Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-11 / 60. szám
1992. március 11., szerda О--------------BŰNBE-LESÉS A rendőr név megint szép lesz? Szervezett külföldi bűnözés megyénkben Csak fiataloknak! Arról olvashattunk nemrég, hogy 1992-ben jelentős létszámfejlesztésre került sor a magyar rendőrségnél. Bár a hazai „rendőrsürü- ség” így is messze elmarad az európai átlagtól, az életkörülmények demokratizálódása komoly garanciákhoz juthat azzal, ha több, toleránsabb és nagyobb tekintélyű rendőr őrzi nyugalmunkat. A Békés megyei rendőrök helyzetéről beszélgettünk Dinók András rendőr alezredessel, a főkapitányság személyzeti osztályvezetőjével. —Szereti ön a rendőrvicceket? — A jókat igen — mondja nevetve. —Pedig e viccek „ segítettek" kialakítani egy nem éppen hízelgő rendőrképet. Ebben persze jócskán akadt túlzás is, különösen ha az utóbbi évek fejlődésére gondolunk. — Manapság kevesebb a rendőrvicc, s csökkent a durvaságuk is. Sarkad vonzáskörzetének polgármestereivel találkozott a főkapitányság vezetése. A polgármesterek ott kollégaként emlékeztek meg rendőreikről. Ők érzik igazán, hogy a lakosság mit vár el tőlünk. Kell a rendőr — mondták —, mert a közrend és a közbiztonság nem olyan, amilyet a lakosság szeretne. A jó rendőröket ma megbecsülik. A kívánatos rendőr — Milyen az ideális rendőr, akit nyugodt szívvel küldenek az utcára? — Ma az iskolázottság a legfontosabb, csak érettségizetteket veszünk fel közterületi szolgálatra. — Azt hinné az ember, minél iskolázottabb valaki, annál több erkölcsi aggállyal közelít a parancsok teljesítéséhez. — A most folyó tiszthelyettes-képző tanfolyamunkon vannak érettségizettek, s olyanok is, akik még nem rendelkeznek e végzettséggel. Semmi nem támasztja alá, hogy a tanultabbak intézkedési készsége bármenynyivel is kisebb lenne. Minden rendőrt arra képezünk ki, hogy intézkedéseiket gondolják át, hiszen minden eset más és más. — A rendőri munka feltehetően jobban megterheli a pszichikumot a demokratikusabb légkörben, mint a korábbi rendszerben. Úgy tűnt, hogy a rendszerváltás is elbizonytalanította a rendőröket. — Az elmúlt két évben a közterületi szolgálatot ellátó összes rendőr konfliktusmegoldó tanfolyamon vett részt. Ez a főkapitányra, a kapitányokra és az osztályvezetőkre is kiterjedt, kellő differenciálással. A tanfolyam elején és végén felmérés készült, ennek eredméayeit most elemzi egy pszichológusokból álló munkacsoport. — Belekukkanthatunk most az összegzésbe? — Örülnénk, ha az állampolgárok is megismernék tartalmát. A tanulságok közül egyet máris megemlíthetek: a közterületi szolgálat első vagy tizenkettedik órájában közel sem azonos erőfeszítés kell a tűrőképességen belül maradáshoz. Ütóbbi esetben könnyebben leakasztja a rendőr a gumibotot, előveszi a spray-t. Pedig a lényeg az lenne, hogy a rendőr szolgáltatásként biztosítsa a közrendet. — Békés megyében hány rendőrt vehetnek fel az idei, háromezres országos keretből? — Tavaly 38 létszámhelyet kaptunk, az idén kilencvennyolcat. Kiképzőbázis Békéscsabán —A létszámemelés előtt hány betöltetlen álláshelyük volt? — Két százaléknyi. Ez a létszámmozgásból ered, illetve tartósabb tiszthiányunk van. Az utóbbit főiskolai és egyetemi végzettségűek felvételével kívánjuk megszüntetni. —Milyen illetményt kínálnak például egy érettségizett, katonaviselt, tiszthelyettesnek felvehető fiatalnak? — Közel húszezer forintot. Ehhez az idén 27 ezer forint ruhapénzt adtunk csekkben és készpénzben. Az idén is kifizetünk egy 13. havi illetményt. — Jól hallottuk, hogy ebben az évben csupán 5 százalékos béremelést tervezhettek? —Ez így van. Országosan 10 százalék osztható el: 5 a kötelező bérfejlesztés, 5 százalék pedig a megyék közötti béraránykülönbségek kiegyenlítésére szolgál.-—Esélyük sincs valami rendkívüli emelésre?