Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-26 / 48. szám
GAZDASÁG 1992. február 26., szerda О jj&RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP--------------------------„Féltem a fiút, de hiszek benne...” Vendégségben id. Kupa Mihálynál Nyolcvanadik évében jár. Jogi doktor, amihez a kereskedelmi akadémián szerzett kiegészítő képesítést. 1938-ban a Pesti Első Hazai Takarékpénztárnál lett banktisztviselő. Hivatása és szenvedélye (az egyik legismertebb hazai numizmatikus) egyaránt a pénzhez köti. Hatvan százalékos hadirokkant. Három gyermek — két fiú, egy lány — apja. Nyugdíja 7000 forint — 50 szolgálati év után. A kopottas budai bérház nincs messze a Déli pályaudvartól, az I. emeleti lakásba azonban alig-alig szűrődik be a külvilág zaja. A házigazda: idősb Kupa Mihály jó pár esztendőt letagadhatna matuzsálemi korából; ruganyos léptű, szikár, magas ember, friss testi-szellemi kondícióban. — Misi azon az éjszakán született, amikor Teleki Pál miniszter- elnök öngyilkos lett. (1941. április 3. — a szerk.) Az elemiben nem tartozott éppen a legjobb tanulók közé, de aztán a gimnáziumban megemberelte magát. Azután jött '56..., de erről ne beszéljünk. Hallgat, arcát tenyerébe támasztva tűnődve néz — talán vissza, 36 év távolába. Az újságíró nem faggatózik, olvasta a miniszter-fiú nyilatkozatát: rendszer elleni izgatás miatt ki- akolbólintották a gimnáziumból... börtöntársai közül többet kivégeztek... szabadulása után segédmunkás lett a Chinoin- ban... — Azt hiszem, a gyárban töltött évek alapozták meg a munkabírását. De a kitartás, a következetesség, az alaposság családi örökség is. Misi különben külsőleg inkább az édesanyjára és az én édesapámra hasonlít. Persze, gondolom, tőlem is kapott valamit. A három műszak mellett esti tagozaton fejezte be a gimnáziumot és végezte el a közgazdasági egyetemet. Kupa Mihály junior nevét a személyi jövedelemadó bevezetésekor ismerte meg az ország. A rendszerváltás után egy ideig csend volt körülötte. Közvetlenül a választások után Antall József felajánlotta, hogy legyen a Pénzügyminisztérium államtitkára. Akkor nemet mondott. Rabár Ferenc lemondása, 1991 decembere óta viszont a pénzügyi tárca első számú embere. — Ha engem kérdez, most is azt mondtam volna, hogy ne vállald a miniszterséget, még nem jött el a te időd... Mert szerintem, igenis még várnia kellett volna. Féltem, de ettől függetlenül hiszek benne. Rengeteget tanult, míg ide eljutott. Tud németül, angolul, beszél franciául. Felkészült, nemigen lehet zavarba hozni. Szerintem egyetlen igazán kemény, nagy ellenfele van: az idő — s ebbe beleértem a közvélemény türelmetlenségét is. Kevés... kevés... kevés... az is, ami a családnak, a gyerekeinek és nekünk, a szüleinek jut. Ha nagyritkán együtt vagyunk, a feleségem a kedvenc ételét főzi, töltött káposztát — nem nagyon zsírosán. Misi persze ismeri hobbimat, gyűjtő- szenvedélyemet. Ha járja a világot, mindig hoz ilyen-olyan külföldi bankjegyet a kollekciómba. Hetvenhat éve, 10 éves kora óta rabja a numizmatikának. Az első világháború idején vöröskeresztes kislegényként, katonáktól kapott fémpénzekkel alapozta meg gyűjteményét. Ma övé az ország magántulajdonban lévő legnagyobb numizmatikai szakkönyvtára. Hosszú ideig a Magyar Numizmatikai Társaság egyik vezetője volt. — A pénz nemcsak fizetési eszköz, sok minden más