Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-04 / 29. szám
,BÉKÉS MEGYEI HlRLApGYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE 1992. február 4., kedd Hősök emlékműve Gyoma- endrődön Az oldalt írta és szerkesztette Csete Ilona. Telefon: (66) 27-844; Fájó szívre orvosság Gyomaendrőd. — A Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola testvériskolai kapcsolatot tart a nagyenyediekkel. Szeptemberben, amikor Tőkés László református püspök leleplezte Gyomaendrődön Bethlen Gábor szobrát, a vendégek fájó szívvel mesélték magyar barátaiknak, hogy nekik még mindig nincs névadójukról szobor. Az iskola, a város és a szobrászművész felajánlotta segítségét és a szobor hű mását a nagyenye- dieknek, amely az idén készül el. Várható adó Hunya. — A Belügyminisztérium adatfeldolgozójától kapott információk szerint a községben 450 ezer forint bevétel várható a gépjárműadóból. Ennek a fele illeti meg az önkormányzatot. A testület saját bevételként egyébként 300 ezret tervezett. Kelendő a lap Gyomaendrőd. — Rövid szünet után ismét jelentkezik a havilap, a Gyomaendrődi Híradó. A lakosság körében egyre népszerűbb újság kétezres példányszámát ezért emelni kell. Sajnos az ár sem marad a régi, a 9,60 forint helyett többet fizetnek majd az olvasók. ✓ Áremelés „Gazdálkodj okosan!” Bethlen-alapítvány a szakemberekért Gyomaendrőd. — A Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola diákjainak és tanárainak is komoly fejtörést okozott a gyakorlóhelyek megszűnése. A nagy gazdaságokban ágazatok tűntek el, az iparban sem fogadták jó szívvel a fiatalokat. Az iskola vezetése úgy döntött, hogy önálló tangazdaságot hoz létre. A Békéscsabai Állami Gazdaság volt fácántelepe ma már az intézmény bérelt telepe, vagy ha úgy tetszik, gazdasága. A minden szempontból ideális helyen (telefon, kövesút stb.) 270 darabos juh-, 50 darabos sertés- és 300 darabos tojóhibridállomány van. A leendő farmerek itt szerzik meg a kisgazdaságban nélkülözhetetlen ismereteket. Megtanulják a jószágtartás rafinériáit, a növény- termesztés tudnivalóit. S hogy mindezt a legmagasabb szinten sajátíthassák el, az oktatók ellátogattak Burger- landba, ahol követésre méltó praktikákat ismertek meg. A testvériskolai kapcsolat keretében legközelebb az érettségire készülő negyedikeseket viszik ki. Az osztrákok egyébként őszi munkára is várják a gyomaendrődi fiatalokat. Természetesen az utazásokhoz, a korszerű gépek bevérzéséhez, a nyugati típusú kisgazdaság felszereléséhez, a képzéshez pénz kell. Ezt a Bethlen- alapítvány biztosítja, amelyet az iskola tanárai, diákjai, dolgozói indítottakéi. E nemes kezdeményezéshez csatlakozott a Pecten Kft., az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet, az Izsáki Állami Gazdaság, a Dy-wa Kft., a Galli- coop, a Matróz Nagykereskedelmi Kft.. Miskolc és Mezőhegyes között félúton Családról, munkáról, népszerűségről Gyomaendrőd. — Csorba Csabát november 28-án választotta meg jegyzőnek a képviselő-testület. A 31 éves fiatalember nős, két gyermek édesapja. 1984 óta él a városban. A család- alapításról, az új munkakörről így mesél: — Miskolci születésű vagyok, ott éltem és dolgoztam amikor megismertem a feleségemet. Mivel ő mezőhegyesi, ezért úgy döntöttünk, hogy a két település között valahol félúton keresünk munkát. Gyomaendrődön kaptunk állást és szolgálati lakást. Én a volt tanács igazgatási, majd szociális és egészségügyi osztályán dolgoztam. Az átszervezés után, mint a szociális csoport vezetője pályáztam meg a jegyzői állást. — Egy hónap tapasztalata után sem bánta meg? — Nem. Akkor is és most is „Mindig a legjobbat szeretném” úgy érzem, ez egy lehetőség a számomra. — A család hogy fogadta a hírt? — Megértették és azt is tudják, hogy az új feladat miatt sokat kell tanulnom. —Ami miatt kevés időt tölthet a családja körében. — Néha kapok szemrehányást. —Ön maximalista? — Mindig a legjobbat szeretném. — Okozott-e komoly fejtörést valamelyik döntés előkészítése? — Az üzem átszervezése hivatalon belüli átalakítást is igényelt. El kellett bocsátani embereket. —Fel merte vállalni? — Túl sok lehetőségem nem volt. — Népszerű embernek érzi magát? — Amíg nem hozok népszerűtlen döntéseket, igen. A feketeleves még csak ezután következik... Gyermeksors a századelőn Gyomaendrőd. — Nem mindennapi munkára vállalkoztak a Gyomaendrődi Honismereti Egyesület tagjai. Olyan mértékű és jellegű értékmentési akcióba fogtak, amely csak a ’30- as évek falukutató mozgalmához hasonlítható. Az egyesület tagjai—mindannyian amatőrök — vállalt feladatukat szűkebb lakóhelyük, az egykor 15 ezer lakosú, ma hatezer főt számláló Endrőd iránt érzett szeretetük motiválja. Egy magnetofonnal felkeresik az idős endrődi lakosokat, és életükről kérdezik őket. A folyamatosan végzett munka eddigi eredménye mintegy 150 kazetta. Az anyaggyűjtéssel egy időben megkezdték a feldolgozást is. E munka bizonyítéka a most induló, tíz kötetre tervezett Endrődi füzetek első kötete. A szerkesztők az előszóban így fogalmaznak: „Célunk, hogy bemutassuk a falu régi életmódját, a századfordulótól”. Az első kötet címe: Az endrődi gyerekek élete a századfordulótól. A kiadvány szövege egyetlen színes monológ, melyet a kazetták anyagából, remek érzékkel dolgoztak egybe a szerkesztők. A sokhangú monológot a tudatos válogatás teszi egységes egésszé. Mire az olvasó a kötet végére ér, nemcsak élvezetes olvasmányélményhez jut, hanem teljes képet kap a gyerek születéséről, a névadás szokásairól, a családi életről, a családi szokásokról, az egyes családtagok szerepéről. Ha az adatközlő énekel, a szerkesztők közük a dallam kottáját is, és számos korabeli fényképen láthatjuk az egykori paraszti viseletét. A kötet közöl egy páratlan értékű dokumentumot: Pintér Antaf egykori első világháborús katona utolsó levelét. A tífuszban meghalt fiatalember közvetlenül halála előtt írt a feleségének. Megismerjük belőle a parasztember erkölcsi elveit, a gyermekek neveléséről alkotott felfogását, életet szervező bölcsességét. Kutas Ferenc Kriminális profilváltás A televízió népszerű műsorában egy alig húszon túli, de sokéves bűnözői tapasztalatokkal rendelkező fiatal nyilatkozik. Azt mondja, ő nem bandatag, mert az olyan maffiás, csak egy galerinak az embere. (Micsoda különbség!) Betörések, kocsilopások taglalása és szemléletes bemutatása közben a betyárbecsületről papolt, amely — véleménye szerint — az alvilág kiváltsága. A szomorú csak az — sorolja tovább —, hogy már ott sem létezik. (О! Sajnáljalak?) A nyomaték kedvéért tágra meredt szemmel, cinikus mosollyal mondja: — A társaim is beköptek, senkiben sem bízhatom. A hajam égnek áll! (Az enyém is!)—Pedig nem ezt érdemeltem!—ez még mindig az önvallomás.—Együtt dolgoztam keményen vállvetve, jó cimboraként a haverokkal. (Laikusok részére szómagyarázat: vállvetve annyit jelent, mint betöréseknél bakot tartani a tetőre igyekvő társnak.) De lássuk, miről ábrándozik hősünk a két-hároméves börtön- büntetés letöltése után: —Nem foglalkozom a galerival, csalódtam bennük!—(Vannak még csodák, megjavul ez a gyerek!) — Majd egyedül ,.dolgozom”, így az összes lóvé az enyém marad. — (Hoppá! Kriminális profilváltás már az alvilágban is!) ftfe Jfct' Rendőr, polgárőrség vagy valami más Hunya. — Legutóbbi ülésén a képviselő-testület megvitatta az 1992. évi költségvetést. Az első előterjesztés még sok pótolnivalót igényel, hiszen a várható bevételek közül vannak még ismeretlenek. Nem ismert az 1991. évi záróegyenleg sem. Az előzetes számítások viszont azt mutatják, hogy az idén csak minimális összeg jut fejlesztésre. íme:a'70-es évek óta nincs rendőr a faluban. Ha nem tudnak szolgálati lakást biztosítani, nem is lesz. Hamarosan el kell tehát dönteni, mi legyen. Vagy rendőr, vagy polgárőrség, vagy valamilyen önszerveződő lakossági szervezet. Az áthúzódó feladatok is megoldásra várnak: a művelődési ház fűtése, a belső park helyén a piac kialakítása. Ez utóbbi kapcsán a négy változatban elkészült terv közül a testület kiválasztotta a véglegest. Ennek költsége várhatóan 500 ezer forint lesz. A képviselő-testület igényt tart arra a támogatásra is, amelyet a 100 fő alatti kisiskolák kaphatnak. A 800 ilyen település közül Hunya az 54 tanulójával az esélyesek táborába tartozik. Az így befolyt félmillió forintból kívánják az oktatási intézményeket felújítani. Hárman a zabhegyezők (jobbról): Szilágyi Zoltán, Kalmár László, Molnár Albert. A fotós a legutóbbi gitárvásárlás boldog perceit örökítette meg Hunya.—A faluban jelenleg 155 család csatlakozott a kábeltévé-hálózathoz. Április elseje után áremelés várható, az igénylőket 15 ezer forint ellenében kapcsolják be a rendszerbe. Gombavizsgálat Gyomaendrőd. — Gyomán, a piac területén szerdán és szombaton, Endrődön kedden és csütörtökön várja ügyfeleit a gombaszakértő. Egyeztető fórum Hunya. — Nő az igény az egyeztető fórum létrehozására. Várhatóan február elején megalakul. A testület öt földvisszaigénylő személyéről már döntött. Az önkormányzatot a polgármester képviseli. Az oldal fotóit Fazekas Ferenc készítette Nem kellett Galyatetőig utaznunk, megálltunk Gyomaendrődön. Február még téli hónap, igaz, második napja a tavaszkezdő ünnep, a természet és az ember számára is a megújulás ünnepe. A lombtalan fák ágain nemsokára megjelennek a rügyek, a Nap melegebben süt le ránk. Az idő jóra fordul, és talán mi is gyakrabban vesszük észre az élet apróbb örömeit, a természet adta szépségeket. Tanárok együttese, diákok közreműködésével Gyomaendrőd. — Az Anakonda együttes tagjai 1974-ben mondtak búcsút egymásnak. Bojtorján és Zabhegyező néven alakítottak két új zenekart. Az utóbbi ma is létezik, mégpedig Gyomaendrődön, lelkes tanárok és diákok közreműködésével. 1988-ban önállósították magukat, működési engedéllyel a zsebükben bebarangolták az országot és Erdélyt. Kalmár Lászlóval a zenés mindennapokról beszélgettünk. — Melyik műfajt vallják magukénak? — Fő profilunk a politika, szívesen lépünk fel irodalmi esteken, de nagyon szeretjük a gyermekeknek szóló műsorokat. — Minek köszönhetik erdélyi sikereiket? — A forradalom után születtek dalaink, róluk és nekik írtunk. Az ott élő emberek ezt megérezték, megértették. Azóta is visszavárnak bennünket. —A zenekar tagjai? — Szilágyi Zoltán basszusgitáron játszik, s ha kell, akkor furulyán, citerán, dobon is. Molnár Albert is gitározik, mandol i- nozik, citerázik. Barna Enikő furulyán és ritmushangszereken játszik. Én pedig a gitár mellett használom a tangóharmonikát és a billentyűs hangszereket. — A diákok követik-e tanáraik példáját? — Szinte minden évben megalakítják saját kis zenekarukat. Nincs ebből gond, hiszen a szerelés itt van az iskolában, ők is bátran használhatják.
