Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11-12 / 87. szám

MS MEGYEI HlRLAP­Békés Klub A napokban a megyei kon­zultációs iroda kezdeményezé­sére megalakították a Békés megyében működő intézmé­nyek és kutatóintézetek egy ré­szének vezetői (szám szerint 31- en) a Békés Klubot. A társulás célja: az információcsere, a te­vékenységek koordinálása, a meglévő szellemi kapacitás ha­tékony felhasználása Békés megye érdekében. A továbbiak­ban menedzserképzés, nyelvta­nulás, hazai és nemzetközi ta­pasztalatcsere szerepel a prog­ramban. Új időpont A köztisztviselői törvényről szóló előadás időpontja megvál­tozott. Új időpont: április 17-e, péntek 10 óra. Helye: Békéscsa­ba, megyeháza nagy előadóte­rem. IKA-gyülés A békéscsabai ifjúsági kerék­asztal legutóbbi ülésén bemutat­koztak a kerekasztalt alkotó szervezetek, tájékoztatás hang­zott el az ifjúsági célú pénzesz­közök elosztásáról és felhaszná­lásáról, valamint a Kelet-Euró­pai Kulturbörzével kapcsolatos utólagos aggályokról. Jogellenes? A Vám- és Pénzügyőrség ál­tal a közelmúltban hozott intéz­kedések gyakorlati végrehajtása az esetek jelentős részében el­lentétes a hatályos vámjogsza­bályban leírtakkal — állapítja meg az az állásfoglalás, amelyet a Magyar Gazdasági Kamara vámügyi tagozata fogadott el pénteken rendkívüli elnökségi ülésén. Zanussi a picon Új márkanévvel Zanussi— Lehel jelzéssel jelennek meg a piacon a jászberényi Hűtőgép­gyár Kft. háztartási készülékei. Az elnevezés az új tulajdonos, a svéd Elektrolux csoporthoz tar­tozó Zanussi cégtől ered. A vi­lágszerte bevezetett márka használatával egyidejűleg for­mai megújulás is jellemzi a gyár hűtőszekrényeit, fagyasztóit. A Hűtőgépgyár Kft. kompresszo­ros hűtő- és fagyasztószekré­nyeiből az első negyedévben 67 ezret szállítottak külföldi meg­rendelőknek: Dániába, Görög­országba, német, francia, angol, holland, belga és osztrák pia­cokra. Vevőköre még az idén spanyol, olasz és a svéd vásár­lókkal bővül.------------------------------------------------------------------------ KÖRKÉP --------------------------­A rany János emlékezete, Békéscsaba—Nagyszalonta, április 13—15. Nemesít és közvetít a kultúra (Folytatás az 1. oldalról) miniszterelnök levele a konfe­renciához, a megyéhez, a rende­zőkhöz. A két levél felolvasásá­val nyitjuk majd meg a tanács­kozást. — Mit várnak a rendezők a háromnapos eseménysorozat­tól? — Elsősorban színvonalat. Igyekeztünk rangos szakmai programot összeállítani. Ren­dezvényünk középpontjában a kevésbé ismert Arany áll: az energikus szervező, szerkesztő, a vállalkozó, aki folyóiratainak biztonságos anyagi bázist akart teremteni, arra törekedett, hogy ne függjenek a kiadóktól. A mai ember számára is meglepően racionális és modem gondolko­dású költő és szerkesztő volt, akitől sokat tudunk tanulni. Fel­ismerte azt is, hogy a közönség igényeit kell kiszolgálni, sőt, engedni kell az ízlésüknek, ugyanakkor a magas szintű tájé­koztatást tekintette fő feladatá­nak. — Hisznek abban a rende­zők, hogy a kultúra olykor alkal­masabb a népek közötti barát­ság erősítésére, mint a politika eszközei? — A válaszom igen. Arany János nagyszerű példa arra, hogy a magas kultúra nemesít, közelebb viszi egymáshoz az embereket, még az aktuális poli­tikai vitában állók között is ké­pes közvetíteni. Bizonyítja