is. Lehet az értékmegőrzés eszköze, meg hobbi, szenvedély is. Önmagában is művészi érték. Ha nem tudná, a numizmatika a történelemtudomány legtöbbet mondó segédtudománya. De azt biztos tudja, hogy a világ legnagyobb inflációja a magyar pénzhez, a pengőhöz fűződik. Pedig a pengő még „igazi” bankjegy volt, volt aranyfedezete. Meg elődjének, a koronának is, ami 1914-ben épp annyit ért, mint a svájci frank. S talán hallotta hírét a nevezetes Kossuth-bankó- nak... annak idején 60 millió pengőforintnyit adtak ki belőle. A szabadságharc leverése után Hay- nauék akár halállal is büntethették azt, aki nem szolgáltatta be. Mégsem gyűlt be még a fele sem a kancelláriára. Féltett kincsként dugdosta a nép — már csak azért is, mert ott állt rajta az egykori pénzügyminiszter, Kossuth Lajos aláírása... Az újságíró önkéntelenül is felsóhajt: ugyan, mikor lesz híre, neve, átválthatósága a forintnak, mondjuk Kupa Mihály aláírásával. A szenior Kupa elmosolyodik. — Nálunk már régen nem a pénzügyminiszter írja alá a bankjegyeket. De remélem, még a fiam idejében konvertibilis lesz a forint... Szabó Margit Apai szigor Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal felhívja az érintett állampolgárokat, szövetkezeteket, szakszövetkezeteket, állami gazdaságokat (továbbiakban szövetkezet) és ön- kormányzatokat, hogy az 1992. évi II. tv. alapján a szövetkezeti földalapok kijelölésének segítése és ellenőrzése végett helyi érdekegyeztető fórumot (továbbiakban fórum) lehet létrehozni. A fórumot a településen földdel rendelkező szövetkezetenként, illetőleg a szövetkezet működése által érintett településenként alakíthatják meg az érdekeltek. Ennek létrehozása nem kötelező, de ajánlatos. A fórum megalakítását az igénybejelentők vagy a szövetkezet legkésőbb 1991. február 29-éig a helyi (fővárosban a kerületi) önkormányzatnál kezdeményezhetik. Az önkormányzat a fórumot a bejelentéstől számított 15 nap alatt köteles megalakítani. Ha a szövetkezet működése több önkormányzatot érint, úgy azt az érintett önkormányzatok közösen alakítják meg. A fenti szabályok alapján tehát akár egy településen belül is létrejöhet több fórum, ha a településen több szövetkezetnek van földje, viszont ha egy szövetkezetnek több településen van termőterülete, akkor két vagy több települési önkormányzat közösen hoz létre egy fórumot. Utóbbi esetben az egyes önkormányzatok által a fórumba választható tagok számát az önkormányzatok megállapodásban rendezik, e körben irányadó lehet az egyes községek termőföldjei után benyújtott termőföld kárpótlási igények AK értékeinek aránya. Mivel a törvény nem tartalmaz részletes szabályokat a megalakításra, az egységes gyakorlat kialakítása végett célszerű az alábbi eljárási rendet követni. Az igénybejelentés megtörténte után az önkormányzat hirdetményi úton — akár újsághirdetés is lehet ez, megyei vagy országos lapban — közzéteszi, hogy bejelentés érkezett a fórum megalakítása iránt. Aki a fórum munkájában részt kíván venni, az a megadott határidőn — ez nem lehet hosszabb, mint a kérelem beérkezésétől számított 15 nap — jelentse be ilyen irányú igényét az önkormányzatnál, egyben igazolja, hogy kárpótlásra jogosult. A határidő lejárta után az ön- kormányzat képviselőtestülete a bizottsági tagokra vonatkozó szabályok szerint megválasztja a bejelentkezett kárpótlásra jogosultak közül a fórum