Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-20 / 43. szám

ként még mindig nem záródik le, hiszen az általános szabályok szerint a hivatal határozatának bírósági felülvizsgálatát is kérni lehet. A bíróság a hivatal határozatát megváltoztathatja. A szövetkezet a kárrendezési hivatal jogerőre emelkedett határozatának a megadott határidőn belül köteles eleget tenni. Ellenkező esetben a földkijelölést a szövetkezet költségére a földhivatal végzi el.

37. Milyen szabályok vonatkoznak az állami gazdaságok földjét érintő egyes földalapok kijelölésére?

Állami gazdaságok esetében kétféle földalap elkülönítése szükséges. Egyrészt a kárpótlási törvény 17. §-a szerint az állami gazdaságokban is el kell különíteni az alkalmazottak létszámához igazodó földalapot. A földalap mértéke alkalmazottanként 20 ak. Alkalmazottként az vehető figyelembe, aki 1991. január 1-jén és azóta is a gazdaság alkalmazottja és nincs földtulajdona, vagy annak mértéke a 20 ak-t nem éri el. Ennek a földalapnak az elkülönítésére az általános földkijelölési szabályok az irányadók.

Az állami gazdaságok kezelésében levő földekből ki kell jelölni a kárpótlási céllal árverésre bocsájtható földalapot is a kárrendezési hiavatal összesített értesítésében meghatározott ak értéknek megfelelően. E földeket úgy kell kijelölni, hogy átlagos ak értékük reprezentálja az állami gazdaság kezelésében lévő földek átlagos ak értékét és egyéb jellemzőit.

Az alkalmazotti földalap és az árverésre kijelölt földek esetében is alkalmazni kell az ilyen célú szövetkezeti földek kijelölésének együttes szabályait (lásd 14. kérdést) és értelemszerűen valamennyi egyéb rendelkezést is (természetvédelmi területek rendezése, érdekegyeztető fórum létrehozása, földkijelölés ellenőrzése stb.).

38. Szerezhet-e a szövetkezet tagja a kárpótlási jegy ellenében részarány tulaj dont?

A mezőgazdasági szövetkezet megállapodhat a tagjával abban, hogy ha a tag a szövetkezet tulajdonába került termőföldek után az őt megillető kárpótlási jegyét a szövetkezetnek átadja, a szövetkezet a tag részaránytulajdonát a kárpótlási jegy kiállítása alapjául szolgáló ak értékben visszaállítja. Hangsúlyozni szükséges, hogy ez a lehetőség csak a szövetkezet tagját illeti, az őt megillető és a saját szövetkezetének földjére „ráterhelt” kárpótlási jegy szerinti ak értéken.

39. Melyik földalap terhére lehet a tag részaránytulajdonát visszaállítani?

Az átmeneti törvény értelmében ilyen megállapodás megkötésére csak a kárpótlási célú árverés lefolytatása után, a megmaradt árverési földalap terhére kerülhet sor. Kétségtelen tény, hogy ez is egy megoldás, bár véleményünk szerint a tag részére adott kedvezménynek csak akkor van értelme, ha a megállapodásra az árverési földalap terhére az árverés előtt is sor kerülhet. Az árverési földalap ugyanis nem csorbul az ilyen megállapodással, hiszen a tagot megillető kárpótlási jegy alapjául szolgáló ak értékű földet az árverési földalap mindenképpen tartalmazza. Mennyiségi szempontból közömbös, hogy a földet az árverésen vagy külön megállapodással adják a tag tulajdonába.

A másik megjegyzés, hogy a földalapok elkülönítése után az árverésre ki nem jelölt, a szövetkezet részaránytulajdonának fedezeteként szolgáló földekre is biztosítható volna a tag részaránytulajdona a kárpótlási jegy leadása ellenében. Ilyenkor a megfelelő ak értékű földdel az árverési földalapot természetesen csökkenteni kellene. A rendelkezés eredeti céljával ez a megoldás is teljes összhangban állna.

40. Kinek a tulajdonába kerül az árveréssel és a tagi (alkalmazotti) földalapkijelöléssel nem érintett szövetkezeti tulajdonú föld?

A szövetkezet részaránytulajdonának fedezetéül szolgáló (árveréssel nem érintett, illetve a tagi, alkalmazotti földalapba sem tartozó) ún. megváltott földet a vagyonnevesítés szabályainak alkalmazásával a szövetkezet tagjainak tulajdonába kell adni. À vagyonnevesítésnek az adott szövetkezetben érvényesülő szabályai döntik el, hogy ki, milyen mértékű földtulajdont kap.

A közgyűlés azonban olyan határozatot is hozhat, hogy a szövetkezet részaránytulajdonának fedezetéül szolgáló földekből részaránytulajdont juttat:

— a szövetkezet alkalmazottainak,

— a szövetkezet volt tagjainak, azok örököseinek,

— a rendszeresen munkát végző, segítő családtagoknak.

A felsorolt személyek földtulajdonhoz juttatása csak lehetőség.

41. Mi történik az árverésen el nem adott szövetkezeti földekkel?

A kárpótlási célú árverés lebonyolítása után megmaradt szövetkezeti tulajdonú földet a vagyonnevesítésnek az adott szövetkezetben elfogadott szabályai szerint a tagok tulajdonába kell adni.

42. Kinek a tulajdonába kerül az árverésen el nem adott állami tulajdonú föld?

A kárpótlási célú árverésen 1993. március 31-éig nem értékesített szövetkezeti közös használatú állami föld a fekvése szerinti település önkormányzatának tulajdonába kerül. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a természetvédelmi területekre. Az önkormányzat lemondhat arról a jogáról, hogy az említett állami földeket a tulajdonába adják.

III.

A kiválás és a szervezeti változások szabályai

43. Az átmenet idején hogyan lehet kiválni a szövetkezetből?

Mezőgazdasági, ipari, általános fogyasztási és lakásszövetkezetből könnyített eljárás keretében lehet kiválni. A kiváláshoz nem kell a közgyűlés hozzájárulása. A kiválni szándékozó tag (tagok) részére a szövetkezet vagyonából a rájuk jutó arányos részt—jogokat és kötelezettségeket (tartozásokat) együttesen — kell kiadni.

A vagyon kiadásáról a közgyűlés határoz. A vagyont a gazdasági év végén kell kiadni, kivéve ha a közgyűlés ettől eltérően dönt.

Mezőgazdasági és ipari szövetkezetből a tagok egyénileg és csoportosan is kiválhatnak. Általános fogyasztási szövetkezetből az azonos településen lakó tagok csak együttesen válhatnak ki. Lakásszövetkezetből az elkülöníthető épületegységekben lakók is csak együttesen válhatnak ki. Az áfész-ből és a lakásszövetkezetből kiválni szándékozó egységeknél részközgyűlés dönt a kiválásról, még akkor is, ha ilyen részközgyűlést az alapszabályuk nem állapított meg. Az ilyen részközgyűlés akkor határozatképes, ha az odatartozó tagok több mint a fele megjelenik. A kiváláshoz e részközgyűlés kétharmados szavazattöbbségű határozata szükséges.

44. Hogyan és mikor kell a kiválást bejelenteni?

Mezőgazdasági és ipari szövetkezetből 1992. december 31-éig, az általános fogyasztási és a lakásszövetkezetekből 1992. június 30-áig lehet kiválni.

A kiválást a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben a vagyonnevesítésről történő közgyűlési határozat meghozatalát követő 15. naptól számított két hónapon belül kell bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni azokat a vagyontárgyakat, amelyek kiadását a tag kéri.

TÖRVÉNYTÁR _____________________________________1992. február 20., csütörtök Q

45. Mi lesz az átmeneti törvény hatálybalépése előtt kezdeményezett szétválással, megszűnéssel, gazdasági társasággá történő átalakulással?

a) Ha az új szövetkezet, gazdasági társaság alapításának cégbírósági bejegyzése az átmeneti törvény hatálybalépése (1992. január 20.) előtt megtörtént, akkor azokra az átmeneti törvény hatálya nem terjed ki.

b) Ha a cégbejegyzés még nem történt meg, akkor ezeket a készülő változásokat az átmeneti törvény — két fontos kivételtől (lásd a 46. és 47. kérdést) eltekintve — nem veszi figyelembe, és az eredeti szövetkezetnek kell végrehajtania az átmeneti törvény szerinti feladatokat (vagyonnevesítés, szétválás, gazdasági átalakulás, kiválás iránti szándék bejelentésének bevárása, döntés a vagyon megosztásáról, a maradó szövetkezet alapszabályának módosítása vagy megújítása, az új tisztségviselők megválasztása).

46. Mi lesz azzal a szétválással, amely az átmenet ideje előtt megkezdődött és a közgyűlés a vagyont már megosztotta?

Ha a szövetkezet szétválásával kapcsolatban a leendő szövetkezetek közötti vagyon megosztásáról a közgyűlés már határozott, akkor a leendő szövetkezetek tagságát az átmeneti törvény feljogosítja arra, hogy e törvény előírásai szerint eljárjon. Az alapszabályuk megállapításáig terjedő időtartamra igazgatóságot és felügyelő bizottságot választanak.

Az ötven főnél kisebb létszámú szövetkezetben ügyvezető elnököt választhatnak és könyvvizsgálót bízhatnak meg a felügyelő bizottság jogkörében az Szvt. előírásai szerint.

47. Mi lesz azzal a gazdasági társasággá történő átalakulással, amellyel kapcsolatban a szövetkezet előkészítő és átalakulási közgyűlése is igent mondott?

Ebben az esetben a gazdasági társasággá történő átalakulást a szövetkezet közgyűlésének kétharmados szótöbbséggel meg kell erősítenie ahhoz, hogy azt a cégjegyzékben bejegyezhessék.

Ennek ondoka az, hogy a korábbi szabályok alapján elvégzett átalakulás alkalmával a tagok csak a vagyon 50%-át kaphatták meg kft. üzletrészben vagy részvényben. Az átmeneti törvény szerint a teljes szövetkezeti vagyont (a termőföld és a részjegy kivételével) nevesíteni kell, és a nevesítésről a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel dönt. Ha a szövetkezet tagjai az átmeneti törvény által megkívánt kétharmados szótöbbségű megerősítéssel ilyen formán lemondanak e vagyonrészről — a törvény az átalakulást nem érinti.

48. Mi lesz a sorsa az átmeneti időszak előtt megkezdett kiválásnak?

Ha a kiválók már bejelentették kiválási szándékukat, és a közgyűlés 1992. január 20. előtt már döntött a kiváló tagoknak kiadandó vagyonról, akkor a kiválásra a korábban is hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. E kiváló tagok tehát kötelesek a részükre kiadott vagyonnal szövetkezetét alapítani — már kizárólag az Szvt. szabályai szerint, és órájuk az átmeneti törvény szabályai már nem vonatkoznak.

49. Hogyan válhat szét, alakulhat gazdasági társasággá vagy szűnhet meg a szövetkezet az átmenet idején?

A szövetkezetnek előzetesen nevesítenie kell vagyonát az átmeneti törvény előírásai szerint (pl. a mezőgazdasági és az ipari szövetkezet a nevesítést 100%-ban és 1992. április 30-áig köteles végrehajtani), majd a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben a kiválásra biztosított 15 napos és további 2 hónapos határidőt meg kell várni.

Ha ez alatt ilyen bejelentés érkezik (a kiválásra a mezőgazdasági és ipari szövetkezetnél ez egyénenként is lehetséges), a vagyon megosztásáról dönteni kell az átmeneti törvény szabályai szerint.

Majd az új, maradó szövetkezet elkészíti alapszabályát, és tisztség- viselőket választ az átmeneti törvény előírásai szerint.

IV.

A vagyon megosztása a mezőgazdasági, az ipari és az általános fogyasztási szövetkezetekben

í.

A vagyonmegosztás előkészítése a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetekben

50. Hogyan történik a vagyon megosztása a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben?

Mivel e két szövetkezetben jelentős vagyonkiviteli szándékra lehet számítani, az átmeneti törvény speciális vagyonmegosztási eljárást ír elő.

a) A kiválni szándékozó csoportok, illetőleg az egyes tagok megegyeznek, amit meghatározott szavazási eljárással meghozott közgyűlési határozat szentesít.

b) A másik eljárás az árveréses vagyonmegosztás, amire azon vagyontárgyak esetében kerül sor, amelyekre a megegyezéses közgyűlési határozat nem születik meg.

c) Ha a kivinni szándékozott vagyon nem éri el a szövetkezet vagyonának 10%-át, akkor a kiváló tag a vagyon megosztását a sikertelen közgyűlést követő 30 napon belül a bíróságtól kérheti.

Mindegyik vagyonmegosztási eljárást megelőzi a vagyon értékelése és csoportosítása.

51. Hogyan kell a mezőgazdasági és az ipari szövetkezet vagyonát felértékelni a vagyon megosztása előtt?

a) A szerkezeti változásokra vonatkozó igények felmérése után a szövetkezet vagyonát — az egyes vagyontárgyak értékének megállapítása útján — egyszerűsített vagyonértékeléssel fel kell mérni.

Az egyes vagyontárgyak értékének meghatározásához rövidesen megjelenő külön jogszabály ad majd segítséget.

A közgyűlés az egyszerűsített értékelés helyett választhatja a megbízhatóbb, de költségesebb szakértői értékbecslést is. Ezt kötelező alkalmazni, ha a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át.

b) Az így megállapított vagyonértéknek megfelelően módosítják az egyes szövetkezeti üzletrészek névértékét azért, hogy azok együttes összege azonos legyen a szövetkezet vagyonának értékével.

52. Hogyan történik a vagyonmegosztást megelőző vagyon- csoportosítás?

A vagyon megosztásának döntő fontosságú lépése a szövetkezet vagyonának csoportosítása. A közgyűlés — a vezetőség javaslatai alapján — először a gazdaságilag önállóan működtethető vagyontárgyat vagy több vagyontárgyból álló vagyoncsoportot különíti el, majd ezeket követi a többi megosztásra kerülő vagyontárgy elkülönítése.

A szövetkezet közgyűlése a megosztandó vagyontárgyak csoportosításáról kétharmados szótöbbséggel dönt.

53. Mi lesz a sorsa a szövetkezet kintlévőségeinek és tartozásainak?

A szövetkezet követeléseit és tartozásait — ideértve a ki nem fizetett részjegyeket is — az egyes vagyontárgyakhoz kell kapcsolni. Ennek főszabálya az értékarányos megosztás valamennyi vagyontárgy (csoport) között, ezek eszköz szerinti értékének arányában. Ide tartozik a hosszabb távú kötelezettség is, pl. járadékfizetés korengedményes nyugdíjas után.

54. Mikor kell eltérni a tartozások és a követelések minden vagyontárgyra történő arányos elosztásától?

a) Ha a követelés valamely vagyontárgy működtetésével összefüggésben keletkezett, akkor ezt ezen vagyontárgyhoz kell kapcsolni.

b) Ha a tartozás valamely meghatározható vagyontárgyra való felhasználás céljából vagy annak működtetésével kapcsolatban jött létre, akkor a tartozást is ehhez a tárgyhoz kell kapcsolni.

55. Hogyan kell beszerezni a tartozások csoportosításához és átvállalásához a hitelező hozzájárulását?

A vagyoncsoportosításhoz és a tartozások megosztásához a szövetkezet hitelezőjének hozzájárulása szükséges. Ezen túlmenően be kell szerezni a hitelező hozzájárulását ahhoz is, hogy a vagyontárgy leendő tulajdonosa (akár a közgyűlési határozattal kijelölt személy, akár a majdani árverési vevő) a vagyontárgyhoz kapcsolt tartozást átvállalhassa. Ennek érdekében a hitelezőt a vagyoncsoportosítási közgyűlésre meg kell hívni. A hitelező ezen a közgyűlésen, de legkésőbb a felhívástól számított 8 napon belül nyilatkozhat a hozzájárulás megadásáról.

Ha a hitelező a határidőn belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni ahhoz a csoportosításhoz (és a leendő tulajdonos tartozásátvállalásához), ahogyan azt a felhívásban vele közölték.

56. Hogyan lehet elérni a tartozásátvállalás érvényességét, ha a hitelező nem adja ehhez a hozzájárulását?

Mivel a hitelezőnek csupán a hozzájárulását követeli meg a Polgári Törvénykönyv, ezért e hozzájáruló nyilatkozat pótlását a bíróságtól lehet kérni a hitelezővel szemben benyújtott keresettel.

2.

Közgyűlési döntés a vagyon megosztásáról a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben

57. Hogyan történik a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben a vagyon megosztása a közgyűlés határozatával?

A vagyontárgyak csoportosítása és a követelések, tartozások egyes vagyontárgyakhoz (vagyoncsoportokhoz) történő elosztása után következik az egyezkedés és a hozzá kapcsolódó közgyűlési szavazás.

58. Hogyan történik a szavazás a mezőgazdasági és az ipari szövetkezet megszűnése esetén?

Ha a szövetkezet megszűnik, minden egyes tag beleegyezése, egyetértő szavazata szükséges ahhoz, hogy osszák meg a vagyont közöttük.

59. Hogyan történik a szavazás a vagyon megosztásáról a mezőgazdasági és az ipari szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulása esetén?

Ha a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át, a leendő társaság és az oda be nem lépő szövetkezeti tagok között folyik az egyezkedés. Az érvényes közgyűlési határozathoz a társaságba belépő tagok egyszerű szótöbbségű döntése, míg az oda be nem lépő személyek egyénenkénti egyetértő szavazata szükséges a vagyon közöttük történő megosztásához.

60. Hogyan történik a szavazás, ha a mezőgazdasági vagy az ipari szövetkezet szétválik?

A vagyonnak a szétváló szövetkezetek közötti megosztásához az egyes leendő szövetkezetek tagjainak egyszerű szótöbbségi határozataira van szükség, hiszen a szövetkezetek tagjai a későbbiekben is kötelesek lesznek alávetni magukat az ilyen kérdésekben meghozott egyszerű szótöbbségi határozatnak.

61. Hogyan történik a vagyonmegosztási szavazás, ha a mező- gazdasági és az ipari szövetkezetből gazdasági társaság alapításának céljából válnak ki a tagok?

Ilyen esetben a szövetkezetben maradó tagok egyszerű szótöbbségi határozatára, és az egyes szervezetek alapítása céljára kiváló tagok szervezetenkénti egyszerű szótöbbségi határozatára van szükség.

62. Hogyan történik a vagyonmegosztási szavazás, ha a tagok egyénileg válnak ki a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetből?

Ilyen esetben a szövetkezetben maradó tagok egyszerű szótöbbségi határozata, illetőleg a kiválni szándékozó tagok személyenkénti egyhangú egyetértő szavazata szükséges.

63. Kell-e külön nyilatkozat a vagyontárgyakhoz kapcsolt tartozások átvállalásáról, ha a vagyonmegosztás közgyűlési határozattal történt?

A vagyontárgy új tulajdonosának ilyen nyilatkozatára már nincs szükség, mert a törvény értelmében az ilyen egyezkedéses úton meghozott közgyűlési határozat egyúttal az adott vagyontárgyhoz (vagyoncsoporthoz) kapcsolt tartozás átvállalásának is minősül.

64. Mi lesz a sorsa a kívülállók szövetkezeti üzletrészére jutó mezőgazdasági és ipari szövetkezeti vagyonnak?

Sem az átmeneti törvény, sem az Szvt. nem rendelkezik erről külön, csupán a fel nem osztható vagyon sorsára vonatkozó Szvt. rendelkezés — 79. §. (2) bek. — alapján lehet erre következtetni. Másfelől az is irányadó, hogy a kívülálló üzletrész-tulajdonosnak a szövetkezet közgyűlésén nincs szavazati joga.

a) Ha a szövetkezet szétválik, közgyűlési határozatban kell az ilyen vagyonrészeket a tagi üzletrészek megoszlásának arányában az egyes szervezetek tulajdonába adni.

b) Ha a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át, úgy ez a vagyonrész a gazdasági társaság tulajdonába kerül, és ezután a kívülálló személyek részvényt vagy kft. üzletrészt kapnak.

c) Ha a szövetkezetből a tagok újabb szövetkezet vagy gazdasági társaság alapítása céljából válnak ki, ez a vagyon a maradó szövetkezetét illeti.

d) Ha a szövetkezetből a tagok egyénileg válnak ki (akár egyéni vállalkozás alapítása, akár egyéb célra), a kívülállók üzletrészére jutó vagyonból nem részesedhetnek.

65. Mi lesz a vagyonmegosztási határozattal eldöntött vagyontárgyak sorsa?

Az ezekre vonatkozó jog — tulajdonjog vagy más egyéb jogosultság, ami eddig a szövetkezetét illette meg — a közgyűlési határozatban megjelölt személyt vagy csoportot illeti meg.

66. Mi történik a szövetkezeti tagok üzletrészével és rész-