Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-23 / 70. szám
1992. március 23., hétfő GAZDASAG iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Milliárdokat szánnak a fejlesztésekre Az érdeklődés középpontjában: A Coca-Cola honfoglalása Békéscsabán A Coca-Cola Amatil Kft. és a Békés Megyei Üdítőital-ipari Vállalat képviselői a közelmúltban együttműködési bérpalackozó és értékesítési szerződést írtak alá Békéscsabán. A megállapodás az üdítőital-ipari vállalat privatizációjának első lépcsőfokát jelenti. A szerződés részleteiről, a vállalat jövőjéről Mátyás Judit igazgatónőt kérdeztük, aki a történetet a következőkkel kezdi. — A Békés Megyei Üdítőital-ipari Vállalat három termékcsaládot forgalmaz. A saját fejlesztésű Extrát, illetve a diabetikus Arolát; az 1983-tól forgalmazott Schweppes-család, amelyet licenc alapján készítünk, valamint a Coca-Colát. A Coca-Cola Amatil ausztráliai székhelyű palackozó részvény- társaság, amely értékpapírjainak 51 százaléka a Coca-Cola- központ kezében van. Az Amatil megkapta a jogot, hogy Ausztriában, Cseh és Szlovákiában, valamint Magyarországon szervezze újjá a Coca-Cola üdítőitalok palackozását és értékesítését. Az osztrákoknál évek óta Amatil-üzemek palackozzák és forgalmazzák a Coca- Cola-termékek 78 százalékát, Magyarországon tavaly áprilisban vették meg az első egységet, mégpedig a Budapesti Likőripari Vállalat Bánya utcai palackozóját. A Coca-Cola Amatil végső célja egy olyan hálózat magyarországi kiépítése, amelyik minden Coca-Cola-terméket saját maga gyárt és értékesít. Hazánkban egyébként korábban nyolc üzemben palackoztak Coca-Colát licencszerződés alapján. Ezek a szerződések azonban év végén lejárnak. Az Amatil szakemberei azt szeretnék, ha addig a saját hálózatuk létrejönne. — Legelőször hol lesznek hazánkban igazi Coca-Cola- iizemek? — Budapesten, Győrött és Békéscsabán. A Coca-Cola Amatil hosszú távon gondolkozik, ezért a képződött nyereséget, osztalékot újjólag befektetik. hogy minél fejlettebb technológiát és szervezetet valósítsanak meg a magyarországi üzemeikben. — Közismert, hogy milyen korlátozott Magyarországon a fizetőképes kereslet a különböző fogyasztási cikkekre. Nem tartanak attól, hogy belátható távon veszteséget hoznak a befektetések? — A Coca-Cola-termékekre óriási az igény, megfelelő piacuk van. —A most aláírt szerződés mit jelent az üdítőital-ipari vállalat privatizálása szempontjából? — A szerződés értelmében április 1-jén, az Amatil átveszi a teljes kereskedelmi részleget és megvásárolják a vállalat készleteit. A vállalatunk attól kezdve bérpalackozást végez az Ama- tilnak mindaddig, amíg a privatizáció második lépcsőjében — előreláthatólag még idén — a vállalat vagyonát is megveszi a Coca-Cola Amatil. (Egyidejűleg a teljes létszámot átveszi a cég.) — És mi lesz a sorsa a Schweppes- és az Extra-termékeknek? — A Schweppes-családot tovább gyártjuk, az Extrát nem. Az Extra gyártási jogát kisebb cégeknek szeretnénk átadni, mert az Extrának kialakult vevőköre van. — Az aláírt szerződés értelmében mennyit fizet a Coca- Cola Amatil az átvett készletekért? — Több, mint százmillió forintra számítunk, amely segítségével megszűnnek feszítő pénzügyi gondjaink. A már korábban tervezett termékszerkezet-váltásra is sor kerülhet. A jelenleg csak másfél literes flakonok gyártására és töltésére alkalmas gépsort átalakítjuk, hogy kétliteres kiszerelésben is készíthessünk üdítőket. — Bővítik-e a kínálatot a közeljövőben? — A Coca-Colán kívül Csabán is készül majd az egész világon népszerű Fanta- és Sprite- család is. A termékek minősége persze megfelel a Coca-Cola cég rendkívül szigorú előírásainak. — Számítanak-e önök továbbifejlesztésekre? — Az Amatil öt év alatt 30 milliárd forintot akar befektetni Magyarországon, ebből a pénzből jutni fog Békéscsabára is... — A Coca-Cola-titkot sokan szeretnék megfejteni. Igaz-e, hogy a receptet csak egy-két ember ismeri? — A Coca-Cola-készítő üzemek a földkerekség minden pontján ugyanazt a kész kon- centrátumot kapják meg, amelyet a hihetetlenül pontos, szigorú technológiai előírások szerint használhatnak csak fel. A Coca- Cola legnagyobb titka azonban szerintem sokkal inkább a gyártási színvonalban, a cég modern szerkezetében, az irányítás és a reklám tökéletes összhangjában, a profit által átgondolt menedzselésben és nem utolsósorban az egész szervezetre kiterjedő csapatmunkában keresendő. És még valamiben: a Coca-Co- lának egyetlen ura és parancso- lója van, mégpedig a fogyasztó. A cégnél minden az ő kívánsága szerint kell hogy történjen! Lovász Sándor A Coca-Cola esetében nem kell recessziótól tartani. A csabai üzemben hamarosan kétliteres flakonokban is gyártani fogják a világsztár italt Fotó: Kovács Erzsébet Csökken a deviza- számlák összege Februárban mintegy 400 millió forinttal csökkent a belföldi magánszemélyek devizaszámláinak értéke, s erre két és fél éve nem volt példa — mondták az MTI érdeklődésére a Magyar Nemzeti Bankban, hozzátéve, hogy korábban — beleértve még 1992 januárját is — havonta 4-5 milliárd forintos növekedést regisztráltak. Az Országos Takarékpénztárnál, ahol a legtöbb devizaszámlát vezetik, egy hónap alatt 1 milliárd forint volt a csökkenés mértéke. Jelenleg még így is 135 milliárd forint — mintegy 1,7 milliárd dollár — a devizaszámlák értéke. Kérdéses, hogy nem gyorsul-e fel a számlák apadása. A februári visszaesés a befizetések csökkenésével magyarázható. Ennek egyik valószínűsíthető oka, hogy a forintbetéteknek ma már jóval nagyobb a hozama, másrészt — ha egyelőre nem is legális úton — szükség esetén egyre könnyebb devizához jutni, ráadásul a feketeárfolyam lényegében megszűnt. (MTI) Ami a szövetkezetek után jön... A szövetkezetekről, valamint az azok átmeneti szabályozásáról szóló törvény, a kárpótlási törvény, illetve az állami gazdaságok átalakulása és privatizálása alaposan átformálja a vidéki Magyarország életét. Hamarosan megtörténik a szövetkezetekben a vagyonnevesítés, lehetőség nyílik a külföldi tőke bevonására, a különféle társulások létrehozására, illetve akinek kedve tartja, megpróbálkozhat az egyéni gazdálkodással. A szövetkezetek átalakulási folyamata már körvonalazódott, érdemes azonban megvizsgálni, hogy a szóban forgó törvények által mozgásba hozott folyamatoknak milyen társadalmi-gazdasági hatásai lesznek, a változások nyomán hogyan alakul át a vidék élete. A kárpótlási igények első, viszonylag teljes körű feldolgozása szerint, mintegy 3 millió vagyontárgyra nyújtottak be kérelmet. Az illetékes hivatal hozzávetőlegesen 47 millió aranykorona-értékűre becsüli azt a földterületet, amelyet a kérelmek tartalmaznak. Ez az ország termőterületének mintegy 25 százalékára, úgy 2 millió hektárra rúg, de az előzetes adatok szerint mindössze 14 ezren kérik csak vissza természetben egykori földjüket. Mindezt figyelembe véve a települések döntő többségében nem okoz majd gondot a kárpótlási igények kielégítése. A közel 3000 érintett faluból és városból talán ha 100 akad, ahol kevesebbnek tűnik a rendelkezésre álló földterület, mint amennyi a földre szóló kárpótlási igény. A kárpótlási törvény végrehajtása nem zavarja a szövetkezetek átalakítását, s az is egyre világosabb, hogy a földre szóló kárpótlást igénylők majd’ háromnegyede nem kíván földműveléssel foglalkozni. A föld megszerzésével egyfelől vagyonát szeretné növelni, bízva annak értékmegőrző tulajdonságában, másfelől olyan hátteret igyekszik magának teremteni, amely esetleg munkaalkalmat biztosít számára vagy rokonainak, ha netán elveszítenék állásukat. A termelőszövetkezetek átalakulásának folyamata előreláthatólag augusztusban tetőzik. Ekkorra dől el, hogy a tagok mekkora hányada dönt a további együtt- maradás mellett, illetve, hogy mennyien választják a magán- gazdálkodás útját. Az ehhez szükséges #«|övqtkezeti f vagyoncsoportok3 kt alakítása, elválasztása során elképzelhető, hogy a mostani tsz-tagok között igen erős lesz a belső megegyezés igénye. Az egyénileg és csoportosan kiváló vagy az együtt maradók kezébe kerülő szövetkezeti vagyoncsoportokat úgy próbálják kialakítani, hogy azokból a belsők részesüljenek. így érhető el, hogy a tsz-tagok mindegyikének (vagy legalábbis döntő többségének) a jövőben is legyen munkája. A külső partnerek megjelenése ilyen szempontból nagy kockázattal jár. Ma még nehéz megítélni, hogy a tsz-tagok mekkora hányada fogja a magángazdálkodást vállalni. Minden bizonnyal lesznek, akik az egyéni vagy a csoportos gazdálkodást választják. A termelőszövetkezetek helyén létrejövő utódszervezetek egyik csoportját olyan holdingszerű képződmények fogják alkotni, amelyek az adott falu (vagy gazdasági térség) mezőgazdaságának összehangolására vállalkoznak majd. Ok fogják a piaci helyzetet értékelni, ők fogják vállalni a termelés és az értékesítés feladatát, de akár a különféle élelmiszeripari termékek helyi feldolgozását is megszervezhetik. Az utódszervezetek másik csoportja valamiféle hitelezői, hitel- átforgatói szerepkörre vállalkozhat, fontos funkciót tölthet be a hiányzó hitelszövetkezetek létrehozásában. A mezőgazdaság, a vidék további fejlődése, a megfelelő gazdálkodási környezet biztosítása ^szempontjából, a szövetkezetek átalakulása révén létrejövő gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozások „mozgásba hozása” érdekében elengedhetetlen lenne újabb törvények megalkotása és új intézmények kialakítása is. így szükség lenne a föld-, a földjelzálog-, a hitelszövetkezeti törvény kidolgozására és az általuk megjelölt feladatok végrehajtására. Ezek nélkül nemigen kép- ••zelhető el ésszerű és zökkenő- mentes mezőgazdasági tevékenység, azaz az átformálódó magyar agrárágazat hatékonyabb működtetése. Mohácsi Kálmán, Ferenczy Europress A mikrohullámú készülék Gazdasági oldalunkon a jövőben rendszeresen segítünk eligazodni olvasóinknak a különböző műszaki cikkek, háztartási berendezések, technikai újdonságok kínálatában. Segíteni szeretnénk abban, ha önök vásárlás előtt állnak, akkor a leginkább megfelelő készüléket, háztartási cikket stb. vegyék meg a mind szélesebb kínálatból. Először az egyre népszerűbb mikrohullámú készülékek legfontosabb tudnivalóit foglaljuk össze. Sorozatunkat Török Miklós, a Békéscsabai Kereskedelmi, Vendéglátóipari Iskola műszaki szakoktatója