Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-25 / 72. szám
BÜNBE-(L)ESÉS 1992. március 25., szerda О jpES MEGYEI HIRLAPгфA süketnéma hangoskodásra ébredt „Mazsolák” a kifogásokról és feljelentésekről — Az emberi fantázia és leleményesség egyszerűen kifogyhatatlan — fogadott dr. Fekete József őrnagy, a Békéscsabai Rendőrkapitányság igazgatás-rendészetének vezetője. — Számtalan, mosolyra fakasztó kifogással találkozunk nap mint nap. Néhányat azt hiszem érdemes közszemlére is tenni... A férj és az asszony együtt jöttek ki a kocsmából, mindketten ittas állapotban. Rövid séta után a félj verni kezdte a feleségét. Hogy miért? Az indoklásban a következő állt: .Azért vertem az asszonyt, mert elvitte otthonról az összes pénzt, s elitta a barátaival” ... Idézet egy kifogásból: „Kérem a büntetésem mérséklését, ugyanis soha, semmilyen formában nem vétettem a KRESZ-sza- bályai ellen, kivéve talán néhány gyorshajtást"... Egy másik esetben méltányos- sági alapon bíráltuk el egy orvos kihágását, figyelembe vettük, hogy foglalkozásához nagyon fontos az autó. A belvárosban a megengedett 60 helyett 90-nel száguldott — ezért pedig nem csupán pénzbüntetés jár... Ennek ellenére a kiszabott büntetésnek a mérséklését kérte mondván: , ,Nem ismertem az utat, eltévedtem...” Azért ment 90-nel... ,JVem tartom igazságosnak a büntetésem, ugyanis nagyfokú szívbetegségben szenvedek. A nevezett napon és időpontban éppen otthonról a békéscsabai rendelőintézetbe siettem, sürgős orvosi ellátásra volt szükségem" — hangzik egy másik levél. Az egésznek az érdekessége csupán az, hogy ha sietnie kellett, akkor miért egy olyan helyen „bukott meg”, ami még véletlenül sem esik útba a lakásától a rendelőintézetig. Van olyan is, aki a túlzott megbánás taktikáját választja. Egy út a feleségével a zárás után mindenáron be akart jutni a vásárcsarnokba, virágot szerettek volna venni. Miután az épületben nem fogadták őket a „legszívé- lyesebben”, szétdobálták a virágokat. A levél így szól: „Tudom, nem becsületes magyar állampolgárhoz méltóan viselkedtem, mert ittam. Ráadásul ittas állapotban nagyon befolyásolható vagyok..." Magyarán: az írás szerint azért nem becsületes, mert ivott. Két jóbarát találkozott a napokban egymással, s nagy eszmecserébe fogtak. A házból, mely előtt megálltak, kijött a tulajdonos, s ordítva elküldte őket melegebb éghajlatra... A két koma továbbra is „örült” egymásnak, s folytatták a tereferét. A háztulajdonos ezt megóvva újra kirohant, s lefújta őket könnygáz- spréy-vel, majd elővette „nun- csakuját” és azzal hadonászott. Már maga a történet is megér egy misét, de a kifogás az talán még jobb: „Én süket-néma rokkantnyugdíjas vagyok. Azért tettem, amit tettein, mert féltem, hogy a két ember a hangoskodásával felébreszti és megijeszti a gyermekemet..." Ritka pillanat, hogy egy süketnéma hangos beszélgetésre reagáljon... Vannak állandó „vendégeink” is, amolyan notórius, jogosítvány nélkül vezetők. Egyiküket például már ötször kaptuk el, s ötször büntettük meg. Úgy hetente jön feljelentés ellene... Újabban kivilágítás és rendszám nélkül közlekedik. Az egyik „hölgy ügyfelünket” azért büntettük meg, mert ’83- ban lejárt a személyije. S mit gondol, mi volt a reakció? , JJem vettem észre, hogy lejárt". Kilenc éve érvénytelen az igazolvány... Egy urat szabálytalan parkolás miatt a helyszínen bírságoltak meg a rendőrök. Ám a delikvens úgy gondolta, hogy miután kifizette a bírságot, addig marad, ameddig csak akar. Sőt! A feljelentés szerint a következőképpen reagált: „Legyenek most már boldogok, a pénzt meg kenjék a hajukra..." Tehát ott maradt az úr, negyed óra múlva visszatértek a rendőrök, s akkor már feljelentették. S hogy mit hozott fel kifogásként? ,,Megálltam egy pillanatra a sportcsarnoknál, ahol éppen piac volt. Nagyon olvadt a hó, csörgött a kocsi tetejéről a szélvédőre. Nem akartam^ mást, csupán azt letakarítani. Am éppen akkor jött a rendőr, s azt sem hagyta, hogy mindezt elmondjam. Mondom, csupán egy pillanatra álltam meg"... Szigeti Csaba Boross Péter a főkapitányságon Rendőrségi törvény - Kormánysegítség a bűnözés ellen - Közszolgálati illetménytábla Boross Péter belügyminiszter a közelmúltban Békés megyében járt. A miniszter úr a főkapitányság épületében katonásan rövid, feszes, ám egyetlen kérdést sem megkerülő sajtótájékoztatón válaszolt lapunk munkatársainak kérdéseire. —Mikorra várható a rendőrségi törvény megalkotása ön szerint? A csúszás, az időhúzás nem okoz-e bizonytalanságot a rendőrök körében? — Már a parlamenthez benyújtott törvényről van szó — válaszolta Boross Péter. — Remélem, hogy nem ma, nem holnap, és nem is holnapután, de mégiscsak napirendre tűzi még ebben a félévben a Ház. Köztudott, hogy ez nem olyan egyszerű kérdés a magyar törvényhozás jelenlegi menetében. Az a rendőr, aki rendőrségi törvény hiányában bizonytalan — s ezt tíz perccel ezelőtt parancsnoki értekezleten is volt alkalmam elmondani —, az ne legyen rendőr. Most már ne legyen. — Várható-e további kormánysegítség— s ha igen, milyen formában — egy olyan megye számára, mint Békés, ahol a határ- mellettiség a bűnözés jelentős számbeli növekedését eredményezi. — Úgy vagyok informálva, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság Békés megye Békés megyében 98 rendőrrel gyarapodik az állomány. Többségüknek szeptember elsejétől kezdődik a kiképzése rendőri létszámát 98 fővel engedélyezte növelni. Többségüknek szeptember 1-jétől kezdődik a kiképzése. Bizonyos budapesti rendőri tartalékállomány a megye területén működik második hullámban, hogy felfogja a különböző nem kívánatos idegeneket. Bizonyos akciószázadok jöttek létre — és számuk folyamatosan gyarapodik — a határőrség, a határrendészet keretében. Azt kell tehát mondanom, hogy kap azért segítséget a megye. — A közigazgatás személyi állományának döntő többsége a politikai, társadalmi változások során a parlamenti demokráciában elvárható lojalitással viseltetett, s szakértelmét bizonyította. Most viszont a helyzetük rendezésére hivatott közszolgálati törvény megalkotása húzódik, halasztódik. Az új illetményrendszernek a törvénytervezetben olvasható többlépcsős bevezetése pedig az állam egyik leghasználhatóbb támaszát veti évekre hátrányos helyzetbe. Igazságosnak tartja ezt? — A parlamentben — ahol egyszer már vissza is kértük a törvényt, hogy a 300 módosító javaslatot bedolgozzuk — újabb 200 indítvány született, ha jól emlékszem. Hát kétharmados törvény, és a parlament ülését a televízió közvetíti. Ez a javaslattevő hajlaEgy olyan törvénnyel kapcsolatban, mint a közszolgálati, nagyon sok javaslatot tesznek mot rendkívül erősíti. Ebből adódóan egy ilyen kérdésben nagyon sok javaslatot tesznek. Rengeteg egymást keresztező vagy egymást semlegesítő javaslat születik. De hát ilyen ez, húzódik. Ami a törvénytervezetben szerepel kétlépcsős határidő-javaslatként az illetményrendszer, az illetmény- tábla bevezetésére, annak egyszerű oka van: a költségvetés. Hozzá kell tennem, hogy számtalan olyan szervezet van — az önkormányzatokhoz tartozó igazgatási szervezet is —, amely annyi bérjutalmat osztogat ki egy évben, amelyből az új bértarifára sokkal hamarabb rá tud állni. De nem lehet kötelezővé tenni azt, amire nem biztos, hogy 1992- ben át lehet térni. Illetve az idén biztosan nem, hiszen a parlament bizonyos közigazgatási, igazgatási kiadásokat még le is faragott. Ha megnézik, hogy némelyik hivatalban mennyi bérjutalomosztás és hányszor van, akkor könnyű kiszámítani, hogy ha nem is minden szervezetben, de egy seregnyiben az új bérezésre rá lehet állni. Ugyanis a köz- tisztviselő bérezése azt követően nem olyan, mint egy vállalati dolgozóé: ha jól megy a hűtőgépeladás, akkor a zsebembe nyúlok és prémiumot osztok. A közszolgálatban nem ez a bérezés rendszere. Nem érzem én ezt olyan nagy problémának. K. A. J. — L. E. Aki a rendőrségi törvény hiányában bizonytalan, ne legyen rendőr! Most már ne legyen! Fotó: Lehoczky Péter Pályázat újságíróknak A bűnözők célpontjai: az idős magányosok A bűnözés utóbbi két évben tapasztalt igen jelentős növekedésére, összetételének kedvezőtlen változására, a polgárok önvédelmi reflexének gyengesége, a társadalmi alapú bűnmegelőzéshez szükséges infrastruktúra hiányosságaira való tekintettel a Belügyminisztérium Sajtó- és Tájékoztatási Főosztálya a Honvédelmi Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal Ifjúsági Koordinációs Titkársága, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium és a „Budapest Közbiztonsági és Módszertani Központ” Alapít- vánv támogatásával újságírók részére egyéni sajtópályázatot ír ki a BŰN- MEGELŐZÉS témakörben. A pályázat célja, hogy felhívja a figyelmet a bűnözéssel szembeni lehetséges védekezési módokra, a bűnözés társadalmi okaira, és segítse, hogy a helyi társadalmakban mielőbb kiépüljenek a hatékony bűnmegelőzéshez elengedhetetlen társadalmi önszerveződések. A pályázatot az alábbi kategóriákban írják ki a kezdeményezők és a támogatók: 1. országos terjesztésű napi- és hetilapokban, 2. megyei, helyi napi- és időszaki lapokban megjelenő publikációkra, 3. a Magyar Televízióban és helyi televízióban, 4. a Magyar Rádióban és helyi rádióban sugárzott műsorokra. Az első két kategóriában pályázni lehet minden olyan kötetlen műfajú írással, amely 1992. március l.és október 31. között jelenik meg. A pályázaton való részvétel feltétele legalább négy ilyen cikk beküldése. A televíziós és rádiós kategóriákban a jelentkezés feltétele, hogy az említett időszakban sugárzott müsor(ok) (össz)ideje legalább 10 perc legyen. A pálvázat díjai: Valamennyi kategóriában: 1 db I díj 50 ezer Ft 2 db II. díj 30 ezer Ft > ) 3 db III. díj 20 ezer Ft A pályázat kiírói különösen ajánlják az alábbi témákat: — Az önkormányzatok és a polgárőrségek bűnmegelőzési tevékenysége — A betöréses lopások elleni védekezés lakossági lehetőségei — Veszélyhelyzetek felismerése, viselkedési alternatívák megválasztása rablások és más erőszakos bűncselekmények megelőzése érdekében — A hazai narkománia megelőzésének lehetőségei, drogellenes propaganda — A gyermekek védelmében. Humán segítő szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítő központok, civil szervezetek lehetőségei a korosztályhoz kapcsolódó bűnmegelőzésben. Szakmai segítségért, témajavaslatért az újságírók az ORFK Bűnmegelőzési Osztályához, illetve helyben a megyei rendőr-főkapitányságok, rendőrkapitányságok bűnmegelőzési alosztályaihoz fordulhatnak. A pályázat beadási határideje 1992. november 20. Kérjük, hogy a publikációkrók, illetve a sugárzott műsorokról szóló dokumentációt (a megjelent cikkek fénymásolatait, a sugárzott hang-, illetve videofelvételeit) a következő címre juttassák el: Belügyminisztérium Sajtó- és Tájékoztatási Főosztály, Budapest, V. kér., József Attila u. 2-4. Pf: 314.1903. A pályázatokat szakmai zsűri bírálja el a nyilvános eredményhirdetésre 1992. december 15-éig kerül sor. Brutális gyilkosság az istállóban - Álarcosok támadtak a 96 éves nénire Mostanában egyre sűrűbben hallunk idős, magányos emberekkel szemben elkövetett bűncselekményekről. A bűnözők ugyanis szeretik a „sima” ügyeket, a kis kockázatot és a nagy nyereséget. Ha egyáltalán akad valami a horgukra... Amikor a békéscsabai F. Lajost „látogatták meg” hívatlan vendégek, valószínűleg nem távoztak üres kézzel. Pedig egy idegen biztosan nem feltételezte volna, hogy a 81 esztendős F. bácsi „lakásában” érték is rejtőzik. Az idős ember ugyanis tanyán élt, pontosabban az évekkel ezelőtt összeomlott épület melletti istállóban. Mániákusan gyűjtötte a lomokat, a használt ruhákat, a kukákból kimentett „kincseket”. Úgyhogy a sok holmi mellett már csak egy másfél négyzetméternyi hely maradt, ahol éldegélt. A bejárati ajtót lécekből szögezték össze, ám azt mindig gondosan zárta — igaz, ennek ellenére köny- nyűszerrel be lehetett jutni —, s nem engedett be senkit a birodalmába. Odabent nem fűtött, ruhában aludt, egyszóval rendkívül elhanyagolt körülmények között élt. A tragédia tavaly, egy őszi napon következett be, amikor a szomszédok szóltak F. bácsi unokaöccsének: már legalább egy hete nem látták az idős embert, valami történhetett. Amikor az ajtót betörték, akkor döbbentek rá: a bácsit brutális módon meggyilkolták. De vajon miért? Mit árthatott ez a csöndes, magába zárkózó ember valaki(k)nek? Az ismerősök között köztudott volt, hogy F. bácsi a hosszú évek alatt összegyűjtögette a pénzét. Amikor a régi zakója el- rongyolódott, vett egy újat, s egy barátját meg is kérte: nejlon- zacskóba csomagolt pénzét varrja a kabátba. A műveletet — sajnos — nem tartotta titokban, s ez lett a veszte! A gyilkos(ok) valószínűleg magukkal vitték a pénzt. A rendőrség jelenleg is nagy erőkkel folytatja a nyomozást az ismeretlen tettes(ek) felderítésére — mondotta lapunkat tájékoztatva Fekete Béla alezredes, a Békés Megyei Rendőrfőkapitányság bűnüldözési osztályának helyettes vezetője. **-*Szerencsére egy ujjtöréssel s néhány zúzódással megúszta élete legrémesebb éjszakáját Z. Jánosné, aki a maga 96 évével a legidősebb sértett a főkapitányság nyomozóinak praxisában. Z. nénit minden bizonnyal sokan ismerik Szarvason, hiszen idős kora ellenére is dolgozott; napraforgómagot árult. Nos, ő aztán tényleg nem gondolta, hogy őt, a szegény nyugdíjast azért rémítik majdnem halálra, mert valakik meg akarnak gazdagodni a pénzéből. Egészen március 20-án este fél tízig, amikor a kamra felől gyanús zajokra lett figyelmes. Meg is nézte nyomban, mi történhetek s amikor a kamrába toppant, látta, hogy három álarcos mászott be az ablakon. Egyikük befogta Z. néni száját, a másik pofozni kezdte. Pénzt követeltek. A védtelen asszony próbálta bizonygatni, hogy neki ugyan nincs pénze, nem hittek neki. Bezárták a szobába. A három jómadár végigkutatta a lakást, feldúltak mindent. „Hallottam, hogy keresés közben nem magyarul beszélnek” — mondta vallomásában Z. néni. Aztán abbamaradt a kutatás, megszűntek a zajok, a hangok. A rablók elinaltak. Mint később kiderült, megtalálták, s magukkal vitték az idős asszony megtakarított pénzét, ami enyhén szólva csekélyke zsákmánynak bizonyult. Z. néni a szoba ablakán mászott ki, úgy szabadult meg kényszerű fogságától. Eközben törött el az ujja. Azóta rettenetesen fél, rokonoknál húzódott meg, nehogy újra megtámadják. A tettesek még nem kerültek rendőrkézre. A rablásokat rendkívül súlyos bűncselekmények — fűzte a történethez Fekete Béla. — Ezért olyan feszített munkával, energiával igyekeznek felderíteni a tetteseket, mint az emberöléseknél. Ráadásul ezeket a cselekményeket általában éjszaka követik el, ami szintén próbára teszi a rendőröket. Az erőszak rohamos terjedéséről már nem is beszélve. L. E.
