Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-11 / 60. szám
1992. március 11., szerda TÉNY— Hiába kezdek sokadszor hozzá, hogy megírjam végre a Fodor Gáborral készült beszélgetést, újra meg újra megbicsaklik a toliam. A legnépszerűbb párt legkedveltebb vezetőjéhez nem illik a pátosz, az ilyen alkalmakra tartogatott emelkedettség. Talán nem is viselné el semmilyen róla készült írás a bölcselkedő, kinyilatkoztató, hazug hangulatot, s közvetlen személyisége nem tűrne semmiféle hösséfaragást, politikai sztárcsinálást. Olcsó poén, hogy kimagaslik a mezőnyből. S nemcsak termetével, hanem régről hiányolt, kiérlelt gondolataival, józanságával, politikai kultúrájával. Kollégiumi tanárból filozófus honatya Pártvezér harminc alatt — Az országgyűlési választás után, a seregnyi új ember között, feltűnt egy hosszú hajú, hórihor- gas fiatalember, aki az idősebb honatyák és önjelölt politikusok legnagyobb ámulatára már az első pillanattól kezdve profi módon politizált. Erre a pályára készültél egész életedben? — Bizonyos értelemben igen, bár azért az út nem volt egyenes vonalú, amivel idáig jutottam. A végső elhatározáshoz nagyban hozzájárult, hogy a jogi egyetemen a Bibó-szakkollégiumba kerültem, s itt találtam hasonló gondolkodású, mentalitású társakra. — Úgy tudom, az édesapád is ügyvéd. О irányította az érdeklődésedet a jogi pályára? — Nem, nem kaptam tőle erre ösztönzést. Egyébként sokáig eldöntetlen kérdés volt számomra is, hogy merre induljak. Az általános iskolás korom alatt elég sokrétű volt az érdeklődésem, a történelem, matematika, fizika mellett foglalkoztam a zenével, és festettem is. Gyöngyösön jártam gimnáziumba is, s itt már a történelem és a politológia felé orientálódtam. A középiskola után jött az előfelvételis katonaság, majd elsőéves jogtanhallgatóként tagja lettem a Bibó-szakkollé- giumnak. Ez véglegesen és döntően meghatározta életem. A diploma megszerzése után rövid ideig kollégiumban voltam nevelőtanár, majd megalakítottuk a Fideszt, választmányi tag lettem. Később az egyetem filozófia tanszékén tanítottam. 1990-től parlamenti képviselő vagyok. —Sokan még most is értetlenül állnak a Fidesz üstökösszerű politikai karrierje előtt. Maga az a tény, hogy harminc-egynéhány fiatal budapesti értelmiségi radikálisan más jellegű politizálásba kezdett, s alig három-négy esztendő alatt komoly, meghatározó politikai párttá erősödött, már ez is nehezen emészthető ellenfeleiteknek. Ehhez kellett egy olyan eszmerendszer, a liberalizmus, amely a rendszerváltásig kevéssé volt ismert és elfogadott. — Azért én ezt így nem állítanám. А XX. század egyik legfontosabb eszmerendszere a liberalizmus, amelynek Közép-Kelet-Európában komoly hagyományai vannak. Emellett persze azt el kell ismerni, hogy az újjászülető liberalizmus másfajta kötődésekkel, prioritásokkal rendelkezik, mint a nyugat-európai. Például a kisebbségi nemzeti és nemzetiségi kérdésekben tanúsított fogékonysága jóval intenzívebb, mint a nyugati világé. Bár az elmúlt évtizedekben ott is erősen változik a helyzet. Maga a libarelizmus számomra a legelfogadhatóbb eszmerendszer, mert a demokráciára, az emberi jogokra és az egyén szabadságára épül. Ezek a célok különösen vonzóak lehetnek ebben a régiókban, hiszen az állam jó fél évszázadon keresztül jelentősen korlátozta ezen elemi jogok gyakorlását. A térség egyik tragédiája többek között az is, hogy volt egy paternalista, mindent átfogó és elnyomó állam, amelynek összeomlása nehezen kiheverhető traumát okozott. — A Fidesz egyik érdekes sajátsága, hogy miközben jól működik a szakértői apparátusa, ugyanakkor—csakúgy, mint a többi pártnál—itt isfogy a tagság, a háttérország. Mennyire jelent ez veszélyt a működőképességben? — En úgy gondolom, hogy nálunk a taglétszám stagnál, s ez sem veszélyes, mert nem a pártot alakítók száma, hanem inkább minősége a fontos. A taglétszám növekedését egyéb iránt nem lehet és nem is szabad mesterségesen erőltetni. Az emberek döntsenek maguk, hogy belépnek-e valamilyen csoportosulásba vagy sem. Én egyébként nem csodálkozom, hogy nincs meg a lelkesedés mostanság az állampolgárokban. Úgy gondolom, hogy a választások idején látványosan megugrik az érdeklődés és a szimpátia pártunk iránt, s az az időszak, amely fontos és meghatározó. Egyébként én örülök, hogy a szakértői gárda bővült, s az elkerülhetetlen politikai játékba belekerülve egyre inkább harcedzett lesz, mert a napi csatározások során kiderül róluk, hogy alkalmasak-e más, komolyabb megbízatásokra, posztokra. Természetesnek tartom, hogy ha van bennük ambíció és megvan hozzá a képességük is, akkor a Fidesz leendő vezetői utánpótlásának egyik bázisát alkossák. — Sokan úgy vélik, hogy a kitűnő, ám mégiscsak maroknyi,ficsapatnak’’ szembe kell néznie az elszakadás, s a tagság körében érzékelhető tekintélyelv kialakulásával. Erzed-e ezt a veszélyt? — Szerintem ez a veszély mindig és mindenütt reális veszély, ahol politizálnak, ahol érdekek szövetkeznek és ütköznek. Nekünk is vigyázni kell, hogy a népszerűség, a gyors és látványos siker ne befoly ásolja a saját magunkról alkotott képünket. Fontos dolog ugyan az elismerés, ám csínyján kell vele bánni. Úgy gondolom, hogy az embernek mindig és mindenkor meg kell őriznie önkontroll- ját. Szerencsére ebben a tagság és a vezetés egyetért. — Ehhez kapcsolódik az a félig kérdés, félig megállapítás, miszerint a fiatal demokraták vezetőinek sorában még zömében az egykori Bibó- kollégistákat, alapító tagokat találni és hozzájuk még nem zárkózott fel az egyre nagyobb létszámot képviselő „vidék”. — Nézőpont és megítélés kérdése. Véleményem szerint elsősorban az önkormányzati testületekben dolgozó Fidesz-tagok, szakértők alkotnak olyan bázist, amely már egyre inkább meghatározóvá válik a párt politikájában és működésében. Én úgy látom, hogy nő a „vidék” ereje, politikai potenciálja. Kőhalmi Endre Izland csak banánból önellátó Tüzek, je Izland — a jég országa. S a tűzé. Izland a föld északi és déli pólusa között hegedő varratként végigfutó, óceánmélyi hegység „szemtelenül fiatal” kitüremkedése. Az évmilliók alatt felbüfögött láva levegőre jutott részéből a természet csodát varázsolt. Ide jutott el a Szegedi József Attila Tudományegyetem tucatnyi hallgatója, a természeti földrajz tanszék tudományos munkatársa, Fábián Tamás vezetésével. A nagy kaland részese lehetett egy gyulai, Sipos Aurél harmadéves, földrajz szakos hallgató is. Tűzijátékként sziporkáznak a színes diaképek a gyulai könyvtár félhomályban is méltóságot sugárzó falai között. Az igazi döbbenetét a videofelvételek idézik elő: sosem látott színek, formák, jelenségek. Izland magyarországnyi sziget, de jó, ha 250 ezren lakják. Tavaly augusztus 2-a és 30-a között 12 magyarral többen. Az egykori gyarmattartó főváros, Koppenhága érintésével repültek a szigetre. Reykjavikból, a fővárosból indultak 3 ezer kilométeres körútjukra. A tengerpart vonalát követő, viszonylag lakott vidéket két bérelt terepjáróval derítették fel. így azután — mindenki máshoz hasonlóan — a nagy gleccserfennsíkokat csak peremüknél érinthették. — A 2119 méter magasan elterülő legnagyobb gleccsert nem sikerült megmásznunk a rossz idő miatt — szomorkodik még utólag is Fábián Tamás. Sipos Aurél az előkészületekbe avatja be a hallgatóságot: — Romániában a Retezat- hegységben próbáltuk ki az izlandi viszonyokat. Itthon erőfejlesztő túrákat tettünk. Izlandon az út elején szembe találtuk magunkat a Höfdi-házzaL, ezzel a vakítóan szép és egyszerű halásziakkal. Talán emlékeznek, Reagen itt találkozott Gorba- csovval. Aztán ámulatba ejtenek: a világon az izlandi levegő a legtisztább. Reykjavikból a 200 kilométerre fekvő hegycsúcsokat is szabad szemmel látták. (A rekordot állítólag 350 kilométeres „távollátással” tartják.) Ami biztos: a VI. században ír telepesek hódították meg ezt az atlanti-óceáni szigetet. 875- ben Norvégiából elűzött vikingek telepedtek le Ingolfur Ar- narson vezetésével. Közülük valaki 890-ben elhajózott Amerika partjai előtt is. — Izland két kontinens sodródási vonalán feszik — mutat rá Aurél. — A 30 ezer kilométeres hasadékból bazalt folyt ki, Amerika és Európa távolodása ma is tart. A hasadék izlandi szakaszán füst tör a felszínre. De eljutottunk a gejzírek vidékére is. A névadó „Gejzír”-gejzír is itt található. Saját „elhatározásából” 1910-ben működött utoljára. Most szombatonként 30 kilogramm szappant dobnak bele, hogy legalább hetente egyszer kitörjön. A gejzír tulajdonképpen kialudt vulkán, amelynek méhében nagy nyomás alatt 125 fokon forr fel a víz. A kitörő gőz maga előtt tolva vizet lövell a magasba, mely lehűlve visszafolyik a gejzír ágas- bogas kürtőibe, s kezdődik minden elölről. Míg a túrázók a vízesések felé bandukolnak az emlékezet útján, megtudjuk: 930-ban Izlandon jött létre a világ első demokratikus parlamentje. Alkotmányuk, törvényeik azóta mit sem változtak. Nyelvük is a régi. A mai gyerekek minden előzetes hókuszpókusz nélkül nekiülhetnek a középkori sagák olvasásának. Tündéri világ. Vízesés aztán mindenféle akad. Harmincméteresből akármennyi, de a 120 méteres zuha- nású Haifos sem a legnagyobb, csak a legmagasabb, akad, KÉPEK --------------»^megyei hírlap A Strokkur, Izland legnagyobb gejzíre amelynek felső pereméről sokkal több víz zuhan alá. Ezek a geológiailag fiatal, s éppen ezért (no meg a vikingek rablógazdálkodásos fakitermelése miatt) kopár szigeten 1142- ben egy vulkánkitörés maga alá temetett egy többgenerációs házat. Konzerválódott, manapság viszont kiásták, rendbe tették. Aurélék meg körülnéztek benne. Az 1500 méteres Hekla nevű vulkán 1970-ben tört ki. Most, hogy feltalpaltak a tetejére, a földet még mindig melegnek találták. Ezt a vulkánt is — mint a legtöbb izlandit—vastag jégréteg fedi, azt pedig 15 méteres salakpaplan. Emiatt a jég olvadása megállt. így fér meg együtt a tűz és az időbe dermedt víz. — Izland legjellegzetesebb állatai a juh és a póniló — veszi át a szót Tamás. — Újabban a szarvasmarha is. Ezenkívül minden másból behozatalra szorulnak. Illetve a banánból nem: ami kell nekik, azt a gejzírek mellett, üvegházakban megtermelik. Kőzet viszont töméntelen mennyiségben található. E készletet kurtították meg a szegediek legalább 100 kilogrammal. De nemcsak ezért mentek oda. Felkészültek az országból, előzetesen szemügyre vették Izland társadalmi körülményeit, történelmét és jogrendszerét is. A 20 millió évvel ezelőtt keletkezett sziget mellett — a 30 ezer kilométeres lemezsodródás mentén 1963-ban napok, hetek alatt új sziget emelkedett ki a tengerből. Azt mondják, Izland forró pont. Egy felszínhez közeli magmakamra jelentős hőutánpótlást biztosít. így azután háborúk nélkül is számottevően növekszik Izland állam területe. — Mibe került a túra? — Tizenkettőnknek 1 millió forintba — válaszolta Aurél. Akkor is a pénz juthatott eszébe, amikor kissé halkabbra fogva mondandóját igencsak bátortalanul kibökte: jövőre Kamcsatkába készülnek. Nem lenne baj, ha a lehetséges „szponzorok is készülnének rá! Ok mindenesetre ez év nyarán az Alpok legmagasabb csúcsait veszik célba bemelegítés képpen. — Izland a világ egyik legfejlettebb országa — állapítja meg Aurél földrajz szakos hallgatótól elvárhatóan. — 1944-től független az ország, azóta hat a gazdasági csoda. Évente 10 ezer dollár nemzeti termék jut minden izlandira. Tagjai ugyan a NATO-nak, de hadseregük nincsen. Fábián Tamás 1977-től expedíciózik. Bejárta Európát, a diákjaival most talán át is lépi küszöbét. —Mit tudnak rólunk az izlandiak? — Semmit — így Tamás. — De mi sem az ott élőkről. Vittem csereásványokat. Amit kértünk tőlük, mindent ideadtak, de a „valamit valamiért” elve idegen volt tőlük. Cserebélyegeimmel ráadásul póruljártam. Megmutatták: egy kazalnyi magyar bélyegük volt. Gazdagok, így nincsenek rászorulva az egyetemközi cserekapcsolatokra sem. — Milyen az izlandi ember? — Tartózkodó, rideg, de ellenkező példát is tudnék említeni. Segítőkészek, anélkül hogy elvárnák az érte járó hálát. Sok közöttük a beteges, a fogyatékos. Ez a sziget zárt társadalom. Gyönyörű emberek is születnek arra: nemrégen két izlandi lány is világszépe lett. A parlamentjükben öt párt működik, talán egyedülállóan a világon „nők pártja” is. Hat százalékot kaptak, beülhettek a parlamentbe. Bár mindenkinél jobban védik nemzeti nyelvüket, angolul csaknem mindenki beszél, németül is sokan. —Milyenek a szokásaik és az erkölcseik? — A fiatalok vadak, rendkívüli módon hatott rájuk az amerikai életforma. A gyerekeknek szinte semmit sem tiltanak. Alkoholt viszont az országban csupán hat helyen lehet kapni. Zárkózottak, így a családok életébe sem pillanthattunk bele — sajnálkozik Aurél, aki alighanem az első gyulai, aki meghódította Izlandot. Igaz, Izland is őt. K. A.J. A túra útja