ezt az a tény, hogy Viorel Horj, a Bihar megyei Kulturális Fel­ügyelőség elnöke Nagyváradról elfogadta meghívásunkat, vagy az, hogy márcis 1-jén sikerült Nagyszalontán szobrot avatni. Mindez további közös cselekvé­sekre ösztönöz. XT ,, N. K. „Bizonyos értelemben független jelölt” Kádár Béla a választók körében — Az itt megjelentek repre­zentálják a nemzeti egységet, az együttműködni akarást—kezd­te „bemutatkozó” expozéját Kádár Béla Békéscsaba egyik képviselőjelöltje, külgazdasági miniszter, majd az elmúlt több mint 40 esztendő súlyos tértié­ről, hibáiról szólt. Kiemelte, hogy Békéscsaba, az egész megye az átlagosnál is nehezebb örökséget kapott, úgynevezett „nehéz” terület, éppen ezért nagyon szoros ösz- szefogásra van szükség. — Az ország, s a térség hely­zete nem kilátástalan — folytat­ta Kádár Béla —, külső, nemzet­közi erőforrásokra van szükség. Európát be kell hozni Békésbe, és Békést be kell vinni Európá­ba. Közös nemzeti és helyi alko­tómunkára van szükség, mind­ezt a humán és a fizikai infra­struktúra fejlesztésével érhetjük el. Ehhez én magam is szeretnék hozzájárulni, de egy ember nem elég. Újat, jót alkotni csak közö­sen lehet—fejezte be beszédét a külgazdasági miniszter. Ezután dr. Surján László nép­jóléti miniszter helyzetelemzé­se következett. Véleménye sze­rint nem az a fontos, hogy miben téréi két párt, hanem hogy mi az, ami összeköti. Nos, az MDF-et és a Kereszténydemokratákat, illetve mindazokat, akik a kül­gazdasági minisztert jelölték Szokolay Zoltán helyére, nézete szerint például a Kádár Bélába vetett bizodalom, hit köti össze. Surján László „bizonyos érte­lemben független jelöltnek” nevezte Kádár Bélát. A metaforákkal, bibliai idé­zetekkel tarkított beszédében az „elcsépelt, agyonhasznált, de most megint létkérdéssé váló kifejezést, az újjáépítést", a kö­zös újjáépítést hangsúlyozta leginkább. Surján László mondatait a hozzászólások, kérdésfeltevé­sek követték — amikoris több­ször felpaprikázódtak a kedé­lyek, hisz nem csupán „Kádár- érzelműek” jelentek meg a talál­kozón. sz. cs. Vendégkommentár Antenna A friss hírekért legalább akkora a tolongás, mint hétvégi hajnalon a nem friss kenyérért, a tejért. Ha nem nagyobb. A nagy hírzuhatagban—tán csak Alaszkában nem történik soha semmi, mert ott keleten: Karabah, Szerbia, Horvátország, Bosznia-Her­cegovina, csecsének, grúz kérdés, Moldova — ebben a szó szoros értelmében iszonyú hírzáporban immár kétszer kapaszko­dom föl hetente a tömbház tetejére, hogy megbogozzam a rádió antennadrótját. Ha ilyen könnyen menne a nagypolitikában is... Mindkettő idegesít, ami a tetőn s ami körülöttem történik, de nyilván csak az egyikbe van beleszólásom. Amikor már Buka­rest, sőt Marosvásárhely is úgy burrog, mintha egy helikopteres kommandó körözne a stúdió fölött, s a középhullám meg se nyekken, felkötöm a biztonsági Övét, zsebre vágok egy marék kampót és némi elemózsiát, felmászom a létrán a tetőre. Hát persze, hogy valaki megint letépte a drótot. Ezek szerint nem babra megy a játék, erősebb a gyengét, vagy ahogy mondták a klasszikusok: ellentétek harca a fejlődés... Kíváncsian várom, hova fejlődik a lapos tetőn megvívott harc, egyelőre összebogo­zom a fityegő drótot és rohanvást igyekszem vissza. A hadi filmekből tudom, milyen súly nehezedik a mindenkori rádiós vállára... Ja, hogy az egészen másként rádiózott? Számomra nem több az egész: technikai kérdés, rébusz. Én sajnos átkozott civil vagyok ezen a pre-európai prérin, mást nem tehetek: hallgatom a vérző világ híreit. A Kalasnyikovok ratatáját, a föld—föld raké­ták halálos sziszegését, az embertelen technika repeszhangjait. S ami emberi az összeroskadó házak bábéi roppanásában, a jajga­tás, a sikoltozás, majd a csend, azt nem lehet kibírni ép ésszel és rezzenéstelen lélekkel. Mégis fölmegyek a tetőre, valahányszor valaki letépi a drótot. Szándékosan vagy szándéktalan. Aztán éjszakánként hallgatom, mint vajúdik a világ. Vagy csak az a része, amit ismernem illene (s amit mégsem), mert hisz valaha egy csapatba soroltak mind­annyiunkat a jaltai labdarúgó-mérkőzésen (vagy inkább a selejte­zőn?); bár azonkívül, hogy nem nagyon tudunk futballozni, s hogy nem is rúghattunk igazából labdába, az égvilágon semmi nem volt, mi tényleg csapattá fogott össze bennünket. Oláh István, Romániai Magyar Szó „AZ A KIRÁLYOK SZERENCSETLENSEGE, HOGY NEM AKARJÁK AZ IGAZSÁGOT HALLANI.” (Jacoby) Kulisszatitkok az egészségügy gyógyításáról Manapság szinte mindenna­pos vendégünk valaki „fémről”, a kormányból, a minisztériu­mokból, a parlamentből. Remél­hetjük talán, hogy ez a pezsgés egy kicsit nagyobb odafigyelést jelent majd végvári megyénk életére? Tegnap dr. Surján László népjóléti miniszter hallgatta meg a békéscsabai Pándy Kál­mán Kórház életének gondjait először a vezetők, majd a dolgo­zók megfogalmazásában. A miniszter is elárult néhány ku­lisszatitkot a törvényalkotás nehézségeiről, a tárca önfenn­tartó küzdelmeiről. „Szó sem lehet utasításban, íróasztal mel­lett eldöntött 30 százalékos ágyszámcsökkentésről, az ön- kormányzati tulajdonú kórhá­zakban erre még a miniszternek sincs joga. A kórházak között nagy különbségek vannak a fel­tételek dolgában, ezt szeretném én felszámolni, azonos követel­ményrendszerek, szabályok megfogalmazásával. Az egész­ségügyi dolgozók bérének eme­lése jogos kérés, de csak lépcső­zetesen kerülhet rá sor. Az abor­tusztörvény meghozatalát nem lehet demográfiai szabályozó vagy szociálpolitikát helyreho­zó kérdésként kezelni. Sem tel­jes tiltás, sem teljes liberalizáció nem várható, a legésszerűbbnek egy indikációs lista (az abor­tuszt indokló és megengedő) törvénybe iktatása látszik.” Vé­gezetül a miniszter kérdésekre adott válaszainak summázata: „ A vágyaink egy fejlett ország fejlett egészségügyére vonat­koznak, ez pedig nem egy fejlett ország!” B. Zs. Jön a Prímagáz! A kormány tavalyi döntése nyomán folyamatosan szétvá­lasztódik a vezetékes és „hor­dozható” gázszolgáltatás. Ez utóbbira példa: május 1-jétől kezdi meg tevékenységét a Prí­magáz nevű vegyes vállalat. A propán-bután gáz forgalmazá­sára alakult új céget a francia Prímagáz, az angol Calorgas és a holland SHV-ből létrejött kon­zorcium, valamint a Dél-ma­gyarországi Gázszolgáltató Vállalat (Dégáz), a Dél-dunán­túli Gázszolgáltató Vállalat (Ddgáz) és a Tiszántúli Gáz- szolgáltató Vállalat (Tigáz) hoz­ta létre az Állami Vagyonügy­nökség közbejöttével, 3,2 mil­liárd forintos alaptőkével. Az új vállalat Magyarországon össze­sen hét töltőállomással rendel­kezik, amelyek Budaörsön, Horton, Szajolban, Hajdúszo­boszlón, Nyíregyházán, Algyőn és Pincehelyen