Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
1992. február 20., csütörtök TÖRVÉNYTÁR Ф jegyével a mezőgazdasági és az ipari szövetkezet vagyonát megosztó közgyűlés határozata után? a) Azokra a vagyontárgyakra jutó szövetkezeti üzletrészt, amely vagyontárgyak sorsáról a közgyűlés határozata döntött, be kell vonni, hiszen ezek a vagyontárgyak a szövetkezet vagyonából kikerülnek, ezért azokra nézve a szövetkezet által értékpapírban vállalt kötelezettség is megszűnik. b) A szövetkezetből kiváló, kilépő tag részjegyét ki kell fizetni. Ha ez azonban a közgyűlési határozat meghozataláig nem történik meg, azt mint tartozást kell az egyes vagyontárgyakhoz csoportosítani. 3. Vagyonmegosztás bírósági határozattal 67. Mi lesz a sorsa azon vagyontárgyaknak, amelyekre nem születik megy egyezés a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben? Ezen vagyontárgyakat a szövetkezeten belüli zártkörű árverésre kell bocsátani a tulajdon megosztása érttekében. Ha azonban ez a vagyonmennyiség nem éri el a szövetkezet vagyonának 10%-át, a kiválni szándékozó tag a bíróságtól is kérheti a vagyon megosztását. * 4. Vagyonmegosztás zártkörű és nyílt árveréssel 68. Hogyan és mikorra kell kitűzni a zártkörű árverést a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben? Az árverést a szövetkezet vezetősége a vagyonmegosztási közgyűlés időpontját követő 60 napon belüli határnapra tűzi ki. Az árverés kitűzéséről írásban kell értesíteni a tagokat és a kívülálló tulajdonosokat. Az árverést a helyben szokásos módon is (pl. hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, kidobolással stb.) meg kell hirdetni. A kitűzéssel egyidejűleg ki kell jelölni az árverés vezetőjét. 69. Mit tartalmaz az árverési értesítés (meghívó)? Ebben kell közölni az árverésre kerülő vagyontárgyak árverési sorrendjét, kikiáltási árát. fontosabb jellemzőit, valamint a hozzájuk kapcsolt tartozásokat és követeléseket. 70. Kik vehetnek részt a zártkörű árverésen? A zártkörű árverésen a szövetkezet tagjai és a szövetkezeti üzletrészszel rendelkező kívülálló tulajdonosok licitálhatnak, azaz tehetnek ajánlatot az árverésre bocsátott vagyontárgyak megvételére. Az árverésre jogosult személyek csoportokban is árverezhetnek, ilyenkor az általuk meghatalmazott képviselő járhat el a nevükben. 71. Miért kell az árverezőnek előzetesen átvállalnia a vagyontárgyhoz kapcsolt hitel és más tartozás további fizetését? Az árverezőnek erre vonatkozóan azért kell előzetesen nyilatkoznia, mert az árverésre bocsátott vagyontárgy sorsához e követelések és tartozások szorosan kapcsolódnak, de ezek átvállalásához a Polgári Törvénykönyv szerint külön nyilatkozat szükséges. Ha ezt az előzetes nyilatkozatot az árverező nem teszi meg, őt az adott vagyontárgy árverezéséből ki kell zárni. Az átvállaló nyilatkozatot vagy ennek elmaradását, és az árverező kizárását az árverezési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 72. Mi az árverési előleg? Az árverező személy szövetkezeti üzletrészének névértékéből az adott vagyontárgy kikiáltási ára 10%-ának megfelelő összeg minősül árverési előlegnek. Ezen összeget külön letenni nem kell. 73. Mi lesz az árverési előleg sorsa? Ha az árverező nem nyeri meg az árverésre bocsátott vagyontárgyat, az árverési előleg megszűnik és az továbbra is — korlátozás nélkül — az árverező tulajdonát képezi. Ha az árverező megnyeri a vagyontárgyat, az árverési előlegét felhasználhatja a vételár kifizetésére. 74. Mi lesz a vagyontárgy kikiáltási ára? Az egyszerűsített, eszköz szerinti vagyonértékeléssel vagy a szakértői értékbecsléssel megállapított összeg tesz az adott vagyontárgy kikiáltási ára. Az adott vagyontárgyhoz kapcsolt tartozást és követelést tehát a kikiáltási ár nem tartalmazza. Ezek értékét és feltételeit (pl. a tartozás esedékességének, részleteinek nagyságát, a követelés kötelezettjének fizetőképességét stb.) az árverezőnek magának kell mérlegelnie. 75. Mivel lehet licitálni és fizetni a zártkörű árverésen? Kizárólag szövetkezeti üzletrész értékpapírt lehet erre a célra felhasználni, azonban — mivel az egyes vagyontárgyak elárverezését követően a szövetkezed üzletrészek névértékét és részarányát módosítani kell — költségkímélés céljából lehetővé teszi a törvény, hogy a szövetkezeti üzletrész értékpapírról kiállított más, azt helyettesítő értékpapírral is licitálni tehessen. 76. Ki nyeri meg az árverésre bocsátott vagyontárgyat? Az árverésre bocsátott vagyontárgyat a legmagasabb vérelárat ígérő árverező nyeri el. Azonos összegű ajánlatok esetén az első ilyen ajánlatot tevő személy nyer. Ha az ajánlattevők között az időrendi sorrend nem állapítható meg. az árverési vevő személyét sorsolással kell eldönteni. Ez utóbbi alól kivétel, ha az azonos ajánlatot tevő személyek egyhangúlag kérik, hogy a vagyontárgyat adják a közös tulajdonukba. Ilyen esetben a tulajdoni arányok közöttük egyenlőek lesznek. 77. Mi történik, ha az árverés nyertese (az árverési vevő) nem fizeti meg a vételárat? Ilyen esetben az árverést újból meg kell ismételni, azonban az árverés vezetője azt az árverezőt, aki az árverési vételárat nem fizette meg. az adott vagyontárgy ismételt árverezéséből kizárja. A kizárt személy egyúttal az árverezési előlegét is elveszti, amely a szövetkezetét illeti meg. 78. Zártközű árverésen hogyan kell kifizetni a vételárat szövetkezeti üzletrésszel? Az adott vagyontárgy árverésének befejezése után az árverési vételárnak megfelelő kifizetett üzletrészt be kell vonni, és a megtevő szövetkezeti üzletrészek részarányát a szövetkezet vagyonában maradó vagyontárgyakra nézve ki kell egészíteni úgy, hogy a részarányok együttese 1/1 legyen. 79. Lehet-e a kikiáltási árnál alacsonyabb áron megvenni a zártkörű árverésre bocsátott vagyontárgyat? Ha a zártkörű árverésen a vagyontárgy a kikiáltási áron nem kel el, az árverést ennél alacsonyabb értéken is le lehet folytatni, ha ehhez a közgyűlés hozzájárult. Ezt a közgyűlési határozatot a vagyoncsoporto- sítás alkalmával előzetesen is meg lehet hozni. 80. Hogyan kell elszámolni, ha a zártkörű árverésen a kikiáltási árnál alacsonyabban kelt el a vagyontárgy? Ilyen esetben is be kell vonni a befizetett szövetkezeti üzletrészt és a maradó üzletrészek részarányának kiegészítése mellett a névértékűket is csökkenteni kell annyival, amennyi az árverési veszteség lett, vagyis a kikiáltási ár és az árverési vételár különbözeiével. 81. Mi történik, ha a vagyontárgy a kikiáltási árnál alacsonyabb áron sem kel el a zártkörű árverésen? Ilyen esetben ezt a vagyontárgyat nyílt árverésre kell bocsátani. 82. Lehetséges-e a zártkörű árverés alatt a vagyonmegosztás megegyezéses közgyűlési határozattal történő eldöntése? A zártkörű árverés bármely szakaszában lehetséges az árverésre bocsátott vagyontárgy sorsáról dönteni a törvény által előírt különleges szavazási eljárással meghozott közgyűlési határozattal. 83. Ki vehet részt a nyílt árverésen? A nyílt árverésen a szövetkezeti tagok, a szövetkezeti üzletrésszel rendelkező kívülálló tulajdonosok és bármely más személy is tehet ajánlatot az árverésre bocsátott vagyontárgyra. Az árverezők csoportosan is licitálhatnak meghatalmazott képviselőjük útján. 84. Mivel lehet licitálni (ajánlatot tenni) a nyílt árverésre bocsátott vagyontárgyra? A nyílt árverésen szövetkezeti üzletrésszel és készpénzzel is lehet ajánlatot tenni és fizetni. Mivel az átmeneti törvény az Szvt. szerinti új (módosított) alapszabály elfogadásáig terjedő időtartamra megtiltja a szövetkezeti üzletrész eladását kívülálló személy részére, ezért a kívülálló csak annyi üzletrésszel licitálhat, amennyit a közgyűlés neki megállapított. 85. A nyflt árverésen lehet-e alacsonyabb az árverési vételár a kikiáltási árnál? Az árverési vételár a kikiáltási árnál alacsonyabb is lehet, a nyílt árverést mindaddig folytatni kell, ameddig az árverésre bocsátott vagyontárgy el nem kel. 86. Hogyan kell elszámolni az árverési vételárként kifizetett szövetkezeti üzletrészt és készpénzt? a) A nyílt árverésen kifizetett szövetkezeti üzletrészt be kell vonni, és a meglévő szövetkezeti üzletrészek részarányát úgy kell kiegészíteni, hogy azok együttes összege 1/1 legyen. b) Ha a vételár magasabb volt, mint a kikiáltási ár, ebben az esetben az árverési nyereségnek készpénzben keletkezett — adózás utáni részével — növelni kell a szövetkezet meglévő vagyonát, és ennek alapján kell újra megállapítani az egyes szövetkezeti üzletrészek névértékét. c) Ha az árverési vételár alacsonyabb, mint a kikiáltási ár, úgy ezzel a különbözettél, mint árverési veszteséggel, csökkenteni kell a szövetkezet meglévő vagyonát, és ennek alapján kell megállapítani az egyes megmaradt szövetkezeti üzletrészek névértékét. 87. Hogyan kell megállapítani a vagyontárgy tulajdonjogát, ha azt egy árverező csoport nyeri el zártkörű vagy nyílt árverésen? Mindkét fajta árverés esetén az együttesen megszerzett vagyontárgy tulajdonát a csoportban licitáló árverési vevők között olyan arányban kell megosztani, ahogyan az árverésen kifizetett szövetkezeti üzletrészeik névértékének és az általuk kifizetett készpénznek (nyílt árverésen) az együttes összege aránylik az árverési vételárhoz. 88. Mi lesz a kiválni szándékozó személy szövetkezeti tagságával, ha nem nyeri el az árverésen az általa kiadásra kért vagyontárgyat? A kiválni szándékozó tag mindaddig a szövetkezet tagja marad, amíg szövetkezeti üzletrésze van, kivéve, ha ettől eltérően nyilatkozik, tehát kilépési szándékát megerősíti. 89. Hogyan történik az árverési eljárásban történtek rögzítése? Az árverés vezetője az árverésről árverési jegyzőkönyvet vezet, amelyet valamennyi árverésre bocsátott vagyontárgy árverésének befejezése után lezár és azt az árverési vevőkkel aláíratja. 90. Ki biztosítja az árverés törvényességének betartását? Az árverésre közjegyzőt kell meghívni, aki ellenőrzi az eljárásra vonatkozó előírások betartását, és azt az árverési jegyzőkönyv hitelesítésével igazolja. 91. Hogyan szerezhet jogorvoslatot az az árverező, aki az árverezési eljárást szabálytalannak találja? Árverési kifogást nyújthat be az árverésen résztvevő árverező, továbbá az árverésből kizárt személy az árverés lezárását követő három napon belül az árverés helye szerint illetékes helyi bírósághoz. 92. Mi történik, ha a bíróság az árverési eljárást szabálytalannak ítélte? A benyújtott árverési kifogást nyolc napon belül ún. nemperes eljárás keretében (akár meghallgatás nélkül is) kell elbírálni. Az árverés eredménye csak a kifogás jogerős elbírálását követően válik hatályossá. Ha az árverési eljárásban az árverés eredményére kiható szabálytalanság történt, úgy a bíróság az árverés eredményét határozattal megsemmisíti, és az árverést e törvény szabályai szerint meg kell ismételni. 5. Vagyonmegosztás az áfész-ben 93. Hogyan történik a vagyonmegosztás az általános fogyasztási szövetkezetből (áfész) történő kiválás esetén? a) Ha a tagok a kiadásra kért vagyonnal új szövetkezetét alapítanak, a szövetkezeti üzletrészekre jutó vagyont (jogokat és kötelezettségeket együttesen, tehát a vagyonra jutó tartozást is) és ennek arányában a fel nem osztható vagyont kell e szövetkezet részére kiadni. b) Ha a kiváló tagok nem alapítanak szövetkezetét, a fel nem osztható vagyonból nem adható ki részükre semmi. A vagyon megosztásáról mindkét esetben a közgyűlés határoz, ami ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. V. Eljárási szabályok 94. Hány közgyűlést kell tartani az átmenet idején? A vagyon nevesítése, a vagyon megosztása és az alapszabály megállapítása (módosítása) tárgyában külön közgyűlést kell tartani. A vagyonnevesítésről határozó közgyűlésen meg lehet tartani a gazdasági társasággá történő átalakítást előkészítő közgyűlést is. 95. Mikor kell megtartani a vagyon megosztásáról döntő közgyűlést? Ha az átmenet idején a szövetkezet szétválik, megszűnik vagy onnan kiválás történik, illetőleg a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át, az előbbiekkel összefüggő vagyonmegosztási közgyűlést, illetőleg az átalakulási közgyűlést a vagyonnevesítésről döntő közgyűlést követő 15 nap és további 2 hónapos határidőn túli időpontra kell összehívni, azért, hogy a további kiválásokra is sor kerülhessen. 96. Hány tag jelenléte mellett lesz határozatképes a közgyűlés? A közgyűlés határozatképességére az átmeneti törvény rendelkezése folytán azt az Szvt. szabályt kell alkalmazni, amely szerint az összes tag felének és további 1 tagnak a jelenléte szükséges a határozatképességhez, függetlenül a korábban is hatályos szövetkezeti jogszabályok rendelkezéseitől. 97. Mit kell a közgyűlési meghívóhoz mellékelni? Minden közgyűlési előterjesztéshez be kell szerezni a felügyelő bizottság írásbeli véleményét, és azt a meghívóhoz mellékelni kell. így célszerű, ha a meghívóhoz mellékelik az előterjesztések tartalmának rövid összefoglalását. 98. Áfész-ben, takarékszövetkezetben és lakásszövetkezetben dönthet-e küldöttközgyűlés az átmeneti törvény szerint a közgyűlésre bízott kérdésekben? Ha az átmenet idején a közgyűlés a küldötteket újjáválasztja, az így megújult küldöttgyűlés az Szvt. szerinti jogkörben járhat el minden ilyen kérdésben. Kivétel ez alól a küldöttgyűlésre vonatkozó alapszabályi rendelkezés megállapítása, illetőleg módosítása. 99. Milyen szótöbbségű határozatot kell hoznia a közgyűlésnek — az áfész-ben, takarékszövetkezetben, lakás- szövetkezetben az újjáválasztott közgyűlésnek — az átmeneti törvény által előírt kérdésekben? a) A vagyonnevesítésről kétharmados, b) a vagyonmegosztásról: — áfész-ben, takarékszövetkezetben és lakásszövetkezetben egyszerű, — mezőgazdasági és ipari szövetkezetben különleges, c) alapszabály elfogadásáról kétharmados, d) az Szvt. szerinti új tisztségviselők megválasztásáról egyszerű szótöbbségű határozatot kell hozni. 100. Meddig tart a mai tisztségviselők megbízatása? A ma működő szövetkezetek tisztségviselőinek mandátuma az új alapszabályt (az alapszabály módosítását) tárgyaló közgyűlés időpontjában a törvény erejénél fogva lejár. Ha e mandátum időtartama hamarabb járna le, úgy az e törvény erejénél fogva az említett időpontig meghosszabbodik, kivéve, ha a közgyűlés ettől eltérően dönt. 101. Hogyan módosul a ma működő tisztségviselők felelőssége az átmenet idején? Az átmeneti törvény hatálybalépésével, tehát 1992. január 20-ától kezdődően, a törvény erejénél fogva a szövetkezet elnökére, vezetőségi tagjaira, felügyelő bizottságának elnökére és tagjaira az Szvt. szerinti teljes vagyoni felelősséget kell alkalmazni. Eszerint e tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni, kötelezettségeik megszegésével okozott kárért teljes vagyonukkal felelnek akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak. A tisztségviselők elleni kártérítési per megindításáról a szövetkezet közgyűlése határoz. 102. Mikor nem terheli a tisztségviselőt a polgári jogi felelősség? Ha a kárt okozó határozat ellen szavazott, vagy az ilyen intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a felügyelő bizottságnak bejelentette. 103. Az Szvt. szerinti fel nem osztható vagyonként előírt szolidaritási alapot mikor kell képeznie a mezőgazdasági, ipari szövetkezetnek? Mivel az átmeneti törvény a szövetkezetek számára vagyonnevesítésnél 100%-os mértékű felosztást ír elő kötelezően, ezért a szövetkezetben maradó tagok üzletrészeik terhére kötelesek szolidaritási alapot képezni. 104. Mi történik az átmenet idején nem jogerős fegyelmi határozattal? A szövetkezet tagját érintő, a szövetkezet szervei által hozott nem jogerős fegyelmi határozat a törvény erejénél fogva hatályát veszti. 105. Mi történik az alapszabály megállapításakor (módosításakor) még nem jogerős kártérítési határozattal? A határozat elleni eredeti jogorvoslati határidőn belül a) a munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos vitában a munkaügyi bírósághoz, b) az egyéb szövetkezeti tagsági vitában a rendes bírósághoz lehet keresettel fordulni. 106. Mi lesz a szövetkezeti döntőbizottság vagy a közgyűlés előtt folyamatban lévő ügyekkel, ha a szövetkezet az alapszabályát módosítja vagy új alapszabályt hoz létre? A jelzett időpontban a szövetkezeti döntőbizottság előtt vagy a közgyűlés előtt folyamatban levő ügyben az eljárás megszűnik, és azt vagy a munkaügyi bírósághoz, vagy a rendes bírósághoz kell átteni attól függően, hogy általános tagsági vitáról vagy munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos vitáról van szó. Ugyanez az eljárás, ha a szövetkezeti döntőbizottság vagy a közgyűlés a kérdésben már határozatot hozott, és ez ellen kívánnak keresetet indítani. 107. Mi lesz a tagsági munkamegállapodással? A tagsági munkamegállapodás továbbra is érvényben marad, az átmeneti törvény hatálybalépésétől — 1992. január 20-ától — kezdődően rá az Szvt. és a Munka Törvénykönyvének szabályait kell alkalmazni. A szövetkezetben a munkát végző szövetkezeti tagok és az alkalmazottak érdekvédelmére szakszervezet is alakítható, amelynek jogaira a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. 108. Mi lesz az érdekképviseleti szövetségekkel? Azok az érdekképviseleti szövetségek (pl. az ÁFEOSZ), amelyek a korábban is hatályos szövetkezeti jogszabályok alapján létesültek és nem alakították át alapszabályukat az egyesülési jogról szóló törvénynek megfelelően, 1993. június 30-áig átalakulhatnak. Ha ezt elmulasztják, a szervezet a határidőt követő egy hónap leteltével megszűnik.
