Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-23 / 70. szám

1992. március 23., hétfő HAZAI TÜKÖR „Sok az országgyűlési képviselő” Gál Zoltán az MSZP-ről és a parlamentről A közelmúltban Gál Zoltánt, az MSZP frakcióvezetőjét kér­deztük pártjáról és a parlament munkájáról. — A múlt héten kétnapos ta­nácskozást szervezett a Magyar Szocialista Párt a Nemzetközi Szociáldemokrata Pártok részé­re. Milyen tanulságokkal zárult, van-e egyáltalán baloldali kiút a társadalmi válságból? — Mindenképpen van. Mi erről már másodszor rendezünk konfereciát. A gyakorlati teen­dőkre keresünk megoldást. A baloldali mozgalom sokféle al- temetívát kínál. Az átalakulás­ról már egyre többet lehet tudni. Örömmel vettük, hogy a mosta­ni konferenciánkra is eljött min­den meghívott. Érdekes, hogy ezen a tanácskozáson a baloldali szakszervezetek is képviseltet­ték magukat. — Korábban úgy tűnt, hogy az MSZP távol tartja magát a hagyományos szakszen’ezetek- től, hogy úgymondjam, szégyen­lősen viselkedik vele. Lát-e ma lehetőséget arra, hogy a szo­ciáldemokrata hagyományok­hoz híven szorosabbra fázzék kapcsolatukat a szakszerveze­tekkel? — A régi fajta szociáldemok­rata szakszervezeti szimbiózis már nem jöhet létre. Erre nincs is szükség. Az viszont tény, ha a szociáldemokrácia felvállalja a munkások, a bérből élők érde­keit, akkor hasonló célt tűz maga elé, mint a szakszerveze­tek. Az együttműködés tehát kínálja magát. A MSZOSZ ve­zetőivel való szorosabb együtt­működés e kölcsönös felismerés jele. Örülünk annak, hogy a szakszervezeti vezetők megta­láltak bennünket, mint leendő politikai partnereiket. Ami a szégyenlősséget illeti, én inkább fordítva látom. Nem mi fogad­tuk felemásan a szakszervezete­ket, hanem a szakszervezet tett meg bizonyos köröket addig, amíg ránk nem talált. —Korábban ön azt nyilatkoz­ta, hogy a parlament eddigi munkája közepesnek mondható. Mire értette ezt? A megalkotott törvények minőségére vagy a tömény hozás módjára? Gál Zoltán: — Az MSZP a munkásság érdekeiért száll Síkra Fotó: Szűcs László — Is, is. A megállapításom arra vonatkozik, ahogyan egy- egy törvény átmegy a parlamen­ten. De közepesnek ítélem a tör­vények minőségét is. Ha ez utóbbiak politikai tartalmát kel­lene oszályoznom, akkor a kö­zepes magas értéknek tűnne. A szövetkezeti, az átalakulási tör­vények vagy a megyei bírósági elnökök kinevezésének módja rengeteg ellentmondást mutat. A kormánykoalíció még a bi­zottságokban is szinte kontroll nélkül fogadja el a kormány be­terjesztett javaslatait. Órákig fo­lyik a bizottsági ülés, és hiába mennek be a módosító javasla­tok, ha a miniszter vagy a főosz­tályvezető igent mond, akkor a bizottság elfogadja, ha nemet, akkor elutasítja a javaslatokat. Nagyon ritkán alakul ki szakmai vita. Szinte csak a politikai érde­kek érvényesülnek. — Adódik a kérdés: milyen­nek ítéli az MSZP frakciójának tevékenységét? Nekik hányas osztályzatot adna? — Véleményem szerint a frakció tevékenysége jó. És eggyel jobbat adnék a közepes­nél, ami komoly minőségi kü­lönbséget jelent. — Ön az egyik interjújában elmondta, hogy sok az ország­gyűlési képviselő. Kifejtené ezt részletesebben? — Egyszerű számszaki vi­szonyról van szó. Sok a parla­mentben az országgyűlési kép­viselő az ország lakosságához és más parlamentek létszámá­hoz mérten. Valószínűleg ebben nem lesz változás, mert ehhez a választójogi törvényt kellene átalakítani. Úgy látom; ha mint­egy 100-150 országgyűlési kép­viselővel kevesebben lennénk, akkor a számarány ideális lenne. Gyakorlati oldalról vannak en­nek akadályai, hiszen óriási vá­lasztókerületeket kellene kije­lölni, s így az ott élők nemigen ismernék saját országgyűlési képviselőjüket. Ez természete­sen senkinek sem érdeke. Az ellenzéknek egy markánsabb listás szisztéma felelne meg leginkább. A kormánykoalíció pedig saját képviselőit erősen beépíti a közéletbe, így jó esé­lyük van arra, hogy ismertségre, s ezáltal potenciális szavazókra tehetnek szert. Papp János Ki írja helyesen, ki ejti ki szebben? Szeptemberben eldőlt, hogy a megye középiskolásai közül ki alkalmazza legjobban nyelvtani ismereteit, februárban: ki a leg­jobb helyesíró, a héten pedig az, ki ejti ki legszebben a magyar szavakat. Harmincöt középiskolás gyűlt össze a Szép magyar be­széd Kazinczy-emlékversenyre Békéscsabán. Két kategóriában, a szakmunkástanulók, valamint a középiskolások és gimnazis­ták csportjában folyt a verseny. A május eleji győri országos döntőbe két-két versenyző ju­tott. A szakmunkástanulók kö­zül Kocsik Szilvia, a gyomaend- rődi 617. számú (tanára: Hajdú László) és Horváth Henrietta, a békéscsabai 635. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanu­lója (tanára: Petri Miklós), a gimnazisták közül Zahorán Ág­nes, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium (tanára: dr. Szepesi Ildikó) és Domán Ildikó, az orosházi Táncsics Mihály Gim­názium tanulója (tanára: Somi Éva) képviseli Békés megyét. Salzburgban és Becsben tanulnak... Győztesek klubkoncertje Békésen A kisgyerek ül a nézőtéren és a lábát lóbázza. Szorosan mel­lette a társai, ketten-hárman is egy széken. Ölükben papír, ke­zükben ceruza, arcukon kíván­csiság. A békési zeneiskola Jeu- nesses-klubjában vagyunk. Verseny győztesek muzsikál­nak. Ezzel a jól bevált címmel folytatta második évadját és ju­tott el megyénkbe az országot behálózó, ifjú muzsikus prog­ram, a zenei versenyek nyerte­seinek bemutatkozása. A Jeu­nesses Szervezet egyik büszke­ségének nevezhető ez a kezde­ményezés, hisz klubfoglalkozá- ' sok keretében fiatal tehetségek­kel ismerteti meg hasonkorú tár­saikat, szerez sokaknak élményt és indítja el az előadókat a turné­zó életmód felé. A sorozat mű­vészi és pedagógiai értékeit fel­ismerve a MHB Rt. Művészeti Alapítványa és a Fővárosi Köz­gyűlés Zenei Alapja anyagi tá­mogatással segíti a koncertek létrejöttét. A gyerekek már a fuvolistát figyelik. Rácz Ma­rianna 15 éves, a tavalyi orszá­gos zeneiskolai fafúvós verseny első helyezettje anyanyelvi szinten muzsikál. Széles, telt fuvolahangján Mozart, Dopp­ler, Karai művek gördülnek elő. Hihetetlenül tehetséges, hatal­mas ívekkel éli, amit játszik, visz, sodor, magával ragad a produkciója. Tanárnője, a győri Marosné Kovács Tünde is itt van, együtt lélegzik tanítványá­val. A hallgatóság-— a hátsó sorokban igen sok felnőtt — szinte el sem hiszi, hogy ez a szerény kislány a fuvola mellett a hegedülést is ilyen magas szin­ten műveli. A két szak közül még igazán nem döntötte el, melyik lesz a választott életpá­lyája. Egy biztos: amit csinál, látszik, hogy örömmel teszi. Réti Balázs, budapesti zon­gorista régi ismerős errefelé. A tarhosi országos szakközépis­kolai verseny nagydíjasaként 1989-ben a közönség már meg­ismerkedhetett a játékával. Bee­thoven: e-moll szonátája várat­lan szenvedéllyel szólal meg az érettségiző fiatalember kezei között. A félszeg külső markáns egyéniséget takar. Billentése sokszínű, érzékeny, építkezése intelligens, tudatos. A Schu- mann-novellette előadását a közönség érett tagjai értékelik, a hirtelen hangulatváltásokat a gyerekek még nem igazán érthe­tik. A láblóbázás azért abbama­rad, és a mellettem ülő lányka papírján krónikás sorokat vélek fölfedezni. A zene szól, s 6 nagy buzgalommal írja a mondatokat, íme, a konkurencia! Kis „újságíró”-kolleginám az Erato-vonósnégyes