működnek. A vállalat székhelye Budapesten van és két kirendeltsége Szege­Kedves választóim! Mindannyiuknak köszönöm, hogy ajánlószelvényeik révén most már hivatalosan is képviselőjelöltje lehetek Békéscsabának! Kérem, tiszteljenek meg bizalmukkal a május 10-ei választás alkalmával is! Üdvözlettel és köszönettel: dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva FORUM a városháza dísztermében április 15-én 15.00 órától Kérjük, jöjjenek el! CSEHAK JUDIT Kaptunk egy esélyt, most jól válasszunk! HIDEG GÁBOR HIDEG GABOR den és Hajdúszoboszlón tevé­kenykedik. Mit várhat a magyar fogyasz­tó a Prímagáz megjelenésétől? Elsősorban az általános mi­nőségjavítást és az ellátás biz­tonságát. A nyugati piacokon megszokott magas követelmé­nyek hozzászoktatták a Príma­gázt szolgáltatásai versenyké­pes kínálásához. Biztosítják a vevők számára legkényelme­sebb nyitvatartási időt, a kiszol­gálás magas színvonalát. Az el­látás biztonsága azt jelenti, hogy ha a vevő megjelnik a pb-gáz cseretelepén, ott mindig talál pb-gázt. Kérdésünkre Oláh Tamás elmondta: egyelőre megmarad­nak a Dégáz bázis cseretelepei, mert nem szeretnének újabb problémákat mesterségesen lét­rehozni. Minden attól függ, mennyire felelnek meg a Príma­gáz követelményeinek a jelenle­gi telepek, s az ott dolgozók. (fábián) A Bergedorfer Zeitung főszerkesztője lapunknál Tegnap délután kétnapos mun­kalátogatásra lapunkhoz érkezett Herbert Godyla, a hamburgi szék­helyű Axel Springer sajtókon­szern vezető munkatársa, aki egy napilap, a Bergedorfer Zeitung és a Norddentsche Nachrichten hír- ügynökség főszerkesztője. A program keretében találkozik szerkesztőségünk vezetőivel és munkatársaival. Eszmecserét folytat a korszerű lapkészítés kér­déseiről, az elektronika szerepé­ről, illetve annak lehetőségeiről, az olvasók és a lap kapcsolatának erősítéséről. A tegnapi megbe­szélésen különös hangsúlyt ka­pott a hiteles, pontos tájékoztatás fontossága, az olvasók mind szín­vonalasabb kiszolgálása, továbbá több szakmai és etikai kérdés. SaMa ízefíha Közel a határhoz Gyermekkoromban öreg zsellérek, napszámosok, do­hánykertészek elbeszéléseiből hallottam előszóra, falusiak” és a „tanyasiak” örök ellenté­téről. Történeteik rendszerint a búcsúi bálákat emlékezetes­sé tevő nagy verekedésekről szóltak. A babérokat termé­szetesen mindig mesélőim, azaz a falusiak aratták le. Ma is megdöbbent, hogy a néhai 80-90 éves aggastyánok mi­lyen élvezettel hangsúlyozták saját felsőbbrendűségüket. Aztán 16 éves koromban én is tanyasi lettem... Budapes­ten. —Kunágotal?—kérdeztek vissza többen is, furcsán felhú­zott szemöldökkel, félre nem érthető hangsúllyal ejtve szü­lőfalum nevét. S ilyenkor az önérzetében sértett kamasz fü­lig pirulva magyarázkodott: — Tetszik tudni, Békésben, közel a román határhoz... Nahát, utána ezzel a „közel a román határhoz” kifejezés­sel gyűlt meg a bajom. Kezdet­ben egyszerű földrajzi hely­meghatározásként éltem vele. Szép lassan azonban rá kellett jönnöm arra, hogy már én is az „Isten háta mögötti”, az „el­maradott” , majdhogynem a „tanyasi” szinonimájaként használom. De hát akkor hol van a falu­si Magyarország? Természe­tesen a Dunától nyugatra. És Hegyeshalmot elhagyva a vá­roslakók földjére ér az ember. Ménesi György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents