Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-05 / 30. szám
prcs MEGYEI HIRLAPBOTRÁNYKÖVEK 1992. február 5., szerda Hárommilliós hitel - közéleti kockázattal Patikapraktika Szabadkígyóson ? Mi az, hogy egy huszonévesnek esélye sincs önálló lakásra, s nincs miből nekivágnia egy valamirevaló vállalkozásnak?! Aki ilyet állít, az a rendszerváltozás ellensége, vagy fogalma sincs, hol fekszik Szabadkígyós. Igaz, ott sem kolbászból fonják a kerítést, de a képviselő-testület legalább egy adott bajra üdvös gyógyírt talált. Pedig még kész sincs a helybéli patika. Éppen a gyógyszertárról van szó. Tavaly januárban Szabadkígyós önálló lett. A gyógyszertár viszont Újkígyóson maradt. Amennyiben a szabadkí- gyósiak három szem Demalgonért nem akarnak öt kilométert kutyagolni, jobb, ha gondoskodnak maguknak egy helyi patikáról. A közvélemény — falugyűlésen is kifejezett — óhaja is erre sarkallta a képviselőket. A gyógyszertári hálózat privatizáció előtt áll. Mi sem természetesebb, hogy eleve magángyógyszertár épüljön a faluban. A polgármester irodájában éppen nincs senki, ezért a jegyzőt keresem. Szabó Borbála megbízottként látja el ezt a hivatalt, Elekről jár át. Nem pályáztatták meg — Nem írt ki a testület pályázatot a gyógyszertár létesítésére és üzemeltetésére — válaszolja érdeklődésemre. — Még a nyáron egy gyulai származású, de Battonyán dolgozó fiatal gyógyszerész, Jeszenszky Attila kereste meg az önkormányzatot azzal, hogy gyógyszertárat nyitna itt, s ehhez támogatást kér. A testület vállalkozásbarát, így 3 millió forint kamatmentes kölcsönt adott neki erre a célra. —Más is kapott már ilyen kölcsönt? — Nem, de nem tudok róla, hogy más idejött volna egy munkahelyteremtő vállalkozás tervével. A képviselő-testület nyilvános üléseken tárgyalta a gyógyszertár ügyét, így az akkor felvett jegyzőkönyvek sem titkosak. Elkérem őket a jegyzőnőtől.-— Ezzel kapcsolatban érkezett valami bejelentés?-—néz rám, amikor elém teszi az anyagot. Bólintok, de még nem tudhatom, hogy van-e valami alapja a híresztelésnek. A szóbeszéd szerint ugyanis dr. Jeszenszky Géza, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke aktívan közreműködött fia szabadkí- gyósi vállalkozásának megalapozásában. Na és?! És közben olyan helyzetben is megszólalt, amikor — finoman szólva — nehéz lett volna elvonatkoztatni magas köztisztségétől. De jobb, ha a tényekre hagyatkozunk. Azok dokumentálható részét pedig két — érdekes mindkétszer rendkívüli — képviselő- testületi ülés jegyzőkönyve hitelesen tartalmazza. Tavaly október 25-én a polgármesterrel együtt hét képviselő vett részt az ülésen, hárman távol maradtak. Tanácskozási joggal két személyt ruháztak fel: a jegyzőnőt és dr. Jeszenszky Gézát. Mivel utóbbi jelezte, hogy késve érkezik, megcserélték a két napirendi pontot. Aztán egyszer csak Filó János polgármester köszönti a fia ügyében eljáró dr. Jeszenszky Gézát. Az alelnök megemlíti: ezúttal fia képviselőjének tekintsék. ,,Ha meg tudunk egyezni, jó, ha nem, akkor sem lesz gond belőle. Meghallgatom a véleményeket, javaslatokat, a kérdésekre szívesen válaszolok” — mondja. Veszpi László szólal meg először: nem érti a kérelemben leírt igényeket, számára nem elég világos a dolog. A polgármester igyekszik