érkezésekor kapja fel a fejét. Az osztrák ka­maracsapat tagjai magas legé­nyek, a leobeni szövetségi ver­seny győztesei, 18-23 évesek. A primárius Johannes Krasanovs- ky olasz mesterhegedűje vagy háromszázezer márkát ér, és a hangja is gyönyörű. Hajlékony, lágy hamar meggyőződhetünk róla, hogy avatott kezekben szól. A kvartett tagjai Salzburg­ban és Bécsben tanulnak, tavaly októberben ők képviselték hazá­jukat Hágában az Európa Díj ifjúsági versenyén. Mozart, Bo­rodin, Schubert műveit igazi, if­júi hévvel játsszák, vidám az összhang közöttük, kedvükből még egy Dvorák-ráadásra is fut­ja. Hát ez lenne a Jeunesses? Ilyen egyszerű? A hűvös, már­ciusi délutánon csak úgy besé­tálhatok egy közösségbe, jó szót, meleget, információt kap­hatok, hallgatom a „jövő meste­reinek” muzsikáját, példaértékű mondataikat? Talán barátokra, friss ismerősökre lelek? Lehet, hogy odahaza fellapozom a ze­nei lexikont, s megnézem, hogy az „orosz ötök” tényleg a „hatal­masok kis csoportjának” nevez­ték-e magukat. Mert ezt is ott tanultam a klubban. Békésen, ahol zömében diákok, gyerekek ültek a nézőtéren. A ceruza ugyan némelyikükkezéből néha legurult a földre, de a koncerteti­kettet ez csöppet sem zavarta. Bőven volt mire figyelnünk. F. P. Zs Ráth-Végh István AZ LRLiS YÜV 14. / Éledező faluturizmus Cél: letéríteni az idegent a főútról „Henrik király idejében egy kalmár a saint-germaini vásáron egy tucat fémből készült és kulccsal zárható övét állított ki. Olyan ügyesen voltak megszer­kesztve, hogy a velük felövezett nő képtelenné vált ama bizo­nyos édes gyönyörűségek élve­zésére, mert csak egészen picike nyílás volt rajtuk. Azt beszélik, hogy akadt öt vagy hat féltékeny férj, aki vásá­rolt ilyen övét, felcsatolta fele­ségére, és azt mondta: »Alászol- gája, régi szép napok.« Egyik ilyen asszonyságnak az az ötlete támadt, hogy beavasson a do­logba egy ügyes lakatosmestert, és megmutassa neki az övét. Megvárták az alkalmat, míg a férj falura utazik, akkora lakatos szorgos vizsgálat alá vette a zá­rat, s egy álkulcsot készített, mellyel a nő akkor nyithatta ki a lakatot, amikor akarta. Ki is vet­te részét a gyönyörűségekből kedve szerint, a féltékeny és hü­lye férj pedig nem is gyanította, mekkora szarvai nőttek. Azon­ban az álnok lakatos, aki a pót­kulcsot csinálta, visszaélt a helyzettel, s azt mondják, hogy éppenséggel ő tette meg az első próbát, és ő szarvazta fel első­nek a férjet. Beszélik azt is, hogy az udvar köréből néhány nőbarát úr halál­lal fenyegette meg a kalmárt, ha azonnal el nem pusztítja a raktá­rán lévő öveket, s még valaha merészel ilyeneket árulni. A bol­tos úgy is cselekedett, s az övék­ről többé nem esett szó. Ami nagyon helyes is, mert ha általá­nossá válnék ilyen zárak hasz­nálata, mélyek az emberi nem szaporodására hátrányosak, úgy az emberiség fele kipusztulna.” A pótkulcs nem csupán anek­dotákban és novellákban szere­pel, hanem számos korbeli metszeten is állandó motívum­ként ismétlődik. A Peter Flöt- nemek (mások által Hans Bal- dung Griennek) tulajdonított hí­res metszeten középütt a felöve­zett nő látható, az övön irtóztató nagy lakattal; jobbról az öreg férj ölelgeti, viszont balján a szerető áll, kezében az átcsem­pészett lakatkulccsal. Aldegre- ver egyik rézmetszete 15.32-ből ruhátlan szerelmeseket ábárzol; az asszony épp átnyújtja a kul­csot a férfinak. Egy névtelen művésztől szánnazó, XVII. szá­zadbeli metszet szabályos kom­pozícióban mutatja be az esetet: mennyezetes ágy szélén ül a mezítelen fiatalasszony, s átadja a kulcsot a szigorú ábrázatú férj­nek; viszont az ágyfüggöny mögött a komoma már kézbesíti a pótkulcsot a szeretőnek, aki teli erszénnyel jutalmazza