Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-23 / 70. szám
1992. március 23., hétfő О ©BÉKÉS ШШ HIRLAf----------------------/ G azdálkodj okosan! Ki nevet a végén? Világéletemben szerettem a földet és azzal is dolgoztam — mondja Haluska István, mezőkovácsházi magángazdálkodó. A téeszben, mint traktoros kezdtem, sokat kellett éjszaka dolgozni. Tanyán laktunk, az asszony és a három család félt egyedül. Az állattenyésztésbe mentem, mert ott fizettek jobban. Akkor még nem volt se családi pótlék, se semmi. Amikor a hadifogságból hazajöttem — ugrik néhány évet az időben — apámtól kaptam hét kateszteri hold földet egy kis tanyával. Ezzel mentem be a téeszbe. így visszagondolva, negyvenvala- hány évet dolgoztunk le az asszonnyal azért a kis nyugdíjért. Megérte? — gondolkodik el egy pillanatra, majd magabiztosan folytatja. — Kicsi nyugdíj és nagy a család. Megmondom őszintén, tele voltunk üggyel-bajjal. Egyiket, másikat is támogatni kellett. Hál’ istennek a múlt rendszer hozott egy akciót: öt tehénkét vásároltam és kaptam 56 ezer forintot istállóra. A rendelet szerint minden leellett tehén után a hathetes borjúért 25 ezer forint járt. A befektetés olyan jól sikerült, hogy ezzel „megindulhatott” a gazdaság. Ügyesen „felvertem” magam: kocsit, lovat, autót vettem. Disznónk is volt 20-25 darab. Milyen jó ez a lehetőség —gondoltuk —- vegyük ki a földet is. Nekem a föld az életem, nagyon szeretek rajta dolgozni — mélázik el a gondolaton. — Hát mit ad isten, kovácsházi ember lévén reformátusko- vácsházán mérték ki a területet. Hát miért nem lehetett az itteni határban — kérdem én, ennyit érdemeltünk 40 év után? Gazdálkodtunk, ahogy tudtunk. Segítettek a gyerekek, unokák és a vejem. Vasárnap, hétköznap, ünnepnap, legyen este vagy reggel, nem számított. Apámtól tanultam suttyó korom óta: az ügyes paraszt termel, a takarmányt föleteti, majd eladja a jószágot. Bőralá rakja a takarmányt, hogy pénzt lásson belőle. Hát gondoltam, milyen jó lesz, örültünk is az asszonnyal. Meghát volt egy kis tőkénk tartalékban —áll meg egy pillanatra, majd felsóhajtva fordít a szón. — De most oszt kínlódhatunk! Életünkben többször vettünk fel kölcsönt és vissza is fizettük. De kérdem: 42%-os kamatot ki tud kigazdálkodni? Én kérem kölcsönből vettem traktort, ekét, kultivátort, boronát, hengert, de most belejutottunk abba, amit nem gondoltam. Azelőtt? Huszonötezer forintot kaptunk a tejből. Számoltunk: kigazdálkodjuk a befektetést. No, de gyorsan letörtek bennünket. Először tejárrendezés, azután olcsó lett a tehén. Elkótyavetyéltük a sok disznót is. Még azt se kaptuk vissza, amit beleetettünk. Hogy úgymondjam elhasaltunk — dohog jó gazda módjára. — Most kénytelen az asszony 70 évesen libát tömni. De legalább azt jól vennék át! Csak túrkálnak benne — legyint. — Köszönjük szépen ennek a kormánynak, hogy így agyon tudja vágni a falu népit, a parasztságot. Ez aztán „dere- kas” dolog volt. Szépen fel van szántva a föld — morgolódik még egy kicsit —, de nem akarnak szerződni semmire. Tavaly volt egy kis cirok, kukorica, zab, takarmány- répa. Rossz föld volt, mégis szépen hozott. Ami megjött rajta, azt négyfelé osztottuk. Én nem mondom, hogy ráfizetéses a föld, de ilyen feltételek mellett nem lehet dolgozni. Drága az üzemanyag, a beművelés, a vetőmag. Máma a ló is 100 ezer forint. Én már 74 éves vagyok, átadom a helyem a traktornak. Amondó vagyok csak az fogjon a földbe, aki legalább ilyen „bolond”, mint én. Miért buzdították fel ezt a sok szerencsétlen embert? Ehhez olyan tőke kell és ambíció, ami kevés családban adott. Drága a tavaszi vetés, aztán meg trágyázni is kell. Honnan fizetnek az emberek, ha nincs pénzmag, a kamat meg magas? Kértem én is: adják vissza a régi helyén a földet, hisz még az öregapámé volt. Azt mondják nem lehet. Hát mikor, ha nem most? Húzzák az időt. Úgy-e, nem a termelő szabotálja a kárrendezést. Arról nem is szólva, hogy elfertőződtek a földek, minden nő rajta csak az nem, ami kéne. Javaslom, mindenki gondolja meg, mit vállal, mert könnyen elviszi a házat is. A politika? Becsapás. Ha nem segítenek a parasztságnak, akkor ne adjanak földet se neki. Azok az emberek, akik a régi uradalmakban dolgoztak, még tudtak gazdálkodni, a mai életforma más. A régiek pedig, mint én, megöregedtek — hallgat el hirtelen, végül azért határozott a hangja: — Fel kell gyűrni a gatyaszárat, annak, aki belefog. Mit mondhatok még? Mi szegény téesz-parasztok voltunk, 40 évet dolgoztunk, milliós vagyont nem tudtunk szerezni, a bentlevő vagyonúnkat, a földet sajnáltuk, ezért vettük ki. Gondoltuk, öregségünkre jobb lesz, de sajnos melléfogtunk. Ismét dolgozhatunk. Feladni? Soha. Ha egészség lesz, majd lesz valahogy és birkózunk tovább. Halasi Mlária Vállalkozói sikereket - erős kisvállalatokat! Van, amiben már hasonlítunk a fejlett országokhoz: az ezer lakosra jutó vállalkozások száma megegyezik a nyugati átlagéval. Vállalkozásaink hatékonysága, versenyképessége, teljesítménye azonban sajnos, még alulmarad. A Magyar Kisvállalati Társaság megalakulása óta azon dolgozik, hogy a hazai kis- és középvállalatok súlyuknak és tevékenységüknek megfelelő helyre kerüljenek a gazdaságban. A Társaság kétéves tevékenységének eredményeként könyvet jelentetett meg Vállalkozói sikereket — erős kisvállalatokat címmel, amely többek között tartalmazza a holland kormány támogatásával készített holland—magyar tanulmány részleteit és ajánlásait. Mint a tanulmányból kitűnik, a kis- és középvállalati szektor megerősítésén munkálkodó bankszakértőknek, tudományos kutatóknak, érdekképviseleteknek, minisztériumoknak, sőt maguknak a vállalkozóknak sincsenek kellő ismereteik a piacgazdaság gyakorlatáról. Az előrelépést akadályozza továbbá a vállalkozások feltérképezésének, valamint az e témában folytatott kutatásoknak a hiánya. Mindkét feladat különösen sürgető, hiszen — a nemzetközi tapasztalatok szerint — a piac- gazdaság térnyerésével párhuzamosan a nagyvállalatok helyébe a kis- és középvállalatok lépnek. Ez hamarosan türközód- ni fog a foglalkoztatásban — már ma az aktív keresők 43 százaléka nem állami vállalatnál dolgozik!—és a termelés nagyságában is. Domi (Ferencz.y Europress) GAZDASÁG Befektetés a holnap reményében Nem minden vállalkozás hoz milliókat és legfőképpen nem azonnal dől a pénz a leleményes lelkületű emberekhez. Egyre többször hallani olyan kezdeményezésekről, amelyek gyors sikerrel nem kecsegtetnek. Többen azért fektetnek ma be pénzt, energiát, hogy, holnap (vagy holnapután) beérjen munkájuk gyümölcse. Debreczeni László gyulai, „mellékfoglalkozású” vállalkozó hasonlóképpen gondolkozott, amikor a halódó lakáspiac romjain saját vállalkozásba kezdett, ingatlanközvetítő és pénzügyi szolgáltató irodát nyitott néhány hónappal ezelőtt. — Honnan jött az elhatározás, hogy irodát nyit, amikor köztudomású, hogy napjainkban szinte lehetetlen a lakásokat, családi házakat értékesíteni? — Az OTP gyulai fiókjában dolgozom lassan 10 éve. Lakások adásvételével, és az ehhez kapcsolódó ügyintézéssel foglalkozom. Szakdolgozatomat is ebben a témakörben írtam a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Az OTP a használt lakások adásvételét több mint fél éve szűk keretek közé szorította, ezt a feladatot az OTP Takarék- pénztár Ingatlan Rt.-je vette át, de a bank székhelye Békéscsabán van. Mindezekből adódott a lehetőség, amit úgy éreztem, hogy ki kell használjak, függetlenül a lakáspiac jelenlegi helyzetétől. Szakmai felkészültséget igényelt a vállalkozás, ezért elvégeztem az ingatlanközvetítői és -értékesítői tanfolyamot is. — Miben segíthet az eladni vagy venni szándékozóknak az ön irodája? — Legelőször abban, hogy összehozom az ügyfeleket, ellátom az érdeklődőket a megfelelő információkkal, tájékoztatom őket a lehetőségekről. Kevesen ismerik a pénzügyi és eljárási szabályokat, az ügyintézés rejtelmeit, a bankok hitelpolitikáját, nem utoslósorban a hitellehetőségeket. — Frázisszerű, hogy minden vállalkozáshoz pénz kell. Ebben az országban ebből van a legkevesebb. Önnek hogyan sikerült fedezetet biztosítani az irodája megnyitásához? — Kezdeném azzal, hogy az irodát a lakásomban alakítottam ki, ezért az épületre nem kellett költenem. Az induláshoz viszont szükségem volt egy professzionális személyi számítógépre — enélkül elképzelhetetlen az adatok gyűjtése, feldolgozása stb. —, amit saját pénzből fizettem ki. 35-37 százalékos kamatozású hitelt ilyen jellegű kezdő, rizikós vállalkozásra nem szabad fölvenni. Ráadásul a törlesztést azonnal el kellene kezdeni, mert a bankok nem hagynak kifutási időt. —Tudomásom szerint ön pályázatot nyújtott be a vállalkozásfejlesztése érdekében. —A megyei munkaügyi központtól munkahelyteremtő beruházásra, kedvezményes hitelt igényeltem januárban, mert a jövőben két embert szeretnék foglalkoztatni. (Még nem bírálták el a beadványomat.) Tisztában vagyok azzal, hogy ilyen fajta vállalkozásnál nagy felelősség két embert foglalkoztatni, de egy szolgáltatásait állandóan bővítő irodát egyedül nem lehet működtetni. — Az üzlet pang, ön ennek ellenére nem kis bátorsággal belevágott a dologba. Ráadásul kiderült, hogy az iroda fejlesztésén gondolkozik. Mire alapozza a mindezek mögött rejlő optimizmusát? — Ha a nagy ritkán sikeres ingatlanközvetítésből származó minimális hasznomat gyarapítani tudom a szaktanácsadási és különböző hirdetési bevételekkel, hitelpályázatok elkészítésével, akkor sikerülhet a nullszaldót megtartanom. Legalábbis remélem. De! Most kell bekerülni a köztudatba Gyulán, ha azt akarom, hogy a holnapi, holnaputáni fellendüléskor hozzám forduljanak az ügyfelek. ReméDebreczeni László a „vállalkozás leikével”, a nyilvántartásban és adatfeldolgozásban nélkülözhetetlen számítógéppel dolgozik Fotó: Fazekas Ferenc lem: az oly sokat emlegetett kilábalás az ingatlanpiacon belátható időn belül bekövetkezik. —Néhány héttel ezelőtt megjelentetett egy felhívást, amelyben idegenforgalmi kiadványhoz keresett partnereket. Tulajdonképpen mi a lényege a kezdeményezésének? — Gyula közismerten a megyénk idegenforgalmi központja, rengeteg család foglalkozik házak, lakások, szobák kiadásával. Az úgynevezett „Zimmer frei”-kiadványban összegyűjte- nénk a kiadó házakat, lakásokat, szobákat, hogy az ide érkezők megtalálhassák a nekik leginkább megfelelő szálláshelyet. A kiadvánnyal párhuzamosan a város központjában föl szeretnék állítani egy nagy várostérképet, rajta az összes kiadó szobával, szolgáltatási jelekkel. A tudnivalók három világnyelven szerepelnének. Felállítanánk egy térképkiadó automatát, hasonló szerkesztésben. Arra is lenne lehetőség, hogy minden jelentkező zöld-piros táblát kapna, amivel jelezhetnék a turistáknak, hogy éppen van-e szabad szobájuk vagy sincs. — Volt-e már érdeklődő, jelentkező, aki kérte felvételét a gyulai .jZimmerfrei” -be? — Néhányan igen, de őszintén szólva a vártnál kevesebben. A kezdeti sikertelenség azonban engem nem lohaszt le. Tudom, hogy egy hasznos szolgáltatást lehetne meghonosítani városunkban. Lovász Sándor !-------------------------------------------------------------------------------------1 I Jelentkezési lap a Gyulai „Zimmer frei”-kiadványba | I I I Név, cím ______________________________ j Szobaszám:______ Ágyak száma:____ I Szolgáltatások:__________________________ ! A jelentkezési lapot a következő címre kérem elküldeni:! Debreceni László Gyula, Városház utca 11. sz. I/4. Telefon: 61 -521. I________________________________________________________I Ki számít munkanélkülinek? Az ✓ Állampolgári Jogvédő Liga felhívása Az Állampolgári Jogvédő Liga aláírásokat gyűjt a kamatadótörvény eltöröltetéséért. Ügyvédeink, jogászaink ingyenesen vállalják a kamatadóperek képviseletét. Rendszeresen tartunk lakosági fórumokat, amelyek időpontjáról és helyéről a napi sajtó útján értesítjük a lakosságot. A televízió Új Reflektor Magazin című műsora rendszeres tájékoztatást ad a szervezetünkről. Ezúton is szeretném az olvasók figyelmét fel-* hívni arra, hogy az Üj Reflektor Magazin áprilisi számában kís- film készül a Jogvédő Ligáról. Akiknek lakáshitclkamat- tartozásuk van és nem tudják vagy nem akaiják — a törvény jogtalansága miatt — a megemelt törlesztőrészletet fizetni, forduljon hozzánk. Hangsúlyozottan fő célunk a törvény eltöröltetése, ezt pedig úgy érhetjük el, ha 100 ezer érvényes (személyi számos!) aláírást gyűjtünk össze, s ezzel bírjuk a parlamentet a kérdés újratárgyalására. Várjuk a Békés megyei lakosok leveleit is az alábbi címen: 1680 Budapest, pf.: 96. Tel./fax: 128-8286. Hivatalos statisztikai adatok szerint március végére elérheti a félmilliót a munkanélküliek száma hazánkban. Ahhoz, hogy nehéz helyzetükben állami segítséget vehessenek igénybe, jó, ha ismernek néhány alapfogalmat. A munkanélküli ellátások szempontjából kulcskérdés a munkaviszony fogalma, tartalma. A Házi Jogtanácsadóban is ismertetett, módosított törvény a Parlament által elfogadott, illetve az elfogadás előtt álló jogszabályokhoz igazítva adja meg a munkaviszony jelentését. Eszerint munkaviszonyon a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, a biztosított bedolgozói és az e téren vele azonos elbírálás aló eső bedolgozói jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, a köztisztviselői jogviszonyt, a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél teljesített hivatásos és továbbszolgáló szolgálati viszonyt kell érteni. A módosítás pontosítja a másik alapfogalom, a munkanélküli személy jelentését is. A törvény előírása szerint munkanélkülinek kell tekinteni azt a személyt, aki a munkaviszohy létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy nem áll munkaviszonyban és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, valamint a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette. Az új Munka Törvénykönyve hatályba lépését követően megszűnik a munkakönyv használata. A munkanélküliek esetében a munkakönyv szolgált a járadékra jogosultság megállapításának eszközeként. Ennek hiánya — a munkanéküliséggel kapcsolatos adatok nyilvántartása miatt — komoly gondokat okozhat a munkaügyi irodák számára, ezért igazoló lap bevezetéséről döntött az Országgyűlés. Ennek alapján történik a munkanélküli-ellátások megállapítása. Az igazoló lap tartalmazza: a munkáltató és a munkavállaló azonosító adatait, a munkavállaló utolsó munkaviszonyára vonatkozó adatokat. (Munkakör, a munkaviszony kezdete, vége, a megszűnés módja, a megszűnéskori átlagkereset, a végkielégítés mértéke stb.) Továbbá a munkanélküli-járulék fizetésének időtartamát és mértékét (a járulékfizetés kezdete, vége, szüneteltetése). Az igazoló lap rendszeresítése és vezetése a munkaadó feladata. Az igazoló lapnak a munkavállalói járulékfizetés szüneteltetésére vonatkozó részét a munkaviszony fennállása alatt folyamatosan kell kitölteni. A munkaviszony megszűnése esetén az igazoló lapot a munkavállalónak át kell adni. Munkanélküli-ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha a munkanélküli az igazoló lapot a munkaügyi központnak átadta. (MTl-Press) ✓ Az Állástalan Diplomások Országos Szövetségének nyilatkozata Az Állástalan Diplomások Országos Bizottsága örömmel üdvözli az MDF Monopoly Csoportjának kezdeményezését a szakszervezeti vagyon elosztására az állampolgárok között, mivel az 6 tagdíjukból, bérükből és a költségvetésbe befolyt adóikból fizetett állami támogatásokból származik. A javaslat akkor teljesen jogos és élvezi a magyar állampolgárok túlnyomó többségének támogatását, ha ezzel egyidóben pontosan úgyanígy kialakult működő nemzeti vagyon is elidegeníthetetlenül felosztásra kerül az összes magyar állampolgár között. Ezzel a lépéssel az MDF biztosíthatja a maga számára a következő választásra a választók legszélesebb körű támogatását. (MTI)