gondozza. A modem konyha elképzelhetetlen a mikrohullámú készülékek nélkül. A fejlesztésük az USA-ban kezdődött a második világháború után, majd az ’50- es évek közepén megjelentek a „mikrók” a boltok polcain. Magyarországon az áttörést a ’80- as évek hozták meg. Először nézzük, hogy mire használható a mikrohullámú készülék: fagyasztott élelmiszerek felolvasztására, készételek gyors melegítésére, diétás ennivalók elkészítésére, italok felmelegítésére, zöldségfélék szárítására, vaj és csokoládé felolvasztására. Sőt, vannak olyan típusok, amelyek sütésre és grillezésre is jók. Kevesen tudják, hogy lehet benne zsemlemorzsát szárítani, alacsony hőfokon tésztákat ke- leszteni. A mikrohullámú sütőben saját recept szerinti lekvárt varázsolhatunk a családi asztalra. A mikrohullámú sütőbe üveg-, porcelán-, kerámia- és papíredényeket tehetünk, de a legideálisabbak az üveg- és porcelántálak, -lábasok. Nem használható azonban fémedény, mert visszaveri a hullámokat. Ugyancsak tilos fémszegélyű, fémdíszítésű procelán illetve ólomkristály berakása. Magáról a mikrohullámról elég annyit tudni, hogy az elektromos hullámtartományba tartozó speciális rádióhullámról van szó, amely egy sugárzó csőben, az úgynevezett magnetron- ban keletkezik. A mikrohullámok közvetlenül hatolnak be az ételbe, az edény megkerülése nélkül minden oldalról és gyors rezgőmozgásba hozzák a molekulákat. A másodpercenkénti 2,5 milliárd rezgés által hő keletkezik az enni- és'innivalókban. Az ütközési, dörzsölési hő felolvasztja, melegíti, puhítja az ételt. A mikrohullámok veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre, ezért minden berendezést két biztonsági kapcsolóval látnak el, amelyek az ajtók kinyitásával egy időben kikapcsolják a magnetront. A „mikro” felállítására és üzembe helyezésére nagy gondot kell fordítanunk. Mindig vízszintes, kemény felületre állítsuk, és ne helyezzük fűtőtest vagy radiátor közelébe, nedves helyiségbe. A készülék szellőzőnyílásai szabadon legyenek. Ha a „mikrót” túl közel tesszük a televízióhoz, rádióhoz vagy antennához, akkor vételi zavarok léphetnek fel. Fontos, hogy betéttálca nélkül ne üzemeltessük, mert csökken a teljesítménye. Az első kipróbáláshoz tegyünk 2 dl vizet egy pohárba vagy csészébe és melegítsük fel. Ha zavar lépne fel a működés közben, akkor ellenőrizni kell, hogy jól zár-e az ajtó, rendben van-e az időbeállító vagy a föl- deléses csatlakozó előírás szerint van-e bedugva az aljzatba. A készüléket a tisztítás megkezdése előtt ki kell kapcsolni, majd a sütőtér belső falát, az ajtókeretet, valamint a belső felületét puha, nedves, mosószeres ruhával töröljük át. És most nézzük, hogy milyen mikrohullámú sütők kaphatók a magyar boltokban. Gyártmányukat tekintve német, osztrák, koreai és tajvani mikrókkal találkozhatunk leginkább. Teljesítményük 500-tól 850 wattig terjed, űrtartalmuk pedig 18 litertől 27 literig. A legdrágább a Boss 26 literes, 650 wattos mik- rosütője, amely több mint 55 ezer forintba kerül. A képünkön látható tajvani Sampo készüléket nyugodtan ajánlhatom az olvasók figyelmébe. Egyrészt kedvező ára, másrészt megfelelő, 18 literes űrtartalma miatt. Egy kisebb családnak elegendő a teljesítménye, megfelelő szolgáltatásokra képes. Török Miklós A békéscsabai Univerzál Áruház Kft. műszaki osztályán többféle mikrohullámú készülék kapható. Ottjártunkkor éppen reklámáron kínálták a Sampo mikrosütőt Fotó: Fazekas Ferenc