az előzékeny szolgálatot. Ezekből a metszetekből az is kiderül, hogy a szüzességi öv használata Németországban is el volt terjedve, mégpedig meg­lehetősen nagymértékben. Egy igen érdekes lelet döntő bizo­nyítékot is juttatott a linzi gyűj­tő, Pachinger kezébe. Véletle­nül jelen volt, mikor egy régi osztrák temetőt felástak, s egy ólomkoporsóra bukkantak, mely jelezte, hogy előkelő halott maradványait őrzi. A koporsó­ban fiatal nőt temettek el vala­mikor; csontváza ép volt, s telje­sen ép állapotban volt meg a csontvázon talált szüzességi öv is. Ennek az övnek hitelességé­hez tehát semmiféle kétség sem férhet. Az öv a XVI. századból származó munka, teljesen olyan rendszerű, mint a párizsi Cluny Múzeum egyik igen ritka példá­nya, csak sokkal egyszerűbb kivitelű. A Cluny Múzeum két külön­böző rendszerű övét bír. Egyik, a Pachinger-féle övvel azonos rendszerű, két merev fémlemez­ből áll, elkeskenyedő alsó részü­kön csuklópánttal összekap­csolva. Egyik lemez előre, má­sik hátra kerül, s a derekat körül­vevő fémöv tartja őket össze. Öv és lemez bársonnyal volt kibé­lelve. Alul, egymás szomszéd­ságában, két kis nyílás található, egyik hosszúkás, a másik kere­kebb, lóhere formájúra tagozott. Az öv különben műtárgyszám­ba megy, mert az arannyal befut­tatott lemezeken igen szép ara- beszkek és reneszánsz ékítmé­nyek vannak kiverve, sőt az egyiken Ádám és Éva művészi kivitelű alakja is látható, ami nem egészen stílusos ábrázolat, tekintve az öv rendeltetését. A másik Cluny-beli öv jóval egyszerűbb. Maga az öv hajlé­kony acélból készült, s a hűség­biztosító célt egy keskeny ele­fántcsont-lemez szolgálja, mely elöl középen a lakat alól indul ki, és csőrszerűen befelé hajlik. Az elefántcsontcsőrön csak egy nyílás van; a másik fölösleges, mert a csőr nem ér el odáig. így hát az öv bizonyos mértékben tökéletlen, viszont ez a kis töké­letlensége—egy francia író sze­rint — kétségtelenül bizonyítja, hogy nem olasz, hanem francia készítmény, mert az olasz férj nem érte volna be ilyen egyirá­nyú védekezéssel... (Folytatjuk) Ami Nyugat-Európában be­vált, virágzó vállalkozás, az Magyarországon jószerével még a gyerekcipőben sem jár. A faluturizmusról van szó, arról az üzletágról, amely jó néhány fej­lett ország idegenforgalmának egyik fő ütőerét jelenti. Nemrégiben hazánkban is összefogtak néhány an, hogy megpróbáljanak hagyományt teremteni a semmiből, letérítsék az idegent a főútról, s megmu­tassák: vidéken is van látnivaló bőven. Ebből a kezdeményezés­ből Békés megye sokáig kima­radt. Csak mostanában hallot­tuk, hogy térségünkben is meg­mozdult valami. A faluturizmus éledését jelenti az a múlt héten rendezett békésszentandrási ta­lálkozó is, amely alapját képezi egy hosszú távú tervezésnek. A megbeszélésen Czibula Zoltán, a Kisosz titkára, Juhász Pál, a megyei közgyűlés gazdasági bizottságának vezetője, Gazsó János békésszentandrási pol­gármester, Tóth Ferenc vállal­kozó vett részt. Megállapodtak abban, hogy a közeljövőben a település vendégül látja a Ma­gyar Falusi Vendégfogadók Szövetségének elnökét, dr. Csá­ki Csabát, a szövetség 27 me­gyei tagját, a települések önkor­mányzati vezetőit, képviselőit, s további érdekelteket. Fővéd­nöknek Simon Imrét, a megyei közgyűlés elnökét kérték fel. A rendezvényt alapvetően kettős céllal hívják életre: mivel megyénkben a turizmusnak ez a fajtája szinte egyáltalán nincs jelen, munkahelyteremtő vállal­kozás lenne a fejlesztése. Más­részt, üzleti vállalkozásnak sem megvetendő; a Békés Tourist profilbővítés keretében szeretné — szigorúan gazdasági alapon — kiajánlani a faluturizmust. L. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents