Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28-29 / 75. szám

1992. március 28-29., szombat-vasárnap . HAZAI TÜKÖR més megyei hírlap Kit koronáznak királynővé? Bemutatjuk a szépségverseny döntőseit A szavazást a Magyar Távközlési Vállalat támogatja Ma reggel 7 órától telefonon szavazhatnak a Békés Megyei Hírlap különdíjasára Összeállította: Fábián Ist­ván, Nyemcsok László és Szigeti Csaba, fotók: Ko­vács Erzsébet. Neve: Agócs Andrea. Életkora: 20 éves. Lakhelye: Szolnok. Foglalkozása: kozmetikus-ta­nuló. Hobbija: sport, divat. Te­lefonszáma: 21-584 Neve: Balázs Krisztina. Életko­ra: 20 éves. Lakhelye: Buda­pest. Foglalkozása: idegenveze­tő. Hobbija: tánc, tenisz. Tele­fonszáma: 22-183 Neve: Benke Dóra. Életkora: 21 éves. Lakhelye: Budapest. Fog­lalkozása: asszisztens. Hobbi­ja: zene, tánc. Telefonszáma: 22-643 Neve: Börcsök Éva. Életkora: 19 éves. Lakhelye: Vésztő. Fog­lalkozása: tanuló (üzletkötő). Hobbija: túrázás, horgászat. Telefonszáma: 21-197 Neve: Klemann Krisztina. Élet­kora: 18 éves. Lakhelye: Szarvas. Foglalkozása: ruháza­ti eladó. Hobbija: társastánc, futás. Telefonszáma: 21-384 Neve: Dajka Éva. Életkora: 21 éves. Lakhelye: Gyula. Foglal­kozása: ruházati eladó. Hobbi­ja: sport, tánc. Telefonszáma: 22-568 Neve: Konkoly Thege Réka. Életkora: 23 éves. Lakhelye: Bátonyterenye. Foglalkozása: zenetanár. Hobbija: zenehall­gatás. Telefonszáma: 22-140 Neve: Dorogi Ildikó. Életkora: 21 éves. Lakhelye: Budapest. Foglalkozása: táncoktató. Hob­bija: utazás. Telefonszáma: 21-983 Neve: Kovács Veronika. Élet­kora: 20 éves. Lakhelye: Ka­posvár. Végzettsége: érettségi­zett. Hobbija: vitorlázás. Tele­fonszáma: 21-407 Neve: Gedai Erika. Életkora: 19 éves. Lakhelye: Kecskemét. Foglakozása: adminisztrátor. Hobbija: sport, utazás. Tele­fonszáma: 21-648 Neve: Kovács Zita. Életkora: 19 éves. Lakhelye: Szentendre. Végzettsége: érettségizett. Hobbija: repülés, tánc. Tele­fonszáma: 21-586 Neve: Hajas Henriett Zita. Élet­kora: 19 éves. Lakhelye: Rákó- czifalva. Foglalkozása: pedagó­gus asszisztens. Hobbija: ku­tyák. Telefonszáma: 21-417 Neve: Patkó Dóra. Életkora: 19 éves. Lakhelye: Eger. Foglalko­zása: főiskolai hallgató. Hobbi­ja: sport, rajzolás. Telefonszá­ma: 22-768 Neve: Karkus Erika. Életkora: 20 éves. Lakhelye: Tótkomlós. Foglalkozása: munkanélküli. Hobbija: varrás, rajz. Telefon­száma: 22-456 Neve: Sárkány Krisztina. Élet­kora: 22 éves. Lakhelye: Buda­pest. Foglalkozása: fogtechni­kus-tanuló. Hobbija: asztalite­nisz. Telefonszáma: 22-039 Ráth-Végh István (az erényöv ЩЖ 18. A szüzességi öv a szépirodalomban A szerelmi háromszög irodal­mában szinte magamagától kínál­kozott a bonyodalom céljaira a szüzességi öv. Hogy mikor, melyik írónál bukkant fel legelőször, bajos megállapítani. Annyi bizonyos, hogy a XVI. század olasz novel­listáinál már nyoma van mint iro­dalmi rekvizitumnak. Ennél ré­gebbi időből nincsen rá példa. Néhány francia író ugyan — fran­ciáknál meglep» naivitással — a szüzességi övék régibb szerepé - nek támogatására felhozott egy XIV. századbeli adatot, de ezt egész tévesen értelmezték. Ez a nevezetes adat abban a forró sze­relmi levelezésben foglaltatik, melyet a poéta és zeneszerző Guillaume de Machault (1284— 1370) folytatott egy igen előkelő, abban az időben jól ismert dámával, N avar rai Agnes grófnő­vel. Tisztán irodalmi alkotás-e ez a levélváltás vagy a valóságban is megtörtént, azt persze ma már csak találgatni lehet. íme, a híres két levél. Az asszony írja a költőnek: „Drágám, el ne veszítsd a ládi- kóm kulcsát, mert ha elvész, soha többé gyönyörűségem nem lesz az életben. Mert az istenekre mondom! soha más kulcs nem fogja azt kinyitni, mint a tiéd — viszont a tiéddel akkor nyithatod ki, amikor csak akarod.” A költő válaszol: „Ami a kulcsot illeti, azét a ládikóét, melyben a dús, édes, bűbájos gyönyörök rejtőznek, nyugodt lehetsz, hogy Isten sege­delmével (!) gondosan meg fo­gom őrizni. Mihelyt lehet, hozzád sietek vele, hogy élvezhessem ennek a szerelmi kincsnek min­den báját, dicsőségét és gazdagsá­gát.” Nomármost, igen ártatlan lé­leknek, legalábbis Freydier mes­ter védencének kellene lennie, aki ebből a levelezésből azt követ­keztetné, hogy Ágnes grófnő szü­zességi övét viselt, és annak a kulcsát adta át a szeretőjének. A mai kor gyermekének ítélőképes­ségét kellően megélesítette az or­feumok