Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-22-23 / 45. szám

1992. február 22-23., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR Házigazda lesz Békéscsabán Palotás János Beszélgetés a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökével Nyolc estélyből álló soroza­tot rendez a VOSZ a vállalkozói kör részére. Ezek egyike február 29-én Békéscsabán lesz, a házi­gazdák pedig Pap János, a város polgármestere és Palotás János, a szövetség elnöke. — Mennyiben fog különbözni ez az est egy szakma szokásos báljától? — kérdeztük Palotás Jánostól. — Az este körülbelül másfél órás fórummal kezdődik, ahol egy-egy negyedórás aktuális tá­jékoztatót tart a kormány jelen lévő tagja a kabinet nevében, a Vállalkozók Országos Szövet­ségének gondolataiból pedig én. Ezt követi a hallgatóság kérdés­sorozata, amely szólhat a kor­mánynak is és nekem is. Az ed­digi tapasztalatok szerint 30-50 kérdés gyűlik össze, még ilyen rövid idő alatt is. Az elhangzot­takat mind a ketten jegyezzük és utána egy csokorban, egy-egy negyedóra alatt válaszolunk. Ez alatt a kísérők — szándékosan használom a kísérő szót, mert a vállalkozásainknak legalább egyharmada női vállalkozó —, tehát a kísérők egy másik prog­ramon vehetnek részt, de ter­mészetesen nincsenek kizárva a fórumról sem. Ezt követően a két házigazda rövid pohárkö­szöntőt mond, majd körülbelül egyórás gálaműsor következik. Erről nem tudok részletekkel szolgálni, mert nem én szerve­zem, de mindenütt arra törek­szünk, hogy a humortól a ko­molyzenéig minden jelen le­gyen ezekben a produkciókban. Utána egy állófogadás és ehhez kapcsolódva tánclehetőség kö­vetkezik. Az egész est folyamán működik egy számítógépes hát­tér, ami azt jelenti, hogy a fóru­mot követően névre szólóan mindenki kap egy listát az est résztvevőiről és a róluk tudható információkról. A rendezvé­nyen hostessek segédkeznek. Ha valaki ebből a listából egy potenciális üzleti partnert, egy számára keresett üzletfelet fel­fedez, akkor a hostessnek kell szólnia, aki megkeresi a partnert és az első találkozást összehoz­za. — Hogyan jutott eszükbe így összekapcsolni a kellemeset a hasznossal? — Nagyon sok újítással, önálló ötlettel állt már elő a szö­vetség az elmúlt években, de bevallom, ez nem az. Ilyen jelle­gű estélyek a nyugati üzleti vi­lágban régóta szokásossá vál­tak, onnan vettük át. — A békéscsabai rendez­vényre Békés és Csongrád me­gye vállalkozóit hívják. Csak ebből a térségből lesznek jelen, vagy várhatók vállalkozók az egész országból? — Alapvetően a térségből várhatók. De információs háló­zatunk révén az egész ország ismeri az időpontot, így akinek békési befektetési elképzelései vannak, az minden további nél­kül bejelentkezhet és eljöhet. — A fórum és a kapcsolatte­remtési lehetőség céljai világo­sak, egyértelműek. Van-e az estélysorozatnak ezeken túlme­nően valamiféle titkos célja? —Van több célunk is, de ezek egyáltalán nem titkosak. A Vál­lalkozók Országos Szövetsége egy lobbyszervezet, hisz tudato­san lobbyzik annak érdekében, hogy legyen Magyarországon magángazdaság, legyen értelme Magyarországon gazdasági te­vékenységet folytatni. Még pon­tosabban fogalmazva: a VOSZ igyekszik aktívan befolyásolni a gazdasági stratégiát, a gazdasá­gi környezetet. A magyar gazda­sági élet egyik feltételrendszerét a parlament és a törvényhozás adja, a másikat az önkormány­zati terület. Az egyik határozott célunk az volt, hogy — idézőjelben és po­zitív értelemben — „nyomást gyakoroljunk” az önkormány­zatra. Tehát azt az érzést keltsük benne, illetve megértessük vele, hogy 6 az egyik szereplője ab­ban a térségben a gazdasági kör­nyezetnek. Ne csak adóalany­ként tekintse az ott működő vál­lalkozókat, hanem a döntések­nél vegyék figyelembe ezek gazdaságlcndítő szerepét. Ugyanígy nem titok, hogy a kormányt is „be akarjuk húzni” egy vállalkozói befolyásoltság­ba. A csütörtökönként i ÍO órás kormányüléseken nem biztos, hogy reális vállalkozói környe­zeti képet kapnak a kormány tagjai. Ma egy éles gazdaságfi­lozófiai véleménykülönbség van a VOSZ és a kormány gaz­daságpolitikája között. Azt hi­szem, ez eléggé nyilvánvaló. A kormány soha nem fog tudni a magyar magántőke nélkül gaz­dasági eredményeket felmutat­ni, de fordítva is igaz, nem kell egyetérteni a kormány gazda­ságfilozófiájával, mégha ő a mai végrehajtó hatalom is. A kor­mánytagok meghívásával elér­jük, hogy a miniszterek bekerül­nek egy vállalkozói képbe, egy informatív, ingergazdag kör­nyezetbe és nyilvánvalóan a holnapi, holnaputáni döntései­ket ez befolyásolja. Fordítva is igaz, ha vannak jó irányú gondo­latai a kormánynak, akkor ehhez teremtsük meg a lehetőséget, hogy ezt elfogadtassa a vállal­kozói körrel. A véleménykü­lönbségeket nem feloldani kell, hanem a jó véleménynek kell győznie. Nem annyira a komp­romisszum híve vagyok, hanem annak, hogy a jóról meg kell tudni győzni a másikat. Ez a fel­adat, nem egymás tagadása. A gazdaságnak nem kell poli­tikai elkötelezettségűnek len­nie, de ez nem azt jelenti, hogy egy-egy vállalkozásnak nem lehet politikai kötődése. Az vi­szont szerencsétlen, ha a gazda­ság egészének kimondott politi­kai kötődése van, mert akkor az már nem kötődés, Jianem függő­ség. Azt igyekszünk tehát bemu­tatni, hogy Magyarországon lé­tezik magántőke, s a legna­gyobb segítség az, ha üzletet kötnek vele. Ez létező poten­ciál, és bátrabb gazdaságpoliti­ka volna megvalósítható, mert jobban terhelhető volna gazda­sági feladattal és nem adóval. A polgári értékrend nálunk nem fejlődött olyan folyamato­san, mint abban az európai kör­nyezetben, amelynek szeret­nénk egy élő, gazdasági csomó­pontjává válni. Nem utolérni! A vállalkozói szemlélethez nem igazodik, hogy érjünk valakit utol. Ez azt jelenti, hogy ha utol akarom érni, gyorsabban kell haladnom. Akkora végén minek fékezzek? Tudom, hogy idő kell a szemléleti váltásra, de ezt lehet és kell is befolyásolni. Ezt a szemléleti befolyásolást szol­gálják többek között a vállalko­zói szféra estélyei is. Simonffy Ágnes Tisztelt színházlátogató! A jövőben szeretnénk az. Önök igényeit fokozottabban figyelembe venni, az 1992/93-as évad műsortervének összeállításához örömmel vennénk, ha elküldenék azoknak a daraboknak a címét, amelyeket szíve­sen látnának a Jókai Színház színpadán. Javaslataikat kérjük akár ezen a lapon, akár a színház szervezőiro­dájában vagy a színház előcsarnokában található lapon szíveskedjenek részünkre viszszajuttatni: levélben, telefonon (66) 26-189, személyesen (8—17 óráig) a színház szervezőirodájába, vagy előadás előtt a színház előcsarnokában található szavazóládába. Szeretnénk Önökkel folyamatosan tartani a kapcsolatot, amelynek első megnyilvánulása ez a javaslatkérés. Segítségüket előre is köszönjük: a Színház Igazgatósága A következő darabokat nézném meg örömmel: Zenés darab: 2........................................................... Prózai előadás: 1........................................................... 2........................................................... Magyar dráma: 1........................................................... 2........................................................... Egyéb ötlet, javaslat, észrevétel: Számomra színházlátogatásra legalkalmasabb nap a hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap. (Kérjük a megfelelő napot aláhúzni szíveskedjen!) Név: ........................................................................................................... L akcím:.................................................................................... Hogyan győzzük le a stresszt? A munkahelyen, az iskolában vagy a családban sokszor kerü­lünk konfliktusba, stresszhely­zetbe. A Biba című, nőknek szó­ló, francia magazin a következő tanácsokkal szolgál arra, ho­gyan kerülhetjük el a kiélezett helyzeteket. — Tartózkodjunk a kávé él­vezetétől. Emeli a vérnyomást, gyorsítja a szívműködést, ezál­tal nyugtalanabbak leszünk. — Fontosak a barátok. Ha minden gondunkat meg tudjuk beszélni valakivel, sokkal könnyebben viseljük el a nehéz­ségeket. — Tartsunk napközben is többször szünetet, lazítsunk munka közben. Ha lehetséges, feszítsük meg, majd lazítsuk el izmainkat 1-2 percen keresztül, utána pedig rázzuk ki kezünket, lábunkat. — Gondosan osszuk be időn­ket. Szigorúan tartsuk be a fon­tossági sorrendet. Sok főnöknek ugyanis megvan az az átkos szo­kása, hogy tízpercenként meg­szakít munkánkban. Ennek elle­nére a feladat elvégzését azon­nal számon kéri. — Ajándékozzuk meg ma­gunkat mindennap valamivel — akár 10 perc teljes nyugalommal a forró fürdőkádban. És ami a legfontosabb, ne érezzünk lel- kiismeret-furdalást amiatt, hogy családunktól vagy munkánktól vettük el rá az időt. — Ne követeljünk túl sokat magunktól. Különösen a több- gyerekes dolgozó nők szenved­nek attól, hogy többet vállalnak, mint amit képesek elvégezni. Mérjük fel reálisan a lehetősé­geket és ha szükséges, mond­junk le valamiről, különben tes­ti-lelki állapotunk sínyli meg. Ferenczy-Europress Щ)штф Leleményes Bözsi négykéz­láb hazatántorgó, részeg férjét kentaurnak nézte. Még azon az estén kérte a helyi egyházat, hogy segítsen neki visszaszállít­tatni a görög mitológiába. *** Por Nó, kínai atléta rúdjára támaszkodva első próbálkozás­ra átugrotta a közerkölcsöt. A kiváló sportoló Cicciolina-díj- ban részesült.-Magyari Rarna­Olvasóink írják Sziget vagyunk Európa közepén Annyi sok keserű történelmi tapasztalat után még mindig nem oldódott meg az emberiség egyik nagy problémája, a menekültkérdés. A szegény országok lakói különböző politikai és gazdasági okok miatt tízezrével vándorolnak a gazdag, vagy a nálukénál valamivel gazda­gabb államokba. Magyarország az elmúlt négy évben egyik célpontja volt és marad ma is a hazájukat elhagyni kényszerülő tömegeknek. Erdélyi magyarok, románok, keletnémetek, horvátok, szlovének lépték át a magyar földet, hogy itt menedéket találjanak, vagy rajtunk keresz­tül nyugatra vándoroljanak. A kormány, az egyházak, a különböző poli­tikai szervezetek és az önkormányzatok szállással, élelemmel, ruhákkal segítették és segítik a rászorulókat. Magyarország sziget lett Európa közepén! A menekültek szigete! Önhibájukon kívül bajba került embe­rek mintegy hajótöröttként belénk kapaszkodnak, és tőlünk várnak segítséget gondjaik megoldásához. Ilyenkor feloldódnak a sokéves nemzetiségi ellentétek. Az emberek közelebb kerülnek egymáshoz. Még el sem csendesült az európai menekülthullám, már jött is a következő! Keleti határainkon keresztül afrikai és ázsiai tömegek lépnek be az országba. Céljuk természetesen a mesés nyugat! A nyugati államokban igen jól élnek az emberek, de a menekültáradatok nem tesznek valami jót a gazdaságnak. Végeredményben arra a következte­tésre jutunk, hogy hosszabb távon minden államnak terhére vannak a bevándorlók. Ezen nem szabad senkinek megsértődnie, hiszen nem várható el egyetlen országtól sem, hogy kétszer annyi embert tartson el mint azt földrajzi helyzete és gazdasága megengedné. A kivándorlás tehát nem megoldás! A problémákat helyben kell megoldani! Mivel ezek a népek képtelenek egyedül megoldani gondjai­kat, segítségre szorulnak. A kontinensek közül Európában van a legtöbb gazdag ország. Ezért ha a menekültkérdést és a sok más problémát meg akarjuk oldani kétezer elejéig, el kell törölni a különbségek nagy részét Kelet- és Nyugat-Európa között. Első hallásra ez lehetetlennek tűnik, különösen ha figyelembe vesszük az ázsiai orosz gazdaság katasztrofá­lis állapotát. A fejlődést azonban sietteti az új politikai helyzet... A menekültkérdést,annyi más probléma mellett ,az emberiség csak közösen oldhatja meg. Ha a már elkezdett jó irányú politikai tárgyalá­sok folytatódnak, Magyarország megszűnik a menekültek szigetének lenni! Susánszki Imre, Gyula Ilyen téeszelnök is van Örömmel olvastuk a Kamud Béke Tsz-ről szóló tudósítást, melyben a téesz elnöke összehívta dolgozóit és nyugdíjasait, hogy egyszerű pa­raszti megfogalmazással ismertesse az átalakulási törvény megfonto- landó lehetőségeit. Ezt minden rendes tsz-ben meg is teszik. Sajnos az Orosházi Új Elet Tsz tagjai és nyugdíjasai ilyen összejöve­tellel nem dicsekedhetnek. Nyugdíjas tagjai küldöttség által kérték a téesz elnökét, hogy tartson fórumot és ott ismertesse elképzeléseit. A válasz egyszerű és tömör volt: nem ér rá ilyesmivel foglalkozni. Tudjuk, más irányú elfoglaltsága és betegsége is akadályozza ebben, de azt már nehezen viselik el a tagok, hogy kötetlen megbeszélésre évek óta nem hajlandó a volt tagokkal. A dolgozó tagok sem mernek kérdéssel fordulni hozzá, mert félnek, hogy esetleg munkanélkülivé válnak. Valakikkel azért mégis tárgyal. Ezek a régi elvtársak. Ok azok, akik figyelik a tagokat és ők tájékoztatják elnöküket az események meneté­ről. Mi, volt tagok, nyugdíjasok kértük, jöjjön el a miniszteri, majd az államtitkári, esetleg a polgármester által rendezett megbeszélésre. Mi sem természetesebb, erre nem ért rá. Az elnök elvtárs csak Thürmer Gyula tanácsait fogadja el. A pártelnök ittlétekor volt ideje vele kapcsolatot teremteni, vele tárgyalni. Tőle fogadja el az átalakulással kapcsolatos tanácsot. A kétségekkel terhes volt tagok, akik tanácstala­nok, felkeresték a Parasztszövetséget, mint érdekvédelmi szervezetet, tegyünk valamit, nehogy mikorra az átmeneti törvénynek érvényt kellene szerezni, a vezetés jóvoltából kisemmizzék a téesz nyugdíjasait. Úgy tudjuk , a téesz tagsága szeretné továbbra is a szövetkezeti formát bizonyos változtatásokkal fenntartani, de a téesz elnöke és környezete a részükre kedvezőbb részvénytársaságba szeretné átmen­teni a kétes formában kiosztandó vagyonjegyeit. Valóban kié is a téesz? A tagoké vagy a vezetésé? Ha a tagoké, miért nem áll a tagok mellé az elnök és kérdezi meg, hogyan tovább? Végül is az elnök a tagságnak köszönheti képzettségét, lakását, és most nem kíváncsi a véleményükre? Mi, a „Parasztszövetség" kérjük, hogy legyen a tagok érdekét szolgáló egyszerű elnök, aki a tagok véleményét meghallgatva az átalakulási törvény szellemében átszervezi a téeszt egy új szövetkezeti formára. Ez a szövetkezet nyugdíjasainak és dolgozóinak a jövőbeni közös érdeke és elvárása. Magyar Parasztszövetség orosházi szervezetének titkára Feladatbank klub pedagógusoknak Zsúfolásig megtelt teremben hallgatták a minap az érdeklődő peda­gógusok dr. Vajthó Eriket a békéscsabai pedagógiai intézetben. A feladatbank felhasználási lehetőségeit, a számítógépes válogató- és nyomtatóprogram előnyeit ecsetelte az előadó, aki számos mérőeszköz­fejlesztő csoportot irányít az ország legkülönbözőbb területén. E fej­lesztő munkák „késztermékei" kerültek (és folyamatosan kerülnek) be abba a szoftvercsomagba, amely bemutatójára hívták össze a tanárokat és tanítókat. A látott programok közül a 6. osztályos biológiához és földrajzhoz készültek máris megvásárolhatók az intézetben, a fizikához, történelemhez, magyarhoz, matematikához alkalmazhatókra egyelőre csak előrendelést vesznek fel. Nagy örömmel vették igénybe az iskolák azt a kedvezményt, amit az intézet a feladatbank klub tagjainak felajánlott. Egyrészt 60%-os áron vásárolhatnak szoftvert a kínálatból, másrészt megszerkesztett mérőla­pokat és javítókulcsot kapnak megyei felmérési eredményekkel együtt. Tímár Éva (A Békés Megyei Képviselő-testület Pedagógiai Intézetének munkatársa)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents