­nak megfelelő mennyiségben; —egyéb áruk 500 forint egyedi érté­kig fajtánként 10 db, 2000 forint egyedi értékig fajtánként 5 db, 5000 forint egyedi értékig fajtánként 2 db, 5000 forint egyedi érték felett 1 db. A fajtánként megjelölés alatt az egyes áruk szokásos mértékegységét, 15 kérdés, 15 válasz A legújabb vámrendelkezésekről 1. A külföldre utazók közül sokan nem tudják, hogy milyen mennyiségű árut vihetnek magukkal egyedi enge­dély nélkül. A törvény szerint a kül­földre utazók engedély nélkül vihetik magukkal a személyes használatukra szóló tárgyaikat, feltéve, ha azok — fi­gyelembe véve az utazás célját és idő­tartamát is — a szokásos mennyiséget nem haladják meg. Mi számít szemé­lyes használati holminak? Személyes használatra szóló tárgyak azok a ruhaneműk, amelyekre az utas­nak külföldön tartózkodása alatt indo­koltan szüksége lehet. A ruhaneműn kívül útiholminak minősülő tárgyként kivihető a saját ékszer, 2 db fényképe­zőgép 10 tekercs filmmel, 1 db látcső, 1 db hordozható zenegép, 1 db hordoz­ható lemezjátszó 10 db lemezzel, 1 db hordozható rádióvevő berendezés, 1 db hordozható írógép, 1 db hordozható te­levíziókészülék, 1 db gyermekkocsi, 1 db sátor és egyéb kempingfelszerelés, 1 db kerékpár, 1 db 5 és fél méternél nem hosszabb kajak vagy kenu, 2 pár síléc, 2 db teniszütő és más hasonló cikk, 2 db sportfegyver 100-100 db lő­szerrel, 1 db hordozható videomagne- tofon és felvevőkamera. Ezenkívül a külföldre utazó 16 éven felüli belföldiek engedély nélkül vihet­nek magukkal 400 db cigarettát vagy szivarból 50 db-ot, vagy dohányból 200 grammot, bort korlátozás nélkül, ége­tett szeszes italból 2 litert és a dohány- gyártmányon, illetve szeszes italon fe­lül 5 kg elkészített belföldi élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut (beleértve a húskonzervet is), továbbá 200-200 gramm kávét és kakaót. Nyers hús az ország területéről nem vihető ki! A fentiekben ismertetett útiholmin kívül a belföldiek engedély nélkül vi­hetnek magukkal 3000 forint belföldi fogyasztói árat meg nem haladó, szoká­sos mennyiségű ajándéktárgyat. Ezen értékkeret terhére vihető ki ajándék címén élelmiszer — kivéve a belföldi előállítású bort és szeszes italt —, ha összértékük a 3000 forintot nem haladja meg. Nem vihető ki azonban a 3000 forintos keret terhére kávé, tea, kakaó, déligyümölcs, importból szár­mazó ital, fűszer, mű- és természetes bél, gyógyszer, babaápolási termék, valamint szén és egyéb háztartási tüze­lőanyag. Élő állat, állati eredetű élelmiszer, félkész- és késztermék ■— a útiélelem kivételével — csak állat-egészségügyi ellenőrzés után vihető ki, illetve hozha­tó be az ország területére. Nyers hús és házilag készített hentesáru, valamint tejtermék utasfor­galomban nem hozható be és nem vihe­tő ki. Díszítés céljára szolgáló vágott vi­rág, növényi'rész, csokor, koszorú és füzér utasforgalomban az útiholminak Gumibotok, láncok, fejszék és egyéb elkobzott ütlegelő szerszámok Hivatalosan 1867 márciusában alakult meg az első önálló magyar vámőrség. Az akkori fináncok ősei is így figyelték, hogy mi történik a piacokon és a határokon. Az ország kapuit—végre—tágra nyitottuk. 1991 - ben több mint 102 millióan „léptek be és ki” hatá­rainkon. Mindenki azt szeretné — teljes joggal —, hogy ezeken a kapukon minél gyorsabb legyen a forgalom, de közös érdekünk, hogy a fegyver-, a heroincsempészeket, mindazokat, akik az utazást nem a világ megismerésére, hanem a jogtalan ha­szonszerzésre használják fel, megfékezzék. Európához akarunk közeledni., ezt tükrözik a vámszabályok is. Az alapelv világos, védeni és se­gíteni a tisztességes embereket, megfékezni a szél­hámosokat. megfelelő mennyiségben növény­egészségügyi vizsgálat nélkül vihető ki és hozható be Magyarország területére. Fontos azonban tudni, hogy cserepes virág, illetve földlabdában lévő növény nem vihető ki és nem hozható be az ország területére.

Next

/
Thumbnails
Contents