és egyéb lokálok költé­szete. Tudja, mit jelent az or­feumlírában örökösen megismét­lődő motívum a kis bárány káról, madárkáról, kalickáról, ládikóról s mi egyébről. A XVI. század eleji olasz írók között elsőnek Cornazano szere­pelteti a szüzességi övét egyik szabadszájú példabeszéd-magya­rázatában. A nagy bonyodalom­hoz nincsen semmi köze, csak éppten annyit mond az író róla, hogy egy kereskedő biztosította vele a felesége hűségét, mikor hosszabb tengeri útra indult. Nem sokkal később, 1520-ban jelentek meg Girolamo Morlini latin nyelven írt novellái. Ebből az első kiadásból alig maradt 5-6 ptéldány az utókorra, mert annyira obszcének voltak, hogy még az akkori viharedzett ízlés is meg- botránkozott rajtuk, s legfelsőbb rendeletre hóhér égette el a kézre került példányokat. Meg is érde­melték, pornográf tartalmukon kívül sokkal inkább amiatt, mert rettentő lajtosak, művészietlenek Óriási! Minőségi farmert vettem olcsón az Irányi utcai Fiatalok boltjában! Nadrágok 501—901, dzsekik, pólók, divatruházat. ésegyügyűek. A szüzességi övvel a 62-ik novella foglalkozik. Itt sincs semmi összefüggésben a mesével, csupán a történet végére van biggyesztve, mintegy meg­jegyzés gyanánt. A lelemény nélküli novella ar­ról szól, hogy a herceg szeretője titkon egy barátot is fogad; a her­ceg váratlanul megérkezik; a ba­rát elillan, de ott felejti az ingét. A herceg elfoglalja a barát helyét, majd reggel tévedésből saját inge helyett a barátét veszi fel, és úgy megy a királyi udvarhoz. Ott min­denki nevet rajta, a tévedés kide­rül, és a herceg szégyellj magát. Ennyi az egész, a hóhér égesse meg. Majd ez a hozzátétel követke­zik: „És ez időtől fogva a milánói nemes urak feleségükre kis aranyból készült nadrágocskát il­lesztettek fel, mely a csípőt körül­fonó övre volt erősítve, s csak éppen egy szükséges kis nyílás volt rajta. Az övhöz szolgáló kulcs birtokában a féltékeny fér­jek biztosítva érezték magukat nevetséges balesetek ellen.” Időrendben a XVII. század leghírhedtebb ptomográf könyve következik. Nicolas Chorier, Grenoble város ügyésze, majd később királyi ügyész írta latin nyelven. Lyonban jelent meg, névtelenül és évszám nélkül, de megállapíthatóan 1659-ben. A legvakmerőbb és legarcátlanabb irodalmi misztifikáció, melyet valaha elkövettek, de olyan rend­kívüli eleganciájú latin nyelven írva, hogy írójának megbocsátot­ták a csalást is, a [tomográfiát is. A cím szerint a könyvet a spanyol Luisa Sigea írta volna, korabeli nagy hírű kékharisnya, aki már fiatal leány korában nyolc nyel­ven szívta be ps adta ki a tudomá­nyokat; előbb egyik spanyol in­fánsnő nevelőnője, később Mária magyar királynénak, II. Lajos özvegyének udvarhölgye. Kifo­gástalan erkölcsű nő és feleség; 1560-ban halt meg, fiatalon, har­mincéves korában. A könyv spa­nyolul íródott volna, a latin fordí­tás a hollandi Joannes Meursius műve gyanánt szerepiel (1613— 1653), aki szintén jeles tudósa volt korának. Az arcátlanság abban állott, hogy Chorier két ilyen tisztes tu­dós neve alá csempészte a leghaj­meresztőbb disznóságokat. Köz­tük még a legelviselhetőbb a szü­zességi övről szóló rész. Szerepel benne Callias, a félj — Tullia, a feleség—és természetesen a sze­rető is, Lampridio néven. (Folytatjuk) A RUTEX TEXTILRUHÁZATI IPARI SZÖVETKEZET AZONNALI BELÉPÉSSEL KERES: szakképzett­gyakorlott vámügyintézőt. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Csorvási út 15. Telefon: 28-844. Olvasóink írják Köszönet a becsületes megtalálónak Csíkszeredáról érkeztem ide Békéscsabára és egy telefonfül­kében felejtettem kis kézitáská­mat, melyben útiokmányaim és mintegy 15 000fotintnyi pénz is volt. Óriási volt a kétségbeesésem midőn visszasiettem a telefon- fülkéhez, ahol a táskámnak csak a hűlt helye volt. Este midőn másodszor érdek­lődtünk a rendőrségen, nagy meglepetés ért. A rendőrkapi­tánysági ügyeletről közölték, hogy pár perccel azelőtt egy magát megnevezni nem kívánó hölgy behozta a kislánya által a telefonfülkében talált kézitáská­mat. A rendőrségen teljesen hi­ánytalanul átvettem a kézitáská­mat. Nem szégyellem bevallani, hogy férfi létemre a rendőrsé­gen megkönnyeztem a becsüle­tesség és emberség ezen példa­mutató esetét. Köszönetemet, mély elismerésemet is tolmá­csolva a kislánynak és az édes­anyának. Tankó Demeter, Csíkszereda

Next

/
Thumbnails
Contents