tagjait. A fórumba olyan tagot is meg kell választani, aki a nem helyben lakók képviseletében jár el, tehát nemcsak a helyi érdekeket képviseli. A kárpótlásra jogosultságot igazolni lehet a megyei kárrendezési hivatal által kiadott igazolással, illetve maga a tény adott esetben köztudomású is lehet. Ha a szövetkezet területe több települést is érint, úgy bármelyik település önkormányzatánál bejelentett igény joghatályos. Az érintett önkormányzatok kötelesek egymást értesíteni és megállapodni az egyes önkormányzatok által választható tagok számában, valamint ugyanazon napon kell megtartaniuk a választást. A fórum a képviselő-testület által az igénybejelentők közül megválasztott 3-11 tagból, a szövetkezet, az önkormány- zat(ok) és a részarány földtulajdonosok (a tagok, a velük azonos jogállású személyek és a kívülállók) megbízottjából áll. A fórum a saját maga által meghatározott működési szabályok szerint jár el. E tekintetben „A föld azé, aki megműveli”(?) mindegyik testület a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb ügyrendet állapíthatja meg; a legjobb belátása szerint jár el. A fórumot megválasztó önkormányzat biztosítja — az állami költségvetés terhére — a működési feltételeket. A megválasztott tagoknak személyesen kell eljárniuk. Ha bármelyik tag időközben lemond, meghal vagy egyéb okból szűnik meg a megbízatása, úgy helyére a már bejelentkezettek közül a képviselő-testületnek új tagot kell választania. A képviselő-testület által megválasztott tag nem hívható vissza. Budapest, 1992. febuár 6. Dr. Sepsey Tamás, címzetes államtitkár Fotó: Fazekas Ferenc Tőzsdekalauz Papírok és értékpapírok Az értékpapírok sajátos okiratok. Bennük természetes vagy jogi személyek olyan joga testesül meg, amelynek gyakorlásához az okirat bemutatása, vagyis birtoklása szükséges. Az olyan okiratok, amelyek csak valamely jogot bizonyítanak — ilyenek mondjuk az adásvételi szerződések — nem számítanak értékpapírnak. A tőzsde szabályai szerint az osztalékért jelentkező vagy a szavazati jogát a közgyűlésen érvényesíteni akaró részvényesnek mielőtt fellép, be kell mutatnia a részvényét, sőt, adott esetben letétbe is kell helyeznie mondjuk a szavazás idejére. De akkor is be kell mutatni a kötvényt vagy legalább annak egy szelvényét, ha a tulajdonos a kamatokat szeretné felvenni, vagy mondjuk pénzzé akarja tenni. „Számítógépesített” gazdaságokban az értékpapír fizikai jelenlétét elektronikus nyilvántartás pótolja, ám az ügyfél kívánságára ott is kinyomtatja a komputer az eredeti értékpapírt. Léteznek úgynevezett „másodlagos” értékpapírok is, az úgynevezett opciók, amelyek a tulajdonosnak azt a jogát testesítik meg, hogy meghatározott időn belül vagy időpontban egy adott részvényt, befektetési jegyet, aranyat vagy valamilyen árut eladjanak, illetve megvegyenek. A Budapesti Értéktőzsdén ma még csak ritkán fordulnak elő ilyen opciós, határidős üzletek. A futuresnek nevezett, szintén határidős ügyleteket általában kamatlábra, devizaárfolyamokra, áruárakra kötik meg. Meghatározott Összetételű részvénytárcák indexére alkudják ki őket, s ezek a megállapodások abban különböznek az opcióktól, hogy az eladók és a vevők számára szoros kötelezettséget jelentenek a meghatározott határidő elteltével a megállapodás szerinti szállításra, illetve vételre. Bácskai Tamás Befektetési szótár A-tól Z-ig Alkusz (tőzsdeügynök, bizományos, bróker): az a (többnyire jogi) személy, aki a tőzsdén önállóan, díjazás ellenében, a saját nevében, de mások számlájára köt ügyleteket. Államkötvény: az állam által kibocsátott, többnyire hosszú lejáratú, fix kamatozású kötvény. Állampapír: az állam által kibocsátott, saját adósságát megtestesítő értékpapír, amelyben adósságtörlesztésre és kamat vagy járadék fizetésére vállal kötelezettséget. Biztonságos befektetési formának számít. Ide tartozik az államkötvény, az államjegy, az állami pénztárjegy, a kincstárjegy, a kincstári váltó stb. Befektetési alap: közös befektetés céljára összeadott tőke, amelyet a befektetési alap kezelői a kockázatmegosztás elve szerint kezelnek, azaz fektetnek többféle értékpapírba. Lehet nyílt (vagyis a befektetési jegyek folyamatos visszaváltását vállaló), illetve zárt (az általa kibocsátott befektetési jegyek másodpiaci eladhatóságát biztosító) alap. Mindkét fajtájú alap esetében lehet szó tőkeemelésről, azaz új befektetési jegyek kibocsátásáról. Befektetési jegy (tőkebefektetési részjegy): a befektetési alapok részjegyei. Befektetési tanácsadó: az egyes tőzsdék és társaságok mindenkori kilátásairól a befektetőket tájékoztató személy, illetve szakértő cég. Befektetési (portfolió) társaság: a befektetési alap tulajdonosait tömörítő szervezet. Lehet aktív, saját igazgatósággal és felügyelő bizottsággal rendelkező cég (általában a zárt alapok esetében) és passzív, azaz funkcióit az alapkezelőre átruházó szervezet (általában a nyílt alapoknál). A befektetési társaság tőkebefektetési részjegyeket bocsát ki, és az ezek eladásával összegyűjtött tőkét nyereségesen befekteti. A befektetés iránya értékpapír vagy ingatlan lehet. Bóvlikötvény: általában vállalat felvásárlásakor kibocsátott, magas kockázatú, de nagy hozamot ígérő kötvény. Dolgozói részvények: részvénytársaság azon részvényei, amelyeket a vállalat dolgozói (többnyire előnyösebb árfolyamon) vásárolnak meg. Ezeket a részvényeket általában tilos továbbadni. Elsőbbségi részvény: garantált osztalékot biztosító, de nem szavazó részvény. Állattartás - múlt időben? A KSH felmérése szerint az ország állatállománya egy év alatt jelentős mértékben csökkent. A csökkenés állatfajonként eltérő volt, s míg a szarvasmarha-állománynál 10 százalékot tett ki, addig a sertésállomány egy év alatt háromnegyedére apadt. 1991. december 31- én 1420 ezer szarvasmarha, 5 millió 993 ezer sertés, 1 millió 808 ezer juh, s 36 millió tyúkféle volt az országban. Az állatállomány csökkenése tíz év távlatában még jelentősebb. Az állattenyésztést nem ösztönzi, hogy a legfontosabb állati termékek felvásárlása folyamatosan csökken. Az 1991. első negyedévi vágómarha-felvásárláson kívül minden fontosabb állati termék felvásárlása elmaradt az előző év hasonló időszakában felvásárolt mennyiségtől. Előzetes adatok szerint 1991- ben vágómarhából 31 ezer 764 tonnával (14,5 százalékkal), tehéntejből 471 millió literrel (19,9 százalékkal), vágósertésből 129 ezer 298 tonnával (15,6 százalékkal) kevesebbet vásároltak fel, mint 1990-ben. A sertéstenyésztők szempontjából ugyanakkor kedvező jel lehet, hogy 1991 decemberében a hízott sertés szabadpiaci átlagára 1990. decemberhez képest 6,1 százalékkal emelkedett, míg a morzsolt kukorica ugyanezen időszakban mért átlagára 4,8 százalékkal csökkent.