eloszlatni a homályt: a fiatalember 1 millió vissza nem térítendő és 2 millió forint kamatmentes, visszatérítendő támogatást kér az önkormányzattól. Veszpi tovább okvetetlenkedik, mikorra lesz meg a beruházás? Maga dr. Jeszenszky Géza válaszol: „1993 szeptemberére. Elképzelés, hogy a pénzügyi kezelések önkormányzati szinten menjenek, önkormányzati felügyelet alatt. Ha létrejön a kapcsolat, akkor lehet a kivitelezésről, részletekről beszélni" Gazsó Péter hozzászólásából kiderül, hogy a vállalkozó közművesített ingatlantelekre is igényt tart. Veszpi nem nyugszik a bőrében: ,,Az önkormányzat tud adni 1 millió vissza nem térítendőt, de ez egy kis község, sokféle különböző gondolkodású ember él itt, és elképzelhető, hogy az összeg nagysága irritálja a lakosságot.” Köztes megoldásként 800 ezer forint vissza nem térítendő és 2 millió kamatmentesen visszatérítendő támogatást javasol. A polgármester is új „lapot” tesz az asztalra: „Hárommillió beinvesztálásával maradhatna az önkormányzat tulajdona a gyógyszer- tár.” Dr. Jeszenszky Géza kézből „kontráz”: „Ötvenegy százalék tulajdoni bejegyzés kell, hogy megkaphassa a vállalkozó az engedélyt. Közös tulajdon esetén—akár haszon, akár kiadás vonatkozásában — rendkívül komplikált lenne.” Veszpi mentené a menthetőt: „20 év után a vállalkozó tulajdona lenne". Dr. Jeszenszky Géza válasza: „Igen, különböző kikötésekkel” . Aztán hozzáteszi, hogy a megyei tisztifőorvos (s nem a tisztifőgyógyszerész) tájékoztatása szerint a gyógyszertárépítés „le van állítva”, nincs rá központi támogatás. A falu képviselőit gondolkodóba ejthette a másik fél jólinformáltsága. Veszpi módosít: a visszatérítendő kölcsönt 2,2 millióra emeli. Hankó József viszont hajthatatlan: 1 millió ilyen, 2 millió olyan, meg állja az önkormányzat a teljes telekárat. S ekkor szólal meg először Süli Bertalan: nem támogatja az elképzelést. Pellér István és a polgármester viszont a kérelem teljesítése mellett tör lándzsát. Nehogy irritáljon Dr. Jeszenszky Süli Bertalantól indokolást kér. Megkapja. ,,A gyógyszer- tár elkülöníthető legyen a lakástól. Hárommillióból felépíthető egy gyógyszertár" — mondja. Aztán megtoldja: az a helyes, ha a vállalkozó rendelkezik a magasabb összeggel, s ahhoz kéri a támogatást. Pellér István felvilágosítja őt: „A gyógyszertár fenntartása sokba kerül, havi 13 ezer forint nem futja ki a fenntartását. A vállalkozó terhe lesz a fenntartás, ezt is számításba kell venni." Megható jelenet, de dr. Jeszenszky Géza nem híve az érzelmi húrok pengegvósiaknak kell kihúzniuk Fotó: Fazekas Ferenc tésének. Tényeket közöl: „Ha levá- * lasztják a gyógyszertárat a lakástól, megduplázódnak a költségek”. Amúgy is a lakás kell a hétvégi ügyelethez. S mint a kérelmező megbízottja praktikus tanáccsal látja el a testületet: bármilyen döntés születik, elfogadjuk. Ezen a téren egységesnek kell lenni a testületen belül, nehogy irritáló legyen a vállalkozó személye." Most először bizonytalanodom el: vajon mivel irritálhat bárkit Jeszenszky Attila személye? A megbízott papa ezután távozik, a testület pedig dönt: a polgármester és a jegyző vegye fel a kapcsolatot a megyei önkormányzat jogi irodájával, hiszen elkél a jótanács. E tárgyban december 12-én ismét rendkívüli ülésen találkoztak a képviselők. Hol van már a pártállami köz- igazgatás döntést halasztgató tehetetlensége?! A képviselők közül ismét hárman hiányoznak. A helyzet világos, maga a polgármester világosítja fel a képviselőket: ,A gyógyszertár megvalósításához nyújtandó kölcsönmegálla- podás tervezetét a jogi iroda állította öszsze." Veszpi László ott folytatja, ahol abbahagyta. „A telefonbevezetés költségeinek vállalásával nem értek egyet. Magánlakásról van szó” — ku- kacoskodik, s nem átallja megkérdezni, hogy mit takar a megállapodás azon pontja, mely szerint ha Jeszenszky Attila magánvállalkozó nem tudja visszafizetni a kölcsönt, értesíteni kell a munkáltatóját. Hogy is van ez? Nem érti Veszpi sem, hogy hol van egy magán- vállalkozásnál olyan munkáltató, akivel levonathatnák a tartozást. A 100 ezer forintra taksált telefonbekötés átvállalásától még a galamblelkűbbek is ódzkodnak. Gazsó Péter javasolja, hogy kerüljön be a megállapodásba a visszafizetés megkezdésének időpontja. 1993. január 1 -jét hozza szóba. Hogy erre a jogi iroda nem gondolt... Felmerül, hogy kötelezzék a vállalkozót: 25 éven át üzemeltetnie kell a patikát. Veszpi László azonban ennyivel nem elégszik meg: „Nem tűnik ki, hogy magángyógyszertárként kell üzemeltetni”. A jegyzőnő lehűti: nem lehet. Pellér István arra kíváncsi, hogy bankszakember részt vett-e a megállapodás előkészítésében. A polgármester megnyugtatja: a jogi iroda mellett az ügy megjárta az állami számvevőszéket, a köztársasági megbízotti hivatalt. Kiderült, hogy az OTP-vel, illetve a pénzátcsoportosítás miatt a TAKISZ- szal is beszélniük kellett, mert arra még nem volt példa, hogy önkormányzat kamatmentesen pénzt folyósítson magánvállalkozónak. Ezzel vége a vitának. Szabó Borbála „elővezeti” a rendeletmódosítást. Ahhoz, hogy előteremtsék a Jeszenszky Attilának folyósítandó 3 millió kamatmentes forintot, a járda- és útépítésre szánt pénzből el kell venni 1 millió 682 ezer forintot, s hozzá kell csapni a „Közcélú ingatlanvásárlás” című rovathoz. Ebből aztán 3 milliót „hitelesítenek”, s „ideiglenesen átvett pénzeszközként” a vállalkozó a megállapodás szerint felhasználhatja. A testület hét igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül áment mond az előterjesztésre. Ha nem is sikerült megkapni a vissza nem térítendő 1 milliót, a kamatmentes, 25 év alatt visszafizetendő 3 millió csak „összejött”. S mellesleg a lakáshoz és a gyógyszertárhoz Jeszenszky Attila tulajdonába adnak egy víz-, villany-, gázbekötésre alkalmas telket is — térítés- mentesen. Azt kellene még megtudnunk, hogyan került az október 25-ei ülésre a megyei közgyűlés alelnöke. A jegyzőnő határozottan leszögezi: a testület hívta meg, ugyanis kíváncsiak voltak egy-két dologra. — Mennyit ér a Jeszenszky Attila tulajdonába adott telek? — Nem tudom, milyenek itt a forgalmi értékek — válaszolja Szabó Borbála.-— Nem rögzítették a megállapodásban a telek árát? — Nem, sőt azt sem tudom, milyen alapterületű telekről van szó. Nem gondoltam végig Vajon mit szól dr. Jeszenszky Géza ahhoz, hogy „szó érte a ház elejét”? — A fiam a battonyai gyógyszertárban dolgozik. Vannak esetek, amikor nem jut oda, hogy saját ügyében tárgyaljon. Egyszer beszéltem a polgár- mester úrral, amikor a fiam által küldött dolgokat vittem neki. Amikor pedig a testület először tárgyalta a gyógyszer- tár ügyét, a fiam ideszólt, próbáljak már elmenni, mert 6 nem ér rá. Elmondtam a testületnek is, hogy a fiam ügyében úgy döntsenek, ahogy ákamak. — Azért elég szerencsétlenül „jött ki" ez a dolog. — A döntés előtt eljöttem. A falugyűlésen sem vettem részt, a gyereket küldtem el. Hogy őszinte legyek, a gyerek tiltakozásom ellenére csinálta ezt a vállalkozást. —Nem volt még példa ilyen jelentős kamatmentes kölcsön költségvetésből való megajánlására. — Elmentem a köztársasági megbízotti irodához, hogy amit a testület csinál, nehogy jogszabálysértő legyen. Az állami számvevőszéknél nem tudtak kérdésemre válaszolni, felhívták az országos szervüket. Ha történetesen útkaparó vagyok, ez a dolog akkor is keresztülmegy. —A köztisztség reflektorfénybe állít. —Nem mondhatom a gyerekemnek, hogy nem. El kellene zárkóznom a családom dolgaitól? — Eredetileg egymillió forint vissza nem térítendő támogatásról és kétmillió kamatmentes kölcsönről volt szó. Miért nem ez valósult meg? — Ezt az Attila csinálta, ez az ő dolga. Ha az anyagiak nem haladtak volna már ennyire előre — bár a gyerek él-hal érte —, megállítanám, mivel ilyen hangok vannak. S ilyen hangokra nincs szükségem. Igyekeztem kívül maradni ebből a dologból, de mint apa, nem tudom elvonatkoztatni magam a gyerekem problémájától. Nem gondoltam végig: ha kimegyek a gyerek helyett, azzal ilyen bonyodalmat okozok. De ezzel nem befolyásoltam a képviselőket. Epilógus? Minek. Ilyesféle történetekkel az elmúlt években bőven találkozhattunk. Akárhogy is van, reméljük, hogy Szabadkígyósnak lesz gyógyszertára. S patikatiszta közélete. Kiss A. János Dicső eleink még a békebeli monarchia néhány kérdés feltétele, bizonyos dolgok idejében is sokszor intézték el nézetelté- |^H| pontosítása. Ilyen esetekben szeretnénk résüket pisztollyal, karddal. Az urak ár- afféle „párbajsegéd”-i tisztet vállalni, nyas ligetekben, elhagyatott tisztásokon vívták meg, fontos, becsületbeli ügvek- djä Elsőként dr. Zsíros Géza négys/.ereben. Az első vérig, vagy éppen harckép- sen kizárt s kétszeresen felfüggesztett telenségig tartó viadalok ideje rég lejárt. ex(?)-FKGP-tag és megyei szervezeti elA ma embere inkább választ humánusabb, nők, valamint a pozícióban őt követő Bavértelen megoldást. Ám sokszor előfordul, kos István volt hajlandó egy-egy kérdésbe hogy egy-egy probléma megoldásához hiányzik gyúrt „pisztolygolyó” elé állni. Bakos István dr. Zsíros Géza : Mikor hajlandó végre elszámolni a lakásán működtetett — azóta már megszüntetett—párt iroda berendezéseivel, tárgyaival, hiszen azokra szükség lenne az új megyei központban? — Elszámolásról szó se lehet, mert azzal én a kisgazdapárt számvevőszékének tartozom, s feléjük már elszámoltam. Én inkább arra lennék kíváncsi, mikor kapom meg á tisztújító megyéi közgyűlésről szóló hivatalos dokumentumokat, mikor jut el hozzám szabályos és legális,okirat, hogy - végre átadhassam az iratokat annak, akit ez ténylegesen megillet. Ennek tisztázásáért már á megyei bírósághoz fordultam. Azt mindenkinek meg kell érteni, hogy egy párt működését az egyesületi törvény, a munkakör gyakorlását, átadását- átvételét törvények szabályozzák. Ezek mindenkire nézve kötelezőek. Dr. Zsíros Géza Bakos István: mikor jelenik meg nálam olyan személy, akinek nyugodtan átadhatom ezeket az iratokat? — Zsíros úr már nem párttag, s mint ilyen, , szerencsésebb lenne, ha nem vonná kétségbe a nála több esetben is jelentkező Pallag László legitimitását. Egyébként rossz'a memóriája, : hiszen két alkalommal tevéiben is felszólítottuk öt, tegyen eleget ennek a kötelességének. Mindazonáltal én nagy hibának tartom azt, hogy így játszadozik az emberek idegeivel... Párbajbíró: Kőhalmi Endre Január 29., szerda Elhalasztották a kínaiak kitoloncolását. A hazánkban jogellenesen tartózkodó ázsiaiakat szállító TU—154-esen más náció polgárainak — arabnak, afrikainak is , foglaltak” helyet. A távol-keletieket hazafuvarozó géptől saját országuk tagadta meg a leszállási engedélyt. A kérdés felmcriil: vajon mire számíthatnak a hozzánk érkező illegális bevándorlók, a szabályos engedéllyel itt élni kívánók? Európa ma már mutatja ellenszenvét az idegenekkel, a menekültekkel szemben. S ha nem igazodunk a kontinenshez, félő hogy óriási átmeneti táborrá válik az az ország, amelynek polgárait a szegénység^ nyomor amúgy is arrogánssá tett. Január 31., péntek A Külügyminisztérium szóvivője szerint nem jogsértő az útadó tarifaemelése. Valóban, ez egy szuverén ország, amelynek legitim parlamentje döntött úgy, hogy a kamionáradat a jövőben többet hoz a költségvetés konyhájára. Sokan örülnek ennek, például a környezetvédők, de a „nép egyszerű gyermeke” is, ha a tranzitút mellett lakva éjjel is arra riad, ahogy a csillár csörömpöl, vagy hullik a vakolat egy- egy monstrum áthaladásakor. Am a tízszeres!!) tarifaemelés nemcsak barátságtalan lépés, hanem üzletileg sem indokolható. Azokra a dollárokra, márkákra szükség lenne, amelyek az átmenő forgalom elkerülése esetén más államok zsebébe vándorolnak. Többet akartunk, s lehet, hogy kevesebbet kapunk. Február 1., szombat Megtarotta záró közgyűlését a Magyar Orvosi Kamara. Bár a sokak által várt sztrájkból nem lett semmi, azért továbbra is úgy tűnik, még gyógyítatlan az egészségügy. A „kemény vonalasok" bizony szo- rítgatták halk szavú, kereszténydemokrata miniszterüket, miszerint a tízszázalékos bérnövekedés még szépségtapasznak is kicsi, s a gyógyításhoz szükséges eszközök inflációs árnövekedését nem ellensúlyozza az ötszázalékos többlet. Az orvosok megelégednének azzal, ha három év alatt háromszoros béremelést kapnának és legfeljebb négy esztendő alatt áttérnének a tb tételes elszámolására. A béremeléssel azt hiszem mindenki kiegyezne. Nem szólnék semmit, ha ezzel az ellátás színvonala is lépést tartana. Február 3., hétfő Nincs mese! Meg kell hozni a vízumkorlátozási intézkedéseket — hallhattuk Boross Péter belügyminisztertől a tárca soros vezetői értekezletén. Meg kell akadályozni, hogy egyes afrikai és ázsiai országból érkező éhségmenckiilt-invázió célpontja legyünk. Persze azért csínján a szankciókkal. A pénzzel érkező külföldiek jöhetnek, a támogatók meg pláne! Például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO szakemberei, akik a japán kormány 400 ezer dolláros támogatásával a hazai állástalanok közmunkákban való foglalkoztatását segítenék programjukkal. " __ N APRA-NAP