-—Nehéz lenne a jövőbe látni. — Az. újonnan felvett rendőröket azonnal utcára küldik? —Csak a tiszthelyettes-képző iskola elvégzése után. Hogy ez minél hamarébb bekövetkezzen: itt a megyében is megszerveztük a kiképzést. — Milyen életkorátlagú a megye rendőri állománya? — Negyven év alatti, a közrendvédelmifeladatot ellátóké a harmincötöt sem éri el. —Van kiből válogatniuk? — Remélem, hogy lesz. Nagyon sokan kihullanak az orvosi alkalmassági vizsgálat során. — Önöknél megmarad az 55 éves kedvezményes nyugdíjkorhatár? — A nőkre a korkedvezmény eddig sem vonatkozott... Lindák kerestetnek! — Ha gonoszkodni akarnék, megkérdezném: ez a férfiak egyenjogúsága érdekében történt így? — A rendőri hivatás olyan kötelezettségekkel is járt, melyek a polgári életben kevésbé határozottan jelennek meg. Ilyen a fegyelem, a törvényesség képviseletével, az alkotmány védelmével kapcsolatos fokozott elvárás. Szigorúbb erkölcsi követelményeket is támasztunk. Ezért a felvételnél jelentkező közvetlen környezetét is megvizsgáljuk. Belátható: ha egy családban büntetett előéle- tűek is előfordulnak, nem vállalhatjuk az érdeklődő állományba kerülését. Az idén fizikai teszttel is értékeljük a rendőrök alkalmasságát. Ennek eredménye az illetményt is befolyásolja majd. — Ha valaki kész tervvel jelentkezik, például közlekedési rendőr akar lenni, ezt figyelembe veszik? — Hogyne. — A Körös Kommandóba jelentkezést is? — Ide érettségizett, kisportolt emberek kerülhetnek. — Hány rendőr van a megyében? — Hivatásos állományúként 812-en teljesítenek szolgálatot. Ehhez kapcsolódik 259 polgári alkalmazott munkája. Az idei létszámemelésből gyors- és gépíróra is szükségünk lesz, ám az új dolgozók közel 90 százaléka az elsőfokú hatósághoz, közterületi és bűnügyi szolgálatra kerül. Az idegen nyelvet beszélők előnyt élveznek a felvételkor. Harmincöt évnél fiatalabb, katonai szolgálatukat letöltött, erkölcsi bizonyítványt felmutatni tudó, egészségileg is alkalmas férfiak jelentkezését várjuk. A felvételhez szeptemberben látunk hozzá. — Mintha fogynának — számukat tekintve — a rendőrlányok... — Közterületi szolgálatra nem veszünk fel újabbakat. Nem azért nem váltak be, mert nem tudtak jól intézkedni. Különösen a közlekedési szakszolgálatnál váltak be. A közterületi igénybevételek férfias erőt kívánnak. Viszont a jogásznők, más felsőfokú képesítéssel rendelkező lányok és asszonyok jelentkezésére számítunk. — Lindára gondolva: nyomozók is lehetnek? — Egyetemi, főiskolai végzettséggel és nyelvtudással igen. Jelenleg nagyon jó női vizsgálótisztjeink is vannak. A lényeg: várjuk a rendőri hivatás iránt érdeklődők jelentkezését. K. A.J. Az embercsempészek díja 3000 márka A külföldi szervezett bűnözők régebben csak esetenként választották „vadászmezőül” hazánkat. Tavaly aztán az embercsempészek megjelenésével fordult a kocka. A zömében török, csehszlovák, román állampolgárok sorozatban követtek el ilyen cselekményeket és közel 900 embert csempésztek át Romániából. Bár az ember- csempészek az idén sem pihennek, de akcióik már egyre kevesebb sikerrel járnak. Kuzma Mihály, a Békés Megyei Rendőrfőkapitányság vizsgálati osztályának helyettes vezetője a külföldi bűnözés kapcsán először az embercsempészet titkaiba avat be. — Találkoztunk már olyan esettel is, amikor egyszerre 100 embert akartak átcsempészni. Ez pénzben is hatalmas összeget jelent, hiszen ha valakit Romániából Németországba juttatnak át, ezért 3000 márkát kémek. * Száz ember esetében ez 12-15 millió forintot jelent. — Egy ilyen akció hogyan zajlik le általában ? — Az embercsempész „kft.- ken” belül megosztják a munkát. Aradon, Bukarestben, de mostanában már Törökországban is dolgoznak a „gyűjtők”, akik felveszik a kapcsolatot az ügyfelekkel. Az irányítók, a szervezők a járműveket biztosítják adott pillanatban, adott helyen. A „sétáltató” pedig átvezeti a csapatot a határon. Akadt rá példa, hogy a busz kiment legálisan Romániába, ott felvette a távozni akarókat, a határ előtt lerakta őket, üresen átjött, majd megbeszélt helyen újra felvette az utasokat. — Főként milyen nemzetiségűeket csempésztek át? — Az afrikai négerektől kezdve a Közel-Keleten élőkig nagyon sok náció képviselőjével összehozott már bennünket a sors. — Milyen büntetés vár azokra a csempészekre, akik megbuknak, illetve mi lesz utasaikkal? — Néhány esetről tudom, hogy az embercsempészek felfüggesztett börtönbüntetést kaptak és kiutasították őket Magyarországról. Utasaikat pedig a határőrség visszaadta Romániába. — Az embercsempészet mellett milyen területekre terjed ki megyénkben a külföldi szervezett bűnözés? — Szaporodnak azon esetek, amikor hamis pénzt — főleg dollárt — hoznak be és itt próbálják értékesíteni. Felhívnám a lakosság figyelmét arra, hogy ne vásároljanak külfölditől, mert a hamisítványok „megszólalásig” hasonlítanak a valódihoz. Megjelentek a kábítószercsempészek is és a határőrök fogtak már megyénkben több millió forint értékű heroint. Nemrégiben egy olasz és hét bolgár egyenként 2.5 millió forintot érő Mercedes és Lancia gépkocsit akart Magyarországról Bulgáriába kijuttatni. Ok a hamis papírokon buktak le. — Tapasztalatai alapján a külföldi bűnözők viselkedése, bűnözési „kultúrája” mennyiben tér el a magyarokétól? — A küföldiek sokkal keményebbek, agresszívebbek. Nekünk vizsgálóknak, nyomozóknak főként az okoz gondot, hogy általában csak tolmács útján tudjuk kihallgatni őket. Ez pedig rengeteg időnket, energiánkat felemészti. Nyemcsok László „Megöltem Esztike nénit!” Bepillantottak a szobába, de nem láttak az ágy mögé Az apró, gyenge, 80 éves idős ember, V. L. a sógorasszonnyai benyitott a felesége szobájába. A nagy rendetlenségen kívül nem láttak semmit. Gyanús volt, hogy az ajtó nincs kulcsra zárva, mint máskor. Évtizedek óta külön éltek a szegényes kis gyomaendrödi házikóban; a közös konyhából egymással szemközt nyílt egyikük és másikuk külön „birodalma”. A bácsika huszonegy esztendeje nem lépte át az asszony szobájának a küszöbét. így aztán a szokatlanul nagy felfordulás sem tűnt fel neki. Csak akkor érezte, hogy valami nagyon nincs rendjén, amikor másnap délelőtt sem került elő a felesége. Rendőrt hívtak. A szakértő szemek egy pillanat alatt felmérték a helyzetet. A förtelmes rendetlenség nem csupán emberi hanyagságról tanúskodott: valaki feldúlta a szobát, de úgy istenesen. A rendőr tovább lépett az ablak felé. Akkor pillantotta meg az ágy mellett V.-nét. A szerencsétlen asszony holtan feküdt a padlón, nyakán egy zsinórral. Hát ezért nem látta egy napja szegény V. bácsi a feleségét! Pedig hogy elkelt volna a segítség a jószágetetésben! Amikor utoljára beszélgettek február 25- én este, összekaptak valamin. V.-né a férje szobájában tévéz- getett, V. bácsi meg — ahogy szokta — jól felerősítette a masina hangját; nagyot halott egy ideje, mindig így telepedett a tévé elé. Talán emiatt, talán más adott okot a perpatvarra, mindenesetre V. bácsi jobbnak látta, ha aludni küldi feleségét. Ebben maradtak. V.-né nyugovóra tért, V. bácsi pedig tovább nézte a tévét, aztán ő is lefeküdt. Észre sem vette a szörnyű tragédiát. A megyei rendőr-főkapitányság mellett a szarvasi kapitányság és a gyomaendrödi rendőrőrs is mindent „beleadott”, hogy a rendkívül súlyos, durva bűncselekmény szálait felgombolyítsa. A gyanúsítottat, a szomszéd fiatalembert, K. J.-t hamarosan, két nap alatt elfogták, ám a bizonyítás nem volt könnyű dolog. K. J. gyakran átjárt V.-ékhez. Hol ezt, hol azt megcsinálta a ház körül, segített az öregeknek, akik adtak is neki valami pénzt a munka fejében. Február 25-én többször is megfordult V.-né- nél. Másnap már Nagykőrösön akadt fenn a rendőrök hálóján; egy iskolabetörésen érték tetten. Amikor megérkezett a városba, az ismerősöknek azt mondta: megszurkálta a szomszéd férfit, azért keresi a rendőrség. A nyomozók sokáig nem tudtak konkrét bizonyítékot szerezni, mígnem K. Z. tanúvallomásában terhelő adatokat mondott K. J.-re. K. Z. ugyanis február 25-én este meglátogatta K. J. családját. A házigazda éppen nem volt otthon. Valamikor este 9 körül keveredett haza K. J„ kissé ittas állapotban. A felesége nem is hagyta szó nélkül az ura állapotát, sőt, másnap reggel tovább faggatta: hol járt előző este. Addig-addig kérdezősködött, amíg K. J. bevallotta: ,,Megöltem Eszti nénit!" A kör K. J. számára itt zárult be. Hogy miért végzett a 64 esztendős V.-névéi, még pontosításra, további bizonyításra szorul. Sokat elárul mindenesetre, hogy valamit nagyon keresett V.-né szobájában, erre utalnak a lázas kutatás nyomai. Nem találta meg viszont az áldozat nagy értékű, mintegy 200 ezer forintos takarékbetétkönyvét és készpénzét. Talán éppen a nagy rendetlenség miatt. Hamarosan ez is kiderül. Az embertelen cselekményre, a kegyetlen gyilkosságra viszont — mint minden más esetben — nincs felfogható magyarázat. A gyomaendrödi ház, amelyben V.-nét meggyilkolták „...a rendőr szolgáltatásként biztosítsa a közrendet”
