Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-04 / 29. szám
о 1992. február 4., kedd Körösi Csorna Sándor emlékére A Körösi Csorna Sándor Közművelődési Egyesület pályázatot hirdet olyan irodalmi, képzőművészeti, zenei művek alkotására, amelyek kifejezik a nagy magyar tudós kitartását, jellemét, szellemi nagyságát. A pályázatot abból az alkalomból írták ki, hogy április 11-én lesz Körösi Csorna Sándor halálának 150. évfordulója. A képzőművészeti alkotásokból kiállítást rendeznek és a későbbiekben gondoskodnak az irodalmi, zenei művek bemutatásáról is. A műveket 2120 Dunakeszi, Garas u. 26. Körösi Csorna Sándor Általános Iskola címére március 15-éig lehet elküldeni. (MTI) Néma tiltakozó demonstrációt szervez az Ősmagyar Kávétermesztők Pártja fenékpusztai alapszervezete. Az éber ültetvényesek (k)offe(i)nzívájának célja, hogy visszaállíthassák az 1748-as brazíliai viszonyokat és a kormány támogassa az ehhez szükséges néger rabszolgák megvásárlását, lehetőleg E-hi- tellel. Kandisz Nóra Mészöly Kál- mán-díjas nyelvész tudományos búvárkodása során megállapította Tarhos település nevének régebbi alakját. A lingvisz- tikus szerint Tarhás volt az ősi forma. Erre utal — véleménye szerint — az is, hogy a népszerű zenei napok programsorozatát sem képesek az ige jelentéstartamában kifejezett cselekvés nélkül megrendezni. HAZAI TÜKÖR Körös-part Fotó: Kovács Erzsébet Biblia csaknem kétezer nyelven A Bibliát teljes egészében vagy részleteiben eddig 1978 nyelvre fordították le — közölte a napokban a Német Bibliatársaság, a Bibliatársaságok Világszövetségének statisztikai adataira hivatkozva. A 32 „új” nyelv között, amelyekre teljes egészében lefordították a Szentírást, szerepel az ebembe és a kituba (Zairéban), a kekchi (Guatemalában) és a macedón (Jugoszláviában). A kontinensek közül Afrika az, ahol a Bibliát a legtöbb nyelvre lefordították, szám szerint 566-ra. Ázsiában ez a szám 490, Amerikában 411, a Csendes-óceán térségében 321 és Európában 187. Lefordították három „mesterséges” nyelvre, köztük az eszperantóra is. Teljes egészében 322 nyelvre fordították le a Szentírást, annak egy részét, az Új Szövetséget pedig 758 nyelvre. (MTI) Kétezer-kétszáz munkanélküli Békésen Békés lakónépességének száma 22 ezer 380 fő, kereken 120-szal kevesebb, mint tíz éve. A lakónépesség csökkenésével ellentétben a munkaképes korú lakosok száma nem változott, de a foglalkoztatottak száma jelentősen lecsökkent. Egyes gazdasági ágazatokban a foglalkoztatottak száma a tavalyihoz viszonyítva majdnem egyharmaddal kevesebb. A városban a munka- nélküliek száma 2 ezer 200, ebből munkanélküli ellátásban részesülnek 1828-an, ami háromszorosa a tavalyi hasonló időszaknak. A jelenlegi munkanélküli ellátásban részesülők 14 százaléka szellemi foglalkozású, a többi fizikai. A fizikai dolgozók 42 százaléka szak-, 32 százaléka segéd-, míg a többi betanított munkás. A munkanélküliek legnagyobb számban (47 százalék) a 36—55 éves korosztályból kerülnek ki. Az ellátottak 59 százaléka férfi, 41 százaléka nő. A 79 pályakezdő fiatal elhelyezkedése továbbra is gond. Enyhe vigasz, hogy a pályakezdő munkanélküli fiatalok segélyen kívül a munkaügyi központ által indított átképzésben is részt vehetnek. Az idén—a munkáltatók előrejelzése szerint — az év első felében jelentősen tovább nő Békésen a munkanélküliek száma. A növekedés oka elsősorban a tsz-tagok foglalkoztatásának szüneteltetése, illetve az iskolai év befejezésével a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési gondjaival függ össze. —Sz— Olvasóink írják Az utazóközönségtől megértést kérünk Hivatkozással a Békés Megyei Hírlap 1992. január 23-án megjelent ,,,Miért nem indulnak pontosan a buszjáratok?” című cikkére válaszunkat a következők szerint adjuk meg. A Kondorosról 1992. január 6-án 5 óra 46 perckor és 6 óra 15 perckor induló járatokat végző autóbuszok meghibásodtak, ezért az azokat kiváltó tartalék autóbuszok valóban késtek, melyért ezúton is elnézést kérünk. A téli időjárás, a csúszós utak sajnos befolyásolják autóbuszjárataink pontosságát. Ez vonatkozik a békéscsabai helyi járatokra is. A tisztelt utas nem írta meg, hogy a 3-as helyi járaton mely napon történt az utaslemaradás. Autóbuszvezetőink munkaköri kötelessége a menetrend pontos betartása, az utasok kiszolgálása. Járatkésések vagy kimaradások esetén vizsgáljuk az előidéző okot, s ha az a gépjárművezető hibája miatt történt, fegyelmi felelősségre vonást alkalmazunk. A kondorosi járatot teljesítő személyzetet figyelmeztettük a menetrend betartására, illetve a járművek műszaki felülvizsgálatára. Az észrevételt tett utastól elnézést, az utazó közönségtől megértést kérünk a téli hónapokban előforduló késések miatt. Körös Volán, Békéscsaba-------------------------------Iff MEGYEI HÍRLÁP A ngolok tanítják az angolt Soha ennyien nem tanultak nálunk angolul, mint éppen napjainkban. Egyre több szállal kapcsolódunk a világhoz, kopogtatunk Európa kapuján, az iskolákban már nem kötelező minden nebulónak, hogy az orosz nyelvkönyveket forgassa — mindez együttesen indokolja az angol nyelvtanítás korszerűsítését. A felsőfokú tanintézetekben jelenleg mintegy huszonnégy- ezren tanulnak angolul. Újdonság, hogy már az idén angol nyelvű tanítóképző szak is működik, a korábbi orosz nyelvtanárokból a budapesti, a miskolci és a veszprémi egyetemek után már Debrecenben, Szegeden és Pécsett is angoltanárokat képeznek. Mint ismeretes a British Council első európai irodája Budapesten működik, innen irányítja a szigetországból érkezett lektorok munkáját. Egy-egy angol anyanyelvű tanár foglalkoztatása havonta mintegy 62 ezer forintba kerül. Bejelentették, már most 67 lektor működik Magyarországon, de ősszel az angol tanárok újabb csoportja is megérkezik, így várhatóan a jövő tanévben már valamennyi tudomány- egyetemen, tanár- és tanítóképzőben anyanyelvi lektorok segítik mind a tanárok munkáját, mind a tanárjelöltek felkészülését. Ferenczy-Europress ... csabai búzakalász / Érted lettem mezőgazdász... Királyi szakiskola. Különös íze van a fogalomnak. Mostanában újra találkozunk vele. A szerzőnek is eszébe jutott róla egy történet-féle. Tollat fogott hát, s most emlékezik. Nem elképzelhetetlen, hogy az egyszerű szavakból gyúrt históriának akár folytatása is lehet, még akkor is, ha az iskola struktúrájában nem is mindent sorolnának napjainkban a korszerű oktatás elemei közé. Az idősebb békéscsabaiak még ismerték, a fiatalabbak csak hallották, hogy a repülőhíd Ja- mina felőli végén volt egy szép gazdaság, az akkori nevén: Magyar Királyi Mezőgazdasági Szakiskola. Sajnos a második világháború idején a vasútállomással együtt szőnyegbombázást kapott és teljesen elpusztult. A romokat a lakosság szét- hordta. Ma már csak a puszta területe van meg. Ott fúrták a még most is lefojtott termálkutat. Iskola, major, internátus — együtt Az iskola körül terült el a szántóföld egy része. Délről a Tompa utca, nyugatról a Thököly utca és a Darányi sor, északról a vasút, a fűtőház határolta. A fűtőházzal párhuzamosan, a Darányi sor felé terült el a gyümölcsös, kertészet, a faiskola, a rózsakert. A gyümölcsöskertészet lehúzódott a vasúti aluljáróig, csabai néven a juk-ig. A szántóterület másik része a szegedi vasútvonal, a Franklin utca és a Bessenyei utca Franklin utcától meghosszabbított határolt része volt. Most az egész be van építve. A terület harmadik része — nagyobbrészt rét, legelő, kaszáló, kisebbrészt szikes szántó a budapesti vasútvonal, a Szarvasi út, a Szerdahelyi utca által határolt terület. Dél felé lehúzódott a MÁV-épületekig. Azóta ez a terület is beépült. Itt helyezkedik el az állatkórház, az Állategészségügyi Intézet, az AGROKER, AUTÓKER, szerviz, betongyártó telep stb. Fejőgulyás, elletőkanász, kertész... Az iskola, egyben major is a repülőhíd végével szemben állt, a híd felé néző bejárattal. A bejárat végén, a park közepén az ebédlő épülete. Tőle balra az in- temátus, a tanulók hálószobái. A Tompa utcához támaszkodva pedig egy tanári lakás. Az ebédlőtől jobbra a tantermek és az irodák. A fűtőház felőli oldalnál — közel a magas víztoronyhoz, amit szintén lebombáztak — az igazgatói lakás. Mindez egy többhektáros ősparkban. A híd felé eső rész, az épületek és a kerítés között terült el a zöldségeskert, a konyháskert. Az iskola feladata a parasztfiatalok, elsősorban a jobb módúak szakmai képzése volt, a nagyobb gazdaságok, uradalmak részére pedig altisztek — kulcsár, majorgazda, kertész stb. — képzése. így minden évfolyamra felvettek 5—6 szegénysorsú, de jól tanuló hallgatót, akik nem a saját gazdaságukban — mivel ilyen nem volt —, hanem nagy gazdaságokban kívántak elhelyezkedni. És ha jól tanultak, tandíjukat a megyei alapítványból kapták. Feladata volt ezek mellett a Tiszántúl egy részén — főleg Békés, Csong- rád megyékben — a szakmai tanácsadás például növényvédelemben, rét-legelő gazdálkodásban. Feladata volt a két megyében a különböző szakmai tanfolyamok szervezése, így az ezüstkalászosé is. Az iskola megfelelő szaktanárokkal rendelkezett. Öt mező- gazdasági és két humán tanár foglalkozott mintegy 20 első és 20 másodéves hallgatóval. Az iskola vezetése katonás rendet, fegyelmet tartott, még a békéscsabai diákoknak is kötelező volt a bentlakás. Csak Vasárnap és külön igazgatói engedéllyel mehettek a diákok haza. A reggeli ébresztés után félórás torna következett, ez soha el nem maradt. A szobák rendbetétele, a tisztálkodás után következett a reggeli. Ezt követően a tantermi folyosón az eligazítás, kihallgatás. Ezt az igazgató vezette, valamennyi tanár jelenlétében. Itt tettek jelentést a tanulókból álló felelősök, a soros gazda, az éjjeliőr stb. az elmúlt 24 óra eseményeiről, a végzett munkáról, a következő nap feladatairól, tennivalókról. Ezek után következett a délelőtti tanítás, az elméleti órák, délig. Külön tanteremben az első és külön a másodéveseknek. Sokféle tantárgyat tanítottak. Az általános és részletes növénytermesztést, ezen belül a rét-legelő gazdálkodást. A kertészetet, a gyümölcs- és zöldségtermesztés mellett a szőlő- termesztést, borkezelést. Az általános és részletes állattenyésztést, ezen belül a takarmányozás, tejkezelés, törzskönyvezés, állategészségügy. Külön tantárgy volt a gépészet. Az akkori időknek megfelelően, az iskola rendelkezett minden korszerűbb géppel, arató-, cséplőgép, traktor, daráló silózó, fölöző stb. A tantárgyak közé tartozott a számtan és mértan, a gazdasági könyvelés, számvitel. A tantárgyak nagyon fontos részét képezte a gyakorlati munka. A gépek, eszközök beállítása, a magszükséglet, a sortávolságok kiszámítása, beállítása, a takarmány kiszámítása a beltartalmi értékek alapján. Ezen túl a kézi munka, a szerszámokkal való bánás, ásás, kapálás, kaszálás, metszés, szemzés, jószágápolás, traktor- és lóvezetés elsajátítása is a feladatok közé tartozott. Nagy figyelmet fordítottak a diákok szorgalmának, magatartásának, magaviseletének fejlesztésére. Délben 12—14 óráig ebéd- és pihenőidő volt. Délután 14 órakor történt a munkaelosztás. A gyakorlati munkában minden hallgató részt vett, ami éppen soron volt. Általában ezekhez igazították a délelőtti órákat. Egy-egy fontosabb helyen szegődményes munkás volt. Egy fejőgulyás, egy elletőkanász, egy kertész, egy foga- tos, egy parádés kocsis. A gyakorlati munka szerkezete a következő volt. A másodéves hallgatók kétheti váltással, az egész gazdaság vezetőjének — gazdájának — voltak, egy tanár felügyelete mellett beosztva. Ők irányították az egész gazdaságot, végezték minden nap 14 órakor a munkaelosztást. Ugyancsak kétheti váltással kaptak beosztást a tanulók a különböző munkahelyekre. Tejkezelő, szarvasmarha-gondozó, sertés-, lógondozó, kertész, baromfigondozó, magtáros stb. Ezek a szegődményeseknek segítettek, mellettük dolgoztak és az ottani termékekért — tej, tojás, termény, gyümölcs — naponta elszámolási kötelezettséggel tartoztak. Azt bevételezték, kiadásolták, lekönyvelték. Egyszerű számadásokat vezettek, amit a soros gazda és a felügyelő tanár ellenőrzött. Sokan kerültek fontos beosztásba A hallgatók félévenként tettek vizsgát. A két év sikeres elvégzéséről végbizonyítványt kaptak. Ez oklevél volt,' valamennyi tantárgy eredményeit félévenként az értesítőbe jegyezték. Jelentős volt az iskola önképzőköri tevékenysége is. A diákok által választott önképzőköri elnök irányításával működött. Legfontosabb tevékenysége, a környező falvak paraszt fiataljaival a kulturális kapcsolat, a szakmai ismeretek, az iskola népszerűsítése, a hallgatók toborzása. Évente egy alkalommal — rendszerint év végén — megrendezték a csabai gazdász bált. Erre heteken keresztül színjátszócsoporttal készültek. Ezekbe bevonták a környéken lakó lányokat. A bál megnyitódala évről évre így kezdődött: ,,A csabai búzakalász / Érted lettem mezőgazdász..." Hogy az iskola jó gyakorlati szakembereket képzett, bizonyítja, hogy sok itt végzett diák, a felszabadulás után fiatalon fontos, állami, gazdasági beosztásba került. Bizalom nyilvánult meg irántuk, hiszen nagyrészük szegény, kis- vagy középparaszt fia, kétkezi dolgozók, akik a kétéves iskolában az elméleti tudásukat gyakorlattal erősítették meg. Bagyinka György Erről a helyről szól a történet... Látkép a repülöhídról
